Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-12-06 / 48. szám
8 AMERIKAI MAGYAR 9Zó — HUNGARIAN WORD Thursday, December 6, 1962 Levelek a Szerkesztőhöz ■ % Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerii- en azonosak a szerkesztőség álláspontjával. — Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez. A természeti kincsek pazarlása Magyarországon Tisztelt Szerkesztőség! Gyógyvizek A kis Magyarország a leggazdagabb hő- és gyógyvizekben egész Európában, mi a nagyon jövedelmező turistaforgalmat is nagyban elősegíti. Mégsem használják ki ezeket a természeti kincseket eléggé, s lehetne még több gyógykutat létesíteni megfelelő mélyfúrások által. Ilyesmi történt Köröm, Zemplén megyei községben, ahol 1953-ban olaj után kutattak. Lefúriak vagy 1,940 méter mélységre és 98 C hőfokos viz töx’t elő olyan erővel, hogy az egész környéket elárasztotta. Mivel a fúrást vezető emberek nem voltak elkészülve erre, kénytelenek voltak cementtömeggel eltorlaszolni a nyílást. Ha véletlenül találtak volna olajat, vagy földgázt, akkor még nagyobb pazarlás történt volna a felkészületlenség következtében. 1961-ben újból kinyitották a hőforrást, amikor 96 C fokos forróviz bugyogott elő. Ezt is elpazarolják, mert a gyógyvíz elfolyik egy árokba. A kút az ottani Rákóczi Tsz tulajdonában van, de jövedelmező és hasznos fürdőmedence helyett üvegházat kezdtek építeni, primőr-telep részére az elmúlt ősszel, ami a tavaszra elkészült, de talán csak most került használatba. Mivel a vidéken csodákat meséltek a viz gyógyító erejéről, magam is meg akartam győződni róla s ellátogattam oda. Kétszer megfürödtem az árokban lévő vízben, s ugv láttam, hogy többet ér, mint a budapesti Dagály, vagy Palatínus fürdők; értékes ásványokkal is tele van a viz, melyeket ki lehetne vonni és értékesíteni. Vasárnaponként 200—300-an is elmennek a környékről fürödni az árokba, természetesen ingyenesen. De az ilyenfajta fürdés veszélyes, mert az árokban az emberek ki vannak téve a ragályos betegségeknek. A tsz a községgel együtt fürdő- medencét tervezett eredetileg, de a tervek jóváhagyása a Borsod megyei Vizszolgálati Tervhivataltól függött. Nagy Béla tsz elnök és Bodolai tanácselnök szerint már sok tervezetet elvetettek, köztük a medence tervét is, ami pedig azonnal hasznot hozott volna úgy a tsz-nek, mint az egész falunak, s természetesen a gyógyulást keresőknek. Több helyről érkező unszolásra és a miskolci lapban Garami cikkeire megszólalt a Borsod megyei Vizszolgálati Tervhivatal főnöke, Gyurák és azt irta, hogy 1964-re fel lesz építve a fürdő- medence, mert igy tervezték, de még most is csak strandról beszélnek, nem pedig fedett, télen is használható fürdőről, holott erre a tsz dolgozóinak és a környék lakóinak is nagy szüksége lenne. A nyári hónapokban az IBUSZ szállíthatná ide a vendégeket, amennyit csak a közeli falvak, városok el tudnának helyezni. A fedett fürdő sok más helyen is hasznos lenne és a turistaforgalmat télen is elősegítené. Perlit Zemplén megyében, Pálháza vidékén van egy FELilVÁS OLVASÓINKHOZ! Fontos történelmi tanulmány készül az ! j'| amerikai magyar munkásmozgalomról Gyet- ijl vai János és Gárdos Emil feldolgozásában. Ehhez a történelmi munkához rengeteg ; jíj anyagra van szükség, főleg az 1940-es ével jjj előtti időszakból. *' Akinek van a birtokában ebből az időszak- ! ból származó olyan újság, naptár, könyv. ! )J röpiraf, stb., amit az amerikai haladó széllé- ! > mii magvarság adoH ki, vagy fényképek, " !! lapkivágások, stb., melyek erre az időszakra " 1 vetnek fényt, juttassa el lapunk kiadóhivatalába. Azzal a megértéssel tegyék ezt, hogy az j ilyen anyagot nem tudjuk visszaküldeni, mi- j vei az véglegesen a budapesti Legujabbkori Történelmi Muzeum anyagát fogja képezni. másik nagyértékü kincs, a “perlit”, melynek 80 százalékát, mint nyersanyagot exportálják. Ez az anyag a legjobb és legértékesebb szigetelőt szolgáltatja. Pálházán csak bányásszák a perlitet és Nyíregyházára szállítják azon kevés részét, amit az országban feldolgoznának. Tehát 120 km távolságra kell vinni kezdetleges szállítással ahelyett, hogy ott helyben építettek volna fel egy üzemet a feldolgozására. Ez esetben, mint készárut lehetne exportálni, mert egész Nyugat-Európában nagy a kereslet a magyarországi perlit-áruk iránt. Szegi vidékén pedig értékes kaolin-lerakódások Vannak, melyeknek nagy részét szintén nyersanyagként exportálják, holott helyben is fel lehetne dolgozni. Sok üzemnél anyaghiányról panaszkodnak, amiért nem tudnak rendesen dolgozni, mégis azt látjuk, hogy a meglévő nyersanyagot kiszállítják az országból, ahelyett, hogy feldolgoznák ott, ahol előfordul. (TIO) Bírálat a lapunkról Akik megfiatalodtak... Egy kedves pennsylvaniai olvasónk beküldte a magyarországi rokonaitól kapott levelet, melyből az alábbi néhány sort érdemesnek tartjuk olvasóinkkal megosztani. “Kedveseink! Nem igen szoktam Írni, mert látom, hogy eléggé informálva vagytok az eseményekről. Itt nyárias időjárás van, s igy megmarad a sok tüzre- való. Nem vagyunk öregek, mert a szocialista munkás kormányzat alatt megfiatalodtunk a nyugdíj mellett. Még a megyei könyvtárba is eljárok, mert itt az idősekre is szükség van, köny- nyebb munkán alkalmazzák őket. Csókol Lajos bátyátok.” Tisztelt Szerkesztőség! Néhány mondatban én is megírom a bírálatomat a lap szerkesztésével, illetve tartalmával kapcsolatban. Nem tettem ezt eddig, mert nem akartam a jubileumi hangulatot megzavarni. A múlt heti számban átvették a “Népszabadság” nov. 13-i számából a “Magyarok a nagyvilágban” cimü cikket, amely az emigráció kérdéseivel foglalkozik. Ennek a cikknek nagy hibája, hogy az országrabló náci-nyilas emigrációról tudomást vesz, vele foglalkozik, de kifelejti az 1948—49-es emigrációt, amelyet a Rákosi-klikk kényszeritett az ország elhagyására. Politikailag ez a réteg a legértékesebb, főleg a munkásemigránsok, akik otthon a két háború között a szak- szervezetekben ideológiai és politikai nevelést kaptak. Hazatérésüket egyéni alapon és amnesztiával nem lehet megoldani! Politikai kérdés az emigránsok hazatérése, ugyanúgy, mint ahogy eg” általános amnesztia a politikai foglyok részére, az 1948-as emigráció likvidálása a Rákosi- klikk bűneinek részbeni jóvátételét és a jelenlegi rendszer és kormányzat erejét bizonyítaná bel- és külföldi vonatkozásban egyaránt. A rehabilitálást tehát ki kell terjeszteni az emigrációra is. A “’Szakszervezeti Hirek” rovatot bővebben kellene hozni, mert minden munkást érdekel, hogy mit csinálnak és milyen eredményeket érnek el a szakszervezetek. A megszüntetett sport rovat sok olvasót érdekelt. Hazai és amerikai vonatkozásban egyaránt érdekel minden sportembert a futballeredmények. Szeretnénk ezt a sport-rovatot ismét olvasni. Miután nem minden olvasójuk képzett ideológiailag, igy súlyos hibának tartom, hogy Isten nevét szándékosan kisbetűvel írják. Ezen, valamint a pápát ócsárló (és a zsinatot) levél leköz- lésén igen sokan megbotránkoztak. Helyes volt, hogy a szerkesztőség megjegyzésében igyekeztek a dolgot némileg jóvátenni. A lap külpolitikai tájékoztatása nagyon jó. Nem helyes azonban az, hogy pl. ősrégi magyar városokról (Pozsony, Kolozsvár, stb.) úgy emlékeznek meg, mintha azok ezer éve Szlovákiához és Romániához tartoztak volna. Sok magyar munkás él az USA-ban, akik 1945—48 között Pozsonyban, Kassán, Komáromban, Nagyváradon, stb. saját bőrükön tapasztalták, hogy van szlovák és román kommunista sovinizmus, amely - magyarságnak a kisebbségi sorsát megkeseritet- te. Jelenleg talán már némileg jobb a helyzet, de azért a szlovák és román kommunisták ma is elsősorban szlovákok és románok! Színtiszta magyar városokban és falvakban ugyanúgy folytatják, de más eszközökkel, a szlovákositást és ro- mánositást, mint ahogy a két háború között csinálták a kizsákmányoló kapitalista politikai rendszerek. A lap jubileuma alkalmából további sikereket kívánok. Földes László v. szakszervezeti funkcionárus Verselnek olvasóink Tisztelt Szerkesztőség! November 15-én töltöttem be 73. életévemet, s ez alkalomból az alábbi sorokban szeretnék szólni embertársaimhoz: Ha még egyszer kisüt a nap reggel, Életévem betetőzte eggyel. Messze látok tele reményekkel. Azon rendszer jön az embereknek, Ahol nem lesz ur, paraszt, sem bérlő. A miénk lesz minden, ami termő, Mert csak úgy lesz biztos a jövendő. Az összetartás könnyen elérhető, Mert csak abban rejlik minden, ami erő. Csak akkor lesz biztos számodra a jövő. Ha hatalmát veszti a kizsákmányoló. A múlt rendszer hús emlékei Szégyenfoltját a jövő eltemeti, Ahol az “egy” mindenkiért, S mindenki az “egv”-ért. A jövő társadalmi rend már vár rád. Alapja már kiterítve néz rád. Emelt fővel, kérlek, nézzél széjjel, S akkor meglátod, hogy mi vár reád. Kurovsky I^ajoZászlónkban van vörös... Zászlónkban van vörös, miként a vér vörös. Mely arra int, hogy egyenlők vagyunk. S arra is, hogy van erős karunk, Mely összetörhet láncot, rabigát És kiküzdheti a jog diadalát. Mert a munkásnak is van joga. Zászlónkban van vörös, jeléül annak. Hogy még olyan emberek is vannak. Akik, ha kell, a szabadság szent oltárán. Piros vérüket ontva elhullanak. Kit e tény az odújába riaszt, Táborunkban nem óhajtjuk azt. A történelem egy nagy hősköltemény. Melyben meggátolatlanul kell haladni előre. A megváltó jelvény a zászló, melyben van vörös Mint a vér, mely a szivemben forr. Dér Imre ’ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA ] k 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y , ► (A 81-ik Street sarkán) Telefon: LE 5-8484 ^ ’ Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ^ K Mitzvah-torlák. — Postán szállítunk az ország A ► minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva A Á A A Á A J. A. . MINDENKI IRHÁT Jé ANGOL LEVELET Több mint száz levelet tartalmazó könyv. — Gyakran használt angol szavak és nevek szótára A KÖNYVET TANÍTÓ IRTA Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó kiadóhivatalában 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. kf PAUL’S SHELL SERVICE GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS ] 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan < Telefon: WA 8-0806 — SZŐKE PÁL, tulajdonos • KIOLVASTAD \ MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB!
