Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-02-01 / 5. szám
Thursday, Ffebruary 1, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZo 11 1961 tudományos eredményei Az 196l-es év is gazdag volt tudományos eredményekben. Kötetekre lenne szükség ezeket ösz- szef/oglalni, de ez nem is egy hetilap feladata. Ezen az oldalon négy tudományág kiemelkedő jelentőségű l!)61-cs eredményét ismertetjük. TÁMADÁS A RÁK ELLEN Sejtek a mágneses térijén Angol kutatók hosszabb idő óta behatóan vizsgálják: hogyan befolyásolják a mágneses és villamos erők a sejtek növekedését? Ezzel kapcsolatban a múlt esztendőben kétségtelenül megállapították, hogy villamosság hatására lényegesen csökken a sejtek növekedése. A jelenséget azzal magyarázzák, hogy a villamosság közvetetten megzavarja a sejt növekedésének mechanizmusát. Felfedezték azt is, hogy az erős mágneses tér a növények növekedési irányát megváltoztatja. A kutatók több heti időtartamra mágneses térbe helyezve élő sejteket, meglepő jelenségekre figyeltek fel. Patkányok egészséges és rákos májának mágneses érzékenységével kapcsolatban kísérleteket végeztek, s kiderült, hogy a mágneses tér a rákos szövetek növekedését is befolyásolja : az egészséges szövet másként reagál a mágnesességre, mint a rákos. A ráksejtek fejlődése megállt a mágneses térben, sőt, a sejtek visszafejlődtek. Felteszik, hogy a sejtekben levő vegyianyagok különböző mértékben érzékenyek a mágneses térre. Még további beható kísérletekre van ugyan szükség a jelenségek tisztázására, de talán ezen a módon újabb oldaláról férhetünk hozzá a rákhoz. Ráksejtek a vérben Hasonlóan érdekes jelenségre figyelt fel' a rákkal kapcsolatban egy müncheni kutató is. Rákos megbetegedésben szenvedő hők vérét vizsgálva, a méhrákban szenvedő nők egyharm,ódánál, a petefészekrákban szenvedő nőknek pedig csaknem a felénél a vérben is kimutatta a ráksejtek jelenlétét. Különleges vérvizsgálati eljárással egyes esetekben már a betegség egészen korai szakaszában. sikerült kimutatnia a ráksejteket. Különösen a daganatból kiinduló vérerekben volt sok ráksejt kimutatható. A felfedezés főképp a méhrák tekintetében figyelemre méltó, hiszen az általános orvosi vélemény szerint, a méhrák sejtjei elsősorban a nyirokkeringés utján szóródnak szét, s aránylag ritkán alkotnak áttételeket a véráram utján. Orvosi körökben hansulyozzák, hogy az uj módszer egyelőre még nem alkalma« a rosszindulatú daganatok korai felismerésére, meid a ráksejteknek a vérben való megjelenése egyelőre nem teszi lehetővé a betegség pontos felismerését. A vizsgálatok azonban sok értékes adatot szolgáltathatnak a daganatkutatás általános biológiai kérdéseivel kapcsolatban. Ultrahang a rák korai felismerésére A Szovjetunió egészségügyi intézményeiben rendkívül nagy súlyt helyeznek a rákos daganatok korai felismerésére. A legutóbbi kimutatások szerint a rákos megbetegedések 66 százalékát már korai stádiumában felismerik. A vizsgálatot segíti egy uj ultrahangos berendezés is, amely- lyel a rosszindulatú daganatok a legkülönbözőbb szervekben már a korai szakaszban felismerhetők. A biolokátornak nevezett ultrahangos berendezést főként olyan esetekben alkalmazzák, amikor a daganat röntgenvizsgálatokkal nem ismerhető fal. A berendezés a szövetek legkisebb megvastago- dását, csomósodását is kimutatja. A megcélzott szövetekbe irányított ultrahangok ugyanis visszaverődnek; a visszaverődött ultrahangokat azután villamos jelekké alakítják át, s egy tv-készülák kc] jgrnyőj éré vezet ve t anulmányozzák. Újfajta rákellenes gyógyszer A legfő'b rákellenes o-vótrvsrer kétféle anvag- ból áll: “hordozóanyagból”, és a rákos sejtet pusztító voltaképpeni “töltetből”, am- ív legtöbbször mustároltrogén. A rákellenes küzdelem egvik érdekes állomása, hogy angol orvosok tavaiv alapjaiban ujj rákellenes gyógyszert • fejlesztettek ki. Ebben a gyógyszerben a- hidrogén radioaktiv •váltotta, a trimm a “töltet”, a “hordozónnvag” pedig olyan vegyidet, am elv -a rákos- se-Urt su- gérérzó’-mm^é feszi. TIv módon a szervezetbe jutó radioaktív- auvasr mennyisége - csökkenHiető, kisebb a szerveret egészséges sejtjeinek, -károsodé«' yeszébm. Az uifaita gyógyszerrel 48. előrehaladott rákban szenvedő beteget kezelve, az esetek 30 százalékában értek el tüneti javulást. A kutatóorvosok szerint ezen a módon talán sikerül majd az eddigieknél hatásosabb rákellenes gyógyszereket kifejleszteni. UJ FELFEDEZÉSEK A TEJÚTRENDSZER MAGJÁRÓL Csillagszigetünk, a tejútrendszer — közhasználatú idegen szóval a Galaxis — a csillagok, gázok és a kozmikus por hatalmas csoportosulása. Csillagainak zöme lapos, korong alakú teret tölt ki; felülnézetben központi csillagsürüsödésből áll, amelyből csillagok alkotta spirális karok nyúlnak ki. Átmérőjét több mint 85 ezer fényévre, vastagságát pedig 15 ezer fényévnyire becsülik — ennyi ideig kellene száguldania a fénynek légüres térben, amig átjutna a kozmosz e széditő távolságain. (1 fényév egyébként 9.46 billió kilométer.) A mi naprendszerünk csak piciny része e hatalmas csillagvilágnak s a rendszer középpontjától mintegy 27 ezer fényévnyi távolságra helyezkedik el. Már régebben megállapították, hogy az egész Galaxis forog a központi csillagsíirüsödés körül. Tudjuk azt is, hogy csaknem az egész csillagközi gáz és por a spirálkarokba koncentrálódik, és a gázok egy része hatalmas felhőt alkot, amely jóformán az egész Galaxist kitölti. Holland csillagászok már régebben felfedezték, hogy a spirálszerkezet a Galaxis központjában megtörik, s a legbelső kar, amely óriási sebességgel forog a Galaxis középpontja kőiül, egyúttal kifelé is repül. Könnyű megérteni, hogy ezen a módon a tejútrendszer központjának csaknem “üresnek” kellene lennie, ha valamilyen módon nem pótlódna a Galaxis magjának gázvesztesége. Sajnos, a naprendszer és a Galaxis középpontja között elhelyezkedő gázfelhők megakadályozzák a közvetlen optikai, távcsöves megfigyelést. De minthogy a rádióhullámok áthatolnak a kozmikus porfelhőkön is, a rádiócsillagászat segítségével adatokhoz juthatunk csillagrenszerünk belső térségeiről. Már tiz éve megállapították, hogy a Galaxis központi térségéből rendkívül erős rádiósugárzás indul ki, de sokáig nem sikerült tisztázni, vajon valóban onnan indul-e ki ez a sugárzás, vagy csak valamilyen módon oda vetitődik. Szovjet csillagászok a világhírű pulkovó.i obszervatórium óriási rádiótávcsövével “célba véve” a Galaxis középpontját, számos rendkívül érdekes és nagy jelentőségű felfedezést értek el. E vizsgálatokkal nemcsak a sugárzás természetét sikerült felderíteni, hanem azt is sikerült megállapítani, hogy a legerősebb rádiósugárzás -egv rendkívül kicsiny és vékony gázfelhőből indul ki. Ez a gázfelhő a Galaxis középpontjában helyezkedik el és csillagrendszerünk mágiának tekinthető. Átmérője csupán 20 fényév, tehát több mint négyezerszer kisebb az egész Galaxisnál. A törpe gázmag egy más fajtájú és jóval gyengébb sugárzást kibocsátó rádióforrásba van beágyazva, továbbá a centrum és a naprendszer között még egy gyenge, de kiterjedt rádióforrás helyezkedik el — ezt a sugárzást az egyik belső spirálkar gázai bocsátják ki. Érdekes módon Baade amerikai csillagász hasonló magot mutatott ki ley’dk'eW'i szer-szomszédunkban, az Andromeda-ködben is. Ez a mag a csillagok millióiból áll, s éppen akkora, mint a Galaxis magja. A tejútrendszer központjára vonatkozó számos m -~<r i; fa vár, de minden jel arra vall, hogy a csillagászati berendezések tökéletesedésével csillagszigetünk mind több rejtélyét sikerül majd véglegesen megoldani. ÚJDONSÁGOK A RÉGÉSZETBEN Bar Kochba parancsai Egy tudományos expedíció 1961 elején a Holttenger vidékén helikopterről ismeretlen barlangot pillantott m^g. Később kötélhágcsón megközelítették a barlang bejáratát, s itt égy fülkében emberi koponyákkal és csontokkal borított gyékényre bukkantak. A viz«m'd?rink «őrá” Hrtn'-m- nvosodott, hogy á csontok Bar Kochba, a rómaiak elleni i. sz. 132-ben kitört felkelés legendás vezére követőinek maradványai. A barlangba szorult felkelőket a római csapatok ostropr'ár alá voHZV, s éhség és szomíüság következében mr-dulink el. Fend'presq műszerrel a. Jrr-Jgnogjt.' tnM> **mtárgvra bukkantak, amelyeket a felkelők feltehetően zsákmányként hurcoltak magukkal a barlangba, mert a dombormiiveken vésőnyomok láthatók, mintha a rajzokat erőszakosan próbálták volna eltávolitani. De legnagyobb érdeklődéssel a barlangban talált papirusztekercseket és fatáblákat vizsgálták a kutatók. Az egyik kézirattöredék a vizsgálatok szerint a felkelés előtt 60 évvel keletkezett, s a zsoltárok könyve egyik szakaszát tartalmazza. Más papirusztekercsek és fatáblák Bar Kochba személyes utasításait tartalmazzák a vetőmag lefoglalására, házak javítására és egy fogoly bebörtönzésére. Az irás még az ostrom előtti időkből származik; ebben az időben Bar Kochba még a forradalmi erők parancsnoka volt. A leletek azért is nagy jelentőségűek, mert a zsidó történelemnek erről a szakaszáról eddig nem voltak Írásos emlékeink. — A Zinjanthropus rejtélye Még nagyobb érdeklődéssel figyelte a tudományos közvélemény 1961-ben a Zinjanthropus-vi- tát, amelynek — a jelek szerint — még ma sincs vége. A vita kezdete 1959-re nyúlik vissza, amikor is, L. S. B. Leakey angol archeológus egy eddig ismeretlen lény maradványait fedezte fel a tanganyikai olduvai szakadékban. Leakey a Zin- janthropusnak elnevezett lényről azt állítja, hogy ez a legősibb szerszámkészítő lény, a legősibb ember. A tudományos közvélemény nem értelmezi igv egyöntetűen a lelet jelentőségét, s bár a vita még nem zárult le, mégis valószínű: a Zinján- ihropus nem volt még ember tudományos értelemben, s nem tekinthető az eddig hiányzó láncszemnek a szerszámhasználó majom emberek és a szerszámkészítő emberek között. Az elmúlt év- ban azután az Zinjanthropus ‘unokaöccse’ is élőké rtilt. ez az ősi lény Leakey, vizsgálatai szerint még régebben élt. Leakey a nagy felfedezés idején óvatosan csak annyit közölt a Zinjanthropus koráról, hogy több mint 600 ezer évvel ezelőtt élt, “unokaöccse”, az un. pre-Zinjanthropus pedig további 50 ezer évvel idősebb. Az elmúlt évben azután két amerikai kutató a legkorszerűbb radioaktiv vizsgálati módszerrel is megpróbálta meghatározni annak a rétegnek a korát, amelyben a Zinjanthropust megtalálták. Az eredmény a szakértőket is megdöbbentette, ugyanis azt az eredményt kapták, hogy a Zinjanthropus kora legalább 1,750,000 év. ez pedig annyit jelentene, hogy az emberi faj kifejlődése sokkal lassabban ment végbe, s mintegy egymillió évvel több időt vett igénybe, mint eddig hittük. Hanem a kormeghatározás eredményének hitelességével kapcsolatban, már az első közlemények megjelenésének idején, sok szakértő az óva- (o 'S""'-a intert. s a jelek szerint nem is alaptalanul A kormeghatározási vizsgálatot ugyanis 1961 v'gőn a heidelbergi egyetem kutatói is elvégezek, s azt ir eredményt kapták, hogy a Zinjan- 1h**omis alatti bazaltréteg kora mindössze 1.3 mi1'’' éy• Vö-'et félmillió évvel kevesebb, mint az amerikai kutatók állítják. S ez még nem is a Zinjanthropus kora, hanem az alatta fekvő — s nyilván nem vele egy időben keletkezett — kőzeté. A vita napjainkban holtpontra jutott, s a tudományos közvélemény érdeklődéssel várja Leakey újabb közleményeit, hogy tudományosan meg oldhassák a Zinjanthropus rejtélyét. UJ FELADATOK A GEOLÓGIA ELŐTT A múlt évben több neves kutató — a többi között íScserbakov, Belouszov és Afanaszjev akadémikus — több alkalommal is körvonalazta a szovjet sajtóban a, szovjet geológusok előtt álló uj feladatokat. A neves tudósok felhívták a figyelmet arra a veszélyre is*,hogy a Föld bányáinak ma ismert kincsei az egyre növekedő nyersanyagigény miatt viszonylag rövid idő alatt kimerülhetnek. A mérnökök, geológusok és geofizikusok fokozott együttműködésére van tehát szükség, hogy egvre mélyebbre hatoljunk a Föld mélyébe, tij természeti kincseket találjunk és aknázzunk ki. Különös ellentmondás, hogy a tudomány ma többet tud a távoli égitestek, például a Nap felépítéséről, mint saját bolygónk, a Föld szerkezetéről A távoli égitestek fényéből ugyanis következtetni lehet legtöbb fontos fizikai tulajdonságukra, a Föld szerkezetéről azonban csak a mélyfúrások és a földrengések utján áll módunkban adatokat szerezni. Mai állásnrm+.mv owbt- a FöVJ voltakenpen négy övezetből épül fel: legbe- i’d el a belső mag, itt a nyomás elér 3—4 millió atmoszférát. a ’-»rtá mag övezi, (Folytatás a 14-ik oldalon)
