Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-05-10 / 19. szám

I M agyarország VU\M/>A/WVWVWMyVVWUVWWtAA/tVVWMAnAAAAA/U\mAM\AAAA/V«AIV>AMMV>AWiVWWVVVVWVWV> NEGYVEN MILLIÓ ÉVES ŐSLÉNYTANI LELETEK. 3 KÖTETES GYŰJTEMÉNY HEVES M. MŰEMLÉKEIRŐL. FELTÁRJÁK AZ EGRI VÁR KÖZÉPKOR! KAPUJÁT Beszélgetés Bakó Ferenccel, a Dobó István Muzeum igazgatójával Az ország egyik leglátogatottabb múzeuma az egri Dobó István Muzeum. 1960-ban 333 ezren, 1961-ben pedig 310 ezren tekintették meg a vá­rat, a Gárdonyi Géza Irodalmi Múzeumot, vala­mint az értékes néprajzi, őslénytani és képző­művészeti gyűjteményt. A muzeum tevékenységi köre napról napra szélesedik, s már megkezdték a legújabb kor emlékeinek a gyűjtését is. E ki­terjedt munkáról, valamint a tervekről beszélget­tünk Bakó Ferenccel, a muzeum igazgatójával. Helyreállítják a gótikus várpalotát — Kevesen tudják, hogy az egri vár 1870-től telekkönyvileg a Honvédelmi Minisztériumé volt, s még öt éve sincs, hogy a Művelődésügyi Minisztérium vette kezelésbe — mondja Bakó igazgató — A vár volt már laktanya, raktár, és ki tudná felsorolni, mi minden. Az utóbbi évek­ben azonban kizárólag kulturális célokat szolgál. A vár feltárására és restaurálására évenként mintegy egymillió forintot költünk. Aztán elmondta Bakó igazgató, hogy a gótikus várpalota helyreállítása remélhetőleg még az idén befejeződik, s 1963 tavaszán megnyitják a nagyközönség előtt. A palotában eredeti 16.—17. századi bútorokkal és fegyverekkel a vár történe­tét és életét bemutató kiállítást fognak szervez­ni. Ezenkívül folyamatban van két bástya — a Tomlöc- és a Földbástya — feltárása és helyre­állítása. A Tömlöc-bástya eléggé megrongálódott az idők folyamán, de a lőrések helyét és méretét sikerült megállapítani, és igy eredeti formájá­ban állitják helyre. A várpalota mögötti 100—120 méteres belső fal feltárása és helyreállítása is folyik. A déli falat már rendbe hozták és a Sötétkapu külső portálját is helyreállították. Érdekessége a fel­tárási munkálatoknak, hogy sikerült megtalálni az eddig befalazott címeres középkori várkaput. A tervekben szerepel még a kölni dómmal azonos méretű ( a főhajó itt is 52 római láb szélességű) hires középkori gótikus templom maradványának konzerválása is. Honfoglaláskori sírok — A régészeti kutatások természetesen kiter­jednek az egész megyére. A nagy építkezések so­rán oly sok régészeti emlék kerül felszínre, hogy az archeológiái munkálatok nagy részét ezek a le’etmentések teszik ki, és alig jutnak hozzá a tervszerű kutatásokhoz. Jelentősnek mondható, hogy a fiatalabb kőkortól az államalapításig elké­szült Heves megye régészeti katasztere, s most KÉT ÜZEM BŐVÍTÉSÉT gyorsítja meg a Duc- los Bányagépgyár uj nagycsarnokának, csaknem fél évvel határidő előtt történő befejezése. A jú­lius 30-ra elkészülő csarnok üzembe helyezésével a tervezettnél több bányagépet lehet előállítani. A BALATON egyik legöregebb hajója, a 72 éves Helka a napokban futott ki menetrendszerin­ti útjára. A hajót a télen felújították, öreg gőzgé­peit D'eselmotorral cserélték fel és átalakították műszaki berendezéseit is. így a Helka a tó egyik leggyorsabb személyszállító vizijármüve lett. • SZÉNASZÁRITó-berendezés gyártását kezdik meg a Budapesti Szellőző Müveknél. Az újfajta berendezést az idei mezőgazdasági vásáron mu­tatják be, és az év végéig 50-et készítenek belőle. • 'MODERN vonalú konvhagarniturák kísérleti darabjai készültek el a Sátoraljaújhelyi Bútor­gyárban. A kilenc részből álló, variálható, kismé­retű, részben falra akasztható konyhabútorok gyártását a második félévben kezdik meg. • 2,700 lakás helyéi jelölték ki Debrecenben. — A lakások legtöbbje az Uj Élet parkban épül. lit jelenleg már 600 lakás van, 1000 lakás tervei pedig most készültek el. már áttekinthető és világos a kép a megyében ta­lálható lelőhelyekről. Jelenleg a késő bronz- és a kora vaskor, il­letve a honfoglalás és az azt közvetlenül megelő­ző idők leleteinek a kutatásával foglalkozik be­hatóbban a muzeum. Makiár mellett, az Eger patak partján nyitott homokbányában 71 késő bronzkori sirt tártak fel. De talán még ennél is jelentősebbek a tiszaná- nai és a dormánd—hanypusztai honfoglaláskori feltárások. Itt is találtak kuporitott helyzetű csontvázakkal melléklet és lelet nélkül sírokat. Nagyon óvatosan nyilatkoztak ezekről a leletek­ről. hiszen a feldolgozás még nem fejeződött be teljesen, és ezért még nem is publikálták szakfo­lyóiratokban azt a feltevésüket, hogy honfogla­láskori rabszolgasirokra bukkantak. Ha e felte­vésük helytállónak bizonyul, akkor perdöntő bi- zonyitékkal járulhatnak hozzá ahhoz a régi kele­tű vita eldöntéséhez, hogy a honfoglaló magyar­ságnak voltak-e rabszolgái vagy sem. A múzeumnak jelentős őslénytani gyűjtemé­nye is van. A 76 éves egri Legányi Ferenc fél év­százada gyűjti az ősnövényi és az ősállati lelete­ket, s gyűjteményét — melyben negyvenmillió éves leletek is vannak — néhány éve az egri mú­zeumnak ajándékozta. Most állandó kiállításon látható ez az Európa-hirü gyűjtemény. A párizsi földtani intézet igazgatója például azt mondta, amikor itt járt: a leletek oly gazdagok és szépek, hogy javasolja: a mintegy husz-huszonötmillió évvel ezelőtti miocén korszak reprezentatív me­dencéjének Hevest tekintsék. Irodalmi emlékkiállítás a Gárdonyi-centenáriumra — Jövő augusztusban lesz Gárdonyi Géza szü­letésének 100. évfordulója, és ebből az alkalomból irodalmi emlékkiállítást akarnak rendezni a nagy iró kortársainak és Heves megye Íróinak mun­kásságából. Szeretnék ezt a kiállítást a Művelő­désügyi Minisztériummal és a Magyar Irodalom­történeti Társasággal közösen megrendezni, de eddig még egyik sem jelezte ezt a szándékát, ho­Közeledik a tanév vége, ismét napirendre ka­rült a végzős egyetemi és főiskolai hallgatók el­helyezése. Az előkészületeket megkezdték, a Mű­velődésügyi Minisztérium már elküldte a felügye­lete alá tartozó felsőoktatási intézményekhez a munkába állítás rendjéről szóló utasítását. Er­ről, valamint a munkalehetőségekről beszélget­tünk Czédli Györggyel, a Művelődésügyi Minisz­térium csoportvezetőjével. Pályázat kijelölt munkakörökre — Az idén is a tavalyi kormányrendelet szerint történik a fiatal szakemberek munkába állítása — mondotta Czédli György. — Mint ismeretes, a szakminisztériumoknak e rendelet értelmében az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán végzett kezdő szakemberek számára két évig, megfelelő előgyakorlat esetén egy évig a termelésben, illet­ve az alsó fokú szerveknél és intézményeknél munkalehetőséget kell biztosítaniuk. Ezáltal a ta­nulmányok során elsajátított szaktudást kellő gyakorlati ismeretekkel egészíthetik ki. s elejét lehet venni annak, hogy megfelelő gyakorlati is­meretek hiányában felsőbb irányitó szervekhez és országos jellegű intézményekhez kerüljenek az uj diplomások. A rendelet szerint a gyakorlatra ki nem jelölt vállalatokat megbüntetik, ha kezdő szakembereket foglalkoztatnak. Természetesen ez a rendszer alapjában külön­bözik a kötelező szakmai gyakorlatoktól, hiszen a hallgatók pályázat utján választhatnak munka­helyet. A minisztériumok ugyanis a gyakorlat megszerzésére kijelölt vállalatokat és munkakö­röket a fizetés megjelölésével közzéteszik az egye­temeken, sőt, a végzős hallgatók számánál több állást is meghirdetnek, hogy válogatni lehessen köztük. Természetesen a végső megállapodás az üzemmel történő kölcsönös tárgyalás alapján tör­téni!:, de a munkába állítás lebonyolítására min­den egyetemen bizottságokat hoznak létre. 1ULL CIA 1UU OUl^CU Í.UU lUCllCÖCLLC (X Veti US Illeti <XIj idén hozzákezd az előkészületekhez: parkosítják a Gárdonyikertet, a muzeum befejezi a 9 és fél ezer kötetes Gárdonyi-könyvtár katalogizálását. A legutóbbi években a megye néprajzi értékei­nek nagyarányú gyűjtése is megkezdődött. Az idén közreadják a megyében található faragvány motívumok gyűjteményét a politechnikai oktatás és az egri disz- és emléktárgykészités színvona­lasabbá tételére. Bakó Ferenc foglalkozik a régi paraszti építkezés emlékeinek a gyűjtésével, és már 300 házról mintegy kétezer fényképfelvétele van. Nemrégen megjelent az egri borospincékről is egy füzete. Az idén elkészül, s jövőre megje­lenik Heves megye műemlékeinek háromkötetes gyűjteménye is, és ebben a jelentős munkában részt vesznek a muzeum munkatársai is. E je­lentős munka elkészítéséhez nagy segítséget adott a megyei taná„cs, valamint Gyöngyös. Hat­van és Eger város tanácsa is. A múzeumnak szép borászati tárgyi gyűjtemé­nye is van, de sajnos helyiség hiányában nem tudják őket kiállításon bemutatni. Azt remélik, hogy most a termelőszövetkezetek megalakulása után majd felszabadulnak kisebb pincék, és vala­melyikben megnyitják a borászati múzeumot. Nemrég pedig hozzákezdtek a megye munkás- mozgalmi emlékeinek gyűjtéséhez is. Remélik, hogy az idős veteránok segítségével hamarosan tekintélyes munkásmozgalmi anyagot sikerül összegyüjteniük s azt kiállításon is bemutathat­ják a nagyközönségnek. A Líceum tornyában a 18. század végén csil­lagvizsgáló létesült, de mintegy száz éve meg­szűnt már. Olyan csillagászati eszközök vannak itt, amelyek már értékes régiségeknek számíta­nak. A felszerelés jó része a 18. században ké­szült Angliában, és igy e tekintetben a hires greenwichi csillagvizsgáló után Európában a leg­régibb. A torony építészeti helyreállítása már folyik, s ezt követi majd az obzervatórium korhű re­konstrukciója. Két termet szándékoznak helyre­hozni a toronyban: az egyikben az obzervatórium kap helyet, a másikban pedig a csillagászat tör­ténetét akarják bemutatni. E terv másfél év alatt megvalósul. A Dobó István Muzeum január elsejével a He­ves megyei Tanács kezelésébe került.. Azóta ke­vés idő telt el, s részletes következtetéseket még nem lehet levonni ebből a változásból. De az már látszik a muzeum gazdag és változatos terveiből is, hogy jó gazdára találtak Heves megye mű­kincsei. Tóth László A “menetrend” A most kiadott utasítás szerint április végéig az egyetemek megkapják a fiatal szakemberek számára kijelölt állások jegyzékét. Május 5-ig az egyetemi hirdetőtáblára kifüggesztik a pályáza­tokat. A tanárszakos hallgatók részére május végén készül el a megpályázható állások jegyzé­ke. Ezután kerül sor a pályázatok elbírálására hi­vatott bizottságok megalakítására. A szervezeti előkészületeket tehát megtette a minisztérium. Most az a legfőbb feladat, hogy az egyetemi vezetők nagy figyelmet fordítsanak a végzős hallgatók elhelyezésére. Arra kérjük őket, keressenek megoldást egyes hallgatók kü­lönlegesen indokolt és jogos igényeinek kielégíté­sére, de lépjenek fel a rendelet megszegői ellen, akár a hallgatók, akár a vállalatok részéről ta­pasztalnak rendellenességeket. A társadalmi ösztöndíjban részesült végzős egyetemi és főiskolai hallgatóknak nem kell pá­lyázniuk, mert ők a szerződésük alapján lépnek munkába. De ha a társadalmi ösztöndíjban része­sült kezdő szakember — vagy vállalata — valami­lyen oknál fogva felbontja a szerződést, akkor rá­juk is vonatkozik a rendelet, s a gyakorlati idő hátralevő részét a meghatározott munkakörök­ben kell eltölteniök. Meg több diplomás szakember kellene Az idén több mint ötezer fiatal szakom’ er ke­rül ki az egyetemekről és a főiskolákról. Vala­mennyi végzős fiatal elhelyezkedhet, hiszen az ország fejlődő ipara, mezőgazdasága, közoktatása és kulturális élete ennél több szakembert is igé­nyelne. Most az a legfontosabb, hogy a fiatal szakemberek — a tavalyi évvel ellentétben — mindannyian pályázzanak a kijelölt munkakörök valamelyikére, hiszen a gyakorlat megszerzését nem lehet elkerülni, azt minden egyetemi végzett­séget igénylő munkakörben számon kérik tőlük. Az idén több mint ötezer egyetemi végzettségű fiatal lép munkába

Next

/
Oldalképek
Tartalom