Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-06-14 / 24. szám

Thursday, June 14. 1962 AMEkrKAÍ MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD 12 NIHCS HÁBORÚS PROPAGANDA AMERIKÁBAN? Az amerikai sajtó feltűnés nélkül siklott el a genfi leszerelési konferencián elhangzott szovjet ajánlat felett, hogy a nemzetek hozzanak létre törvényeket a háborús propaganda beszünteté­sére. Az sem keltett feltűnést, hogy Arthur Dean, az Egyesült Államok delegátusa a konferencián a javaslat ellen szólalt fel. Ellenérvként egyrészt azt a véleményét fejtette ki, hogy a háborús pro­paganda meghatározása túlságosan szétfolyó, ku­sza kísérlet volna. Másodszor, az Egyesült Álla­mokban ugv sincsen háborús propaganda. Har­madszor, nem lehet törvényhozással korlátozni az amerika' ■ szabadságát, hogy azt mondhassák és írhassák, amit gondolnak. Mr. Dea írnek a tényekkel ellenkező és kopott­ság: kba ,■ ’látszó kifogásai csak azt bizonyítják, hogy az amerikai delegáció nem keresi komolyan a Pártós ke létrejöttének lehetőségeit. Mr. Dean még lát t-kísérletre sem mutat hajlandóságot a béke irányában. Semmi nehézségbe nem ütkö­zött annak meghatározásánál, hogy miért nem lehet a háborús propagandát meggátolni, de ar­ra nem t a iái módot, hogy ezt a bűnös eljárást ma­gát megl tározza, hogy a háborús propagandát értelmezze. Pedig ehhez nem kell nagy tudomány. Csak figyelemmel kell olvasni a napi sajtót, különösen a Daily Newst, vagy a Daily Mirrort és a hasonló kaliberű vidéki újságokat. Nem képez kivételt a Time és a Life folyóirat sem. Mindezeknek a ki­adványoknak szerkesztőségi irányvonala a kerte­lés nélkük háborús uszitás. Azután figyelemmel kell kísérni az atommániákus Teller kijelentéseit, aki előszeretettel beszél az atomháború (ránknéz­ve) minimális veszélyességéről és előnyeiről, az atomkisérletek kimondottan emberba'ráti szük­ségletéről. Egy Rockefeller kormányzó nem ta­gadja háborús érzelmeit és ahol alkalma van megemlíti azokat. Nyíltan az atombombák al­kalmazását propagálja. Törvényhozóink közül számosán türelmetlenek az elhúzódó nemzetközi tárgyalásokkal és egyez­kedési kísérletezésekkel szemben. Gyors és hatá­rozott akciót követelnek. Barry Goldwater szená­'• könyve, “Why Not Victory?”, kifejezője en- iz irányzatnak. Lépjünk offenzivába a Szov- ióva! szemben, követeli a republikánus párt ő politikusa, mert befolyása már igen kiter- már orrunk előtt, partjainktól alig 90 mér- e kommunista kirakatot létesített. Hagyjuk a sok dumát a koegzisztenciáról, az egységes ról. Legyünk bátrak, mint 1898-ban voltunk, or felszabadítottuk Kubát. Tgaz, hogy nagy íráldozatba került (a kubaiak ellenálltak a szálló felszabaditóknak) és sok millió dollár­ba, de minden felbecsülhetetlen érték kerül vala­mibe. A civilizáció költséges dolog, akárcsak a kereszténység volt. Hagyjuk tehát abba az olyan beszédet, hogy nem fogjuk a bombát használni, akármi is történik. Ez a könyv tartalmának a lé­nyege. Lehetséges volna, hogy Mr Dean nem tud ar­ról a propagandáról, amely “az atomháború elfo­gadhatóságát” törekszik a köztudatba belevinni, vagy az Air Force Association nyilatkozatáról, amelyben “a szovjet rendszer teljes eltüntetését” jelöli meg az Egyesült Államok “nemzeti célkitű­zéséül” s kivitelezésére kampány megindítására szólit fel? A Saturday Evening Post márc. 31. száma Stewart Alsop kommentátor interjúját közli Ken­nedy elnökkel. Ebhen a következő sajnálatos idé­zetet olvassuk: “Természetesen, bizonyos körül­mények között készen kell állnunk arra, hogy a nukleáris fegyvereket már kezdetben használjuk, lesz, ami lesz...” Eszerint Kennedy is megvál­toztatta előbbi álláspontját, hogy nem fogjuk el­sőnek alkalmazni az atombombát. Ha Mr. Deannek az országban folyó háborús propaganda egy tizedéről volna csak tudomása, akkor sem tehette volna őszintén és lelkiismerete­sen azt a kijelentést Genf ben, hogy az Egyesült Államokban nincsen háborús propaganda. Meg vagyunk győződve, hogy Mr. Dean nálunk is jobban be van avatva abba, ami e téren történik. És hogy állja meg helyét az az érvelése, hogy a háborús propaganda betiltása ellenkezik a szó­lás- és sajtószabadság jogával? Tudtunkkal a gyil kosságra való felbujtás ellen vannak töi'vényeink. Dean érvelésének félrevezető logikája csak akkor mutatkozik meg teljes meztelenségében, ha pár­huzamba állitjuk azzal a “szabadsággal” amit hatóságaink a Rockwell-féle American Nazi Party gyilkosságra és gyűlöletre felbujtó irodalmának és szónoklatainak szabad terjesztésére nyújtanak. Ha vannak törvényeink az egyéni gyilkosság ellen, miért ne lehetnének a tömeggyilkosság el­len is? De nézzük meg az érem másik oldalát. Mr. Dean szerint az amerikai hagyomány tiltja a háborús propaganda szabadságának korlátozását. Akkor miért nem biztosítanak hasonló szabadságot a bé­kéért folytatott propagandának ? Miért* üldözik a béke propagandistáit? Miért tartóztatják le, mi­ért zárták börtönbe őket különböző kifogásokkal, a newyorki Times Square-en, vagy Johnson City, Tennessee-ben ? Idézet a N. Y. Times május 16-iki számából: “Johnson City, Tenn., május 15. (UPI) — Kilenc ifjúból álló csoportot letartóztattak itt ma azzal vádolva, hogy illegálisan röplapokal osztogatott. Az ifjak “béke gyalogolók”-nak ne­vezték magukat, útban Nashville-ból Washing­tonba. A rendőrség azt mondta, hogy egy vá­rosi rendelet engedélyez nyomtatvány kiosztást otthonokban és üzletekben, de tiltja a város ut­cáin.” A tények megcáfolják és leleplezik Mr. Dean érveléseit és mindazokat, akik a béke jelszavával a szájukon a háború propagandáját űzik. Ismer­jük fel, hogy a legszebb és legértékesebb ameri­kai hagyományokat és szabadságjogokat is el­torzítják, hogy a háborús üzleti érdekeltségek és profitharácsolók szolgálatába állítsák őket. Az amerikai nép békét akar és ennek az akaratnak, az igazi amerikai hagyománynak kell győzedel­meskednie a háborús uszitókkal szemben. Hogyan gyilkolták meg a nyúgal-bsrltai rendőrök az NDK határirét? Május 30-án késő délután az NDK és Nyugat- Berlin között húzódó országhatáron újra gyilkos sortüz emlékeztetett arra, hogy milyen tartha­tatlan a helyzet a frontvárosban, mennyire egész Európa békéjét veszélyeztető német békeszer­ződés hiánya és a nyugat-berlini kérdés rende­zetlensége. Nyugat-berlini rendőrök lelőtték Pe­ter Göringet, az NDK határőrségének 21 éves tiszthelyettesét és életveszélyesen megsebesítet­ték Kari Laumer tiszthelyettest. A gyalázatos, provokativ gyilkosság tényei magukért beszélnek. Péter Göring szerda délu­tán a nyugat-berlini határ mentén levő őrtorony­ban teljesített szolgálatot. A határvonal ezen a szakaszon — a Scharnhornst Strasse körzetében — Berlin csatornahálózatának Nyugat-Berlin fe­lé eső oldalán húzódik. A Spree folyóba ágazó ha­józható csatorna — a Spandauer Kanal — mint­egy 20—25 méter széles, és egészében az NDK területéhez tartozik. Nyugat-Berlin területe te­hát a túlsó parton kezdődik. Péter Göring az őrtoronyban arra lett fi­gyelmes, hogy a csatorna innenső oldalán, a ke­leti parton fekvő temető árkából egy ember ug­rik ki, és a csatorna felé igyekszik. A határőr tiszthelyettes kötelességéhez híven lerohant az őrtoronyból, igyekezett az ember elé vágni, és puszta erővel, tehát fegyverhasználat nélkül meg­akadályozni a határsértést. Ekkor a másik par­ton — minden valószinüség szerint -—- a határ­sértésről előre értesített és fedezékükben lesben álló nyugat-berlini rendőrök tüzet nyitottak s át­lőttek az NDK területére. Az egyik lövedék megölte Peter Göringet. A lövöldözésre odasietett Kari Laumer. A nyugat­berlini gyilkosok golyója őt is leteritette. Péter Göring, aki 1960-ban önként jelentkezett kato­nának, öntvénytisztitó munkás volt civil életében. HOGY NYARAL A SZEGENYEMBER? ALACSONY ÁRAK, KÜLDJE BE RENDELÉSÉT MÉG MA! BEEKESI ANDRÁS: Magány...........................$1.50 KASSÁK LAJOS: Mélyáram ........................ $2.50 KASSÁK L.: Angyalföld..................................$2.00 KARINTHY FERENC: Ferencvárosi szív $1.00 JÓKAI MÓR: Az aranyember $3.00 MURÁNYI KOVÁCS E. Akik szeretni tudtak $2.50 MÓRICZ ZS.: Forró mezők . .. $0.50 MÓRICZ ZS.: Az Isten háta mögött............ $0.40 LINDNER L.: Szép Párizs ............................ $1.25 SZABÓ MAGDA: Disznótor ............................$1.50 SZABÓ MAGDA: Álarcos bál............................$1.50 STEPHEN ZWEIG: Égő titok $2.50 SMUUR: Déli jégmezőkön .............................$1.50 EOVENSZKIJ: Lázadó hajó ........................ $1.25 NAGY LAJOS: Kiskunhalom $0.40 STEPHEN ZWEIG: Magellan...........................$0.90 SZÉKELY JANOS: Kísértés ............. S2.80 FABIAN ZOLTÁN: ítélet $1.20 ILLYÉS GYULA, Puszták népe.......................$1.75 Ff:JA GÉZA: Kuruc idő ...............................$2.50 PETŐFI összes versei uj kiadásban ..............$5.30 PETŐFI: The Apostle (Victor Clement fordítása, illusztrált, diszkiadás) ........ $2.50 HELTAI JENŐ: Jaguár ..................................$0.40 GODA GÁBOR: A rendes ember .............. $0.40 KRÚDY GYULA: A podolini kisértet $0.50 BENEDEK ELEK: Az arany almafa (gyer­mekeknek) ....................................................... $1.50 VERNE GYULA: Némó kapitány (gyerm.) $1.75 ILLÉS BÉLA: Fegyvert és vitézt éneklek . $1.30 A. STRUG: A sárga kereszt ....................... $2.50 W. KOEPPEN: Halál Rómában .................... $1.30 TATAY SÁNDOR: Puskák és galambok ... $1.10 FEHÉR KLÁRA: A tenger (2 kötet) ........ $3.00 DOBOZY IMRE: Tegnap és ma.................... $1.60 SZABÓ PÁL: Forog a kerék ........................ $1.60 KOVÁI LŐRINCZ: Párbaj ............................ $1.30 BÓKA LÁSZLÓ: Karoling trón .................... $1.60 DARVAS JÓZSEF: Város az ingováryon . . . $1.30 KELEN JOLÁN: Tiétek a világ ................ $0.80 BACSÓ J.: Ami a kulisszák mögött történt $1.10 ZALKA MIKLÓS: Aknamező ........................ $2.30 URBAN ERNŐ: Aranyfüst ............................ $1.60 Női szóval (elbeszélések) ................................ $1.60 VASZILJEV-GUSCSEV: Riport a 21. szá­zadból . . . $2.70 Uj magyar lexikon (6 kötet) kötetenként $11.00 HUNGARY (guidebook) ........................ $2.20 ORSZÁGH LÁSZLÓ: Zzebszótár angol—ma­gyar magyar—angol kötetenként ............ $2.50 SZABÓ MIKLÓS: 117-es ügynök ................ $0.75 Régi jó világ (riportsorozat) ................r.. . $0.75 MAGYAR REMEKÍRÓK (elbeszélések) .. $0 50 GERÉB JÓZSEF válogatott írásai ................ $0.50 1962-es Magyar Naptár ................................. $1.00 HASZNÁLJA AZ ALANTI SZELVÉNYT: AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 161 h SUeet, New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg részemre az alább jelzett könyveket. Mellékelek $..................-t. Név: ...........................................-..........•..................................................................................... Cim: ................................................... Város: ..............................................Zóna:.............. Több könyv rendelésénél 25 cent posta és csomagolási költséget kell az összeghez csatolni. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom