Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-18 / 3. szám
Latin-Am. népének igazi értekezlete (Folytatás az első oldalról) Ugyancsak a napokban hozták nyilvánosságra Kuba 1962. évi költségvetését. Ez a legmagasabb az ország eddigi költségvetései között és az ipari, mezőgazdasági, valamint társadalmi fejlődés előmozdítását szolgálja. 32 ország küldöttei jöttek el a föld különböző részéről, hogy együtt ünnepeljenek a kubai néppel felszabadulása évfordulóján. Ezek a küldöttek, akik az emberiség túlnyomó többségét képviselik, kifejezték e kis szigetország jogát arra, hogy önállóan határozzon sorsát és jövőjét illetően és támogatásukról biztosították a gazdasági és fegyveres intervenció elleni harcában. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma is a napokban bocsátotta ki Fehér Könyvét, amely a latin-amerikai népek véleménye szerint meghamisítja a tényeket Kubával kapcsolatban. Még nagyon sokan emlékeznek arra, hogy a tavalyi áprilisi invázió előtt is néhány nappal kibocsátottak egy Fehér Könyvet. Ezért is sietnek most Latin-Amerika kiváló politikusai és szellemi vezetői a havannai népgyü- lésre, hogy támogatásukról biztosítsák a szocializmust építő rendszert, a külföldi beavatkozással szemben. Ezek között találjuk Lazaro Cardenas-t, Mexikó volt elnökét, aki e földrész legbecsültebb politikusa. De mellette állnak még számosán a kiemelkedők közül, mint például Salvador Al- lende szenátor, a chilei népi pártok közös frontjának a vezetője. (A közös front hajszál híján megszerezte a győzelmet a legutóbbi választáson.) Francisco Juliao, brazil képviselő, aki megalapítója és feje a Paraszt Ligának, a legnagyobb tömegszervezetnek hazájában Alberto T. Casella, a Buenos Airesben működő La Plata Egyetem tanára, aki Argentínában fej-e annak a bizottságnak, amely latin-amerikai konferenciát akar ösz- szehivni a nemzeti szuverénitás, a gazdasági függetlenség és a béke érdekében. Vivian Trias, az Uruguay Szocialista Párt főtitkára és a parlament tagjá. Benjamin Carrion, az Ecuadori Kul- turház elnöke, Manuel Hidalgó, a parlament korábbi tagja, Antonio Veíazco, a gnarpaquili egyetem dékánja és Jorge Icaza, hires regényíró, akinek nemrég jelent meg egy könyve, amely az ecuadori indián parasztság nyomorával foglalkozik.Mindezek a kiváló szellemi és politikai vezetők a latin-amerikai népek rokonszenvét tolmácsolják Kuba népének. Visszautasítják azt a vádat, hogy a kubai nép forradalmából született állam bármilyen külföldi hatalomnak “vazallusa” lenne, mint ahogy ezt a Wall St. sugalmazására egyes politikusok állították. Kubában ma egyetlen katonai támaszpont van, és az az Egyesült Államok birtokában van — írják a latin-amerikai lapok vezércikkeikben. Ugyanígy rámutatnak arra is ezek a spanyol nyelvű újságok, hogy a Castro-kormány hatalmas katonai seregszemléje a békét és az ország védelmét szolgálja és minden államnak joga van arra, hogy gondoskodjon határai védelméről. A szocializmust építő kubai rendszer békés szándékát fejezi ki az uj költségvetés is, amelynek keretében 551.1 millió dollárt fordítanak kulturális célokra és népművelésre, valamint társadalmi biztosításra, amely az egész költségvetés 1,853 milliós összégének csaknem egyharmada. A népelnyomó Batista-rendszer jóval kisebb költségvetésének csupán egy kis töredékét fordította ugyanerre a célra. Kuba népe a békés épittjmunkára készül fel. De ez nem jelenti azt, hogy nem gondoskodik az ország védelméről. A függetlenségi ünnep alkalmával a hadsereg legmodernebb fegyverekkel vonult fel, a nép nagy lelkesedésétől kisérve. Kuba előtt, ahogy a kormány feje ezt kifejezte, 3 fő cél áll az 1962-es évben: 1. iparosítás, 2. az ország védelmének további erősítése, 3. a nép politikai és tudományos színvonalának az emelése, forradalmi öntudatuk növelése. Latin-Amerika népe lelkesedéssel tekint Kubára és tudja, hogy a kis Karib-tengeri ország hatalmas társadalmi és gazdasági fejlődése nem külső befolyásnak az eredménye, mint ahogy az Egyesült Államok függetlenségi háborúját sem lehet a francia Voltaire és az encyclopedisták forradalmi “exportjának” tekinteni. Viszont az is világos e földrész népei előtt, hogy az az invázió, amit a CIA készített elő múlt áprilisban, az az-ellenforradalom exportja. Ellentmondás : Egy hátralékos előfizető! Thursday, January 18, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Kennedy üzenete a Kongresszushoz (Folytatás az első oldalról) Kennedy helyesen mérte fel a munkanélküliség alapvetően jelentős komolyságát. Tekintetbe vette, hogy az utóbbi hét év alatt három gazdasági krízis követte egymást és bár most gazdasági és politikai körökben szívesen beszélnek fellendülésről, a munkanélküliség túlságosan nagymértékű ahhoz, hogy bárki is nyugodtan térhessen el mellette. Ezért Kennedy megoldásokat ajánl: munkás átképző programot, egymillió ifjú munkanélküli munkábahelyezési lehetőségét, adómódosításokat részben uj befektetési lehetőségek emelésére, részben a nép vásárlóképességének erősítésére. Az örökösen fenyegető infláció elkerülésére profit- és bérrögzitést ajánl Kennedy. A postai és más szövetségi alkalmazottak lemaradt fizetési rátáját közelebb hozná az ipari munkásokéhoz, de e célból felemelné a postai szállítási dijakat. A városok zsúfoltságát és korhadását; kórházak, úttestek, közlekedési eszközök hiányosságát; a szervezett bűnözést, raketirozást; a fiatalkorúak bűnözését; a levegő modern szennyezettségét uj törvényhozással kell helyrehozni, erősítette az elnök. A polgárjogokról “Egy erős Amerikának teljes és egyenlő jogokat kell biztosítania minden polgára részére, tartozzon az bármilyen fajhoz vagy színhez”, — mondotta Kennedy. El kell ismerni, hogy7 szembeszállt pártja déli tagjaival, amikor azt mondta: “A szavazati jogot ne tagadják meg többé olyan önkényes helyi módszerekkel — amelyekkel gyakran visszaélnek —, mint műveltségi vizsgákkal, vagy szavazati adókkal.” Utalt az Egyenjogúsági Nyilatkozat (Emancipation Proclamation) közeledő 100 éves évfordulójára (1963 jan. 1.) és hogy a kormány minden ügynökségének és minden polgárásnak követnie kell “az igazságosság útját, amely felmagasztalja a nemzetet.” Ezek volnának azok a “ragyogó célkitűzések”, amelyeknek ez évben nincs esélyük, “ha ugyan van egyáltalán”, a kongresszus számos tagjának véleménye szerint. Részletesen foglalkozott az elnök a közegészségügy hiányaival és ezek közül “egy sem fontosabb, vagy sürgősebb, mint az idősek egészség- ügyi ellátása a társadalombiztosítási törvények keretein belül”. Ez szintén egyike azon.problémáknak, amelyek megvalósítása a reakció akadályaiba ütközik a kongresszusban. Közművelődés A nemzet már ráeszmélt arra, hogy közművelődésünk a követelmények mögött kullog, de amit Kennedy beszédében nyilvánosságra hozott, bizonyára meglepetésként éri az ország nagyrészét. “Felnőtt lakosságunk 8 százaléka Írástudatlan”. Ezt a sorozások eredményei mutatták lei, azonkívül a közsegélyi és bűnözési nyilvántartások, mondotta az elnök. Természetesen korrektiv törvényjavaslatok benyújtását helyezte kilátásba, ugyanakkor kiemelte, hogy az egyetemi tanulmány egy évi kiadása a tanuló részéről átlagosan 1,650 dollár és hogy az amerikai családok felének évi keresete 5,400 dolláron alul van. Ebből nem jut iskoláztatásra. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a tavaly benyújtott és a kongresszus által visszautasított javaslatát a közművelődés megjavítására, ezen az ülésszakon elfogadják. Békés célok, háborús eszközök Rátérve a külföldi problémákra, Kennedy elnök leszegezte: “Alap célkitűzésünk. . . szabad és független országokból álló békés világközösség, amelyben a nemzetek szabadon dönthetnek jövőjük felett és szabadon választhatják saját rendszerüket mindaddig, mig mások szabadságát nem veszélyeztetik.” “Egyesek olyan rendszert választanak, amilyent mi magunknak nem választanánk, dehát ők nem a mi számunkra választanak. Mi szívesen látunk változatosságot—a kommunisták nem,” fejtette ki Kennedy a véleményét. A világbéke kérdését konkrét tervek és lépések helyett ezzel inézte el Kennedy, aki azután rátért az ország fegyveres felkészültségére, amely “az utolsó 12 hónapban állandóan javult”. A “védelem” céljait szolgáló költségvetés 15 százalékkal emelkedett. Megdupláztuk a Polaris tengeralattjáró rendelésünket, megkétszereztük a Minu- temen távrakéta termelési képességünket, 50 százalékkal emeltük a bombázó repülőgépeink számát, amelyek felkészülve állanak, hogy riadó ese• tén 15 perc alatt működésbe lépjenek. Megdupláztuk a hadseregünk ütközetre kész tartalékos osztagait, növeltük európai haderőnket. Ugyanez áll a tengerészeire, légi csapatszál- litásra, lőszerellátására és a háborús felkészültség minden más területére. Az elnök áldását adta óvóhelyek építésére és a kongresszus támogatását kérte a lefektetett országos programra és az ezzel kapcsolatos kormánykiadásokra. • Berlin ’ kérdésében “készen vagyunk beszélni, amikor helyénvaló és harcolni, ha szükséges.” A dollár értékének megvédésére, valamint bélés külkereskedelmünk szabályozására Kennedy törvényjavaslatot fog benyújtani, hogy Amerika felvehesse a versenyt az Európai Közös Piac szervezettel. Ennek messzemenő és mélyreható következményei lesznek az amerikai iparra és különösen a munkásságra. A kongresszusban nagy összeütközések várhatók ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban azok között, akiknek előnyös lesz a tervbevett változás és azok között, akik a maguk szempontjából hátrányosnak látják a vám tarifa csökkentését és a külföldi olcsó árubehozatalt. A munkásság nagyon is érdekelt fél e kérdésben és hallatni fogja hangját a várható vitában. A Kennedy-adminisztráció tervei közelről érintik az amerikai nép minden tagjának érdekeit. Megélhetésük, jövőjük s életbemnaradásuk függ tőlük. Nem mindegy, hogy milyen irányban és milyen eszközökkel igyekszik megoldani az ország belső szükségleteit vagy a nemzetközi problémákat. Vajon a “békés világközösség” megteremtését segítik a tervbevett eszközök, vagy a monopóliumok és az imperialisták céljait szolgálják, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint is a háborús veszélyt élezték. Kennedy beszédében a biztató jelek mellett erősen jelen van azon irányzat is, amely a pénzérdekeltségek profitszomját, kizsákmányolási terveit szolgálná a nép nagy több sége érdekeinek mellőzésével. Erre elsősorban a szakszervezeteknek kell figyelmet fordítaniuk, de amellett minden békére törekvő amerikai polgárnak is.-_____________________________3_ “Kulturális kizsákmányolás” Ezt a kifejezést használta dr. Kirk a Columbia University elnöke, mikor beszámolt egy-hónapos nyugat-afrikai útjáról. Az afrikaiak úgy érzik, mondta Kirk, hogy nem egészséges dolog diákjaiknak az Egyesült Államokba jönni tanulni, mert kulturálisan kihasználják őket. Az ösztöndíjjal ideigérkező afrikaiak jelentős részét kis vidéki egyetemeken helyezik el, ahol mint exo- tikus élőlények kezelik őket. Asz t a 11 á r sasá- gok és klubok hívják meg őket előadások tartására és nem marad idejük a tanulásra. Ezért az afrikai értelmiség csak a végzett diákok Egyesült Államokbeli tanulmányutját javasolja. A rhodéziai kormány elutasítja U Thant kérését A rhodéziai kormány január 4-én közleményt adott ki, amelyben bejelenti, elutasítja U Thant ügyvezető ENSz-főtitkárnak azt a kérését, hogy ENSz-megfigyelőket küldjenek az országba, M megfigyelőknek az lett volna a feladatna, hogy elejét vegyék a Rhodéziából Katangába irányuló további fegyverszállításoknak. Mint ismeretes, a múlt év végén bebizonyosodott, hogy Rhodesiából zsoldosokat és nehéztüzérségi fegyverekét dobtak át az ENSz ellen harcoló katangai alakulatok megsegítésére. tfWUVWWWWWWWWWWIMWWWUWWVmMWWWWWt Amerikai Magyar Szó Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. * Telephone: AL: 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, te the P. O. of New York, N. Y. Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre §10.00, félévre §5.50. Minden más külföldi országba egy évre §12.00, félévre §6JQ, ,*Ci^ia84 A Magyar Szó előfizetője Egy jobb világ építője! j
