Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-18 / 3. szám
AZ ENSZ KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ Sir Leslie Munroe, az Egyesült Nemzetek úgynevezett “Magyar Ügy” szakértője, mint az utóbbi néhány évben, úgy az: elmúlt ENSz-ülésszakon is automatikusan megtette szokott jelentését. Nem sok vizet zavart és nagyon keveset foglalkozott vele a közvélemény, a sajtó és maga az ENSz- közgytilés is. Más, fontos és valóban létező “ügyek” voltak a napirenden, Berlin, a Kongó, a háború vagy béke, az általános leszerelés, hogy csak néhányat említsünk. Mi sem foglalkoztunk vele és nem foglalkoznánk most sem, ha nem érkezett volna hozzánk egyik érdemes munkatársunk leleplező közleménye, amit “Felsültek a gyüjtögetők” címmel lapunk 13-ik oldalán megtalálnak az olvasók. A cikk önmagáért beszél és nincs hozzászólásunk. Itt csak arra szeretnénk rámutatni, hogy ez az elcsépelt téma, amelyből a magyar fasiszták és a szocializmus többi ellenfelei már kisajtoltak hidegháborús séljalkat szolgáló minden életnedvet, igen sok pénzébe kerül az ENSz-nek és az ENSz költségeit fedező államoknak. Sir Leslie, aki valamikor egy tagállam ENSz-küldöttségének volt tagja, már rég elvesztette országa megbízatását és ma külön fizetést húz az ENSz-től a “Magyar Ügy”-ben végzett szolgálataiért. 14,000 dollárt számított fel érte 1960-ban és másik 13,000 dollárt 1961-bep. (Az értékcsökkenés nyilvánvaló.) Az ENSz ilyen és más ehhez hasonló, közérdekellenes ügykezelése miatt küzd ma pénzzavarral. Az adóssága és azonnali kiadása fedezéséhez szükséges 200 millió dollár felét az Egyesült Államok vállalta magára. Az ENSz szempontjából ezt nem tartjuk a legegészségesebb fejleménynek. Néhány évvel ezelőtt az ENSz-ben még erős volt az amerikai befolyás, mert a szavazatok többségét a dollárkölcsönök lekötelezettjei szolgáltatták. Ez a helyzet az elmúlt ülésszakon kézzelfogható változáson ment keresztül. Nagy kár volna, ha a dollár-diplomácia ismét felülkerekedne. Ajánljuk, hogy Sir Leslie csatlakozzon az állásukat vesztettek seregéhez, ő jobban kibírja. KÉTEZER Kő A FEHÉR HÁZ ELŐTT A Pennsylvania vasúttársaság váróterme asszonyokkal, volt telve hétfőn, január 15- i én a korai órákban. West- j ehester, Connecticut, Long Island, New Jersey és New York város asszonyai sora-j koztak fel plakátjaikkal, ut-j ra késften Washingtonba. 20 kocsiból álló különvonat in- j dúlt útnak, mert Trenton és Philadelphia asszonyai is csat: lakozni akartak a menethez, j A vonat azonban zsúfolásig megtelt már New Yorkban és ! igy nem vehetett fel utaso- j kát, sőt 200 már New York-; ban lemaradt. Több mint egy órai késés-1 sei érkezei t vonatuk Wash- ingtonba. Az eső úgy ömlött, mintha dézsából öntötték vol- , na. A nők plakátjaikkal hosz- szu sorokban indultak az autóbuszokhoz, amelyek pillanatok alatt megteltek. Washington asszonyai már déli 12 órától kezdve piketel- ! tek a Fehér Ház előtt és mire a New York és környékéről jövők odaértek, a rendőrség nem engedte a tömeget a Fehér Ház elé, hanem részben a pénzügyminisztérium előtt, részben pedig a Fehér, Házzal szembeni Lafayette' parkban vonultak fel. A zuhogó eső ellenére senki se maradt el a piketvonalról. A nők, az anyák plakátjai hirdették, mi hozta őket Washingtonba. “Egyedül a béke nyújt óvóhelyet”, “Hagyják abba az atombomba kísérlete-1 zéseket”, “Élni akarunk”, “Féltjük gyermekeinket”, és “Nagymama akarok lenni”, mondta az egyik fiatalasz- szony plakátja. “Az atomeső is gyilkol, nem akarunk Stron tium 90-et gyermekeink tejébe”, stb. Minden egyes plakát az anyák aggodalmát fejezte ki gyermekeik és szeretteik jövőjéért. A nők az utón levelet Írtak az. elnöknek, amelyben kifejtették, mi késztette őket a washingtoni útra s bár mindegyik más stílussal, más szavakkal, de arra kérte Kenne- iy elnököt, hogy kezdjen lefegyverzési tárgyalást Krus- isevvel, hogy legyen vége nár a hidegháborúnak és hozzák létre a békés megegyezést. Mire vége lett a piketelés- nek, kisütött a nap és a tömeg egy része megindult az egyik néger templomba, ahol többek között egy Rochester, N. Y.-i rabbi beszélt arról, hogy a Strontium-90 miképpen jön hozzánk enyhe eső alakjában és miképpen gyilkolja meg lassan, de biztosan gyermekeinket. Mrs. Ruth Gage-Colbyt, a nők egyik vezetőjét tapsvihar fogadta, mikor kifejtette, hogy a demokráciában a nép választja meg a kormányt és ad hatalmat a kezébe, s milyen fontos az, hogy ki kerül óda és kit választunk meg arra, hogy érdekeinket képviselje. “Ne tűrjük el, hogy háborúba vigyenek bennünket”, mondta. A nők másik csoportja felosztva látogatást tett a képviselőknél és szenátoroknál, arra kérve őket, harcoljanak a békéért. Egyesek bizony szörnyen csalatkoztak képviselőikben. Egy fiatal asszony Roslyn, Long Island egyik jómódú környékéről, elkeseredetten mondta el élményét visszafelé a vonaton: “Nem akar tárgyalni Kruscsevvel, szörnyetegnek tartja. Bár republikánus, de támogatja elnökünket a felfegyverzésre kért minden cent elérésében, a béke azonban nem érdekelte egyáltalán. S mi erre az emberre szavaztunk!” Egy másik fiatal asszony arról beszélt, kampányt indítanak, hogy békejelöltet ültet hessenek jövő évben a kongresszusba. A nők látogatást tettek úgy a szovjet, mint az angol követségeknél, mindenütt az atomkisérletek betiltását és a béke érdekében való komoly kooperációt kérve. Amig a nők Washingtonban Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. I, Vol. XI. No. 3. Thursday, January 18, 1962 NEW YORK, N. Y. Kennedy elnök üzenete ' .\ V'\ v - a Kong resszushoz Kennedy elnök csütörtökön január 11-én mondotta el a j “State of the Union” besze-' dét az újonnan megnyílt 87-' ik Kongresszus közös iiléssza- j kán. A beszéd visszatükrözte az adminisztráció álláspontját az ország ügyeit és a nép érdekeit érintő kérdésekre vonatkozóan és a kül- és belpolitikai terveit e kérdések megoldására. Az elnök nem szűkölködött problémákban. B e s zédében igyekezett is helyet szorítani az országot nyugtalanító valamennyi hiányosságoknak és jelezte, hogy célja a törvényhozáson keresztül megoldani azokat. Törvényjavasla tokát fog e célból benyújtani. { Hogy az Ígéreteit milyen komolyan gondolta az elnök, vagy hogy lépései milyen eredményesek lesznek, erre máris árnyat vetnek a lapokban még aznap megjelent, beszédét kommentáló hírek. “Kennedy uj polgárjogi törvényeket kér, de kétséges, hogy sürgetni fogja elfogadásukat”, mondja az egyik hir fejeimé. “A Kongresszus tagjai úgy tekintik az elnök terjedelmes törvényhozási programját, mint ragyogó célkitűzéseket, amelyeknek ez évben nem sok esélyük van, ha ! ugyan van egyáltalán.” Kennedy kongresszusi üzenetének megvan az a prakti- í kus oldala, hogy bár összesii- riisitve, de a nép elé tárta a problémák halmazát. így meg tudjuk, hogy az elmúlt év, amely a gazdasági krízis mélyén indult meg, bizonyos javulást hozott létre a termelés fejlődése terén. “A súlyos i munkanélküliséggel küzdő te- | rületek száma csökkent, 101- ! ről 60-ra; a munkástábor egy millióval szaporodott... de ; még mindig túlsók munkanélküli kutat a prosperitásunk által nyújtott áldások után.” Az iskolákból és farmokból : kiindulva uj munkaerők keresnek munkaalkalmat, de az ^automáció a régieket is meg- 1 szünteti, mondta az elnök. A. ' munkanélküliek számát nem ; említette. (Folytatás a 3-ik oldalon) AA/WXAfVWWWX/VtMVWtArWWWUWWWWWVWWWWVWWWWWW/WWVWtAJWWW LATH-MOM SÉFÉNEK IGAZI ÉRTEKEZLETE Január 22-én jönnek össze Havannában Latin-Amerika nemzeteinek kiváló képviselői. Ez a nap egyben Kuba népének a gyűlése lesz a második Havannai Deklaráció meghallgatására Az Amerikai Államok Sző- mellett és elitéljen minden felvonulást és a fegyverek ki- vetsége január 22-re hívta olyan kísérletet, amely régi! állítását. Úgyszólván ez az össze e földrész kormányai- urainak és elnyomóinak a j első alkalom Latin-Amerika nak külügyminisztereit Punta j visszahozatalát akarja előse- népeinek történetében, hogy del Este-be. Ez az uruguayi; giteni. Ezt a nagy népgvü-! az emberek lelkesednek a helység lesz a színhelye an-1 lést mozgalmas események fegyveres erőért, amely rend- nak a konferenciának, ahol! előzték meg az országban, szerint elnyomásukat szolgál- “kollektiv” határozatot akar-1 Január 2-án ünnepelték a győ j ta az elmúlt századok folyamuk hozni egy Kuba elleni j zelmes forradalom 3-ik évfor- mán. Most szabadon járkál- újabb támadás érdekében. j dulóját. Az ünnepség soha hattak a katonák, valamint a De ugyanezen a napon jön nem tapasztalt látványt nyu.j tankok, ágyuk és rakétafegyossze Havannaban a kubai i tott Latin-Amenka népéi sza- .... .... í VGrpk kozott nép is, hogy hitet tegyen füg-! mára. Emberek százezrei üd-j getlensége további biztosítása ' vözölték a páratlan katonai (Folytatás a 3-ik oldalon) Portugália gyarmati politikája az ENSz előtt I Brazília ENSz-megbizottja I kérte a portugál kormányt, hogy ismerje el az önrendelkezés jogát Angola részére. I Ugyanakkor sürgette, hogy a i gyarmattartó hajtson végre | olyan törvényhozási és köz- ! igazgatási reformokat, ame- I lyek segítik Angolát abban, hogy önkormányzatot létesit- ! sen. A brazil megbizott az | ENSz közgyűlésén mondta el ; beszédét, amelyet most azért | folytattak, mert a múlt év végén nem sikerült döntést elérni az angolai kérdésben. .»vvv\ww\\v»v*v»\v*vw\ m»vv piketeltek, addig New Yorkban az Egyesült Nemzetek elé vonult egy csoport. Angliában, Párizsban, Rómában és Bécsben is békét-követel- ; tek az asszonyok. Kábel érkezett a keletnémet, nyugatnémet, magyar, bulgár és szovjet nőktől. A i szovjet nők azt jelentették, hogy kormányuk teljes mértékben támogatja a “Strike | for Peace” mozgalmukat. A portugál megbizott nem volt jelen a brazil küldött beszéde folyamán, mert már előbb kivonult a közgyűlésről, miután dühösen intervenciónak nevezte a világszervezet közreműködését a portugál gyarmatok kérdésében. Hozzátette még, hogy Portugália nem fogja magáévá ten ni az ENSz közgyűlésének határozatát ránézve kedvezőtlen döntés esetén. Lengyelország és Bulgária határozati javaslatot terjesztettek be Angola kérdésével kapcsolatban, amelyben szánk ciókat javasolnak Portugália ellen, ha ellenszegül a közgyűlés és a Biztonsági Tanács határozatainak. A két állam javaslata idézi az alapokmány megfelelő cikkelyeit, amelyek alapján gazdasági és katonai büntető rendelkezéseket lehet indítani az ellenszegülő állam ellen és a diplomáciai kapcsolatokat is meg kell szakítani vele a többi országnak. | KÉT AMERIKAI DIÁK szabadlábra került, akiket tavaly | szeptemberben Ítélt el a Né- j met Demokratikus Köztársa- í ság bírósága. A kaliforniai ! Tustinból származó diákok ' embercsempészés miatt ke- ! rültek börtönbe. • ÖTVEN szovjet képviselőt állítottak bíróság elé-a középázsiai Kirgiz Szovjet Köztársaságban. A kirgiz tisztviselőket a köztulajdon megkárosításával vádolják. • TRINIDAD és . TOBAGO angol gyarmatok vezető poli- I tikai pártja bejelentette, I hogy nem akar résztvenni egy nyugat-indiai szövetségi I államban. Az államszövetsé- | get Anglia szerette volna lét- I rehozni, de a kísérlet eddig nem járt sikerrel. Jamaica is [bejelentette, hogy visszavonul egy ilyen államszövetségből. • ADOULA, a kongói központi kormány miniszterelnöke a jövő héten az Egyesült Államokba érkezik.
