Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-06-28 / 26. szám

Thursday, June 28, 1962. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 INNENONNAN EÖRSI BÉLA külmunkatársunk írásai világkörüli útjáról Ceylon, az Indiai óceán gyöngye Az Indiai Óceánban valahogyan leszakadt In­diáról egy sziget, amely természeti szépségekben páratlan. Az európai hóditó hatalmak állandó harcok közepette váltogatták egymást. A felfede­ző portugálok leverése után a sziget holland kéz­re került, majd a hires angol kereskedelmi társa­ság India kirablásán kívül Ceylonra is rátette a kezét. Végül is a bennszülöttek a francia forrada­lom hatására fellázadtak és a sziget feletti ura­lom Anglia kezében megszilárdult. A második világháború után az angol biroda­lom hatalma erősen csökkent; Ceylont 1957-ben köztársasággá kiáltották ki, koalíciós kormány­nyal, erős trockista kispolgári párttal. Nem állt módomban a miniszterelnök “államférfim” tehet­ségét megállapítani, annál kevésbé, miután a mi­niszterelnök nő. Annyi bizonyos, hogy szereti a növényeket, gyönyörű villában lakik, melynek kertjében rengeteg szép virág és fa van. Ceylon szigetén 8 millió ember él, főként (64%) budhisták. A buddhista papok sok pénzt elszednek a hívőktől, ezzel szemben nem avatkoz­nak bele az oktatási ügyekbe és nem uszítanak a többi vallás ellen. Ceylont a természet megáldotta minden jóval. Egyes részein 1875 mm. eső esik, alfödi részén előfordul 5,000 mm. csapadék is. Tropikus meleg van, ezt azonban envhiti a tengerről jövő lég­áramlás. A telet — Télapót — nem ismerik állan­dóan enyhe az időjárás. Ceylont elkerülte a vi­lágháború, nem volt a szigeten pusztító forrada­lom sem. A természet adományaitól eltekintve a lakos­ság életviszonyai már nem ennyire tökéletesek. A nagybirtok van uralmon, s igy természetesen a mezőgazdasági terület % részén kávé- tea- és gumitermelés folyik, mert ez jelenti a nagy jö­vedelmet. A lakosság élelmiszerelltásának kb. fe­lét importálni kell. Ipara minimális, a munkanél­küliséget csak falun ismerik. A turista úgy látja, hogy a lakosság életszínvonala magasabb, mint a többi ázsiai államban, kivéve talán Japánt, ahol az ipari munkásság és a középosztály igen erős. A statisztikák szerint Ceylonban 1957-ben 125 dollár volt az egy főre eső jövedelem. Rovarok és baktériumok birodalma lesz a föld 1)R. SZILÁRD LEO BEJELENTETTE A “BÉKE LOBBY” MEGALAKULÁSÁT Hátborzongató adatokat tártak fel vezető tu­dósok és biológusok arról, hogy milyen természe­ti változásokat hozna létre egy esetleges atom­háború a földön az élőlények és a vegetáció köré­ben. Az előadók a Tudósok Kongresszusa az Élet- benmaradásért NY-i összeiövetelén vettek részt és az atomháború elkerülése, valamint minden atomkisérlet megszüntetése volt a kitűzött cél­juk. ' Dr. H. BenHey Glass, a John Hopkins Egyetem tanára szerint, az atomháború a rombadöntött világot a gátlás nélkül, vadul burjánzó rovarok és baktériumok birodalmává tenné. Az Egyesült Államok még akkoh is “egy tized- rangu ország fokára sülvedne”, ha az egész né­pesség részére megfelelő óvhelyek állanának rendelkezésére, amelyek megvédenék a robbaná­sok, a kifejlődő hőség és kisugárzás első hatásá­tól, volt dr. Glass véleménye. “Semmi sem volna képes megmenteni az atomháború következménveitől”, mondotta dr. Glass. “Gazdasági talpraállás is csak abban az esetben elképzelhető, haelegendő óvóhely volna az állati és növényi élet megmentésére is. Ellenkező esetben úgy a szeliditett, mind a vad állatállo­mány ki lesz téve a pusztító kisugárzásnak. Nem csak a hús és a tejellátás semmisülne meg az ál­latokkal, de még borzalmasabb katasztrófa volna a madarak elpusztulása. “Ha nem lesznek madarak, amelyek rovarokkal táplálkoznak, a rovarok irtózatosan elszaporod­nak a földön. Valójában a rovarok — és nem az emberi nem, vagy más büszke állattfajta — ké- pesek csak életbemaradni a nukleáris körszak­A városban Ízléstelen angol szobrok terpeszked­nek. A központban Viktória királynő ülőszobra. Ehhez még nem nyúlt hozzá a forradalmi kor­mány. Az angol uralomból otmaradt a lóverseny, az ügető- és golfpálya, a tiszti és az urikaszinó stb. Közelükben áll azonban egy régi hatalmas épület: a népjóléti és munkásminisztréium, ame­lyet már ceyloniak irányítanak. A városoknál sokkal érdekesebb látvány a falu. Szemkápráztató növényzet mindenütt az ut men­tén, de bizony az autónak gyakran meg kell áll­nia, mert összetákolt kis szekerek gátolják a for­galmat melyeket vizi bivaly vontat. Sok uj ház épül a falun; a régi indiai házak között európai, jó cserepes uj házakat látni. A férfiak alacsony termetüek, feketék, izmosak, a gyermekek igen kedvesek és barátságosak, nem félnek az idegen­től. Meztelenül vagy alig öltözötten lubickolnak a patak vizében. Ha turistát látnak, kíváncsian nézegetik és várják, hogy kapjanak valamit, de nem koldulnak. Koldulás csak a városban van, ahol a külföldiek óriási hotelekben laknak. A ceyloni asszony ruházata nagyon érdekes, színes és gyönyörű. Hófehér a ruhájuk, vállukon valamiféle rikító színes sálat viselnek — kék, piros, sárga, zöld, stb. — ami szokatalanul szép színharmóniát nyújt. A ruhák teljesen egysze­rűek, sem hímzés, sem egyéb diszités nincs raj­tuk. Táncaik többezer évesek, ősi vallási eredetűek. Férfiak és nők nem táncolnak együtt, hanem pá­rosán két férfi, majd párosán két nő. A táncok legkifejezőbb rész a kézmozdulat, ezzel jeleznek mindenfajta érzést, örömet, bánatot, szerelmet stb. A táncot dob vagy éles sip kiséri. Természe­tesen kigyóbüvölőt is lehet látni, sokan szeretik, körülállják, és bámulják. A nép 65%-a Írástudó, tehát több, mint Indiá­ban. A férfi lakosság száma lényegesen maga­sabb mint a nőké. Az iskolák 11 éves korig in- gyeneesek, sőt 2—3000 egyetemi hallgató is tan­díjmentesen tanulhat. Azért nem ártana Ceylon népének a szocialis­ta forradalom! A mindössze 2%-ot kitevő nagy- birtokosé a tea- és a kávé ültetvények 50%-a s a gumültetvénvek 25%-a. A kis- és törpebirotoko- sok 45%, a földnélküli bérlők 18 és a mezőgaz­dasági munkások 35%-os arányszámmal szerepel­nek a sziget lakosságában. A nagybirtokosi ültet­vények dolgozóinak 40%-a a 15 éven aluli gyer­mekek és 41%-a a nő, akik természetesen éhbér­ért dolgoznak. Amint látjuk, a földi paradicsomban is ott van a kigyó: a nagybirtokosok (épp ezért kár a ki- gyóbüvölő fuvolahangját hallgatni.) Jól tenné a dolgozó nép, ha a flödet saját tulajdonába venné. ban. Ezek és a baktériumok nagyarányú llenálló képességgel rendelkeznek a kisugárzással szem­ben. “Ha az ember 600 röngten erejű rádióaktiv su­gárzást felszív, akkor gyorsan és gyötrelmesen elpusztul de 100,000 í'öngten erejű sugárzás nem okoz még kellemetlenséget sem a rovaroknak. A svábbogár-----tiszteletet érdemlő, szívós fajzat — veszi majd át az ember helyét a földön és csupán más rovarokkal és baktériumokkal kell majd versenyeznie.” Mrs. Barbara Rossmoore, a Montcalir College vegytani tanára arra a meggyőződésére hozott fel érveket, hogy a kisugárzásnak nincsen “meg­engedhető szintje”. eD erről nehéz meggyőzni az embereket, mondotta, miután az atomrobbantá­sok támogatói propaganda szempontból követke­zetlenül és félrevezetőn kezelik ezt a kérdést. Soha ilyen felkészülés az öldöklésre A tudósok különböző ülésszakon vettek részt, amelyeken az atomháború élettani, lélektani, tár- sadalmi-politikai és gazdasági következményeit s hatásait vitaták. Sir Robert Watson-Watt, an­gol radar felfedező a konferencia által rendezett ebéden beszélt. “Még sohasem folytak ilyen szor­galmas, tomboló, hatványozott, megfeszített elő­készületek az öldöklésre, mint napjainkban,” mondotta. Helytelenítette azt az elgondolást, hogy a tudósok “erkölcsileg semlegesek lehetnek” ebben a kérdésben. Kifejtette, hogy az, aki ilyen pontra helyezkedik, “az valóságban a nép ellen­sége.” I)r. Leo Szilárd, magyarszármazásu fizikus, a Chicago Egyetem tanára, ismertette a Washing­tonban junius 2-án létrehozott békeszervezetet, amelynek neve “Lobby and Council for the Abo­lition of War.” A név határozottan kifejezi a szervezet célkitűzését. A “Lobby” a kongresszus Problémák, hibák, mulasztások (Folytatás az 5-ik oldalról) magasba és tudjuk, hogy ott fürdőszoba, modern,, tiszta lakásokban, dolgozó emberek laknak és olyan alacsony házbért fizetnek, amilyenről Ame­rikában és az egész nyugaton még álmodni sem mernek. Ezzel ellentétben a régi épületek egy része el­hanyagolt. Nemcsak arra gondolunk, hogy kívül testetlenek és vakolatlanok, hanem arra, hogy a lakások belül is testetlenek és sok helyen piszko­sak. Nyilvánvaló, hogy a lakók nemtörődömsége is felelős ezért. Érthetetlen volt előttünk, hogy oly bérlők, akik rendkívül alacsony házbért fizet­nek, miért nem festik ki önszorgalomból a saját lakásukat? Sokan vannak olyanok, akik egy szombaton, egy vasárnapon kifesthetnének egy lakást, — mindössze a festéket kéne megvenni, és lemondani arról, hogy órákat töltsenek az esz­presszókban, moziban, vagy a hullámfürdőben. New Yorkban és más nagy városban, ahol la­káshiány van, sokan a saját költségükre kifeste­tik, vagy ha arra nem telik, kifestik a lakásukat, holott a házbér Amerikában főként a nagy váro­sokban hallatlanul magas. Amig Magyarországon a keresetek 5—8 százaléka kell házbérre, addig Amerikában a kereset 25—30 százalékát kell házbérre szánni, ha rendes helyen rendes lakást akar a bérlő. “TISZTA EMBEREK — TISZTA LAKÁSBAN’* jelszóval kampányt kéne indítani a kormánynak és ingyen festéket ajánlani mindenkinek, aki haj­landó a saját lakását kifesteni. Ez az államház- tartásra újabb terheket róna, de érdemes ügy lenne és különben is: előbb-utóbb mégis kell, hogy a lakások kifestésére gondoljon a — ház- tulajdonos, ez esetben maga az állam! ★ örömmel olvastuk a Magyar Távirati Iroda hi- rei között, hogy tekintettel a gyorsan fejlődő idegenforgalomra, Magyarországon “emelik a vendéglátás színvonalát. . . korszerűsítik a ben- zinkut-hálozatot, növelik a szervziállomások szá­mát.” Minderre égető szükség van nemcsak azért, mert a külföldi turisták száma szaporodik, hanem azért is, mert egyre több belföldi enged­heti meg magának, hogy motor-kerékpárt, auto­mobilt vásároljon. Budapest világváros jellegét ki kell domborita- ni azzal is, hogy ne kelljen nagy távolságokat autózni olajcseréért, zsirozásért, mosásért, mert az automobil etetése, itatása, gondozása éppen olyan fontos, mint a turisták ellátása.-4­Befejezésül még egy kérdés: Sorra fog-e kerül­ni a borravalózás végleges kiküszöbölése? Tudjuk, hogy ez is a nehezen megoldható problé mák közé tartozik, mert nehéz a kiszolgálókkal megérttetni, hogy a “borravaló” lealacsonyító s nem illő az uj társadalom uj emberéhez és azért is, mert a vendégeket nehéz lesz leszoktatni a borravalózásról, aminek ellenében esetleg rendkí­vüli előnyökre számítanak és elvárnak olyan elbá­nást, amilyenben borravaló nélkül nem részesül­nének. Európában és Magyarországon is, 10—12, sőt 15 százalékot adnak a szállodai, vendéglői szám­lákhoz, amit kiszolgálásért, a borravaló helyette­sítése címén számítanak fel. De a kötelező kiszol­gálási díjon felül is KÉNYTELEN a vendég bor­ravalókat osztogatni, mert ezt elvárják tőle, mert azt “mindenki más is csinálja,” és mert ha nem teszi, akkor a kiszolgálás, az ellátás nem lesz olyan jó, olyan előzékeny, mint amilyet a bőke­zűen borravalózók kapnak. A Népi Köztársaságok számos téren úttörők és méltó lenne, hogy a borravalózás terén is azok lennének. Nagyszerű változás lenne, ha az örök időkre eltemetett, régi rendszer más rossz szokásaival együtt, végleg megszüntetnék a bor­ravalók és a — “kézit csókolom” ósdi szokását is. , ..m<5 -,r, ■ • A magyaros táplálkozás előnyeiről és hátrá­nyairól jövő heti cikkünkben lesz szó. nézeteit törekszik megváltoztatni, s a háboríts ké szülődén ellen, a békére törekvés felé irányítani. A “Lobby” működését egyéni adományok teszik lehetővé. A támogatók keresetük 2 százalékát ajánlják fel erre a célra. Dr. Szilárd bejelentette, hogy a “Lobby” munkájának elősegítésére már eddig is szp számban jelentkeztek a bákeSzerető amerikai nép köréből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom