Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-12-06 / 48. szám
Thursday, December 6, 1962 _______________AMERIKA^MAGYAR^SZő^—-^Ht^GARlAN^WORD milliárd forintról 1962-re 8 és fél milliárdra növekedett. Az életszinvonal alakulása nemcsak a keresetek nagyságától, hanem az áruellátás színvonalától is függ. Barát és ellenség egyaránt elismeri, hogy nálunk a helyzet ebben a vonatkozásban is jó. A lakosság a pénzéért egyre inkább a kellő választékban és minőségben szerezheti be a fogyasztási cikkeket. A lakosság bízik politikánkban, kellőképpen értékeli azt a józan gazdasági vezetést, amelynek fontos eleme az árualap és" a vásárlóerő közötti egyensúly biztosítása. ...Az egy főre jutó reáljövedelem az 1957— 60-as évek jelentős emelkedése után az elmúlt két esztendőben mindössze 1—2 százalékkal növekedett. ...Gyorsabb gazdasági fejlődésünknek óriási tartaléka rejlik a szocialista nemzetközi munka- megosztás eddig még kellően ki nem használt lehetőségeiben. Szocialista nemzetközi együttműködés A Magyar Népköztársaság tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A széleskörű szocialista nemzetközi együttműködés nagymértékben segítette a magyar népgazdaság eddigi fejlődését, és még nagyobb lehetőségeket nyújt a további fejlődéshez. A KGST országainak pártképviselői ez év júniusában Moszkvában tanácskozást tartottak. Ez a tanácskozás az eddigi együttműködés eredményeit nagyra értékelve megállapította, hogy országaink gazdasági kapcsolatainak túl kell lépnie az eddigi kereteket. Ha országaink gazdasági lehetőségeit valóban ki akar juk használni, akkor az áruk kicserélésén túl, mindenekelőtt terveinket kell egyeztetnünk, a tudományos eredmények felhasználását össze kell hangolnunk. Fejlesztenünk kell a műszaki együtt működést, növelnünk kell a közös, nagyobb beruházásokat. Pártunk, kormányunk teljes mértékben helyesli e megállapításokat és mindent megtesz meg valósításukért. Nem akarjuk termelési berendezéseinket külön-külön szétaprózva, kis sorozatban gyártott, tehát drága termékek előállítására használni, hanem át akarunk térni nagy sorozatú, gazdaságos termelésre, a beruházási eszközök észszerű felhasználására. Mély meggyőződésünk, hogy hazánk népgazdaságának fejlesztését érezhetően meg tudjuk gyorsítani, ha jobban kihasználjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyek a KGST-országok szocialista együttműködésében rejlenek. A szocialista együttműködés gazdasági téren már eddig is nagyszerű alkotásokat hozott létre. Ilyen a Barátság kőolajvezeték, amelyen máris olaj érkezik. Ilyen a Béke villamos távvezeték, amely összeköti a Szovjetunió, Magyarország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország villamosvezeték-rendszerét. Ezen máris elektromos áramot kapunk. Hasznos együttműködés jön létre a vaskohászatban Csehszlovákia, Románia, Lengyelország és Magyarország között. Ennek eredményeképpen megosztva a különböző termékfajták gyártását, minden országban kisebb számú termék nagyobb mennyiségben, olcsóbban állítható elő. A nemzetközi szocialista együttműködés keretében kan a magyar vegyipar szovjet olajat, román földgázt. A napokban került aláírásra egy igen jelentős magyar—szovjet megállapodás alumíniumiparunk fejlesztésére. Ebben a szerződésben, amelv világ- viszonylatban is egyike a legjelentősebbeknek az alumíniumiparban, ismét nagyszerűen megmutatkozik az a testvéri segítség, amelyet a Szovjetunió a Magyar Népköztársaságnak állandóan és minden téren nyújt. ...A szocialista országok gazdasági együttműködésében uj fejlődési fok, hogv az ötéves ás a hétéves perspektivikus terveken túl összeegyeztetik és közösen alakítják ki a népgazdaságaik általános fejlődési irányát megszabó hosszú távlati terveket. A Tervhivatalban most dolgoznak az 1980-ig terjedő 20 éves távlati terven, annak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának országaival való egyeztetésén és véglegesítésén. • A 20 éves távlati terv fő aránvai már kialakultak. E szerint a terv szerint 1980-ig a nemzeti jövedelem a jelenleginek négyszeresére, az ipari termelés legalább ötszörösére, a mezőgazdasági termelés pedig két-, két és félszeresére növekedik. A 20 éves terv célul tiizi ki, hogy a fogyasztás három és félszeresére nőjön, és minden családnak önálló és korszerű lakása legyen. Mindezt úgy kell megoldanunk, hogv a termelékenység növelésével, a műszaki fejlesztéssel elérjük a munkaidő lényeges csökkentését is. A szocialista társadalmi rend ereie és nagv fölénye a kapitalizmussal szemben nem utolsósorban abban van, hogy a tőkés rend gazdaságának anarchiájával ellentétben, a szocialista tervgazdaság a fejlődés világos útját jelöli ki, és lehetővé teszi a társadalom erőinek tudatos egyesítését és összpontosítását meghatározott célok elérésére. A közoktatásról ...Közoktatásunk rohamosan fejlődik. 1938- ban a 8 .osztálynak megfelelő iskolát csak 34,000, 1957-ben már 104,000, 1962-ben pedig 140,000 tanuló végezte el. A középiskolások száma 1938-ban 52,000, 1959-ben 145,000 volt, azóta három év alatt további 42,000-rel nőtt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 1938-ban 11,700, az 1959 —60-as tanévben 38,000 volt, VII. kongresszusunk óta számuk további 22,000-rel emelkedett. Ezekkel az eredményeinkkel Európa legfejlettebb kapitalista országaival állunk egvvonalban, nem beszélve az esti és a levelező oktatás rendszeréről, amely a tőkésországokban szinte ismeretlen. S azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ezeket az eredményeket a Horthy-korszak mély elmaradottságából elindulva értük el, hogy a felszabaduláskor még 600,000 analfabéta volt hazánkban. A ‘kötelező oktatás korhatárát 16 éves korig emeltük fel, hogy ne legyen az országban olyan gyermek, aki a 8 osztályos általános iskolát el ne végezné. Ma már majdnem minden második általános iskolát végzett tanuló középiskolában folytatja tanulmányait. Az a törekvésünk, hogy a középiskolai tanulók számát fokozatosan, évről-évre növeljük mindaddig, amig a középiskolai oktatás is általánossá nem válik. Az uj szakmunkásoknak mind nagyobb része tesz érettségi vizsgát. Ez összehangban van a növekvő társadalmi és nép- gazdasági igényekkel, és egyengetni fogja az utat a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek megszűnéséhez is. Ma már az iskola a felnőttek továbbtanulásának is otthona. Dolgozó népünk tudásszomja fejeződik ki abban, hogy évről évre növekszik a termelőmunkát végző felnőtt tanulók száma. 1959-ben 138.000 felnőtt, az 1961—1962-es tanévben már több mint 218,000 felnőtt tanult. A falu szocialista átszervezése nagy lendületet adott a parasztság művelődésének. Lássuk egy falu példáját. A Bács megyei Felsőszentiván községben majdnem valamennyi felnőtt lakos tanul vagy rendszeresen részt vesz a művelődés valamilyen formájában. A faluban 50-nél több azoknak a felnőtteknek a száma, akik a dolgozók iskolájába járnak, csaknem 30-an mezőgazdasági technikumi 7-en pedig egyetemi hallgatók. A tanulók között ott találjuk a tanácselnököt, a termelőszövetkezetek elnökeit, párttitkárait,, brigád- vezetőit. A Horthy-korszakban száz faluban sem lehetett ennyi müveit és önmagát továbbképző embert találni. . . .Tovább kell növelni az egyetemek és a főiskolák hallgatóinak létszámát, különösen a műszaki szakembereket és pedagógusokat képző felsőoktatási tanintézményekben. Nagy lehetőség rejlik az esti és levelező oktatás további szélesi- tésében is. Sokkal bátrabban kell létrehozni egyes nagyüzemek mellett műszaki egyetemi esti tagozatot vagy felsőfokú technikumot, a Műszaki Egyetem csepeli esti tagozatához hasonlóan. Azon kiviil, hogy a közoktatás ilyen rohamosan fejlődött, kialakult és gyorsan fejlődött az iskolán kívüli népművelés egész hálózata, főként a művelődési otthonoké és könyvtáraké. A nép tanulási vágya olyan uj művelődési formákat hivott életre, mint a munkás- és termelőszövetkezeti akadémiák. Jelentősen megnőtt az érdeklődés a világnézeti, a szakismereteket gvaranitó és művészeti, irodalmi ismereteket bővítő előadások iránt. 3958-ban több mint 4 millió, 1961-ben már 7 millión felüli hallgatója volt az üzemekben és a falvakban tartott ismeretterjesztő előadásoknak. A tudomány, művészet és irodalom szerepe . . .A társadalom életében rendkívül megnövekedett a tudomány szerepe. Mindinkább közvetlen termelőerővé válik, és nagy szerepet játszik a társadalmi tudat formálásában és a műveltségi színvonal emelésében. A tudományos kutatás hazánkban a felszabadulás után, különösen az vbóbbi 6 évben igen sokat feilődött. 1981 végi adatok szerint az országban 132 önálló kutatóintézetben. 665 egyetemi tanszéken és 127 egyéb kutatóhelyen folyt a tudományos kutatómunka. Fokozatosán növekszik a kutatás anvagi támogatása. Míg 1960-ban 1 milliárd 467 millió forintot fordítottunk tudománvos kutatásra, addig ez az összeg az 1962-es tervben már több mint 2 milliárd forintra'növekedett. ...Az elmúlt három év alatt értünk el eredményeket az irodalomban és a művészetekben is, erősödött a szocializmus eszméit valló, érte meggyőződéssel küzdő, társadalmi felelősséget vállaló művészek tábora. Pezsgő élet, alkotó munka folyik a művészetek minden ágában, a képzőművészeti, zenei, irodalmi, színházi életben. A növekvő közéleti érdeklődés egészséges jeleit figyelhetjük meg szépirodalmunkban, a szaporodó irói riportokban, tudósításokban .Eszmeileg erős és tehetséges fiatal művész- és irónemzedék jelentkezett és tör előre. Támogatjuk azokat az Írókat, művészeket, kritikusokat, akik harcolnak irodalmi és művészeti közéletünk egészséges légköréért, és bátran, szenvedélyesen küzdenek a szocialista művészettől idegen törekvések ellen. Művészeink, Íróink gyorsan változó életünk hiteles, pártos ábrázolásával szolgálják szocializmust építő népünket. Az igény azonban még nagyobb mértékben növekedett az irodalommal, a művészetekkel, a filmmel szemben. Az utóbbi években népünk igényesebb lett, fogékonyabbá vált a szépre és a jóra. Ezt bizonyítja a könyvforgalom nagyarányú növekedése, a jó színdarabok és filmek látogatottsága, a koncertek hallgatóinak, a múzeumok, a tárlatok látogatóinak, a televízió és a rádió előfizetőinek növekvő száma. A párt és- népünk számára a művészi a'kotás eszmeisége, mondanivalója, a szociaii > t i alom a legfontosabb. Olyan alkotásokat várunk, amelyekben helyesen és magas művészi színvonalon tükröződnek társadalmunk folyamatai, amelyeknek hose a -o Koad/mu i ő, a közö kié? ember. A művészi alkotás töltse be nemes hivatását, segítse a szocialista ember nevelését. A művész keresse meg a számára legmegfelelőbb kifejezési formát. A forma kérdésében a párt nem hive a stilus- viták rendeleti vagy adminisztratív utón való eldöntésének. Már régen s végérvényesen szakítottunk azzal a gyakorlattal, amely szubjektiven sziik keretet szabott a művészi alkotó munkának. A művészet nem szegülhet azonban szembe a társadalmi fejlődés menetével és törvényeivel. A művészeknek tudniuk kell, hogy a szocializmus a tömegek eszméje, és aki a tömegekhez szól, annak meg kell találnia az utat a dolgozó milliók gondolataihoz és érzelméhez. * * # Ezekután Kádár János részletesen foglalkozott tz MSZMP szervezeti és politikai problémáival es megállapította, hogy a párt helyes irányban fejlődik és óriási eredményeket ér el. A jelentés után egy teljes héten keresztül folytak a viták és ezekből megállapíthat juk, hogy az MSZMP-nek a legmélyebb kapcsolatai vannak a magyar néptömegekkel. A hozzászólók nemcsak bírálatot, hanem önkritikát is gyakoroltak a viták folyamán. A kongresszus befejezése előtt Kádár János mélyenszántó beszédben hangsúlyozta, hogy az MSZMP helyes politikát folytat és a lefolyt kongresszus úgy a vezetőséget, mint a néptömegeket óriási lelkesedéssel tölti el a további feladatok teljesítésében. A kongresszuson a testvérnártok megbízottai is felszólaltak s kihangsúlyozták, hogy a nemzetközi munkásosztály legfőbb feladata a béke megőrzése, a testvéri szocialista országok közti megbonthatatlan egység, valamint a népi demokráciák közti kölcsönös segitség megteremtése. SZÁZ ÉVE SZÜLETETT STEIN AURÉL, a nagy magyar Ázsia-kutató. A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi felolvasó ülésen emlékezett meg a neves kutató tudományos életművéről. • A MAGYAR BIBLIOFIL TÁRSASÁG ülést tartott, amelyen a társaság tiszteletbeli tagjává választotta Kodály Zoltán, Soó Rezső, Ortutay Gyula akadémikusokat és Kőhalmi Béla Kossuth- dijas tudóst. • AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ az idén eddig 400,000 esetben, mintegy 450 millió forint kártérítést fizetett ki. MONGOL KERESKEDELMI KÜLDÖTTSÉG érkezett Budapestre az 1963. évi árucsere-forgalmi tárgyalásikra. A küldöttséget J. Ajus, a Mongol Népköztársaság külkereskedelmi minisztériumának főosztályvezetője vezette. o MAGYARORSZÁG ■ olasz baráti társaságának országos tanácsa most tartotta évi értekezletét Rómában. A tanácskozáson trm"vifa+Hk q magyar—olasz kapcsolatok további fejlesztésének Ehetőségeit. 13
