Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-28 / 26. szám
Thursday, June 28, 1962. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 INNENONNAN EÖRSI BÉLA külmunkatársunk írásai világkörüli útjáról Ceylon, az Indiai óceán gyöngye Az Indiai Óceánban valahogyan leszakadt Indiáról egy sziget, amely természeti szépségekben páratlan. Az európai hóditó hatalmak állandó harcok közepette váltogatták egymást. A felfedező portugálok leverése után a sziget holland kézre került, majd a hires angol kereskedelmi társaság India kirablásán kívül Ceylonra is rátette a kezét. Végül is a bennszülöttek a francia forradalom hatására fellázadtak és a sziget feletti uralom Anglia kezében megszilárdult. A második világháború után az angol birodalom hatalma erősen csökkent; Ceylont 1957-ben köztársasággá kiáltották ki, koalíciós kormánynyal, erős trockista kispolgári párttal. Nem állt módomban a miniszterelnök “államférfim” tehetségét megállapítani, annál kevésbé, miután a miniszterelnök nő. Annyi bizonyos, hogy szereti a növényeket, gyönyörű villában lakik, melynek kertjében rengeteg szép virág és fa van. Ceylon szigetén 8 millió ember él, főként (64%) budhisták. A buddhista papok sok pénzt elszednek a hívőktől, ezzel szemben nem avatkoznak bele az oktatási ügyekbe és nem uszítanak a többi vallás ellen. Ceylont a természet megáldotta minden jóval. Egyes részein 1875 mm. eső esik, alfödi részén előfordul 5,000 mm. csapadék is. Tropikus meleg van, ezt azonban envhiti a tengerről jövő légáramlás. A telet — Télapót — nem ismerik állandóan enyhe az időjárás. Ceylont elkerülte a világháború, nem volt a szigeten pusztító forradalom sem. A természet adományaitól eltekintve a lakosság életviszonyai már nem ennyire tökéletesek. A nagybirtok van uralmon, s igy természetesen a mezőgazdasági terület % részén kávé- tea- és gumitermelés folyik, mert ez jelenti a nagy jövedelmet. A lakosság élelmiszerelltásának kb. felét importálni kell. Ipara minimális, a munkanélküliséget csak falun ismerik. A turista úgy látja, hogy a lakosság életszínvonala magasabb, mint a többi ázsiai államban, kivéve talán Japánt, ahol az ipari munkásság és a középosztály igen erős. A statisztikák szerint Ceylonban 1957-ben 125 dollár volt az egy főre eső jövedelem. Rovarok és baktériumok birodalma lesz a föld 1)R. SZILÁRD LEO BEJELENTETTE A “BÉKE LOBBY” MEGALAKULÁSÁT Hátborzongató adatokat tártak fel vezető tudósok és biológusok arról, hogy milyen természeti változásokat hozna létre egy esetleges atomháború a földön az élőlények és a vegetáció körében. Az előadók a Tudósok Kongresszusa az Élet- benmaradásért NY-i összeiövetelén vettek részt és az atomháború elkerülése, valamint minden atomkisérlet megszüntetése volt a kitűzött céljuk. ' Dr. H. BenHey Glass, a John Hopkins Egyetem tanára szerint, az atomháború a rombadöntött világot a gátlás nélkül, vadul burjánzó rovarok és baktériumok birodalmává tenné. Az Egyesült Államok még akkoh is “egy tized- rangu ország fokára sülvedne”, ha az egész népesség részére megfelelő óvhelyek állanának rendelkezésére, amelyek megvédenék a robbanások, a kifejlődő hőség és kisugárzás első hatásától, volt dr. Glass véleménye. “Semmi sem volna képes megmenteni az atomháború következménveitől”, mondotta dr. Glass. “Gazdasági talpraállás is csak abban az esetben elképzelhető, haelegendő óvóhely volna az állati és növényi élet megmentésére is. Ellenkező esetben úgy a szeliditett, mind a vad állatállomány ki lesz téve a pusztító kisugárzásnak. Nem csak a hús és a tejellátás semmisülne meg az állatokkal, de még borzalmasabb katasztrófa volna a madarak elpusztulása. “Ha nem lesznek madarak, amelyek rovarokkal táplálkoznak, a rovarok irtózatosan elszaporodnak a földön. Valójában a rovarok — és nem az emberi nem, vagy más büszke állattfajta — ké- pesek csak életbemaradni a nukleáris körszakA városban Ízléstelen angol szobrok terpeszkednek. A központban Viktória királynő ülőszobra. Ehhez még nem nyúlt hozzá a forradalmi kormány. Az angol uralomból otmaradt a lóverseny, az ügető- és golfpálya, a tiszti és az urikaszinó stb. Közelükben áll azonban egy régi hatalmas épület: a népjóléti és munkásminisztréium, amelyet már ceyloniak irányítanak. A városoknál sokkal érdekesebb látvány a falu. Szemkápráztató növényzet mindenütt az ut mentén, de bizony az autónak gyakran meg kell állnia, mert összetákolt kis szekerek gátolják a forgalmat melyeket vizi bivaly vontat. Sok uj ház épül a falun; a régi indiai házak között európai, jó cserepes uj házakat látni. A férfiak alacsony termetüek, feketék, izmosak, a gyermekek igen kedvesek és barátságosak, nem félnek az idegentől. Meztelenül vagy alig öltözötten lubickolnak a patak vizében. Ha turistát látnak, kíváncsian nézegetik és várják, hogy kapjanak valamit, de nem koldulnak. Koldulás csak a városban van, ahol a külföldiek óriási hotelekben laknak. A ceyloni asszony ruházata nagyon érdekes, színes és gyönyörű. Hófehér a ruhájuk, vállukon valamiféle rikító színes sálat viselnek — kék, piros, sárga, zöld, stb. — ami szokatalanul szép színharmóniát nyújt. A ruhák teljesen egyszerűek, sem hímzés, sem egyéb diszités nincs rajtuk. Táncaik többezer évesek, ősi vallási eredetűek. Férfiak és nők nem táncolnak együtt, hanem párosán két férfi, majd párosán két nő. A táncok legkifejezőbb rész a kézmozdulat, ezzel jeleznek mindenfajta érzést, örömet, bánatot, szerelmet stb. A táncot dob vagy éles sip kiséri. Természetesen kigyóbüvölőt is lehet látni, sokan szeretik, körülállják, és bámulják. A nép 65%-a Írástudó, tehát több, mint Indiában. A férfi lakosság száma lényegesen magasabb mint a nőké. Az iskolák 11 éves korig in- gyeneesek, sőt 2—3000 egyetemi hallgató is tandíjmentesen tanulhat. Azért nem ártana Ceylon népének a szocialista forradalom! A mindössze 2%-ot kitevő nagy- birtokosé a tea- és a kávé ültetvények 50%-a s a gumültetvénvek 25%-a. A kis- és törpebirotoko- sok 45%, a földnélküli bérlők 18 és a mezőgazdasági munkások 35%-os arányszámmal szerepelnek a sziget lakosságában. A nagybirtokosi ültetvények dolgozóinak 40%-a a 15 éven aluli gyermekek és 41%-a a nő, akik természetesen éhbérért dolgoznak. Amint látjuk, a földi paradicsomban is ott van a kigyó: a nagybirtokosok (épp ezért kár a ki- gyóbüvölő fuvolahangját hallgatni.) Jól tenné a dolgozó nép, ha a flödet saját tulajdonába venné. ban. Ezek és a baktériumok nagyarányú llenálló képességgel rendelkeznek a kisugárzással szemben. “Ha az ember 600 röngten erejű rádióaktiv sugárzást felszív, akkor gyorsan és gyötrelmesen elpusztul de 100,000 í'öngten erejű sugárzás nem okoz még kellemetlenséget sem a rovaroknak. A svábbogár-----tiszteletet érdemlő, szívós fajzat — veszi majd át az ember helyét a földön és csupán más rovarokkal és baktériumokkal kell majd versenyeznie.” Mrs. Barbara Rossmoore, a Montcalir College vegytani tanára arra a meggyőződésére hozott fel érveket, hogy a kisugárzásnak nincsen “megengedhető szintje”. eD erről nehéz meggyőzni az embereket, mondotta, miután az atomrobbantások támogatói propaganda szempontból következetlenül és félrevezetőn kezelik ezt a kérdést. Soha ilyen felkészülés az öldöklésre A tudósok különböző ülésszakon vettek részt, amelyeken az atomháború élettani, lélektani, tár- sadalmi-politikai és gazdasági következményeit s hatásait vitaták. Sir Robert Watson-Watt, angol radar felfedező a konferencia által rendezett ebéden beszélt. “Még sohasem folytak ilyen szorgalmas, tomboló, hatványozott, megfeszített előkészületek az öldöklésre, mint napjainkban,” mondotta. Helytelenítette azt az elgondolást, hogy a tudósok “erkölcsileg semlegesek lehetnek” ebben a kérdésben. Kifejtette, hogy az, aki ilyen pontra helyezkedik, “az valóságban a nép ellensége.” I)r. Leo Szilárd, magyarszármazásu fizikus, a Chicago Egyetem tanára, ismertette a Washingtonban junius 2-án létrehozott békeszervezetet, amelynek neve “Lobby and Council for the Abolition of War.” A név határozottan kifejezi a szervezet célkitűzését. A “Lobby” a kongresszus Problémák, hibák, mulasztások (Folytatás az 5-ik oldalról) magasba és tudjuk, hogy ott fürdőszoba, modern,, tiszta lakásokban, dolgozó emberek laknak és olyan alacsony házbért fizetnek, amilyenről Amerikában és az egész nyugaton még álmodni sem mernek. Ezzel ellentétben a régi épületek egy része elhanyagolt. Nemcsak arra gondolunk, hogy kívül testetlenek és vakolatlanok, hanem arra, hogy a lakások belül is testetlenek és sok helyen piszkosak. Nyilvánvaló, hogy a lakók nemtörődömsége is felelős ezért. Érthetetlen volt előttünk, hogy oly bérlők, akik rendkívül alacsony házbért fizetnek, miért nem festik ki önszorgalomból a saját lakásukat? Sokan vannak olyanok, akik egy szombaton, egy vasárnapon kifesthetnének egy lakást, — mindössze a festéket kéne megvenni, és lemondani arról, hogy órákat töltsenek az eszpresszókban, moziban, vagy a hullámfürdőben. New Yorkban és más nagy városban, ahol lakáshiány van, sokan a saját költségükre kifestetik, vagy ha arra nem telik, kifestik a lakásukat, holott a házbér Amerikában főként a nagy városokban hallatlanul magas. Amig Magyarországon a keresetek 5—8 százaléka kell házbérre, addig Amerikában a kereset 25—30 százalékát kell házbérre szánni, ha rendes helyen rendes lakást akar a bérlő. “TISZTA EMBEREK — TISZTA LAKÁSBAN’* jelszóval kampányt kéne indítani a kormánynak és ingyen festéket ajánlani mindenkinek, aki hajlandó a saját lakását kifesteni. Ez az államház- tartásra újabb terheket róna, de érdemes ügy lenne és különben is: előbb-utóbb mégis kell, hogy a lakások kifestésére gondoljon a — ház- tulajdonos, ez esetben maga az állam! ★ örömmel olvastuk a Magyar Távirati Iroda hi- rei között, hogy tekintettel a gyorsan fejlődő idegenforgalomra, Magyarországon “emelik a vendéglátás színvonalát. . . korszerűsítik a ben- zinkut-hálozatot, növelik a szervziállomások számát.” Minderre égető szükség van nemcsak azért, mert a külföldi turisták száma szaporodik, hanem azért is, mert egyre több belföldi engedheti meg magának, hogy motor-kerékpárt, automobilt vásároljon. Budapest világváros jellegét ki kell domborita- ni azzal is, hogy ne kelljen nagy távolságokat autózni olajcseréért, zsirozásért, mosásért, mert az automobil etetése, itatása, gondozása éppen olyan fontos, mint a turisták ellátása.-4Befejezésül még egy kérdés: Sorra fog-e kerülni a borravalózás végleges kiküszöbölése? Tudjuk, hogy ez is a nehezen megoldható problé mák közé tartozik, mert nehéz a kiszolgálókkal megérttetni, hogy a “borravaló” lealacsonyító s nem illő az uj társadalom uj emberéhez és azért is, mert a vendégeket nehéz lesz leszoktatni a borravalózásról, aminek ellenében esetleg rendkívüli előnyökre számítanak és elvárnak olyan elbánást, amilyenben borravaló nélkül nem részesülnének. Európában és Magyarországon is, 10—12, sőt 15 százalékot adnak a szállodai, vendéglői számlákhoz, amit kiszolgálásért, a borravaló helyettesítése címén számítanak fel. De a kötelező kiszolgálási díjon felül is KÉNYTELEN a vendég borravalókat osztogatni, mert ezt elvárják tőle, mert azt “mindenki más is csinálja,” és mert ha nem teszi, akkor a kiszolgálás, az ellátás nem lesz olyan jó, olyan előzékeny, mint amilyet a bőkezűen borravalózók kapnak. A Népi Köztársaságok számos téren úttörők és méltó lenne, hogy a borravalózás terén is azok lennének. Nagyszerű változás lenne, ha az örök időkre eltemetett, régi rendszer más rossz szokásaival együtt, végleg megszüntetnék a borravalók és a — “kézit csókolom” ósdi szokását is. , ..m<5 -,r, ■ • A magyaros táplálkozás előnyeiről és hátrányairól jövő heti cikkünkben lesz szó. nézeteit törekszik megváltoztatni, s a háboríts ké szülődén ellen, a békére törekvés felé irányítani. A “Lobby” működését egyéni adományok teszik lehetővé. A támogatók keresetük 2 százalékát ajánlják fel erre a célra. Dr. Szilárd bejelentette, hogy a “Lobby” munkájának elősegítésére már eddig is szp számban jelentkeztek a bákeSzerető amerikai nép köréből.
