Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-09-13 / 36. szám

Thursday, Sept. 13, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 Magyarok Amerikában Magyar-Amerika történetében sokszor találko­zunk olyan egyénekkel, akik ugyan nem Magyar- országon születtek, de szivben-lélekben magyarok lettek, vagy akik Magyarországon születtek, de már gyermekkorukban Amerikába kerültek. A Heilprin-családban mindkét csoport képvisel­ve volt, s e család történetét fogjuk alább is­mertetni. E- S. IIEILPRIN MIHÁLY Lengyelországban született 1823-ban. Apja is­mert filozófus volt, akit nemcsak a régi görög, héber stb. filozófia érdekelt, hanem Kant, Fichte és más modern gondolkodók is. Ilyen környezet­ben nőtt fel Mihály és ez befolyásolta élete, vi­lágnézete irányát. Tizenkilenc éves korában már görögül, latinul, németül és franciául beszél a lengyel anyanyelve mellett és már 15 iskolás gyereket tanít. 1842-ben az egész család Magyarországba köl­tözött és Miskolcon telepedett le. A már több nyelvet beszélő Mihály 2 év alatt tökéletesen megtanulja a magyar nyelvet. Meg­ismerte Magyarország történelmét és résztvett a miskolci kulturális eseményekben. Kiváló egyé­niségét annyira becsülték, hogy zsidó léte elle­nére beválasztották a miskolci Nemzeti Kaszinó tagjai közé, ahová pedig csupán helyi előkelősé­gek tartoztak. De Heilprint nem tévesztette meg a nagy tisz­telet és alaposan megismerve Magyarország hely­zetét, Kossuth forradalmi mozgalmához csatlako­zott. Könyvkereskedést nyitott Miskolcon és a regé­nyek árusítása mellett a forradalmi irodalmat ter­jesztette, köztük Petőfi verseit. Petőfi meg is látogatta Miskolcon jártában Heilprin könyvüz­letét és nevetve tudakolta, hogy fogvnak-e az ö munkái. A szabadságharcban Heilprin maga is irt forradalmi verseket és 1848-ban a forradalom kitörésekor már ismert iró volt. A Kossuth-kormány meg is hívta, hogy vegyen részt a kormány kulturális munkájában, amit el is fogadott. Először a kormánnyal Debre­cenben, majd Pesten működött, 1849-ben egy 62 oldalas forradalomra buzdító verseskönyvet adott ki, ami tartalmazta “Kaszá­hoz, ki magyar!” cimü hires versét. A könyvet így dedikálta: “Kedves nőmnek, Budavár vissza­vétele napján.” Szemere Bertalan miniszter a legnagyobb elis­meréssel értékelte Heilprin munkáját. A forradalom bukása után neki is menekülnie kellett az osztrák terror elől és Párizsba került. ’48 után Franciaországban nem tudott elhelyezkedni, főképpen szemei romlása miatt. Olvasni nem tu­dott már; a család tagjai felváltva olvastak neki, amit Heilprin felraktározott agyában. Rossz sze­me nem akadályozta abban, hogy a Sorbonne egyetemen előadásokat hallgasson. 1851-ben — remélve, hogy az osztrák terror enyhült — visszatért Miskolcra. Ott született 1851 júliusában fia, Lajos, aki később fontos sze­repet töltött be Amerikában. Miskolcról a család­jával Sátoraljaújhelyre költözött, ahol tanítói ál­láshoz jutott. Ott született másik fia, Michael Angelo, 1853 márciusában, aki később Ameriká­ban meteorként tűnt fel a tudomány égboltján. Mihály elhatározta, hogy családjával kivándo­rol Amerikába és azonnal nekifogott az angol nyelv tanulásához. Nem más, mint Gibbons: “A római birodalom hanyatlása és bukása” volt a tankönyve. Midőn 1856-ban elhagyták Magyaror­szágot, az angol tudása perfekt volt. Amerika felé Útja első állomása London volt, ahol Kossuth Lajossal találkozott. Kossuth nagyrabecsiilte Heilprin forradalom alatti munkáját és több aján lólevéllel látta el, hogy amerikai elhelyezkedését megkönnyítse. Heilprin sohasem használta fel ezeket a leveleket. 1856 májusában érkezett meg Philadelphiába, ahol 2 évig tanított. A tanítás nem hozott valami nagy jövedelmet és a család megélhetése eléggé küzdelmes volt. Heilprin Amerikába érkezése napjától kezdve résztvett az amerikai politikában. Mint ’48-as for­radalmár tudta, hol van a helye és aktivan részt­vett a négerek felszabadulásáért folyó harcban. Még csak rövid ideje volt Philadelphiában, ami­kor a rabszolga-ellenes demokraták a Carpenter Hallban gyűlést hívtak össze. (Az emancipáció elve nem volt egy republikánus magántulajdon.) A szónok hevesen támadta a rabszolgaság intéz­ményét, amikor felbérelt egyének megzavarták a gyűlés menetét. Hirtelen egy ember emelkedett szólásra a közönség köréből, aki székre állva, beszédjében támadta úgy a rabszolgaságot, mint a metódust, amivel a gyűlést fel akarták robbantani. Ez még jobban feldühitette a felbérelt csopor­tot és megtámadták a felszólalót. De a gyűlés résztvevői már magukhoz tértek az első meglepetésből, harcba szálltak a támadókkal és kimentették a bátor felszólalót, aki nem volt más, mint Heilprin Mihály. Két évig kűzdödött Philadelphiában, amikor ajánlatot kapott az Appleton Cyclopédia-tól és igy 1858-ban Brooklynba költözött. 1858-ban már a ’48-as emigránsok “ki voltak zöldülve” és egy részük Brooklynt választotta la­kóhelyül. Ott lakott Kossuth Lajos nőtestvére, aki Zulavszkyhoz ment férjhez. Oda járt Zágo- nyi, Stahel, Számvald, Asbóth és Újházi. (Ezek­ről a később Lincoln hadseregében szolgáló hő­sökről már előzőleg irtunk.) Heilprin nagyon bol­dog volt ebben a hazai környezetben, de egy ese­mény nagy szomorúságot hozott a csoportra. Mrs. Zulavszky, Kossuth nővére 1860-ban meghalt. Sírjánál, a brooklyni Greenwood Gemetery-ben, Heilprin Mihály mondta a búcsúbeszédet. ★ Az olasz Garibaldi-felkelés nagy hatással volt az amerikai magyarokra. Ott ismét volt alkalmuk az elnyomás ellen harcolni. Zulavszky László New Yorkban szabadcsapatot szervezett Garibaldi tá­mogatására s e csapat 1860 júliusában indult Sziciliába. Nagy ünnepség keretében vettek búcsút tőlük, amely ünnepségen Heilprin mondott beszédet és egy általa irt buzdító verset szavalt el. (Folytatjuk) lüia mm akar magsgyezásf, lina szerint PEKING, szept. 5. — A Reuter-ügynökség je­lentése szerint a kínai újságok azzal vádolják In­diát, hogy “nem akarja őszintén, tárgyalásokkal megoldani a határvillongási kérdéseket.” Ugyan­akkor a diplomaták várják Kina válaszát India jegyzékére, amelyet e hó 4-én hoztak nyilvános­ságra, azzal az ajánlattal, hogy puhatolcdzó tár­gyalásokat kezdjenek a kérdés megoldására. Az újságok azt Írták, hogy India három újabb fegyveres támadást intézett a kínaiak ellen Ke- let-Kashmirban, a kérdéses Ladakh-területen. A Jenmin Jih Pao napilap szerint támadó indiai seregek közel 200 lövést adtak le egy kínai határ transzportra a múlt vasárnap, a Csip Csap folyó­tól délre. Az újság szerint a kínaiak nem viszo­nozták a tüzelést. Mit mond India? New Delhiből a külügyminisztérium szószólója azt állítja, hogy lövöldözés volt Ladakhban aug. 26-án és szept. 2-án. Mindkét esetben a kínaiak kezdték a támadást és az indiaiak, akik őrségben voitak, viszonozták a tüzelést, de csupán önvéde­lemből. Afrikai Népi Unió törvényen kívül helyezését és tagjainak 10 évi börtönnel sujtását, hogy igy fö­lemlítsék meg őket a további politikai szereplés­től. A nyilvános gyűléseket s összejöveteleket is jelentősen korlátozzák. Kiemelkedő egyházi veze­tők, jogászok és más tekintélyes személyiségek megállapították, hogy ha ezeket az intézkedéseket és terveket végrehajtják, akkor 3,600,000 afri­kait helyeznek rendőrállami uralom alá. A cselszövők legnagyobb ellenfele Joshua Nko- mo, akire azért haragszanak különösen az elnyo­mók, mert Dél-Rhodézia kérdését az Egyesült Nemzetek Szervezete elé merte vinni és lehetet­lenné tette a számukra, hogy sötét tervüket ti­tokban és nyugodtan hajtsák végre. Nkomo tevé­kenysége felhívta a világ figyelmét a készülő ka­tonai elnyomásra. Az afrikai hazafiak meggyőző­dése szerint, a brit kormány ugyan nincs közvet­lenül érdekelve a kérdésben, de vezető tory mi­niszterei hallgatólagos beleegyezésüket adták az összeesküvéshez. A 7A-NTJ elszántan harcol tagjainak kiszabadí­tásáért, akiket a gyarmatosítók bebörtönöztek és világosan tudja, hogy Közép-Afrika elnyomása mögött a nagyipar urai állnak. Délet a nyugai-bsrlini terroristák Az angolok Dél-Rhodézia népének fegyveres elnyomását tervezik A brit kormány és dél-rhodéziai szövetségesei a Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZANU) nevű szervezet betiltására törekszenek D.-Rhodéziában. A ZANU az afrikai államok függetlenségéért harcol és ezért váltotta ki London és Salisbury (Rhodézia fővárosa) urainak dühét és haragját. A Macmilian-kormány, valamint Sir Roy Welens- ky és társai fegyveres erővel akarják Dél-Rhodé­zia népét továbbra is a rabságban tartani. Az említett két kormány tervet készített egész Közép-Afrika nemzeti függetlenségének a meg­akadályozására. Ebbe a tervbe tartozik Ka­tanga, Angola és Mozambique ügye is. Nagyará­nyú katonai előkészületeket tettek arra, hogy ele­gendő fegyveres erőt tudjanak bevetni az érin­tett területeken, A rhodéziai szövetséges csapa­tok nagyarányú felfegyverzése mellett, még 8 millió fontot akar Sir Roy Wélensky a védelmi kiadásokra fordítani. Az egész cselszövés főleg Dél-Afrika hadseregére támaszkodik, amelynek költségvetése 60,000,000 fontra ugrott az idén és amelynek lőszergyárait a legnagyobb angol cég­gel, az ICJ-vel fogják együtt vezetni. A cselszövők számításba vették az erőviszonyo­kat és felmérésük szerint az afrikai nemzetek az elkövetkező 20 évben nem lesznek képesek le­rázni magukról a Rhodéziai Szövetség, Portugália és Dél-Afrika hatalmát és elnyomását. Angliától és a NATO-tóJ érkező hadianyagok és felszerelé­sek csak még jobban felbátorítják a gyarmati uralom fenntartóit. A hátuk mögött érzik az eu­rópai gyarmatosítók erejét és rájuk támaszkodva készítették el az afrikai nacionalizmus elleni kato­nai támadás tervét. Ennek a tervezett katonai támadásnak tulajdonítják azt a tényt is, hogy az angolok nem nagyon lelkesednek azért, hogy Katangát.a kongói központi kormánnyal szembeni megadásra bírják. : * Ennek a katonai tervnek az érdekében javasol­ták a dél-rhodéziai törvényhozásban a Zimbabwe Az NDK legfelsőbb bíróságának tanácsa dr. Heinrich Toeplitz elnökletével szept. 3-án hirde­tett ítéletet a nyugat-berlini terroristák bünpe- rében. A háromnapos tárgyaláson a súlyos ter­helő bizonyítékok. a vádlottak, a tanuk s a szak­értők vallomásai igazolták: Nyugat-Berlinben szervezett terrorista csoportok szövetkeztek és szövetkeznek az NDK államhatárai elleni provo­kációkra, és egy súlyosabb konfliktus kirobban­tásával a nyugati megszálló hatalmakat is bele akarják rántani az egész világ békéjét fenyegető válságba. Az NDK legfelsőbb bírósága az öttagú terro­rista csoport bünperében a következő Ítéletet hozta meg: Heinz Finket és Horst Sterziket kémkedés miatt életfogytiglani fegyházra, a többi vádlot­tat — Dieter Gengelbachot, Wolfdieter Sternhei- m.'rt, Hartmut Stachowichot — terrorcselekmé­nyek miatt 12, hét-, illetve hatévi fegyházra ítél­te. NEM KELL CSOMAGOLNI! üEM KELL VAMOT FIZETNI! ; |, A legrövidebb időn belül segithe- ' ► ti rokonait IKKA-csomagokkal! \ ; ► \ , , Felveszünk rendelést gyógyszerekre. A “Kultúra” i 1 > megbízottja, — Magyar könyvek. — Saját köny- < í veit Magyarországból kihozhatja általunk i j , KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET * : JOSEPH BROWNFIELD ; ► 15 Park Row New York 38, N.Y, , y.Miiiflenueniü biztosítás. Hajó- és repülőjegyek i ► Telefon: BA 7-1166-7

Next

/
Oldalképek
Tartalom