Amerikai Magyar Szó, 1962. július-december (11. évfolyam, 27-51. szám)

1962-09-13 / 36. szám

6 AMERIKAI MAÖYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 13, 1962 Kuba történelmi szerepe “A kubai forradalom bizonyítja, hogy a szocialista tábor s a béke erősebb, mint az imperializmus és a háború” — mondotta Bias Roca Rias Roca, aki a “Hoy” című kubai lapnak a főszerkesztője, Kuba marxista-leninista pártjá­nak, az OKl-nak (Integrated Revolutionary Orga­nizations) a képviseletében ment Montevideóba, ahol az uruguay-i Kommunista Párt tartotta 18. konvencióját. Felszólalásában kiemelte, hogy a kubai forradalom óta Latin-Amerika minden né­pe felismerte a megnövekedett lehetőségét annak, hogy megvédje függetlenségét és gazdasági ér­dekeit az USA imperializmusával szemben. A kubai forradalom gyakorlati és történelmi megerősítése a 81 kommunista párt nyilatkoza­tának és a Szovjetunió Kommunista Pártja prog­ramjának, amely leszögezte, hogy ez a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenetnek a kor­szaka. “Világviszonylatban a kubai forradalom bizo­nyítja, hogy a szocializmus erősebb, mint az im­perializmus és hogy a szocialista tábor és a béke erősebb, mint az imperializmus és a háború.” Minden mozgalomban vannak győzelmek és ve­reségek, tévedések és hiányosságok, mondta Ro­ca. De ha az alapeszme helyes, akkor a vereségek vagy hibák nem akadályozhatják meg a nép győ­zelmét. Kubában Fidel Castro történelmi érdeme az, hogy előre meglátta, a partizán háború győzelem­hez vezethet és neki meg is volt az energiája és bátorsága, hogy ezt a győzelmet kiharcolja, ezer akadályon és nehézségen keresztül. A kubai kommunista újság szerkesztője éles önkritikát gyakorolt, amikor megállapította, hogy a veterán marxista-leninisták nem látták meg a valódi lehetőséget és perspektívát a Castro-féle felkelés kezdetén s nem csatlakoztak a harcolók­hoz csak a vége felé és akkor is csekély számban. Végül azonban mégis felismerték a forradalom jelentőségét és melléje álltak. Ha a szektarianiz- ntus felülkerekedett volna a soraikban, akkor ez mérhetetlen károkat okozott volna a nép ügyé­nek és nagyszerű alkalmat az ellenség felforgató tevékenységének. A külföldi intervenciós erők mindent megkísé­reltek, hogy megdöntsék a forradalmi erők egy­sége által létrejött néphatalmat, mondta Roca. Megszüntették az olajexportot, kiszorították a ku­bai cukrot az amerikai piacról, stb. A Szovjetunió és a szocialista tábor országai azonban nagyará­nyú segítséget nyújtottak az imperialisták gaz­dasági blokádjával sújtott kis országnak. Az imperialista erők azzal érvelnek, hogy Ku­ba veszélyezteti a többi latin-amerikai országot. De a kubai vezetők ismételten kijelentették, hogy a forradalmat nem lehet exportálni — hangsú­lyozta a Hoy főszerkesztője. Ezután az élelmiszeradagolásról beszélt a kubai küldött és rámutatott arra, hogy a hiányosság­nak nem a szocializmus az oka, hanem a követke­zők : 1. A tömegek megnövekedett vásárlóereje, amely gyorsabban nőtt, mint a termelés. 2. 14 hónapos szárazság sújtottá az országot. 3. Az imperialista blokád nehézségeket okozott a termelés bizonyos területein. 4. Adminisztratív hibák is súlyos károkat okoz­tak. A szárazság például Havanna tartomány terü­letén egymagában a tejellátást a napi 450,000 literről 250,000 literre csökkentette. Ezt a meny- nviséget a 250,000 7 éven aluli gyerek számára biztosították. Vajon melyik latin-amerikai or­szágban biztosítanak napi egy liter tejet a hét éven aluli gyerekek számára? — tette fel a kér­dést Roca. Az uj termés begyűjtése és a szocialista álla­mok segítsége ki fog küszöbölni mindenféle hi­ányt a közeljövőben. Hiába próbálták az uj rend­szer ellenségei azt hiresztelni, hogy a termelés visszaesik, a valóság rácáfolt a rágalmakra. A cu­kortermelésről például azt állították, hogy nem haladja meg a három és fél millió tonnát. Ezzel szemben 4,900,000 tonnát dolgoztak fel, ami a legmagasabb szám 16 évre visszamenőleg, 1958 előtt. Megemlítette Roca az Anibal Escalante-féle esetet is. Escalantet kizárták az ORT-ból szektás magatartása miatt. A forradalom ellenségei azt hiresztelték, hogy ez a törést bizonyítja Castro és a kommunisták között. A valóságban Escalante kizárását a “régi és az uj kommunisták” egyhan­gúlag helyeselték. Mindannyian elitélték a szek- tarianizmust. Az imperialisták arra spekulálnak, mondta Ku­ba küldötte, hogy Gastrot leválasszák a marxista- leninistáktól. Ebben a törekvéseikben a trockisták is támogatják őket. Törekvéseik azonban eleve kudarcra vannak ítélve, mert “Fidel nemcsak mi­niszterelnök, az ORI-nak, szocialista forradal­munk egyesült pártjának a legfőbb vezetője, ha­nem ő a legjobb, a legtehetségesebb és legszilár­dabb marxista-leninista is Kubában.” Kuba és a szabad sajtó Újságjaink sokat foglalkoznak Kubával az utób bi időben. Ezek közül is külön ki kell emelni a New York Times egyik szerkesztőségi cikkét, amelynek Kuba és a szabad sajtó címet adták. Ebben a cikkben Castronak tesznek szemrehá­nyást azért, hogy az amerikai sajtóban megjele­nő tudósítások Kubáról másodkézből érkeznek és igy előnytelen megvilágításba helyezik az orszá­got. Ha a kubai kormány megengedné jónevü amerikai ujságiróknak, hogy maguk győződjenek meg arról, mi megy végbe az országban, akkor jelentősen megjavulna a helyzet ilyen szempont­ból. Más szavakkal kifejezve, a rengeteg hazugság­ért és rágalomért, amelyek újságjaink hasábjain napvilágot látnak, a New York Times szerkesztő­sége Castro kormányát teszi felelőssé. A valóság ismeretében, a Times szerkesztőségének ez a ma­gatartása csak azzal magyarázható, hogy olva­sóik feledékenységére számítanak. Hisz az Egye­sült Államok kormánya tiltotta el a turisták és üzletemberek kubai látogatását és üldözi a kiváló újságírót, William Worthy-t, mert Kubát is ut- baejtette külföldi utazása során. William Worthy a népszerű hetilapnak, az Afro- American-nek külföldi tudósítója, valóban “jóne­vü” újságíró. De mert Kubába mert menni, az AZ ATOMHÁBORÚ VESZÉLYE Dr. Szentgyörgyi Albert nyílt levele a New York Times-ban. A Nobel-di- jas tudós szerint az Egyesült Álla­moknak és a Szovjetuniónak egyesí­tenie kell erőfeszítését az atomfegy­verek terjesztésének a meg­akadályozására A magyarszármazásu tudós már számos alka­lommal emelte fel a szavát a béke mellett. Ezért élénk figyelemmel kisérjük minden tevékenysé­gét. Az alábbi leveléből is az emberiség sorsáért való mély aggodalom érzése szólal meg. A levél elején megdöbbenésének ad hangot Szentgyörgyi, az amerikai külpolitika tervszerüt- lensége miatt. A tudomány és technológia meg­változtatták az emberi élet jellegét és uralják ma már a nemzetközi kapcsolatok problémáit. De a tudomány és technológia is állandó gyors válto­zásnak van alávetve és olyan problémáknak, amelyek ma még fontosnak látszanak, holnap már nincs jelentőségük. Viszont nekünk a holnapra kell gondolnunk. Minden tudományosan gondolkodó ember szá­mára világos, hogy miután elértük a fegyverke­zésnek azt a fokát, amely alkalmas arra, hogy az Egyesült Államok ellen irányuló támadástól bár­kit visszarettentsen, minden további bombának a gyártása csak növeli a bizonytalanságot és való­színűbbé teszi a “véletlen háborút”. Egy ilyen háborúnak a valószínűsége lassan a 100 százalék felé halad. A legnagyobb veszély azonban, a nukleáris fegyverek terjesztésében rejlik. Világos, hogy ha a jelenlegi állapot tovább tart, akkor egy néhány éven belül a legtöbb államnak lesz atombombája. Bármely amerikai vagy szovjet városra zuhanó egyetlen ismeretlen eredetű bomba kiválthatja a világkatasztrófát és igy a háború és béke kérdése teljesen kicsúszik a két nagyhatalom kezéből. Ezért a mi érdekünk, hogy megegyezésre lép­1952-es McCarran Immigration Act alapján mon­dották ki bűnösnek és valószínűleg 5 éves börtön- büntetés és 5,000 dollár pénzbüntetés vár rá. Wor­thy minden “bűne” az, hogy érvényes útlevél nélkül tért haza szülőföldjére, az Egyesült Álla­mokba. A néger újságírót ért igazságtalanság annál inkább feltűnő, mert az utóbbi két évben az u. n. menekültek ezrei érkeztek az Egyesült Államok­ba Kubából, érvényes útlevél nélkül, de egyetlen egyet sem fogtak perbe emiatt. Erre a magyará­zatot a néger hetilap másik ujságirója, Ralph Matthews adta meg a lap augusztus 25-i számá­ban: “Ezek mind Castro-ellenesek, mig Worthy volt olyan vakmerő, hogy mert jót is Írni egy olyan rendszerről, amely nemtetszését fejezi ki az amerikai tőkével szemben.” A New York Times szerkesztői tehát rossz cím­re intézik vádjaikat. Kuba helyett Washingtonba kellett volna címezni kritikájukat. Castro nyilatkozata a havannai támadással kapcsolatban Az amerikai sajtó Kuba-ellenes megnyilvánu­lásának lehettünk tanúi a Havanna elleni táma­dással kapcsolatban is. Újságjaink túlnyomó többsége az égig dicsérte a támadó ellenforradal­márok “bátorságát.” A támadással kapcsolatban Fidel Castro minisz terelnök kijelentette, hogy a “zsoldos ügynökök” Florida partjaitól “büntetlenül” indíthatták el bűnös tevékenységüket Kuba ellen. “Mi az Egye­sült Államok kormányát tartjuk felelősnek ezért az uj és gyáva támadásért országunk ellen,” — mondta Castro, aki a továbbiakban éles szavak­kal bélyegezte meg az imperializmus támadó ter­veit. “Figyelmeztetjük az Egyesült Államok elnökét, hogy a mi népünk minden szükséges lépést meg­tett a veszéllyel szemben.” “A kubai forradalom, amelyet nem győzött le a gazdasági blokád, sem az ismétlődő katonai ak­ciók, sem az a közvetlen támadás, amelyet az Egyesült Államok szervezett, ellent tud állni és vissza tudja verni a nyílt katonai támadást is.” “Haza vagy halál”, jelentette ki Castro. “Győz­ni fogunk.” jünk a Szovjetunióval, annak a reményében, hogy ketten, Amerika és a USSR megszüntethessük a nukleáris fegyverek terjesztését — hangsúlyozta a magyarszármazásu tudós. “Az Egyesült Államokat hamarosan körül fog­ják venni a Szovjetunió atomhajtásu tengeralatt­járói, amelyek a polaris-rakéták százait hordoz­zák magukkal, és rövidtávon, perceken belül el­pusztíthatják országunkat. Ilyen körülmények mellett, az ellenőrzés nélküli kísérleti tilalom ki­játszása, esetleges földalatti robbantások utján, teljesen lényegtelen.” Az 1,000 megatonos bombák már nem tartoz­nak a képzelet világába. Egy ilyen bomba egyma­ga eltörli a föld színéről hat államunkat egyetlen csapással, vagy képes elpusztítani egész keleti tengerpartunkat egyetlen szökőárral. Külpoliti­kánk azonban nem tart lépést a technikai fejlő­déssel és teljesen elmerül a közvetlen napi kérdé­sek tárgyalásában. A gyorsan változó események és a fejlődés, sokkal rugalmasabb politikát igé­nyelnek. “Gyorsan zsugorodó földünkön, az atom­energia félelemetes kozmikus erőinek a felszaba­dulásával, csak egyetlen lehetőségünk van az élet- benmaradásra, ez pedig az, hogy uj, jobb és szé­lesebb emberi kapcsolatokat építünk ki, uj politi­kai felépítés és gondolkozásmód keretében.” Kormányunknak — mondja a Nobel-dijas Szentgyörgyi — tehát nagyvonalú külpolitikát kell folytatnia a jövőben, ha fennmaradásunkat szivén viseli. Ily meggondolások alapján, a mi ér­dekünk, hogy Kínát befogadják az emberi közös­ségbe. “Jelenleg nemcsak a kormány, hanem azok a tudósok is, akik világosan látják a helyzetet, tel­jesen elvesznek a részletekben, ha a kormányhoz, vagy annak valamelyik bizottságához csatlakoz­nak. A fáktól nem látják az erdőt,” Írja a N. Y. Timeshez címzett levelében a nagy tudós. AZ ÉGETETT SZESZ árusítását több mint 50 turistaszállóban és menedékházban szüntette meg szeptember 1-től a Turistaházakat Kezelő Válla­lat. • MÓRICZ ZSIGMOND szobrát avatták fel Nyír­egyházán az iró halálának 20. évfordulója alkal­mából. A szobor Kóthai Nándor művész alkotása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom