Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-18 / 3. szám

i nursday, January 18, 19G2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 • 312 X 2 V=289340% -+2309801/3982+34059=898Yi 9472 • ! A SZÁMOK BESZÉLNEK | £ írja Eörsi Béla § o • 312 x 2» =289340%+23Ó9801 /3982+34050=898 * 29472 • Az orvosi eiiátásról A Genf városban lévő Világ Egészségügyi Szer­vezet érdekes adatokat bocsátott ki mostanában az emberiség orvosi ellátásáról 1960 folyamán. Ebből megtudhatjuk, hogy az első helyen Izrael volt, ahol 420 lakosra jutott egy orvos. Utána következett a Szovjetunió, ahol 550 lakosra jutott egy orvos. Az Egyesült Államok, a világ leggazda­gabb kapitalista állama, a 11-ik helyen volt: 790 lakosra egy orvossal. Még Argentina is jobb hely­zetben volt ezen a téren, mert ott egy orvosnak 760 lakost kellett ellátnia 1960-ban. A Szervezet jelentése szerint a világ szükölkc dik orvosokban és azt remélik, hogy a kulturor- szágok majd ellátják a most felszabadult országo­kat orvosokkal. Sajnos azonban itt, az Egyesült Államokban is orvoshiány mutatkozik és igy nem valószínű, hogy ebben nagy segitséget nyújthat a világ többi országainak. Izrael az európai zsidóüldözésnek köszönheti, hogy olyan sok orvosa van; a Szovjetunió pedig annak, hogy nőket is felvesznek az oi'vosi egye­temre és a tanítás ingyenes. Az Egyesült Álla­mokban viszont igen költséges dolog az orvosi egyetemen való tanulás, s a tanulónak már beirat­kozás előtt bizonyítania kell, hogy szülei képesek lesznek a magas tandijat megfizetni és a hosszú tanulási idő alatt őt finanszírozni. Ezáltal az or­vosi hivatás valósággal a gazdag emberek gyer­mekeinek kezébe kerül és az AMA (Orvosszövet­ség) vaskezekkel őrzi érdekeiket. Ennek követ­keztében orvostanhallgató hiány van országunk­ban, s az egyetemek mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy nőket csak 2—3 százalékban vegyenek fel hallgatóik közé. Ugyanakkor vigyáznak, hogy ne igen kerüljön be olyan az egyetemre, akinek-'ola­szos vagy zsidós neve van. A kérvényhez fényké­pet is kell mellékelni, s személyes kihallgatás ál­tal megtudják a jelölt világnézetét. Az orvoshiánynak természetesen más okai is vannak. Pl. aki jó a matematikában, az fizikus­nak megy, ahol esetleg 10—15 ezer dolláros kez­dő fizetésre is számíthat és igy hamarabb ala­píthat családot. Ugyanakkor nincs elég orvosi egyetemünk, s az orvostudományi munkát jórészt magántőkéből finanszírozzák. A kórházi ágyak száma Igen fontos tényező egy ország szociális hely­zetében a kórházi ágyak száma és az, hogy a la­kosságnak milyen lehetősége van orvosi szolgálat­hoz jutni. A legideálisabb helyzet az lenne, ha az orvosi ellátásról az állam gondoskodna. Ebben Norvégia, ez a szegény kis ország jár elől, ahol a lakosságnak 91 százaléka számíthat állami or­vosi ellátásra. Ezzel szemben Spanyolországban csak 32 százaléka a lakosságnak van ebben a hely zetben. Norvégiában 1000 lakosra 8 kórházi ágy jut, Spanyolországban 4.4, Portugáliában 3.7, Izrael­ben 6.9, a Szovjetunióban 6.8 és Magyarországon 7 kórházi ágy jut ezer lakosra. Az Egyesült Államokban a helyzet látszólag na­gyon jó: itt 9.8 ágy jut ezer lakosra. De a déli államokban a fehérek kórházába nem engednek be színes beteget, még első segélynyújtásra sem. A négerek részére 1.4 ágy áll ezer lakosonként ren­delkezésre (legtöbbször nagyon alacsony nívójú kórházban.) Viszont az Egyesült Államokban igen nagy az elmebetegek száma, akik a kórházi ágyaknak legalább 10 százalékát állandóan igény­be veszik. Az amerikai és európai orvosok természetesen nem angyalok és nem várhatja cl senki, hogy pl. egy amerikai orvos, aki 8 évig járt egyetemre, kb. 3 évig dolgozott majdnem ingyen a kórház­ban, lemondjon átlagosan 30,000 dolláros évi jö­vedelméről. így azután láthatjuk, hogy az orvo­sok főleg a nagy városokban tömörülnek és a fa­lusi lakosság nagy hiányokat szenved. Különösen az amúgy is szegény területeken, mint W. Vir­ginia, Kentucky, a déli államok egy része, stb. az orvosi ellátás nagyon szegénye». Természetesen, amig az AMA ellenzi a lakos­ság állami orvosi ellátását és uj orvosi főiskolák létesítését, a helyzet nem fog javulni, sót még rosszabb lesz. Mi a helyzet a többi országokban? Azokban az országokban, xhot az amerikai adó­fizetők pénzéből milliókat, sőt billiókat költenek katonai felszerelésre, a következő helyzetet ta­pasztalhatjuk: Laoszban 29,300 lakosra jut egy orvos, 1,000 lakosra 0.4 kórházi ágy; Dél-Koreában 1957-ben 22 millió volt a lakosság száma, az orvosok szá­ma 5,435 (kb. 4,400 lakosra jutott egy orvos). Itt a háború következtében nagyon sok a beteg. Guatemalában, ahol 1954-ben a reakciós kormány megszüntette a társadalmi biztosítást, 5,986 la­kosra jutott egy orvos, 1,000 lakosra 2.3 kórházi ágy; Peruban 1952-ben 4,513 lakosra jutott egy orvos és 1955-ben 1,000 lakosra 2.1 kórházi ágy; a Dominikai Köztársaságban, ahol a volt diktátor fia milliókat költhetett moziszinésznőkre, 4,972 lakosra jutott egy orvos és 2.7 kórházi ágy 1,000 lakosra! Brazíliában, ahol milliókat költöttek egy uj főváros építésére, 1954-ben 2,475 lakosra ju­tott egy orvos és 1953-ban 3.1 kórházi ágy ezer lakosra. Az úgynevezett “szabad világ” katonai felsze­relésre költi a lakosság jövedelmének majdnem- 15 százalékát, ezzel szemben az orvosi és kórházi kiadásokra alig jut'valami. Orvosi ellátás tekin­tetében olyan kis kultur országok járnak elől, mint a skandináv államok, Uj Zéland (ahol 1,000 lakosra 13.1 kórházi ágy jut, tehát itt van a leg­jobb helyzet ebben a tekintetben), valamint a szocialista államok, ahol a gazdag Egyesült Álla­mokat is túlszárnyalják. Általában szeretik az Egyesült Államok acél- termelését a Szovjetunióéval összehasonlítani. Va­jon miért nem hasonlítják már egyszer össze a két ország szociális ellátását? KÖZVETLENÜL.,. BÁLINT IMRE ROVATA vikszot akarnak küldeni a libamájhoz, egysze­rűbb, ha mindjárt otthon rákenik a libamájra, nem kell nekünk vesződni vele.” Utóirat: Feri, a pucérom lopta el a cipőt a szá­momra. SOPHIA.LOREN bejelentette, hogy tárgyalá­sokat folytat szovjet filmművészeti körökkel. A tervek szerint Csehov Három nővér cimü szín­müvének szovjet filmváltozatában játssza majd az egyik főszerepet. Aki finyás, az dobja félre ezt az Írást, mert suvikszról, meg egy fadobozka -tetüken öcsről fog szólni. Az önkéntes ur extra cipőben rukkolt be a frontra. Irigyelték is érte, mert még az ezredes urnák sem volt oly gyönyörű, lábhoz passzoló jószága. Föl is ajánlottam az önkéntes urnák ab­ban a pillanatban, ahogy négyszemközt kerültem vele, hogy cseréljünk. Nemcsak azért, mert az én cugomban van és ő mégcsak gefrájter és sokáig eltarthat, amig tiszt lesz belőle, ha megéli... és az sokban függ az ő szeretetreméltó cugsfürer- jétől, hanem a bakkancsban még senki sem ka­pott tyúkszemet, mig az a cipő halálos ellenség lehet az első huszkilométeres marsolás után. A bakkancsot csak bezsirozza az ember és puha ma­rad, mig azt a cipőt suvikszolni kell és. . . és itt jött be a történet . Egy pár nap után, amint az várható volt, ellop­ták az önkéntestől a cipőjét. Mérgelődött, panasz­kodott az önkéntes ur és fűtől fához szaladt, hogy azonnal hagyja mindenki abba a háborút és segítsen neki kinyomozni a tolvajt. Kedves ma­májának azonban nem merte megírni, hogy a fronton nemcsak lőnek, hanem lopnak is és ezért minden csomagban a libamáj, a libatöpörtyü és a mákos és diós tészta mellett egy fadobozka suviksz is volt. Mondanom se kell, hogy ezek a kis csomagok — mire kiértek hozzánk —- sok küzdelmen men-, tek keresztül és nemcsak az összkuglófok érkez­tek meg lepénnyé laposulva, a pogácsák százmil­liónyi morzsává és a füstölt kolbászok úgy néztek ki, mint szent jános kenyerek, hanem ez esetben a suvikszos skatulya is romhalmazba s a suviksz olvadékonyságba jutott, illata összekeveredett a vastag libazsírba és ujságpapirosba csomagolt li­bamájjal, s a szalámival és ia süteményszerüség- gel; hiába is kínálta vele a szomszédságát az ön­kéntes ur, még a cigány szájából is kifordult a falat, pedig az nagy tétel volt. "Írja meg önkéntes ur a kedves szüleinek, hogy ne küldjenek ezentúl suvikszot, mert már nincs szüksége rá. De ha mégis, mindenáron su­“Szép tőled, nem mondom, de nem használha­tom. Eladni se lehet azt itt a fronton, a szaká­csok még két szem krumplit sem adnának érte és még bajba kerülhetünk, mert ki tudja mily nagy kutya egy ilyen önkéntesnek az apja.” “El­dugtam a földből ásott priccsemben a szalma kö­zé. Ha vége lez a háborúnak, majd eljövök érte” — mondtam a Ferinek. A másik eset is hasonlít valamit a fentebbi­hez, csakhogy ez egy tábori levelezőlap volt, amit egy sebesült gerfájterom adott át, hogy adjam fel a postán. “Kedves feleségem és István! Kívánom, hogy ezen pár sor Írásom jó egész­ségben találjon benneteket. Én hála istennek meg vagyok' és nem panaszkodom, mert rosszabbul is lehetne. A csomagot megkaptam és köszönöm kedves feleségem, hogy gondoltál rám. Minden jó volt benne.' A kolbásznak különösen megörültem, ámbár penészes volt kívül, de gondoltam, majd lehámozom és a szalonna is jól nézett ki. De más­kor ne kend meg a szalonnát, meg a kolbászt te- tüzsirral, mert azt még a tetvek se szeretik. Oda­vágtam az egészet a muszka felé, hogy az a Ras­putin egye meg, ha valaki ember megenné. Rosz- szul tettem, mert inkább Tisza ^istának kellett volna elküldeni. De azért nem haragszom, csak azért vagyok mérges, mert ugyancsak az e heti postával az önkéntes urunk is kapott egy hazai libergábét, abban a libamájat suvikszolták be az otthoniak Maradtam szerető férj és apa: Somor Ferenc” lli;i![,iíi|i!!iiiii|!i!i!|!|!|||||!i|||||||||||!i|||!iiiiiii!i;ii!|i||||||||||| RÖVID HÍREK A LEGTÖBB CIGARETTÁT az Egyesült Álla­mokban “fogyasztják”. 1961-ben csaknem 450 milliárdot szívtak el, ami még itt is rekordnak számit. HÁROMMILLIÓ pedagógus tanit Kina iskolái­ban, főiskoláin és egyetemein, háromszor annyi, mint 12 évvel ezelőtt. Több mint százmillió tanu­ló — a lakosság csaknem egyhatoda —tanul Kí­nában. LENGYEL vállalat nyert el egy ciprusi tengert kikötő építésére hirdetett pályázatot. A munka felmérésére lengyel mérnökök és technikusok ér­keztek Ciprus szigetére. • ACÉLKORONÁKKAL látták el a tehenek fo­gait — kísérletképpen — az amerikai Nebraska állam egyik mintagazdaságában. Az igy “felsze­relt” állatok nagyobb mértékben tudták haszno­sítani az elfogyasztott takarmányt, s tejhozamuk csaknem 50 százalékkal nőtt. •t FILMET akar készíteni Gottfried Reinhardt német rendező Thomas Mann regényciklusából, a József és testvéreiből. IfTT'TTTTT.TTTTTTf ► flew York és környéki olvasóink 1 ; figyelmébe! j ► TÖLTSÉK VELÜNK EZT A NAPOT: -] ► vasárnap, február 18, 1962 y amikor a I MAGYAR Síé 89 ÉVES j 'JUBILEUMI BANKETTJÁT ► tartjuk az American Russian Centerben. < * 61 Rivington Street, New York, N. Y. 4 ► < , Finom ebéd 1 órától. Ünnepi műsor. Szónok 4 Rezerválja helyét minél e:öbb. Hivja Kiadónkat: i ^ AL 4-0397 számon , +

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom