Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)
1962-09-13 / 36. szám
6 AMERIKAI MAÖYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 13, 1962 Kuba történelmi szerepe “A kubai forradalom bizonyítja, hogy a szocialista tábor s a béke erősebb, mint az imperializmus és a háború” — mondotta Bias Roca Rias Roca, aki a “Hoy” című kubai lapnak a főszerkesztője, Kuba marxista-leninista pártjának, az OKl-nak (Integrated Revolutionary Organizations) a képviseletében ment Montevideóba, ahol az uruguay-i Kommunista Párt tartotta 18. konvencióját. Felszólalásában kiemelte, hogy a kubai forradalom óta Latin-Amerika minden népe felismerte a megnövekedett lehetőségét annak, hogy megvédje függetlenségét és gazdasági érdekeit az USA imperializmusával szemben. A kubai forradalom gyakorlati és történelmi megerősítése a 81 kommunista párt nyilatkozatának és a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának, amely leszögezte, hogy ez a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek a korszaka. “Világviszonylatban a kubai forradalom bizonyítja, hogy a szocializmus erősebb, mint az imperializmus és hogy a szocialista tábor és a béke erősebb, mint az imperializmus és a háború.” Minden mozgalomban vannak győzelmek és vereségek, tévedések és hiányosságok, mondta Roca. De ha az alapeszme helyes, akkor a vereségek vagy hibák nem akadályozhatják meg a nép győzelmét. Kubában Fidel Castro történelmi érdeme az, hogy előre meglátta, a partizán háború győzelemhez vezethet és neki meg is volt az energiája és bátorsága, hogy ezt a győzelmet kiharcolja, ezer akadályon és nehézségen keresztül. A kubai kommunista újság szerkesztője éles önkritikát gyakorolt, amikor megállapította, hogy a veterán marxista-leninisták nem látták meg a valódi lehetőséget és perspektívát a Castro-féle felkelés kezdetén s nem csatlakoztak a harcolókhoz csak a vége felé és akkor is csekély számban. Végül azonban mégis felismerték a forradalom jelentőségét és melléje álltak. Ha a szektarianiz- ntus felülkerekedett volna a soraikban, akkor ez mérhetetlen károkat okozott volna a nép ügyének és nagyszerű alkalmat az ellenség felforgató tevékenységének. A külföldi intervenciós erők mindent megkíséreltek, hogy megdöntsék a forradalmi erők egysége által létrejött néphatalmat, mondta Roca. Megszüntették az olajexportot, kiszorították a kubai cukrot az amerikai piacról, stb. A Szovjetunió és a szocialista tábor országai azonban nagyarányú segítséget nyújtottak az imperialisták gazdasági blokádjával sújtott kis országnak. Az imperialista erők azzal érvelnek, hogy Kuba veszélyezteti a többi latin-amerikai országot. De a kubai vezetők ismételten kijelentették, hogy a forradalmat nem lehet exportálni — hangsúlyozta a Hoy főszerkesztője. Ezután az élelmiszeradagolásról beszélt a kubai küldött és rámutatott arra, hogy a hiányosságnak nem a szocializmus az oka, hanem a következők : 1. A tömegek megnövekedett vásárlóereje, amely gyorsabban nőtt, mint a termelés. 2. 14 hónapos szárazság sújtottá az országot. 3. Az imperialista blokád nehézségeket okozott a termelés bizonyos területein. 4. Adminisztratív hibák is súlyos károkat okoztak. A szárazság például Havanna tartomány területén egymagában a tejellátást a napi 450,000 literről 250,000 literre csökkentette. Ezt a meny- nviséget a 250,000 7 éven aluli gyerek számára biztosították. Vajon melyik latin-amerikai országban biztosítanak napi egy liter tejet a hét éven aluli gyerekek számára? — tette fel a kérdést Roca. Az uj termés begyűjtése és a szocialista államok segítsége ki fog küszöbölni mindenféle hiányt a közeljövőben. Hiába próbálták az uj rendszer ellenségei azt hiresztelni, hogy a termelés visszaesik, a valóság rácáfolt a rágalmakra. A cukortermelésről például azt állították, hogy nem haladja meg a három és fél millió tonnát. Ezzel szemben 4,900,000 tonnát dolgoztak fel, ami a legmagasabb szám 16 évre visszamenőleg, 1958 előtt. Megemlítette Roca az Anibal Escalante-féle esetet is. Escalantet kizárták az ORT-ból szektás magatartása miatt. A forradalom ellenségei azt hiresztelték, hogy ez a törést bizonyítja Castro és a kommunisták között. A valóságban Escalante kizárását a “régi és az uj kommunisták” egyhangúlag helyeselték. Mindannyian elitélték a szek- tarianizmust. Az imperialisták arra spekulálnak, mondta Kuba küldötte, hogy Gastrot leválasszák a marxista- leninistáktól. Ebben a törekvéseikben a trockisták is támogatják őket. Törekvéseik azonban eleve kudarcra vannak ítélve, mert “Fidel nemcsak miniszterelnök, az ORI-nak, szocialista forradalmunk egyesült pártjának a legfőbb vezetője, hanem ő a legjobb, a legtehetségesebb és legszilárdabb marxista-leninista is Kubában.” Kuba és a szabad sajtó Újságjaink sokat foglalkoznak Kubával az utób bi időben. Ezek közül is külön ki kell emelni a New York Times egyik szerkesztőségi cikkét, amelynek Kuba és a szabad sajtó címet adták. Ebben a cikkben Castronak tesznek szemrehányást azért, hogy az amerikai sajtóban megjelenő tudósítások Kubáról másodkézből érkeznek és igy előnytelen megvilágításba helyezik az országot. Ha a kubai kormány megengedné jónevü amerikai ujságiróknak, hogy maguk győződjenek meg arról, mi megy végbe az országban, akkor jelentősen megjavulna a helyzet ilyen szempontból. Más szavakkal kifejezve, a rengeteg hazugságért és rágalomért, amelyek újságjaink hasábjain napvilágot látnak, a New York Times szerkesztősége Castro kormányát teszi felelőssé. A valóság ismeretében, a Times szerkesztőségének ez a magatartása csak azzal magyarázható, hogy olvasóik feledékenységére számítanak. Hisz az Egyesült Államok kormánya tiltotta el a turisták és üzletemberek kubai látogatását és üldözi a kiváló újságírót, William Worthy-t, mert Kubát is ut- baejtette külföldi utazása során. William Worthy a népszerű hetilapnak, az Afro- American-nek külföldi tudósítója, valóban “jónevü” újságíró. De mert Kubába mert menni, az AZ ATOMHÁBORÚ VESZÉLYE Dr. Szentgyörgyi Albert nyílt levele a New York Times-ban. A Nobel-di- jas tudós szerint az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak egyesítenie kell erőfeszítését az atomfegyverek terjesztésének a megakadályozására A magyarszármazásu tudós már számos alkalommal emelte fel a szavát a béke mellett. Ezért élénk figyelemmel kisérjük minden tevékenységét. Az alábbi leveléből is az emberiség sorsáért való mély aggodalom érzése szólal meg. A levél elején megdöbbenésének ad hangot Szentgyörgyi, az amerikai külpolitika tervszerüt- lensége miatt. A tudomány és technológia megváltoztatták az emberi élet jellegét és uralják ma már a nemzetközi kapcsolatok problémáit. De a tudomány és technológia is állandó gyors változásnak van alávetve és olyan problémáknak, amelyek ma még fontosnak látszanak, holnap már nincs jelentőségük. Viszont nekünk a holnapra kell gondolnunk. Minden tudományosan gondolkodó ember számára világos, hogy miután elértük a fegyverkezésnek azt a fokát, amely alkalmas arra, hogy az Egyesült Államok ellen irányuló támadástól bárkit visszarettentsen, minden további bombának a gyártása csak növeli a bizonytalanságot és valószínűbbé teszi a “véletlen háborút”. Egy ilyen háborúnak a valószínűsége lassan a 100 százalék felé halad. A legnagyobb veszély azonban, a nukleáris fegyverek terjesztésében rejlik. Világos, hogy ha a jelenlegi állapot tovább tart, akkor egy néhány éven belül a legtöbb államnak lesz atombombája. Bármely amerikai vagy szovjet városra zuhanó egyetlen ismeretlen eredetű bomba kiválthatja a világkatasztrófát és igy a háború és béke kérdése teljesen kicsúszik a két nagyhatalom kezéből. Ezért a mi érdekünk, hogy megegyezésre lép1952-es McCarran Immigration Act alapján mondották ki bűnösnek és valószínűleg 5 éves börtön- büntetés és 5,000 dollár pénzbüntetés vár rá. Worthy minden “bűne” az, hogy érvényes útlevél nélkül tért haza szülőföldjére, az Egyesült Államokba. A néger újságírót ért igazságtalanság annál inkább feltűnő, mert az utóbbi két évben az u. n. menekültek ezrei érkeztek az Egyesült Államokba Kubából, érvényes útlevél nélkül, de egyetlen egyet sem fogtak perbe emiatt. Erre a magyarázatot a néger hetilap másik ujságirója, Ralph Matthews adta meg a lap augusztus 25-i számában: “Ezek mind Castro-ellenesek, mig Worthy volt olyan vakmerő, hogy mert jót is Írni egy olyan rendszerről, amely nemtetszését fejezi ki az amerikai tőkével szemben.” A New York Times szerkesztői tehát rossz címre intézik vádjaikat. Kuba helyett Washingtonba kellett volna címezni kritikájukat. Castro nyilatkozata a havannai támadással kapcsolatban Az amerikai sajtó Kuba-ellenes megnyilvánulásának lehettünk tanúi a Havanna elleni támadással kapcsolatban is. Újságjaink túlnyomó többsége az égig dicsérte a támadó ellenforradalmárok “bátorságát.” A támadással kapcsolatban Fidel Castro minisz terelnök kijelentette, hogy a “zsoldos ügynökök” Florida partjaitól “büntetlenül” indíthatták el bűnös tevékenységüket Kuba ellen. “Mi az Egyesült Államok kormányát tartjuk felelősnek ezért az uj és gyáva támadásért országunk ellen,” — mondta Castro, aki a továbbiakban éles szavakkal bélyegezte meg az imperializmus támadó terveit. “Figyelmeztetjük az Egyesült Államok elnökét, hogy a mi népünk minden szükséges lépést megtett a veszéllyel szemben.” “A kubai forradalom, amelyet nem győzött le a gazdasági blokád, sem az ismétlődő katonai akciók, sem az a közvetlen támadás, amelyet az Egyesült Államok szervezett, ellent tud állni és vissza tudja verni a nyílt katonai támadást is.” “Haza vagy halál”, jelentette ki Castro. “Győzni fogunk.” jünk a Szovjetunióval, annak a reményében, hogy ketten, Amerika és a USSR megszüntethessük a nukleáris fegyverek terjesztését — hangsúlyozta a magyarszármazásu tudós. “Az Egyesült Államokat hamarosan körül fogják venni a Szovjetunió atomhajtásu tengeralattjárói, amelyek a polaris-rakéták százait hordozzák magukkal, és rövidtávon, perceken belül elpusztíthatják országunkat. Ilyen körülmények mellett, az ellenőrzés nélküli kísérleti tilalom kijátszása, esetleges földalatti robbantások utján, teljesen lényegtelen.” Az 1,000 megatonos bombák már nem tartoznak a képzelet világába. Egy ilyen bomba egymaga eltörli a föld színéről hat államunkat egyetlen csapással, vagy képes elpusztítani egész keleti tengerpartunkat egyetlen szökőárral. Külpolitikánk azonban nem tart lépést a technikai fejlődéssel és teljesen elmerül a közvetlen napi kérdések tárgyalásában. A gyorsan változó események és a fejlődés, sokkal rugalmasabb politikát igényelnek. “Gyorsan zsugorodó földünkön, az atomenergia félelemetes kozmikus erőinek a felszabadulásával, csak egyetlen lehetőségünk van az élet- benmaradásra, ez pedig az, hogy uj, jobb és szélesebb emberi kapcsolatokat építünk ki, uj politikai felépítés és gondolkozásmód keretében.” Kormányunknak — mondja a Nobel-dijas Szentgyörgyi — tehát nagyvonalú külpolitikát kell folytatnia a jövőben, ha fennmaradásunkat szivén viseli. Ily meggondolások alapján, a mi érdekünk, hogy Kínát befogadják az emberi közösségbe. “Jelenleg nemcsak a kormány, hanem azok a tudósok is, akik világosan látják a helyzetet, teljesen elvesznek a részletekben, ha a kormányhoz, vagy annak valamelyik bizottságához csatlakoznak. A fáktól nem látják az erdőt,” Írja a N. Y. Timeshez címzett levelében a nagy tudós. AZ ÉGETETT SZESZ árusítását több mint 50 turistaszállóban és menedékházban szüntette meg szeptember 1-től a Turistaházakat Kezelő Vállalat. • MÓRICZ ZSIGMOND szobrát avatták fel Nyíregyházán az iró halálának 20. évfordulója alkalmából. A szobor Kóthai Nándor művész alkotása.
