Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-06-21 / 25. szám
Thursday, June 21, 1962. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 HIROSIMA PUSZTULÁSÁÉRT HEM EGV EMBER FELELŐS Eatherlyt lelkiismeretfurdalása vezette annak felismerésére, hogy az egész emberiség felelős az atomfegyverek pusztításáért. — Könyvében sikraszáll a nukleáris fegyverek eltörléséért Amikor Claude R. Eatherly 1945 augusztusé- i ban ledobta az első atombombát Hirosimára, még 1 nem érezte át, hogy milyen szörnyű veszélyt idé- í zett fel ezzel a tettével az egész világ számára. A halálos küldetésből Tinian Islandra visszatérő re- i pülő még csak mogorva és hallgatag volt. Egy < évvel később, 1946-ban, beteges kíváncsiságtól hajtva, önkéntesen vállalkozott arra, hogy az < atomkisérletek alatt Bikini fölé repül. Akkor látta először, hogy milyen borzalmas pusztulást idéz elő egy A bomba és kezdte átérezni, hogy mi is : történhetett Hirosimában az ő bombázása után. Hat hónappal később kilépett a légierő kötélé- ] kéből, ahol nagy karrier várt rá, lemondott örna- j gyi rangjáról és visszatért Texasba. Szülőhelyén ] hazatért hősként ünnepelték az emberek, mert ( az ő szemükben Eatherly “csodarepülő” volt, aki . hathatósan segített a háború befejezésében. í De Hirosima bombázóját nem szédítette meg ] a csodálat és a hízelgés. Érezni kezdte tettének ] felelősségét. Nem tudott beilleszkedni a minden- < napi életbe. Egyik alkalmi munkából a másikba vándorolt. 1948-ban, feleségének koraszülése után, felfedezték az orvosok, hogy Eatherly ondóinak a száma az átlag alatt van. Orvosi vélemény szerint ennek a rádiókisugárzás lehetett a a valószínű oka. A volt háborús hős megrettent, ] mert emlékezett arra,hogy Hirosima után szörny- szülött csecsemők születéséről hallott. A felébredt lelkiismerete nem hagyta nyugodni. 1950-ben inni kezdett. Alkoholmámor ködében barangolta be Amerika dél-nyugati részét. Később latin-amerikai fegyvercsempészésbe keveredett bele. Többször letartóztatták hamisításért, 1 rablásért és betörésért. New Orleansban töltötte le egyszer börtönbüntetését, de hat más alkalommal a bírák enyhén kezelték az ügyét, mert < “háborús hősnek” tekintették. i Közben a házassága is felbomblott. Miután ön- gyilkosságot kísérelt meg, a felesége ragaszkodott ahhoz, hogy a veterán kórházban vesse alá magát lélekgyógyászati kezelésnek. Az orvosoknak ezt mondta: “Ugv érzem én gyilkoltam meg mindazokat az embereket Hirosimában.” A kórházban azt válaszolták neki, hogy ez csak “ideges aggodalom” ami úrrá lett rajta és “bünösségi komplekszus” kerítette hatalmába. 1957-ben érkezett el életének mélypontjára. Ekkor hagyta el a felesége, aki két gyermeket szült neki. A bűnök sorozatát követte el vakon, minden meggondolás nélkül, annak ellenére, hogy anyagi helyzete eléggé szilárd volt, hisz 100 százalékos hadirokkantsági nyugdijat kapott. Bűneinek oktalanságára jellemző egy füszerüzletbe való betörésének esete 1959-ben. üres pisztollyal hadonászva parancsolt rá az üzlet tulajdonosára, hogy töltsön meg a számára egy papírzacskót pénzzel. Ezután az üzlet hátsó részébe kergette a fűszerest és eltávozott — a pénz nélkül. Mikor a rendőrség letartóztatta, kiderült, hogy 800 dollár volt nála, a saját pénze. Ez a furcsa eset hozott döntő fordulatot Eatherly életében. A Waco Veterán Kórházba küldték pszichológiai kezelés céljából. Letartóztatásának hire elérte Gunther Anderset is, a pacifista filozófust Ausztriában. Anders irt Eatherlynek és kifejtette neki, hogy megérti a volt repülő bűntudatát és hozzátette, hogy “mindannyiunknak ebben a korszakban kell élnünk amelyben ilyen bűnbe süllyedhetünk.” Anders levele nagy befolyást gyakorolt Eather- lyre. A »lacifista filozófus volt az első ember aki megértéssel fordult hozzá, válsága óta. Azonnal válaszolt a levelére és kérte, hogy folytassák levélváltásukat. Rámutatott arra, hogy az a krízis amelyben benne vagyunk, meggyőzte arról, hogy egész értékrendszerünket, gondolkozásunkat alaposan felül kell vizsgálnunk. A múltban még lehetséges volt az ember számára, hogy kitérjen azok elől a kérdések elöl amelyek ellentmondást rejtettek magukban megszokott életét és gondolkozását illetően. De ma már nem olyan korszakban élünk. “Ellenkezőleg, hiszek abban, hogy hamarosan olyan helyzetbe kerülünk amelvben kénytelenek leszünk felülvizsgálni korábbi beleegyezésünket abba. hogy átruházzuk gondolkozásunkért és tetteinkért a felelősséget némely társadalmi intézményre mint pl. a politikai pártokra. szakszervezetekre, egyházakra vagy az államra-.’-' meg egymással reményeiket és vereségeiket. Mikor nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos értik Washingtonban el akarják hallgattatni Eatherlyt, Anders kiadta a levelezésüket Európában. Ez nagy kavarodást keltett. Itt is kiadták Burning Conscience (Égő lelkiismeret) cim alatt. (A tel- jas cime: Burning Conscience the correspondence of Claude Eatherly and Gunther Anders. Monthly Review Press, 333 Sixth Ave., New York, 139 pp. $4.) A bevezetését Bertrand Russel, az előszót Robert Jung irta hozzá. Emberi dokumentum ez a könyv. Két férfi keresi benne az igazságot önmagukat és a világot illetően. Sokmindent megtudunk általa a két emberről. Kiderül például, hogy Eatherly 250,000 dollárt utasított vissza életének filmreviteli jogáért, mert az az Audié Murphy lett volna a főszereplője, aki szerepelt a hadsereg egy filmjében amelyben a rakétákat dicsőítik. Mindketten mély aggodalommal kisérték Linus Pauling sorsát amikor a seznátus boszorkányüldözői támadták. Kiderül a könyvből az is, hogy Anders szilárd útmutatása terelte Eatherlyt a társadalom felé, hogy ennek segítségével keresse meg a választ kérdéseire és nem csak önmagába forduljon. Ez az útmutatás szabadította meg a volt repülőt belső önmarcangolásától. A könyv előreláthatólag nagy érdeklődést fog kelteni. (Legalább is erre vallanak az előzetes megrendelések.) De a lényeg, hogy megértsék. Eatherly esete eddig mindig támogatásra talált az emberek részéről. De ez a támogatás az együttérzés és sajnálat formáját öltötte és nem az azonosításét és együttműködését. Pedig csak az utóbbiak segítenék megoldani azokat a kérdéINNEN-ONNAN EöRBI BÉLA külmunkatársunk Írásai világkörüli útjáról üong kong - a világ legolcsóbb városa A második világháború után, amikor a japánok elhagyták Hongkongot, a városban alig maradt lakosság. Az akkori “Labour” (munkáspárti) kormány az antiimperialista hangulat következtében szívesen feladta volna a várost, de az angol katonai hatalom ezt nem vette tudomásul és nem volt hajlandó a kormány rendeletéit végrehajtani. Később a lakosság lassanként vissza- szivárgott. A Tientsin-i és a Shanghaj-i kínai kapitalisták megérezték Csang Kai Sek bukását és óriási ösz- szeharácsolt vagyonukkal Hongkongban találtak menedéket. A kispolgárság, a győzelmes Vörös Hadsereg elől menekülve, szintén visszakerült a városba. Hongkongban bábeli nyelvzavar uralkodik még ma is; pld. az északi bevándorolt kínaiak \ nem értik a kantoni tájszólást. A Shanghajból jött gyárosok szakmunkásokat hoztak magukkal és megindult a termelés, nagy fellendülést hozva. Hongkong exportja ma kb. 200 millió font stei-- linget (600 millió dollár) tesz ki. A lakásínség ennek következtében hihetetlen mélyeteket öltött, tízezernyi család lakik primitiv ham'-on. gyermekek nőnek fel anélkül, hogy valaha házban laktak volna. Hongkong a világ legolcsóbb városa. Bármiféle cikket — ruhát, japán árut, szövetet, stb — a világpiaci'ár feléért lehet kapni. A szabóknak külön utcájuk van, a kikötőben megrohanják az érkező utasokat, erőszakkal mértéket vesznek és 24 óra alatt elkészül egy kifogástalan öltöny vagy kabát. A nagy olcsóságnak két oka van: Hongkong vámmentes kikötő (pl. a japán gyártmányú rádiót Japánban 18 százalékos adó terheli. Hongkongban viszont e nélkül vásárolható) a másik ok a rendkívül alacsony munkabérek. A napi munkaidő 10 óra. A bérek a következők (amerikai dollárban: Szakképzett munkások napidija 81.30—3.50 Szakképzetlen munkás $-.50—§1.33 Gyári munkás napidija.. $1.14 —1.67 seket amelyeket a szerzők munkájukban felvetnek. Különben Eatherly lelkigyötrelmei hiábavalók voltak, ha nem érzik át az olvasók is azt a szenvedést amelyet Hirosima égő embereinek a víziói a szerzőben keltettek, és nem hallják ugyan-« olyan erősen a “bomba kioldásának” parancsszavát. Csak ilyen víziók vezethetnek bárkit is Eatherly nyomába, aki a háború megszüntetésére szentelte életét. Hirosima bombázója ma már gyógyultan él Texasban. Nyugodtan beszél múltjáról és tele van reménnyel a jövőt illetően. Ma már van célja és értelme az életének. Tudja azt is, hogy csapdák várnak a béke emberére, háború felé hajló világunkban. De tisztában van azzal is, hogy szerte a világon vannak barátai. Nagy elégtétellel vette tudomásul, hogy a hirosimai bombázás 2 életben-maradottja, akik nemrég New Yorkban jártak kijelentették: “Úgy érezzük nem Eatherly a hibás. A háborút magát kell okozni.” A béke ellenzői sem pihennek persze. Két életrajzot akarnak kiadni róla. Az egyik állítólag “tárgyilagos” lesz, mig a másik úgy akarja beállítani mint kommunisták által rászedett áldozatot. De Eatherly maga is kiad majd valószínűleg egy önéletrajzot. A könyvek és életrajzok megjelenése valószínűleg élénk vitát fog kiváltani az amerikai olvasók körében. Sokan lesznek akik becsmérelni fogják az egykori repülőt. Egyesek majd kétségbe vonják beszámithatóságát. Bizonyos kritikusok már most próbálják lelkileg analizálni őt levelein keresztül. Ezeknek az akadékoskodóknak válaszolniuk kell erre: Vajon inkább vagy kevésbé normális e ő mint azok a tudósok, akik a robbantási kísérletek folytatását javasolják, vagy azok az államfők akik a parancsot adják erre? A Burning Conscience c. könyvet mindenkinek el kellene olvasnia. De az olvasónak át kell éreznie azt is, hogy a saját bűnéről olvas. Eatherly már megtalálta az utat amely feloldja őt e bűn alól. Mi mindannyian szintén megtaláltuk már? az időt, továbbá a nem szakképzett munkások idejét senki sem ellenőrzi. ( A világpiacon Hongkong komoly gondokat okoz. Még Japánban is, ahol pedig szintén nagy az olcsóság, érzik Hongkong erős versenyképességét. Az Egyesült Államok ez év áprilisában beszüntette a hongkongi textiláruk behozatalát, mivel az angol hatóságok nem tartják be az amerikai behozatali megállapodást. Hiába hivatkoztak arra, hogy az ellenforradalmi menekülteknek munkát kell adni, az USA kormánya nem enged (ehhez hozzájárul a japán nyomás is.) Hongkongban mind a kommunista pártnak (amelynék több lapja is van) mind a taiwani kormánynak vannak szervezetei. Ez utóbbi csak egy kis lapot ad ki; ugylátszik, a hongkongi kínaiakat nem érdeklik a taiwani “igazságok.” A taiwani nép nem szereti az amerikaiakat. Azzal vádolják őket (talán joggal,) hogy Csang Kai Sek bandáját Amerika hozta a nyakukra. A Csang Kai Sek-párti emberek tömege pedig azért gyűlöli az amerikaiakat, mert legalább 1 millió főnyi hadsereget és százezernyi repülőgépet vártak az Egyesült Államoktól, amivel — szerintük — a győzedelmes Vörös Hadsereget meg tudták volna állítani. Eszerint az amerikaiak a sok milliárd dollárt kitevő ajándékozások ellenére sem népszerűek, még Taiwanban sem. Az amerikai viszont, aki Taiwant szívből utálja, a flotta és Csang Kai Sek támogatását azzal indokolja, hogy az elősegíti a jövendő amerikai háború esélyeit. Csakhogy addigra Kínának is lesz atombombája, igy talán mégis hiábavaló pazarlás az adófizetők millióit erre költeni. Az angol közvélemény egv része szívesen átadta volna Hongkongot a kimaiaknak, ahogyan Indiát is felszabadították. De amikor a Vörös Hadsereg kiűzte a korrupt kinai kormányt, az Egyesült Államok Hongkongot a Free World (Szabad Világ) jelképeként üdvözölte. így lehet a szerecsent fehérre mosni! Hongkong gyönyörű, impozáns palotái mellett szörnyű a nyomor, a koldusok és a koldussorban élő menekültek tömegei lepik el a varost. A turisták pedig fillérekért vásárolják össze az éhbéren készült gyönyörű szines szöveteket, elefántcsont faragványokat, kámforfa mennyasz- szonyi ládákat, brokátokat, bőrárukat, ékszereket. A hongkongi olcsó árak az egész világon is f mertek és idetódul a rengeteg turista a különböző országokból, a Japánban és Koreában szolgá- • latot teljesítő amerikai katonák stb. A kiáltó nyomorúságot azonban ezeknek többsége észre Két évig folytatták levelezésüket és osztották Gyermekek csak 8 órát dolgozhatnak, de ezt sem veszi.
