Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-05-03 / 18. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 26, 1962 Levelek a Szerkesztőhöz Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával OLVASÓINK HOZZÁSZÓLNAK A KÖZÜGYEKHEZ Már Nagyváradon is olvasta Tisztelt Szerkesztőség! Én is üdvözlöm lapunkat a 60 éves jubileum alkalmából, s ezzel egyidőben visszaemlékszem a múltra. 1903-ban Nagyváradon dolgoztam, ahol megalakítottuk az asztalosok szakegyletét, melynek én is alapitó tagja voltam. Egyleti helyiséget nyitottunk, egy kis programmal, ami várakozáson felül sikerült. Az utána tartott gyűlésen ajánlották, hogy rendeljük meg az amerikai munkáslapot, amit két hónappal később meg is kaptunk. Azóta is, ahol csak alkalmam volt, mindig olvastam. Pl. 1905-ben lekerültem Brassóba három hónapra, ahol még akkor az asztalosoknak nem volt szakegylete, s igy nem jutottam hozzá a lap olvasásához. Még ugyanabban az évben Debrecenbe kerültem, ahol már akkor erős szakegylet volt és ott is megtaláltam az amerikai munkás újságot. Már akkor elhatároztam, hogy ki fogok menni Amerikába, fel is jegyeztem a lap nyomdájának a cimét, hogyha tényleg kikerülök, hát majd felkeresem. Ha jól emlékszem, a 89—90-es utcák vidékén volt. 1907-ben sikerült is kimennem és 21 napos tengeri ut után julius 11-én New Yorkban kötöttünk ki. Egy nagyváradi ismerősömhöz mentem a 76. utcába s még aznap elmentem a nyomdát felkeresni. Meg is találtam, de csak egy sepregető munkás volt ott, aki csak annyit mondott, hogy másnap este egy gyűlés lesz, ahol találkozhatok a többiekkel. Én másnap fel is kerestem a helyiséget, amit megnevezett, hogy azután este jobban odataláljak. Találkoztam egy nagyváradi ismerőssel, akivel megbeszéltük, hogy ismét együtt leszünk. De ebből a találkozásból nem lett semmi és azóta sem hallottam felőle. Ugyanis Philadelphiába kellett mennem a feleségem testvérével, aki értem jött és azóta is itt lakom. 1909-ben tagja lettem a Munkás Dalárdának, itt azután több lappal ismerkedtem meg, köztük az Előrével, a Munkással és azután a Bérmunkással. Az Előrének előfizetője lettem s minden utódának is előfizetője voltam és azt hiszem, hogy a, jövő évben én is megtartom a 60 éves jubileumot egy kis szalonnasütéssel. Éljen még sokáig az amerikai munkások igazi harcos magyar lapja. S. Nagy, Philadelphia, Pa. Bethíehemhan Ismerte meg a muiikássajtc! Tisztelt .Szerkesztőség! Én sem maradhatok el, hogy ne üdvözöljem 60 éves sajtónkat, melyet 48 éve olvasok és tehetsé-' gém szerint tártiogatok. 1914-ben érkeztünk meg első férjemmel, aki 1933-ban elhunyt. Bethlehemben telepedtünk le, ahol rokonság nem várt bennünket. Egy munkástárs adta át a lakását, hogy aludjunk ott. Tőle kérdezte a férjem, hogy van-e itt munkáslap. Ekkor kezünkbe adta az Uj Előrét, mire azt mondta a férjem: No látod, itt van a rokonunk! Másnap első utunk a Munkás Otthonba vezetett, ahol igazán jó érzés fogott el, mert ott sok jó munkástársat találtunk, akikkel együtt mi is dolgoztunk a munkásmozgalom érdekében. Segítettük az Uj Előre terjesztését, 1927-ben háztól házig jártam, kollektálva mindenkitől. Azután egy majdnem ezres tömeggyülést rendeztünk, v*»w\*wvwww**\w»\wv*\vww*%ww*wvvwwvwy í> MAGYAR SZÓ KIADÓHVATALA % ;; 130 East 1Gth Street * 3 New York 3, N. Y. :: * $ Tisztelt Kiadóhivatal! f 3 Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN lejárt\ 3 * 3az előfizetésem. Itt mellékelek S.......................-ti 3 ü ;;Név: ........................................‘............................I 3Cim: ................................... | 3Varos:..............................................Állam: . .. . J ftmwwwwmwwwwwwwvwvmmvwwwww amikor Neuwald Jenőt is megismertem, ő lelkes beszédet tartott a közönséghez, amely óriási érdeklődéssel hallgatta. Bárki is jött New Yorkból szervezni, az nálam nyitott ajtókra talált, örömmel gondolok vissza azokra, akik szülőhazánkba visszatértek, úgy a szerkesztők közül, mint mások. A szerkesztők csak Varga mamának hívtak abban az időben. A helybeli katolikus pap nem valami jó szemmel nézte ezeket a dolgokat, de nekem mindenem a lap volt. 1927-ben elhagytam Bethlehemet, de a lapot azt sohasem; ez velem együtt öregedett meg. Remélem, hogy még másik 60 évig fog élni. Üdvözletemet küldöm Szántó Karóimnak, Fehér Lajosnak, akik mindig segítik a lapot. De szép is volt az a régi műkedvelő gárda, amiben ők is résztvettek. Sajnos, hogy azóta sokan itthagytak bennünket örökre, vagy más útra tértek; ezeket csak sajnálni tudom, mert valamikor igen hangosak voltak, hogy ők kitartanak a lap mellett, mert az csak a tiszta igazat Írja. Meleg szeretettel üdvözlöm lapunk mindenegyes olvasóját és további kitartást kívánok. Egyben hálás köszönetemet küldöm a mostani szerkesztőségnek, a külmunkatársaknak és mindenkinek, aki hozzájárul a lap kiadásához. Éljen drága tanítómesterünk még sokáig. M.Tittelbach, Kalifornia Tisztelt Szerkesztőség! Hatvankét éve vagyok ebben az országban, s ezen idő alatt én is mindig munkáslapot olvastam. A Magyar Szónak és minden elődjének olvasója voltam, minden szerkesztőjét ismertem. Üdvözlöm lapunkat és a szerkesztőket a 60 éves jubileum alkalmából és kívánok sok jó erőt és egészséget úgy a szerkesztőknek, mint a munkatársaknak, hogy még sokáig legyen olyan lapja a munkásságnak, mely az emberiség boldogsága és a béke, felvilágosodás fáklyáját viszi és egy jobb társadalom felé vezet. F. L. M., San Diego Üdvözlet Magyarországról Tisztelt Szerkesztőség! Régen nem Írtam, mert betegségem nagyon kínoz, néha a fájdalomtól gondolkozni sem tudok. Most azonban pótolni akarom e mulasztásomat. A napokban olvastam a lap márc. 15-i jubileumi számát és mondhatom, ilyen remek példányt eddig nem igen olvastam, bár a lap valamennyi száma jó, különösen azok az írások, melyek a 60 év küzdelméről, sikereiről, a munkástársak harcos és áldozatos kiállásairól szólnak. Arra gondoltam, hogy az itteni munkássajtó a Horthy-korszakban ugyanilyen megpróbáltatásokon ment keresztül, de nem tudták eltiporni. Úgy tudom, hogy a háború alatt és előtt is megjelent ilyen lap, valahol Budapest egyik külvárosában; Budafokon egy kecskeólban működött a nyomda. Jólesik erre visszagondolni, hogy a harc nem volt hiábavaló, s én erősen hiszem, hogy az amerikai magyar munkássajtó harca sem lesz az. Őszinte, hálás szívvel köszönöm meg nagybátyám áldozatkészségét, hogy a lapot és a naptárt fizeti helyettem a nyugdíjból, mert csakis igy juthatok kedves lapjukhoz. Kívánom, hogy még sokáig tarthassák a zászlót és a fáklyát magasan. Bár a győzelem biztos, sok küzdelem van még hátra, amit végig kell harcolni. Az eddig lezajlott 60 év bizonyíték erre. Én nem további 60 évet kívánok, harcban eltöltve, hanem mielőbbi teljes győzelmet. Erősen hiszem, hogy azt még a mi életünkben megérjük. Gábor Károly, nyug. festő Nagymaros, Magyarország Mi újság a csöglei termelőszövetkezetben? Tisztelt Szerkesztőség! Unokaöcsémtől kaptam levelet, melyet mellékelek. ő egy pár évvel ezelőtt alakult tsz elnöke. Leveléből megtudhatjuk, hogyan fejlődik egy ilyen elmaradt község, mint Csögle, ha jó vezetősége van. Mivel többször kérik az olvasók, hogy Írjon a lap régen elhagyott szülőfalujukról, gondoltam, hogy érdemes lesz ezt a levelet közölni. Ferency Lajos Kedves Lajos Bátyám és Lina Néném! Kedves levelüket megkaptuk és örülünk, hogy jó egészségben vannak. Nagyon jól-esik hirt hallani a távolban levő véreinktől. Bocsássanak meg, hogy ilyen soká válaszolok levelükre. Ennek csak az az oka, hogy nagyon nagy az elfoglaltságom és bizony a magánügyek elmaradnak a közös ügyek miatt. Örülök, hogy érdeklődéssel kisérik az uj közös gazdaságunk ügyeit. Bizony a kezdet nehéz volt itt is, de szorgalmas munkával, összefogással és az állam hatékony támogatásával szépen haladunk a megerősödés utján. Közös gazdaságunk területe kereken 3,000 hold, ez a csöglei határ. Az idén hozzánk csatlakozott Kiscsősz község termelőszövetkezete is, igy most az egyesült szövetkezet területe 4,800 katasztrális hold. Állatállományunk szépen fejlődik. Foglalkozunk tehenészettel, növendékneveléssel, marhahizlalással, sertéstenyésztéssel, hizlalással, baromfitenyésztéssel. Gépállományunk is szépen gyarapodott. Van 12 traktorunk, 2 kombájnunk, 2 cséplőgépünk, több villanymotor és több kisebb belsőégésű motor, ezeken felül igen sok munkagép: talajművelő, vető- és betakarító gépek, permetezők. A munkák nagy részét igy géppel végezhetjük. Reméljük, hogy a fejlődés a jövőben még erőteljesebb lesz. Két nagy majorunk van, teljesen uj épületekkel. Egyik a Zsidótemetői dűlőben van, a községtől keletre, a másik a nyugati mezőn van a Ben- dék utjától északra. A keleti majorunkat Kossuth majornak, a nyugatit pedig Dobó-majornak nevezzük (a hős várkapitányról). A Dobó-major már csaknem teljesen kiépült, most fejezik be a villamosáram beszerelését, a Kossuth-majorban van egy 102 férőhelyes tehénistálló, két növendék-istálló, egy deszkametsző üzem, egy hídmérleg, és az idén épül egy másik nagy tehénistálló és egy 32 vagonos magtár. Most folyik a majorok körülfásitása is. Ebben a majorban építjük fel még az idén a gépszíneket és javítóműhelyeket is. . . Csöglén újabban nincsen vásár, a vásártéren valóban épült egy nagyon szép iskola, amelyet még a közeljövőben ki is bővítünk, mert úgy neve- - zett körzeti iskolává fejlesztik és idejárnak a felsőbb osztályokba a környező községek tanulói is. Egész községünk szép fejlődésen ment át, számos uj középületünk van és a községen végig betonjárdát is építettünk, most vannak soron a mellékutcák járdái. Idehaza is egészségesek vagyunk, általában az egész Szabó-család jól van. Nekünk két kislányunk van, a 8 éves Veronika és a 3 éves Hajnalka. Csendesen éldegélünk velük, nagy szeretet- ben. Kérdezi még kedves Bátyám, hogy milyen növényzetet termesztünk nagyban. Itt a közös gazdaságban is általában azokat a növényeket termesztjük, amelyeket eddig is hagyományosan termesztettünk. Legfőbb terményünk a búza, kapásnövényekből a kukorica. Jelentős a cukorrépa termesztésünk. Ezeken kivül rozsot, árpát, burgonyát, napraforgót, lóherét, lucernát, bíbort és silókukoricát termesztünk. Van 25 holdás zöldségtermesztő kertészetünk is, amely szépen jövedelmez. Ezzel zárom is levelem, mivel az időm lejárt. A küldött fényképeket és a jókívánságokat köszönjük és mi is kívánunk Maguknak minden jót, jó egészséget és békességet. Csögle, 1962 április 8. Szeretettel: Dénes és családja Egy brazíliai olvasó üdvözlete Tisztelt Szerkesztőség! 35 évi szolgálat után a múlt évben mentem nyugdíjba. Itt igen kevés nyugdijat fizetnek és az itteni pénznek a dollárral szemben igen kevés az értéke, egy dollárért 320 kruzerót kell fizetni. Régen olvasom az amerikai haladó szellemű sajtót. Először a Magyar Jövőnek voltam az olvasója és előfizetője, később a Magyar Szónak, de én kitartottam mellette, mert nagyon szeretem olvasni a lapot. Mivel itt a magamfajta munkásember nem igen jut pénzhez, sajnos nem tudom a lapot most már fizetni, s igy hálás vagyok, hogy azt továbbra is megküldik nekem, mint régi olvasónak. Én is üdvözlöm lapunkat a 60 éves jubileum alkalmából. Szabó Bálint, Brazília
