Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-25 / 4. szám
Thursday, January 25, 1962 k. ______ amurtk.ai Mvr.y.vR Balaguer a pápai nunciaturán iáiéit menedékei Joaquin Balaguer, aki korábban az elnöki méltóságot bitorolta a Dominikai Köztársaságban, most a pápai nunciaturán talált menedéket a nép felelősségre vonása elöl. A Santo Do- mingoban, a Dominikai Köztársaság fővárosában székelő vatikáni követ 'jelentette be hivatalosan Balaguer tartózkodási helyét. Di. Balaguer a katonai és civil junta kegyelméből próbálta ismét megszerezni a hatalmat ebben a kis latin-amerikai országban. Az államcsíny nyel hatalomra kerülő juntát végül is megdöntötte maga a hadsereg és a tömegek s igy tartóztatták le Rodriguez Echavaria vezérőrnagyot, Balaguer segítőjét. Echavariat valószínűleg bíróság elé állítják majd mert sort űzet vezényeltetett a tö megre, mikor ez a junta ellen tüntetett. Dr. Ba- laguernek, úgy látszik, a Vatikán segítségével sikerül kibújnia mindennemű felelősségre vonás alól. hí autógyáros és a piketvonal Mr. Egbert verekedni akart a sztrájkoló munkásokkal Sherwood Egbert, a Studebaker-Pack^rd Corp. elnöke meg volt győződve, hogy az ő 6 láb, 4 inches magas és 230 font súlyú tekintélye megsemmisítő hatással lesz sztrájkoló munkásaira, ha ő megjelenik a gyárkapu előtt. Nagyon tévedett, mert a piketőrség nem volt hajlandó átengedni. mig nem igazolja magát. Ilyen vakmerőségre a gyárigazgató úgy érezte, méltó feleletet kell adnia. Levetette- felsőkabátját és kihívta az őrség minden tagját, hogy “egyenként megbirkózik velük.” A helyszínre hivott rendőrség erőszakkal nyitott utat a sz.árhára. hogy a gyárkapun bemehessen. Az egyik sztrájkoló; Floyd Richards teherautó- vezető. aki 21 éve dolgozik a vállalatnak, elfogatási parancsot kért a gyárigazgató ellen, akit egy rendőr a lakásáról vitt a rendőrségre. “Rendetlen magaviselet” váddal illették és 50 dollár- óvadék kifizetése után hazabocsátották. A rendőrség egy sztrájkólót is letartóztatott hasonló váddal. Az ügy tárgyalását azonban elhalasztották, miután Mr. Egbert bejelentette, hogy 10 napi “üzleti” útra indul Európába. Az igazgató ur nem törődik azzal, hogy 6,500 munkás már több mint három hete járja a piket- vonalat, mivel nem hajlandók elfogadni a gyár. vezetőség bérlevágó ajánlatait és eddigi pihenőidejük csökkentését. 1961 utolsó hónapjaiban a termelést fokozták a Studebaker gyárbán, tehát van elég kocsi a piacon. A 125,000 dollár évi fizetést huzó igazgató utazhat, telik a pénzéből meg idejéből is. a jan. 2-ika óta sztrájkoló munkások tovább piketelhetnek, hogy a nehéz küzdelmekkel kivívott keresetüktől ne fosszák meg őket. A demokrácia hazájában igy működik az egyenlőség. Fasiszta bombamerénylet Párizsban A francia külügyminisztériumban bomba robbant, amely egy embert megölt és tizenhármat megsebesített. A bomba elhelyezését egy okmány szállító teheautóba az SOA-ként ismert ultrajobb titkos hadseregnek tulajdonítják, amely terro- risztikus módszereket használ úgy Franciaországban, mint Algériában, hogy megakadályozza ‘Algéria függetlenségét. Ugyanaznap felfegyverzett ultrajobb banditák elraboltak lakásából egy országgyűlési képviselőt, aki a DeGaulle pártjához tartozik. A titkos hadseregnek fasiszta katonatisztek a vezetői. Raoul Sálán volt generálissal az élén. Ellenzik azt, hogy DeGaulle bármilyen tárgyalást folytasson az Algér Ideiglenes Kormány vezetőivel. Algériában véres megtorlást intéznek a sza- szabádsúgukért és függetlenségükért küzdő bennszülöttek ellen. Az év kezdete óta a meggyilkoltak száma meghaladja a 300-at Algériában. Párizsban a nép tömegtüntetéseken követelte a kormány erélyesebb fellépését a terjedő fasiszta terror ellen. Egy vészjósló törvény (Folytatás az első oldalról) akarja léptetni a törvény errevonatkozó rendelkezését. Még a múlt júniusban egy televíziós sajtóvita alkalmával, amelyben Alexei Adzsubei, a szovjet “ízvesztia” főszerkesztője is részt vett, Pierre Salinger, Kennedy elnök sajtótitkára önelégülten beszélt az amerikai sajtószabadságról, amely “biztosítja az amerikai polgár feltétlen jogát ahhoz, hogy előfizetője lehessen az ízvesztia, a Pravda, a Worker, a Chicago Tribune vagy a N. Y. Times-nak”. Kijelentette Salinger, hogy a Függelék “magában foglalja a feltétlen biztosítékát annak, hogy egyetlen kormánytisztviselő sem mondhatja egy újságnak, mit nyomtasson és mit nem.” Mégis egy kormánytisztviselő, az igazságügyminiszter, beidézte egy munkásajság vezetőit pár nappal azután, hogy egy déli szenátor, a dél- carolinai Strom Thurmond, eljárást követelt a “Worker” ellen, amiért a szélsőjobboldali szervezetek működését leleplezi. A, szenátus ülésein Thurmond ezt a témát gyakran szóvátette és a Congressional Record-ba beiktatta azokat a cikkeket, amelyek a “Worker”-ben megjelentek a Birch Society, a fasiszta Walker generális és más ultrajobb megmozdulások tevékenységéről. Thurmond a N. Y. Tiniest, a Washington Post-ot, a Newsweek-et, más folyóiratokat és Norman Tho- mast is támadta, amiért a Worker “irányvonalán” a jobboldal ellen szólaltak fel. A McCarran-törvény teljességében veszedelmes okirat és csak la szélső reakció, a munkás- és fajgyűlölők, a háborús uszitók céljait szolgálja. Mialatt elnökünk nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy nyilvános megjelenésein az amerikai demokráciáról és szabadságról tegyen magasztos kijelentéseket, ennek a törvénynek az alapján már számos irányban megindult a támadás a “demok- ráci” és a “szabadság” ellen. Újabb csapást mértek a munkásság szervezkedési joga ellen, amikor a Mine, Mill and Smelter Workers Uniont, fizetett hamistanuk vallomása alapján megfosztották jogától, hogy tagjait képviselje. Beidézték az Abraham Lincoln Brigadé-t, amely nek tagjai a fasiszta Franco ellen küzdöttek a demokratikus Spanyolországért és most is küzdenek a spanyol börtönökben sinylődő demokraták szabadonbocsátásáért. A Committee for the Protection of Foreign Born szervezetet is bűnösnek tartják, mert a bevándoroltak részére is biztosítani akarja a polgárjogokat. A Council of American-Soviet Friendship vezetőit, akik 25 éve az amerikai szovjet barátság és a koegzisztencia érdekében fejtenek ki aktivitást, szintén a McCarran-törvény szakaszaival üldözik. Eljárás inault meg útlevelek megtagadására és az utazási szabadság korlátozására. A N. Y. Times vezércikkben kételyét fejezi ki * ezen eljárás “bölcs”’ volta iránt. “Mint ezen szerencsétlen törvény más rendelkezései, úgy az utazási tilalom! is a biztonság érzet hiányát tükrözi vissza... Az utazás bármilyen okból eredő betiltása azt mutatja. hogy az Egyesült Államok meg van ijedve, de semmivel sem járul hozzá az ország biztonságához”, mondja a vezércikk. A McCarran-törvény romboló hatását csak a törvény visszavonásával lehet megakadályozni. A McCarilan-törvény célja nemcsak az amerikai nép cselekvési szabadságának.megbénítása, a békéért, a. demokráciáért, a polgári jogokért folyó megmozdulások meggátlása, hanem félelemkeltéssel és terrorral minden véleménykülönbséget az emberek torkára forrasztani, a gondolat- és sajtószabadság gyakorlatának betiltásával. Ha az amerikai nép tűri és megengedi, akkor a McCarran-törvény lesz az az eszköz, amellyel minden követelését, a megélhetésért, a gyermekei jövőjéért, a béke fenntartásáért megindított minden lépését a “kommunista” bélyegzővel fogja illetni és megakadályozni. A McCarran-törvény az amerikai demokratikus hagyományok ellensége. Ellensége a fejlődésnek és a békés kibontakozásnak. Támogatni kell minden szervezetet, amely a visszavonását tűzte ki célul. Ezzel az országnak és az amerikai nép igazi érdekeinek teszünk szolgálatot. Barbár fasiszta tevékenység Algírban Megrohantak egy francia laktanyát s fegyveréket zsákmányoltak A titkos katonai szervezet (franciául: OAS) egyre szélsőségesebb terrorakciókat hajt végre Algériában. Mindeddig a francia katonai hatóságok nem léptek fel kellő eréllyel a szélsőséges elemek ellen. Ennek a következménye, hogy mindinkább merészebbek lesznek. Az elmúlt napokban mar egy katonai laktanyát rohantak meg. Jeep autókon és francia katonai egyenruhában érkeztek az európai fasiszták a* laktanya elé Ohan egyik délkeleti külvárosában. A hírek szerint összejátszottak az egyik őrrel és altiszttel és igy sikerült meglepniük az őrséget. 60 automata fegyvert zsákmányoltak, közte számos gépfegyvert. Az OAS szervezet terrorista tevékenységének fokozódása a francia kormány és az Algériai Ideiglenes kormány küszöbön álló megegyezésével van állítólag összefüggésben. Ennek a jelét látják egyes megfigyelők abban a tényben, hogy 99 mozlem politikai foglyot átvittek Algírból Franciaországba. így akarják őket megvédeni az OAS fasisztáitól. Oranban az elmúlt héten megtörtént, hogy 4 mozlem foglyot elhurcoltak a börtönből az OAS terrorista különítményesei. Állítólag megölték őket. A Franciaországba szállított 99 fogoly mindegyike halálraítélt szabadságharcos, akik ítéletének végrehajtását felfüggesztették a francia hatóságok. Tovább folynak a bombamerényietek is Algériában. Az OAS által “bevezetett” ribbantások- nak egyedül január 21-én 18 halálos áldozatuk volt, köztük egy európai asszony és egy 1,1 éves leány. Algir város orvosainak szervezete 48 órás sztrájkot tart, tiltakozásul a rossz közbiztonság miatt. Az autóbuszok alkalmazottai pedig karhatalmat követelnek minden utasszállító közjárműre. Négynapos sztrájkjuk megegyezés nélkül ért véget, mert a francia hatóságok emberhiányra hivatkozva tagadták meg kérésüket. Iránban letartóztattak 380 diákot • Irán fővárosában, Teheránban nagyarányú tüntetés zajlott le a kormány ellen. Az egyetemi hallgatók Ali Amini miniszterelnök lemondását követelték és Mossadegh volt miniszterelnököt éltették. A rendőrség megtámadta a tüntető egyetemi hallgatókat és botokkal valamint könnygázbombákkal lépett fel a hevesen tiltakozó diákok ellen. I, A tüntetések közvetlen oka tiltakozás volt középiskolai tanulók iskolából való kizárása miatt. De sokkal nagyobb szerepet játszott a diákság nagyarányú megmozdulásában az a tény, hogy ellenszenvvel figyelik a sah és kormánya politikáját. Ezért léptek fel olyan nagy erővel a rendőrség és a biztonsági szervek ellenük. 300 diákot tartóztattak le és több mint 400 serült meg a hatósági közegek brutális fellépése következtében. A kormány szóvivője bejelentette, hogy a minisz- tehelnök még az egyetem bezárását is tervbe vette. A tebetáni főmecsetben a vallási szertartást eltiltották a tüntetést követő napra, mert féltek a nép megmozdulásától. New Yorkban tanuló iráni egyetemi hallgatók tüntettek az ENSz székháza előtt a teheráni diákok megmozdulásának elfojtása miatt. Az egyetemi hallgatók az iráni Nemzeti Frontot képviselték. Tábláikon szabadságot követeltek Iránnak és kórusban kiabálták, hogy “Le a sahhal”. v w ▼ T 'T' ▼ ▼ V t"t t > y ’ New York és környéki olvasóink 1 ; figyelmébe! ► TÖLTSÉK VELÜNK EZT A NAPOT: . ^ * , vasárnap, február 18, 1962 K amikor a ► ^ ► HHIiYIIII SZÓ 60 ÉVES JUBILEUMI BANKETTJÁT ► tartjuk az American Russian Centerben, ] K 61 Rivington Street, New York, N. Y. < ► •< , Finom ebéd 1 órától. Ünnepi műsor. Szónok , > Rezerválja helyét minél előbb. Hivja Kiadónkat: i > AL 4-0397 számon ,
