Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-05-03 / 18. szám

Thursday, May B, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 ■rBeszámoló a rejtelmes Tibetről” A Peking Review c. angolnyelvü folyóirat Kuo Ting iró írását közli, aki megragadó módon ismer­teti a Tibetben végbemenő változásokat. Az el­maradt távolkeleti ország most mérföldes léptek­kel hozza be a múlt mulasztásait. A szorgalmas emberi kezek munkája nyomán átalakul a táj és megváltozik az ember maga is. Ezt a szemmel lát­ható fejlődést ismerteti Kuo Ting alábbi Írása. • A Lhasaból Chetangba vezető ut mentén fekvő földek serényen dolgozó emberekkel voltak tele, amikor ott végighajtottunk. Chetang fontos vá­ros Loka különleges közigazgatási körzetében. Az árpát és a búzát még csak nemrégen takarították be a környéken, de a tibeti parasztok máris ener­gikusan készítették elő a talajt a következő ter­mény számára. Selyemszalaggal díszített fejű esetlennek tűnő jakok az uj szántást vé­gezve forgatták meg a földet. Újonnan épített öntöző csatornák, amelyek vizet hoztak le a he­gyekből és a folyókból, hálózták be keresztül- kasul a szántóföldeket. A cséplés nyomai látszot­tak mindenütt a falvak határában és a lerakott gabona felhalmozott dombjai látszottak minde­nütt. Ez volt a harmadik sikeres rekord-aratás, amelyet Tibet az 1959-es lázadás leverése óta él­vezhetett. Annak ellenére, hogy Loka terület szá­razságot szenvedett a nyár elején, a gabonahozam az elmúlt évben fejenként 400 jint (tibeti mér­tékegység) tett ki, jóval többet, mint 1960-ban. Nem csoda, hogy a következő népszerű rimpár járta be Loka vidékét : “Az élő pokol, amely lenyűgözött bennünket, szétzuzódott. A boldogság napja ragyog felettünk.” Loka különleges közigazgatási körzete a Yalut- sangpo folyótól délre terül el és ez Tibet legré­gibb mezőgazdasági vidéke. Évszázadokon keresz­tül úgy ismerték, mint Tibet gabonaraktárát, de a dolgozó nép szánalomraméltóan szegény volt rajta. Csak 1959-ben röviddel a reakciós felső ré­teg lázadásának leverése után hozott demokrati­kus reformok tették lehetővé a számukra, hogy saját munkájuk gyümölcsét élvezzék. A MA ÉS A TEGNAP Loka területének a lakossága 150,000 ember. De a földesurak, akik ennek a népességnek 0.36 százalékát alkották, a kezükben tartattak minden földet, házat és nyájat. A nép nagy része job­bágyuk és rabszolgájuk volt. Ezek az urak élős- ködtek a nép nyakán s számtalan ulá-val (ingye­nes kényszermunka, robot) nyomorgatták őket és megrabolták a tömeget keresetük túlnyomó ré­szétől. A demokratikus reformok végetvetettek ezeknek az igazságtalanságoknak és megszüntet­ték a barbár uralmat, amely évszázadokon keresz­tül megfosztotta a tibeti tömegeket attól, hogy szabad emberek módjára éljenek. Most néphatalmat teremtettek Loka 12 megyé­jében, ezeknek a megyéknek mintegy 50 körzeté­ben és többszáz járásban. Korábbi jobbágyok és szolgák, akik. saját gazdáik lettek, több mint 80 százalékát alkotják azoknak a tisztviselőknek, akik a népi kormányzatot irányítják különböző fokon. Kb. 280 parasztszövetséget állítottak fel, maguk köré csoportosítva a környék parasztjait. A demokratikus reformok mindenki számára elő­nyösnek mutatkoztak. Ebbe beleértendő, hogy ren geteg földet és 1 millió szarvasmarhát osztottak szét a nép között. Ez a tulajdon vagy a lázadók vagyonát képezte és a kormány kisajátította, vagy pedig úgy került a hatósághoz, hogy meg­vásárolták azoktól a földesuraktól, akik nem vet­tek részt az 1959-es eseményekben. Hatalmas összeget kitevő (27 millió jin) árpa-adósságot, és 5.7 millió ezüst teal (korábbi tibeti pénzegység neve) és 200,000 ezüst dollár tartozást semmisí­tettek meg, mert ezek a hatalmas összegek uzso­rakamat utján terhelték meg a volt jobbágyo­kat és rabszolgákat. Chetang a felismerhetetlenségig megváltozott. Alig valamivel több mint két évvel ezelőtt ez a csavargók, koldusok és prostituáltak városa volt. Gyakran lehetett látni az éhségtől vagy hidegtől elpusztult emberek holttestét elhagyottan hever­ni az utcán. Ma azonban már mindenkinek van otthona s munkája és lelkesen építi boldog életét. A Khysium ingatlan — egy nagy földbirtok, amely Surkong Wongching-Galeihez tartozott, aki Bzámos jobbággyal rendelkezett és az 1959-es lá­zadás vezetője volt — ma vidéki járás. Ez a ha­talmas aáxitótéí^Üef a termékeny Nedong álfCJ­dön fekszik és száz háztartás megélhetését bizto­sítja. Egy átlagos évben kb. 150,000 jin gabonát takaríthatnak be, de ennek közel -négy-ötödé, a disznókkal, juhokkal, marhákkal és szárnyasokkal együtt Surkong Wongching-Galeihez ment a múlt­ban. Ezenkívül még az ügynökei és orgyilkosai is kizsákmányolták a népet. A Khysium birtok lakói véreztek és Ínséget szenvedtek. Egyetlen asszony sem engedhette meg magának azt a “fényűzést”, hogy cipőt viseljen. Egyetlen családnak sem volt elég ennivalója és ruhája. EGYKORI JOBBÁGYOK ÉS SZOLGÁK SAJÁT URAIKKÁ VÁLNAK A demokratikus reformok uj, boldog életet hoz­tak ezeknek a kegyetlenül kizsákmányolt embe­reknek. Padmadondrub, aki a helyi parasztszö­vetség bizottságának a tagja, egyike azoknak, akik tanúi voltak annak a hatalmas változásnak, ami végbement. Nyolc éves volt, amikor elkezdett dolgozni Surkong Wongching-Galeinek és itt élt a múltban 43 éven keresztül. Hátgörnyesztően ne­héz munkája dacára is alig tudta eltartani család­ját. Éppen mielőtt a demokratikus reformok élet­beléptek volna, földesurával szembeni tartozása több mint 7,000 jin gabonára rúgott. Az uzsora­kamat mértéke szerint, ahogy a parasztok adóssá­gát számították, ez az összeg lavinaszerűen emel­kedett volna az évek folyamán, ha a reform el nem törli. Héttagú családja részére most meg­felelő nagyságú földet kapott, amelyről magának több mint 5,000 jin gabonát gyűjtött be 1961-ben. A többi családok is hasonló nagyságú földet kap­tak tagjaik számának megfelelően és a birtokon élők már mind a saját házukban laknak. 1961- ben, az egymás után következő harmadik csúcs- szüretük idején, több mint 300,000 jin árpát, bú­zát raktároztak el. Átlagban 27 százalékkal volt- magasabb a termés, mint mielőtt a demokratikus reformokat életbeléptették. Két évvel ezelőtt, Drolmatsering, egy korábbi mamsen (házicseléd) és 6 éves leánya még úgy éltek, ahogy a szolgáló anyja és nagyanyja élt azelőtt, egy bűzös istállóban. Ma már van egy tá­gas szobájuk, amelynek egyik sarkában állnak a gabonával és borsóval telt zsákok, amelyet Drol­matsering saját földjéről gyűjtött be. Egyszerű, de megelégedett életet élnek, eledelük a gabona és borsó, amely a zsákokban áll és ruházatul a pulo-t használják (gyapjúból készült ruha), amelyet ma guk szőnek. Az egykori házicseléd leánya ma már 8 éves és éppen most Íratta be az elemi iskolába. “A jobbágyság idején”, mondja Drolmatsering — “egy mamsennak soha nem volt lehetősége arra, hogy iskolába menjen. A Kommunista Párt és Mao Tse-tung elnök teremtette meg a számunkra azt a boldog életet, melyet ma élünk.” így ez az asszony tapasztalata alapján hasonlítja össze ko­rábbi életét jelenlegi életszivonalával. VIRÁGZIK AZ OKTATÁS A legfontosabb változás, amelyet az 1959-es lázadás után vezettek be, az oktatás gyors fejlesz­tése volt. Drolmatsering leánya csak egyike a Loka területén és Tibet más részein élő gyerekek tízezreinek — olyan gyerekekének, akiknek szü­lei korábban jobbágyok és szolgák voltak — akik ma már iskolába járnak. Loka volt a szülőhelye Thomisambodra-nak, annak az embernek, aki megalkotta az Írott tibeti nyelvet több mint 1,300 évvel ezelőtt, de a régi időkben egyetlenegy iskola sem volt az egész vidéken. A Központi Népi Kormány állított fel egy iskolát, Tibet békés felszabadítása után, 1950- ben. De ezt szabotálták és ellenezték a jobbágy­tartók és igy be kellett zárni. A lázadás leverése után ez az akadály elhárult az útból. Azóta több mint 300 elemi iskolát állítottak fel Loka terüle­tén, amelyeknek tanitói kara tibetiekből áll, és a volt jobbágyok és szolgák 12,000 fia és leánya látogatja. Ezek közül az újonnan épített iskolák közül az egyik, amelyet a helyi iskolaköteles korban lévő gyermekek 80 százaléka látogat, Drathangban van, Dranan megyében. Ennek a tanulói amel­lett, hogy a tibeti nyelvet tanulják, számtant, rajzot, zenét és más tárgyakat is tanulnak. Két osztály elvégzése után képesek tibeti újságot ol­vasni és gyakorlottak a számolásban. Az iskolá­nak négy tanítója van; iskolamesterének neve Ngoidrubdondon, aki korábban rabszolga volt, de felszedett valamit az írás tudományából, ami­kor gazdájának gyermekeit kisérte az iskolába. A demokratikus ’vformok következtében a kor­Törvény a sztrájktörők ellen A michigani törvényhozótestület mindkét há­zában keresztül ment egy törvényjavaslat, amely eltiltja a hivatásos sztrájktörők alkalmazását. Remélik, hogy John B. Swainson kormányzó alá­írja és igy jogerőre emelkedik a javaslat. A michigani képviselőházban egyhangúlag, a szenátusban 26:5 ellenében szavazták meg. Ez a törvényjavaslat megtiltja a munkáltatók­nak, vagy ügynökeiknek, hogy sztrájk, vagy a munkások kizárása esetén tudatosan sztrájktö­rőket alkalmazzanak, vagy ismert sztrájktörőket vegyenek fel a munkára, ha azok ajánlkoznak. A munkáselhelyező irodákat kötelezi arra, hogy tudassák a munkára kiküldendő munkásokkal, ha sztrájk vagy a munkások kizárása áll fenn. A törvény megsértői 90 napi fogházzal és 1000 dolláros pénzbírsággal büntetendők. Tavaly is próbálkoztak hasonló törvényjavaslattal, amely azonban megbukott. Észak-Rhodézia népének képviselője sirógörcsöt kapott az ENSz-ben Észak-Rhodézia népének egyik vezetője, Ken­neth Kaunda, aki elnöke a United National Inde­pendent Partynak, az ENSz különleges bizottsá­gában tartott beszámolót hazája helyzetéről. Eb­ben a bizottságban, amelyet a gyarmatosítás meg szüntetésének az előmozdítására hoztak létre, Kaunda azzal vádolta az angol kormányt, hogy lassan és “tudatosan” átadja a hatalmat a fehér felsőbbrendűséget hirdető kisebbségnek Észak- Rhodéziában, “bár teljesen tudatában van annak ( a londoni kormány), hogy milyen szörnyű kö­vetkezményei lesznek.” Az afrikai nacionalista vezető ezután élénk színekkel festette le népének szenvedését a fehér elnyomás következtében. A fehér gyarmatosítók között egyre jobban az előtérbe nyomulnak a szélsőséges elemek, akik a fegyveres erőszak esz­közeivel akarják feltartóztatni a bennszülöttek függetlenségi és felszabadulási törekvéseit. Az ország 70,000 fehér lakója — mondta Kaunda — úgy akarja megszilárdítani uralmát a 3,000,000 afrikai felett, hogy “a zaklatás, gyilkolás, bebör­tönzés és deportálás” eszközeit veszi igénybe. Az ENSz különbizottsága előtt beszámoló észak rhodéziai hazafi elmondta, hogy a politikai elnyo­más milyen más módszereivel próbálják elfoj­tani függetlenségi törekvéseiket. Mozgalmukat korlátok közé szorították, pártjukat feloszlatták. Egész közösségeket büntetnek meg ha az euró­pai tulajdont valami kár éri. Különleges kormány felhatalmazás alapján bebörtönözhetnek embere­ket Ítélet és tárgyalás nélkül. Az afrikaiak véle­ményét elfojtják és munkalehetőségeiket korlá­tok közé szorítják. Népe gyötrelmeinek és szenvedéseinek felsoro­lása közben Kenneth Kaunda sírásban tört ki, ami végül is egy olyan görcsös zokogássá válto­zott, hogy képtelen volt folytatni beszámolóját. Nyilván gondolatban újra átélte a tapasztalt bor­zalmakat és a szörnyű élmények hatása bénítot­ta meg beszédét. Kaunda egyike volt annak a négytagú küldött­ségnek, amely pártját képviseli az ENSz külön­bizottsága előtt. Ez a négy férfi kijelentette, hogy mozgalmuk, amely Észak-Rhodézia népének túlnyomó többségét képviseli, visszautasítja a részvételt abban a federációban, amelyet Sir Roy Welensky miniszterelnök vezetése alatt hoznak létre. A négytagú küldöttség között egy fehér ember is szerepelt, Sir Stewart Gore-Browne al­tábornagy, aki több mint 40 éve telepedett le az országban, de támogatja az afrikai nemzeti moz­galmat. HARMINC országba szállít repülőgépeket — utasszállító, mezőgazdasági és egészségügyi cé­lokra — a szovjet ipar. tMVMWHMmmWWVVWWtMVWUWHVVMMW mány egy szomszédos tartományba küldte, hogy tanuljon és gyakorlatilag is elsajátítsa a tanítás mesterségét. Az oktatás megszabadítja majd a tibetieket kulturális elmaradottságuktól. Egyre több tibeti jön az előtérbe ezekben az években, hogy az uj Tibet szocialista építését vezesse. Az elmúlt két év folyamán több mint 10,000 tibeti kapott ki­képzést és érett meg a reformokért és a teljes egyenrangúságért vívott küzdelemben. Ezek tu­dással, lelkesedéssel dolgoznak a népi kormány­zat minden ágában és nagyszerű munkát végez- r ry : é« .-irágzó Hbét féT'-pitfoéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom