Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-10-04 / 39. szám
Thursday, October 4, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORT) 3 VESZÉLYES A KUBA ELLEN! PK6V0KÁCÍÓ kW^W»WW\VW»»VWWWWWVW»»WV*VW*W»WW»W« A kongresszus felhatalmazta az elnököt a rezervisták mozgésitására A szenátus után a képviselőház is megszavazta Kennedy elnök jogát ahhoz, hogy “sürgős helyzetben” 150,000 rezervistát mozgósíthasson. A szenátus egyhangú álláspontjával szemben a képviselők szavazata 342 volt 13 ellen. A nagyjából republikánusokból álló ellenzék nem találta a javaslatot elég célravezetőnek és kritizálták Kennedy elnököt, hogy nem lép fel elég erélyesen Kuba ellen. A Pentagon ennél messzebbmenően követeli, hogy tanulmányozzák az ország hadereinek szervezeti formáit és legénységi erejét. Robert S. McNamara, hadügyminiszter a Pentagon azon véleményét fejezte ki, hogy mindez már elavult, mert nem képes kellőképpen kielégíteni azt a sokoldalú követelményt, amely a világ különböző helyeire kiterjesztett kötelezettségeink eredményeként úgy a hadsereg, mint a légierő és a tengerészet szolgálataira hárul. Sztrájktörő-ellenes rendelet Akronban AKRON, 0. — A városi tanács rendeletet bocsátott ki, amit Edward Erickson demokrata polgármester aláirt, s amely megnehezíti a sztrájktörők használatát a város ipari telepein. A rendeletet Joe Costello városi tanácsos, a Typographical Union 182-es lokáljának tagja nyújtotta be a tanácshoz, amely 10:3 szavazattal elfogadta. A több mint szükséges kétharmad szavazat és a polgár- mester aláírása, a rendeletet azonnal érvényessé tette. A rendelet megtiltja egyéneknek vagy cégeknek sztrájktörők toborzását olyan telepre, ahol sztrájk van folyamatban. Büntetést szab ki> egyénekre, akik mások felbérlésére sztrájktörő munkát vállalnak.. A legmagasabb büntetés 30 napi börtön és 1,000 dollár pénzbüntetés. Bar most nincs ilyen probléma a városban, — mondotta Costello, de a lehetőség mindig fennáll és jó rá elkészülni. Nem lesz antiszemitizmus Algériában A zürichi Israelitisches Wochenblatt közli, hogy Ben Bella, az algériai kormány miniszterelnökhelyettese, amikor Marokkóból jövet bevonult Oranba, ahol 100,000 ember várta, kijelentette, “Én nemcsak a mozlim lakosságot köszöntőm, hanem e város európai lakosságát és a zsidó testvéreket.” Az ideiglenes kormány szóvivője nyilatkozatot tett közzé, amely hangoztatja, hogy Algériában a zsidók ugyanolyan jogokat élveznek, mint a moz- limok és könnyen lehetséges, hogy “a zsidók kormányunkban magas tisztséget kapnak.” Ben Bella rámutatott arra: “Egész múltam azt bizonyítja, hogy a fajelmélet ellen folytatok harcot és legjobb barátaim között több zsidó akad, zsidó volt néhány olyan ügyvéd is, aki engem védelmezett. Algériában sohasem lehet faj üldözés.” Ben Bella meglátogatta Bone-t, azt a helyiséget is, ahol Algéria főrabbija székel. tlWWUWMAIVWVVWIAMWWUUMnnnmMUWAMVUUVW ÉRDEKES újdonság a nyugatnémet kézi mosógép. A vízhatlan müanvag-tartályba kisméretű ruhadarabokat (zsebkendőket, alsónemüket stb.) lehet behelyezni. A mosószer betöltése és a fedél rögzítése után elegendő néhány harmonikázás- szerü mozdulat, s a ruhadarabok máris tisztán emelhetők ki a mosóvízből. • . EGY ANGOL gyárban rozsdamentes acélból olyan dekorativ fallapok gyártását kezdték meg, amelyek bármilyen anyagra ráerősithetők. A gyártás során olyan védőréteget visznek fel az acéllemezek felületére, amelyek megakadályozzák a felület szerelés közbeni megsérülését. Huszonnégy órával a szerelés befejezte után a védőréteg egyszerűen lehúzható. A hő- és fagyálló fallemezeket különböző méretekben szállítják. Nagy előnyük, hogy nedves ruhával vagy szarvasbőrrel könnyen tiszt ithatók. Fidel Castro televíziós adásban jelentette be, hogy a Szovjetunió segitségével uj kikötőt fognak épiteni az Atlanti-tengeri halászflottáik közös használatára. Nem nevezte meg a helyet, ahol a halászkikötő épülni fog, csak annyit, hogy kubai munkaerővel és kubai anyaggal építik fel és a Szovjetunió fogja finanszírozni. Castro és a szovjet halászati miniszter, Aleksandr A. Ishkov 10 évre szóló halászati szerződést irt alá és Castro azon reményét fejezte ki, hogy a szerződés 10 év után is érvényben marad. A hir lesújtó hatással volt a washingtoni politikai körök és a kongresszus tagjaira. Képzeletük nem halászkikötőt, hanem haditámaszpontot látott a hírben. A képviselők éppen egy Kuba« ellenes “harcolunk-ha-muszáj” határozati javaslatot tárgyaltak. Mialatt végletekig menő provokációkra uszítottak Kuba ellen, republikánus és demokrata törvényhozók egymás pártjának vezetőit okolták a jelen kubai helyzetért. “Kennedy- adminisztráció nem tesz semmit,” panaszkodtak a republikánusok, mire a demokraták azzal vertek vissza, hogy “az Eisenhower-adminisztráció tűrte Castro hatalomrajutását.” “Ha Teddy Roosevelt volna hatalmon (1898- ban megtámadta és gyarmatosította Kubát), tengerészeink már bent lennének és a szakállakat már az első héten leborotválták volna”, állapította meg kongresszusi bölcsességgel Clarence Brown ohioi republikánus. “Annak idején ‘jenki imperialistáknak’ neveztek bennünket, de legalább respektáltak Latin-Amerikában és másutt is a világon.” A háborús provokációra hajlamos törvényhozók a leigázottak félelmét összetévesztik a respektus- sal. Ma már a félelmet az uj idők változott, az elnyomást lerázó szelleme helyettesíti. Ez nyilvánul meg Rusk külügyminiszter sikertelen kísérletében is, hogy a Kubát támadó álláspontjának megnyerje Amerika szövetségeseit. Az International Chamber of Shipping, amely 20 ország magán hajóstársulatait foglalja magában, visszautasította azt az amerikai felszólítást, hogy az okt?iÍ6-&fi megtartandó rendkívüli gyűlésen vegyek fel a Kubába szóló szállítmányok bojkottálását. Ezen nemzetközi szerv elnöke az angol Sir Colin Anderson, alelnöke R. E. Kumana, Indiából. A hajóstársulatoknak szükségük van a Szovjetunió és más országok szerződéseire és tudatában vannak, hogy a kubai szállítmányokat nem szüntetnék meg azzal, ha az amerikai nyomásnak engedve hajóikat visszavonnák. A Pentagon és a CIA szerepe Az amerikai haderők vezetősége egész különleges módon járul hozzá a fenyegető kubai invázió elősegítéséhez. A Pentagon bejelentette, hogy az Egyesült Államokba disszidált kubai ellenforradalmárok katonai kiképzésére külön és spanyol nyelven működő katonai egységeket állít fel. Ez még nem történt meg az amerikai hadseregben. Amennyiben idegen nem-polgárokat felvettek, azoknak érteni kellett legalább annyit angolul, amennyit a kiképzés megkívánt. Az ellenforradalmárok esetében azonban eltérnek a szabályoktól. Volt kubai katonatisztek részére külön haladó tiszti tanfolyamokat Szerveznek. Emellett a nyílt provokációs eljárás mellett szintén szabálytalan és törvénybe ütköző a Floridában nyiltan működő, állítólagosán “magán”- kiképzőtáborok megtíirése. Televízió, adásban már többizben bemutattak ilyen kiképzést, ahol láthattuk, hogy a kubaiak amerikai hadifelszereléssel, “volt” amerikai tisztek vezetésével, állítólag hatósági támogatás nélkül, gyakorlatoznak. A Mexikó City-ben megjelenő “Siempre” közlönyben, Carlos Lechuga, kubai nagykövet cikket irt, amelyben néven nevezte azokat a helyeket, ahol a CIA védnöksége alatt képezik ki az ellen- forradalmárokat Közép-Amerika egyes államaiban. Guatemalában 7, Nicaraguában 4, Panamában 2 kiképző tábort nevezett meg, azonkívül néhányat Santo Domingóban és Haitiban. “Az inváziót széles vonalon tervezik”, irta Mr. Lechuga. “Guantanamoban, az imperializmus támaszpontján, folynak az előkészületek. A kubai hadsereget innen állandóan provokálják. Hónapok óta hoznak be kubai zsoldosokat és innen alat- tomban kimennek kubai területre, szabotázs tevékenységre és hogy felkészüljenek az inváziós csapatok megsegítésére. Minden jel arra mutat, hogy a betörést Guantanamoról számítják megindítani és a környező területet hadiközpontnak felhasználni. Repülőgépeket ellátnak a kubai légi erő jelvényével. Ilyen gépekkel majd megtámadnak néhány középamerikai országot és azzal az Egyesült Államoknak meg lesz az alapja a Monroe Doktrína érvényesítésére, Kuba megtámadására.” ! A Kuba erőszakos megtámadására uszítok között van Lucius Clay tábornok, Kennedy személyes megbízottja Nyugat-Berlinben, aki azt mondta, hogy a Szovjetuniót el lehet ijeszteni Kuba támogatásától, határozott és azonnali fellépéssel. Arthur Krock a N. Y. Times rovatirója és Richard Nixon szintén inváziót tart szükségesnek. Costa Rica elnöke, aki 10—15 millió dollár kölcsönt kér az Egyesült Államoktól, felajánlotta segítségét egy NATO-szerü szövetség megalaki- tására Közép-Amerikában. A jelek szerint az Egyesült Államok nem számíthat az OAS-re, az amerikai államok szervezetére, amit pedig éppen a Kuba elleni akcióra szervezett meg. Nem mintha az uralkodó réteg Cast- robarát volna ezekben az országokban, de a nyomorban tartott munkás- és paraszt tömegeknél annál nagyobb hatással van Kuba fejlődése Castro vezetése alatt. Fennáll az a veszély, hogy az amerikai imperializmus és kiszolgálói a kongresszusban a kubai kérdést felhasználják a választás eszközének és így fejtenek ki nyomást a Kennedy-kormány- ra, a Kuba-ellenes erélyesebb fellépésre, nem törődve azzal a veszéllyel, hogy ez a háború kirobbanásához vezethet. Evvel a veszéllyel szemben eddig nem szólaltak még meg az amerikai társadalom legerősebb rétegei: a szakszervezetek, a békeszervezetek, az egyházi, a néger és szellemi vezetők és csoportosulások. Kennedy első kijelentései ugyan mérsékletességre intették a felhevült reakciót, de a tömegek erélyes felszólalására van szükség, hogy a reakció kiélezett provokációja eredménytelen legyen. Az amerikai népnek nem lehet kifogása az ellen, hogy Kuba ellenáll a megfojtására Törekvő imperialista intézkedéseknek. Vissza kell utasítani azt a nevetséges vádat, hogy Kuba bármilyen veszélyt is jelent a hatalmas Egyesült Államoknak. A két ország közötti viszonyok normalizálását kell szorgalmazni a fegy- vercsörtetés helyett. CARRARA MEGVALÓSÍTJA MICHELANGELO ÁLMÁT Carrarának, a márvány fővárosának vezetősége elhatározta, hogy a Borla-hegy odalában óriás szobrokból páratlan érdekességü múzeumot létesít. A fehér márványhegyben, 1400 méter magasban, 150 méter hosszú és 40 méter magas felületet képeznek ki; ebbe faragnák a kőfaragók 2- 25 legnagyobb élő szobrász hatalmas méretű' alkotásait. A hegyoldalon lefelé, a tengerpart mentén Marina di Carrarától Viareggióig — mintegy 40 kilométeres útszakaszon — egy további terepet jelöltek ki szobrok számára. A hatalmas “múzeum” a “Béke és Munka” jegyében készülne. A város vezetősége a legnagyobb szobrászokat hívta fel közreműködésre, közülük többen máris vállalták a feladatot, és anyagilag is hozzájárulnak a lei v megvalósításához. Az ötletet véletlen szülte. Carrara községi vezetősége emléket akart állítani az olasz partizánharcok hősi halottainak, és a munkával az egykori partizán Nardo Dunchi helybeli szobrászt bízta meg. A művész ellenjavaslata az volt, hogy kapjon megbízást egy-egy óriás szobor tervezésére minden olyan művész, aki méltó arra, hogy neve az utókorra maradjon. A carrarai hegyen létesítendő szoboróriás ötlete nem uj. Amikor 1553-ban Michelangelo nyolc hónapot töltött Car- rarában. kedve kerekedett arra, hogy a part fölé emelkedő hegyoldalba olyan kolosszust faragjon, amelyet a tengeren utazó hajósok messziről megpillanthatnak. Akkoriban e tervet — mint örült gondolatot — elvetették, ma azonban a világ közvéleménye lelkesen fogadja. Minthogy a kőfaragók a jelzett magasságban az alpi szél és hóviharok miatt csupán öt hónapig képesek dolgozni, a “muzeum” létrehozása legalább öt esztendőt igényel. Egy-egy szobor félmillió lírába kerülne, az összköltség pedig eg.vmil- liárd lírára rúgna. Ennek egy részét a carrarai márványt kitermelő vállalatok és az olasz Riviera több községe hajlandók fedezni. KIOLVASTAD A MAGYAR SZÓT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE!
