Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-01 / 5. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 1, 1962 jj Magyarország fi EB3S AK A MESÉSEK A magyarországi lapok* múltkoriban beszámol­tak, hogy egy bizonyos Szabóné hozzáment egy emberhez, akiről tudta, .hogy meg fog vakulni. Három gyerekükkel nehezen éltek. Lakásuk nem volt, igy kényszerűségből hozzákezdtek a házépí­téshez, azonban megakadtak. Erről adott számot a Szabó Bálintnéról szóló Hűséges asszony cirnü írás. Még a riport megjelenésének napján felhívta az egyik lapot Losonci lnne, a Budapesti Kon­zervgyár építési csoportjának vezetője. Szabó Bálinték lakáscímét kérte. A kérdésekre elmond­ta, hogy a negyventagu brigád elhatározta: kü­lönösebb tanácskozások nélkül, vasárnapi munká­val rendbehozzák Szabóék házát. Másnap Losonci munkástárs meglátogatta Szi- getszentmiklóson Szabcékat, hogy pontosan fel­mérje, milyen munkára, anyagra van szükség. Szabóék meglepetve és kissé zavartan fogadták a vendéget. Alig hitték, hogy idegenek felfigyel­tek nehéz életükre és egyszerre megszabadítják őket a nélkülözéstől. Szavak után tettek A konzervgyár igazgatója autókat adott, és megengedte, hogy használt anyagból ajtókat és egyéb épületfelszerelési tárgyakat készítsenek. December 1-én vasárnap, a brigád 29 tgaja ne­kilátott a munkának. Volt aki hajnali négykor kelt fel, hogy idejében a gyárba érjen, ahonnan az autóbusz indult. Csak azokat vitték, akikre ■szükség volt. A többiek pedig megsértődtek. .. A konyhát lebetonozták, fürdőszobát és kamrát csináltak, kifestették és kimázolták az egész la­kást. Amikor elkészültek a munkával, kitakarí­tottak. Husek József festő igy beszél: — Dolgoz­tam Esterházyéknál is, de ott munka után nem voltam hajlandó takarításra; Szabóéknál szíve­sen fogtam meg a surolókefét. December 22-én a konzervgyári nőtanács képvi­selői és Losonci Imre ismét elmentek Szabóékhoz. A gyár dolgozóinak ajándékait vitték el. Néhány köszöntőszót mondtak, boldog ünnepet kívántak, majd Losonci lenyomta a még forgalomba sem került tranzisztoros rádió nyomógombját. Megszó­lalt a zene. Utána végighuzta a vak ember kezét a rádió nyomógombjain — megtanította a keze­lésére. A három gyerek némán nézte a különös házi ünnepséget. Szabó Bálintné, a büszke asszony fiem hálálko­dott, hanem halkan, röviden megköszönte, amit ismeretlen munkások családjáért tettek. Szabó Bálint pedig csak ennyit mondott: — Már régen sötétségben élek. Nem hittem, hogy történhet olyasmi, amiről csak a mesék szólnak. A múlt esztendőben 2 241 előadási tarlóit az Állami Déryné Színház Az Állami Déryné Színház igazgatóságán Pados István igazgatóhelyettes és Kertész László főren­dező az alábbi tájékoztatót adta a színház mun­kájáról, terveiről: — Már tavaly, a jubileumi évben nyilvánosság­ra került, hogy a Déryné Szinház tízesztendős fennállása során 20,059 előadást tartott, 5,258,866 nézőt ismertetett meg a színházlátogatás örömé­vel. A társulatok 138 bemutatójából 66 eredeti bemutató volt és 41 klasszikus mü is színre ke­lült, a városiktól távol eső vidékeken. Kedvezően halad a Hónai Oamení- és Mészmii építése A Dunai Cement- <'.s Mészmünél dolgozók je­lentős eredményeket értek el. Annak idején elha­tározták, hogy lerövidítik az építési határidőket, meggyorsítják a gépek gyártását, helyszínre szál­lítását, munkába állítását. Már eddig is megmutatkozott, hogy a Dunai Cement- és Mészmü építésénél, a műhelyek és a munkacsarnokok szerelésénél a tervhez viszo­nyítva jelentős időt takarítottak meg. A cement- silókat például dec. 31 -e helyett nov. 7-re, a ké­ményeket pedig dec. 31-e helyett október 30-ra felépítették. A nyersanyagbánya megnyitását eredetileg 1963 aug. 1-re tervezték; a múlt évben azonban a munkákkal annyira előrehaladtak, hogy a “bányát” előreláthatólag már 1962 decemberé­ben átadják rendeltetésének. Az úgynevezett B- trafóépületnél — amely a gyár építése és ener­giaellátása szempontjából igen jelentős — az ere­deti határidőhöz képest, háromhónapos előnyt szereztek. Az eredmények előreláthatólag lehető­vé teszik, hogy a Dunai Cement- és Mészmü épí­tését a tervezettnél jóval előbb befejezzék, s igy mintegy 500,000 tonna cementtöbbletet adjanak a népgazdaságnak. A Dunai Cement- és Mészmü gépi berendezésé­nek többségét a Német Demokratikus Köztársa­ságból kapják. A nurlt év novemberében és de­cemberében a magyar és német szakemberek, va­lamint a KISZ központi bizottsága és a német fiatalok között tárgyalások voltak. Megegyezés született: az első kemenceegységet 1963 március 21-re, a második, és harmadik kemencét pedig 1963 nov. 7-re lehet üzembe helyezni. Ebhez azon­ban szükséges, hogv a magyar építő- és szerelő- vállalatok továbbra is a jelenlegi ütemben foly­tassák az építkezést. A MAGYAR GÉL- ÉS KÜLKE1ESYEEELM! FORGALOM tendő külkereskedelmi szállításairól, üzletkötései­ről. A közelmúlt napokban kikötött Rijekában az a két hajó, amely 18,000 tonna vasércet hozott Indiából. A rakományt vasúti szerelvények szál­lítják Magyarországra, csakúgy, mint: a Hamburg ban kirakott kubai vegyianyagot, s a Costantába befutott 800 tonna kinai rotációs papirt is. Len­gyel kikötőből az idén először irányítanak Indiába A ^fagyar Külkereskedelmi Minisztériumban készül a múlt év forgalmának mérlege. A szá­mokból kitűnik, hogy kedvezően alakult Magyar- ország külkereskedelmi foigalma. Magyarország jelenleg mintegy 100 országgal kereskedik: ex- portuk több mint 70'- -a irányul a szocialista or­szágokba, és hasonló arányokat mutat az import is. A forgalom egyharmadál a Szovjetunióval bo­nyolítja le. l.nnek jelentősége nemcsak a forga­lom nagyságában rejlik, hanem abban is, hogy a Szovjetunió szállítja Magyarországnak a legfon­tosabb nyersanyagokat és gépi berendezéseket, A külkereskedelmi forgalom a múlt évben ke­reken 10%-al haladta meg az 1960. évi szintet. Sz ímoitevően, átlagosan több mint 15 %-al nőtt a gépek és berendezések exportja, amely egyút­tal iparuk fokozatos szerkezeti átalakulását is tükrözi. Néhány külkereskedelmi vállalat mint például a METRJMPEX, illetve az ELEKTRON1M PEX és a BUDA VOX Híradástechnikai Vállalat pedig ugrásszerűen növelte a műszerek, a híra­dástechnikai berendezések és egyéb áruféleségek exportját. A magyar könnyűipar néhány gyapjú és müse- lyemtermékéből, kötött árujából és cipőterméké­ből 30 százalékkal több kelt el a nemzetközi pia­con, mint tavalyelőtt, A fokozott export végül is hozzásegítette az országot ahhoz, hogy 1960-hoz képest két száza­lékkal több árut hozhasson be külföldről. A beho­zatal legnagyobb része — a korábbi évekhez ha­sonlóan — anyag és félkész termék volt. A magyar külkereskedelem 1961-ben tovább szélesítette a kapcsolatait a tőkésországokkal, és átlagosan mintegy öt százalékkal növelte az áru­cserét. A tőkés piacról sorrendben a Német Szö­vetségi Köztársaság, Ausztria, Anglia, Olaszor­szág és Franciaország szállította a legtöbb árut Magvarorzágnak, Állandóan növekvő forgalmat bonyolított le a gazdaságilag kevésbé fejlet ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal, főként az Egyesült Arab Köztársasággal, Argentínával és Indiával. Érdemes 'megemlíteni, hogy Kuba, amely még nemrég jóformán semmit sem szállí­tott Magyarországnak, tavaly már több mint két ' százalékkal szerepelt Magyarország nyugati im­portjai >an. S miközben még javában tart az 1961, évi ada­tok feldolgozása, mint több hír érkezik az uj esz­A Központi Statisztikai Hivatal forgalomsta­tisztikai főosztályán most dolgoznak a tavalyi forgatom összesítésén. Az előzetes számítások szerint, a múlt évben két százalékkal volt na­gyobb a kiskereskedelmi forgalom, mint 1960- ban. Forintban kifejezve ez azt jelenti, hogy 1961- ben majdnem 70 milliárd forintot költöttek élel­miszerre, ruházatra és iparcikkekre. Nerh édektelen, hogy mire költöttek keveseb­bet, mire többet. A statisztikai adatokból választ kapunk erre a kérdésre is. Az átlagos kétszáza­lékos forgalomnövekedéssel szemben 6 százalék­kal nőtt az élelmiszerek vásárlása. A múlt évben 34 és fél milliárdot költöttek élelmiszerre a bol­tokban és a vendéglőkben. A hetvenmilliárd felét tehát megették* és meg- itták. Az élelmiszervásárlás növekedését befolyá­solta a mezőgazdaság átszervezése is, az eddigi egyéni gazdálkodók ugyanis önfogyasztókból részben vásárlókká lettek. Az iparosodás«fejlödé- se is hozzájárult a bolti vásárlás növekedéséhez. örvendetes jelenség, hogy a vásárlás a bioló­giailag értékesebb élelmiszerek irányába tolódott el. Több tejet, tejterméket (vajat és sajtot s több húskészítményt (szalámit, kolbászt) fogyasztot­tak, mint egy évvel ezelőtt. Bár a húsellátás nem volt egyenletes, az adatokból mégis az tűnik ki, hogv némileg a hús vásárlása is emelkedett. Csökken i tendenciát mutat, viszont a kalóriadus élelmiszerek ( a liszt, a kenyér, a zsir) fogyasz­tása. A ruházati cikkek közül elsősorban a kötött árut. a különféle divatcikket és a cipőt keresték a vásárlók. Ámbár ruházati cikkekre általában bét százalékkal kevesebbet kötöttek, nem csök­kent. a fehérnemű- és harisnyavásárlás. 1961-ben 9 millió pár szintetikus harisnyát os zoknit, valamint 15 millió pár egyéb harisnyát olyan 10,000 tonnás hajót, amely csak magyar árut visz, és magyar importot hoz. Ritka esemény színhelye ezekben a napokban a Ruggyantaáru- gyár is: egyszerre 49 vagonnyi gép érkezett az üzembe a Német Szövetségi Köztársaságból. Az uj gépek és berendezések szerves tartozékai a gyár 500 millió forintos rekonstrukciójának, és elsősorban a gépkocsi gumiabroncs gyártás nagy­szabású fejlesztését szolgálják. és zoknit, 2 milliárd forint értékű kötött árut ad­tak el a boltokban. Valamivel több cipő is gazdára lelt. mint az ezt előző évben: több mint 6 millió pár női és mintegy hárommillió férficipőt vettek meg, va­gyis a nők kétszer annyi cipőt vásárolnak, mint a férfiak. 1961-ben mintegy ötmillió pár gyermek­cipő kelt el. Az e’ő^ö évihez képest három százalékkal nőtt a vegyes iparcikkek forgalma. Az élelmiszeren és a ruhán kivül 19,5 milliárdot költöttek a legkü­lönfélébb iparcikkre. Ezen belül lényegesebb elto­lódást lehet észrevenni: például 7—8 százalékkal több tartós fogyasztási cikket vásároltak. Ilyen célra 4,5 milliárdot adtak ki. Nébánv érdekes adatot közlünk a fogyasztá­si cikkekről: A bútorvásárlás összességében nvnlr—fiz szá­zalékkal volt magasabb, ezen belül kárpitozott bútorokból viszont *30 százalékkal adtak el töb­bét. 1961-ben eladtak 62 ezer hálószobagarnitu- rát,, 37 ezer kombinált szekrényt és 100,000 gar­nitúra konyhabútort. A televizióvásárlás 80 százalékkal nőtt meg, vagyis: mintegy 95 ezren lettek uj televiziótulaj- donosok egv év alatt. Rádióból viszont — az elő­ző évihez vi-zonvitva — 20 ezer darabbal keve­sebbet adtak el. 1961-ben előzetes számítások “ze’-i-O. több mint 6 ezer ni génkocsit vásároltak. A motor1 eréknár nem volt olyan keresett cikk, m>"t az előző évben. Emőkédért egyes háztartási gépek forgalma i°: 130 ezer mosógépet vettek, hót százalékkal többet, mint 1960-ban. Több porszívót adtak el az üzletekben, a parkett-kefélőgép-vásárlás azon­ban csökkent. 1961-ben mintegy 12 ezerrel nőtt a bül«szekrénytulajdonosok száma. Bűi és mennyi! vásároltak Magyarorsz gon az etai! év folyamán?

Next

/
Oldalképek
Tartalom