Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-04-12 / 15. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZŐ HUNGARIAN WORD Thursday, April 12, 1962 Levelek a Szerkesztőhöz vVWVWVVWWWVWWMfWMMWVWWVWWWWtAMWMIWVVWAIWWVVVWVVWVWVWVVVVVMW I Az ebben a rovatban kifejtett néze-ij OLVASÓINK | tek nem szükségszerűen azonosaké HOZZÁSZÓLNAK I a szerkesztőség álláspontjával j> A KöZüGYEKHEZ jl “Egyházak, mint üzleti vállalkozók” Tisztelt Szerkesztőség! Mellékelem a Bridgeport Sunday Post febr. 25-iki számában fenti címmel megjelent cikket, amely feltárja az egyházak profitharácsoló mel­lékfoglalkozásait az üzleti téren. A cikk ecseteli, hogy az egyházak mennyire próbálják befolyásol­ni a munkásság gondolkodását. Ezt századok óta folytatják a világ minden országában, hogy rab­szolgaságban tarthassák a népet. Mialatt a nép koldusbotra jutott, folyt az egyházak vagyonha- rácsolása. Már számos ország forradalommal válaszolt és megváltoztatta a helyzetet. A 73 éve­met taposom már, de remélem, még megérem a nagy változást az USA-ban, hogy a nép megsza­badul a hierarchia béklyóitól és békés paradicso­mot varázsol magának és utódainak itt a földön. Igaza volt Kruscsevnek, amikor azt mondta: “Én még nem láttam egy papot sem, aki meg akart volna halni, hogy a mennyországba jusson, ők itt akarják a paradicsomot a földön.’’ Ha ma Krisz­tus feltámadna, még nagyobb korbáccsal ker­getné ki a farizeusokat, akik a jó Isten nevében kérnek, majd megfizeti a másvilágon. Még nagyon sokan bedőlnek ennek az Ígéretnek. Bridgeporton eddig nagyon sok gyárat lezár­tak, de minden második-harmadik utcában uj templom épül negyedmillió dollár, vagy annál na­gyobb kiadással. A legtöbb gyár direkt vagy in­direkt a hadsereg részére termel. A Magyar Szó és az Előre 51 éves olvasója: K. N. Vilmos ■ A fenti levél Írója által beküldött cikk rámu­tat arra, hogy tulajdonképpen nagyszerű üzleti vállalkozás áll legtöbb templom mögött. Miután a Bridgeport Sunday Post cikke közérdekű, kisebb kihagyásokkal alább közöljük. New Jersey állam egv-egy hatalmas “amuse­ment park’’-jának bejáratánál (és sok nagyáru­háznál is — Szerk.) láthatjuk, amint egy apáca szivardobozzal az ölében kéregét és “Isten áldja meg”-gel köszöni meg a járókelők centjeit. Nem szégyel kéregetni. . . Ez a régi módszer még 1962-ben is divatban van, holott az egyház nem sok pénzhez jut általa. Sokkal gyakoribb ma már, hogy a templom par­koló helyiséget ad bérbe, éttermet,, nagy bérhá­zat, kőszénbányát, részvényeket és más vállalko­zásokat tart a kezében. A J. C. Penney áruház épülete Columbus O.-ban, a Greyhound autóbusz állomás Louisville, Ky.-ban, a Robert Morris Ho­tel Philadelphiában, egy hatalmas supermarket Schenectady, N. Y.-ban, egy egész városi blokk Dallas, Tex.-ban gyertyagyár, kenyérgyár, ko- nyakkészitő üzem, állattenyésztő, főzeléktermelő farmok, különleges fűszerek termelése, stb. mind megannyi üzleti vállalkozás a templomok kezében. A különböző egyházak kisebb-nagyobb mérték­ben vesznek részt nagy profitot hajtó vállalkozá­sokban, de alig akad olyan, amely ne venné ki a részét valamilyen üzletből. A kongregációsok, a metodisták, a katolikusok, a baptisták, a presbi- tériánusok, a mormonok, a luteránusok, a hétna­pos adventisták, stb. mind különböző üzletekkel növelik bevételüket. Pl. a Central Christian Church Lexington, Ky.-ban, mely a második vi­lágháború utánig évente $30,000-es költségvetés­sel működött, ma $168,000-t költ évente. Vannak egyházak, melyek úgy teremtik elő a költségei­ket, hogy tagjaikat jobban megadóztatják, má­sok beállítanak egyeseket, hogy pénzt gyűjtse­nek az egyháznak. A legtöbb lelkész már nem elég szik meg azzal, hogy bért számítson fel az ima­házak használatáért és az esetleges sütemény- eladásokból, bazárokból, bingókból bejött össze­gekkel. . . Az üzlet üzlet ... A “Beneficient Congregation Church” Provid­ence, R. T.-on 1960-ban a templom körüli területet parkolásra adta ki és ezzel $ll,000-hoz jutott. Az egyháztagok sokszor hagynak birtokokat a templomra; igy került pl. a hétnapos adventisták kezére a Harris Pine Mill, oregoni fatelep és bú­torgyár, melyet most ez az egyház kezel. Minden­napos az is, hogy a templomok körüli telkeket az egyházak megvásárolják s bérbeadják, amig nincs szükségük reá. Birmingham, Ala.-ban a város szivében nagy telkek vannak a presbiteránius egy ház kezében és szép jövedelmet hajtanak. Portland, Maine-ben a kát. egyháznak egész sereg gazolinállomása van, melyekből szép hasz­not húz és a területet később nagyításra használ­hatja fel. Memphis, Tenn.-ben a kát. egyház meg­vett egy épületet, melyben házasságon kivid te­herbe esett anyákat kívánt elhelyezni. A szom­szédság tiltakozására azonban a tervet elejtették és a nagy bérház lakásait kiadták. S miért ne? Igaz, vannak akik helytelenítik, hogy az egyházak hatalmasan meggazdagodjanak, s vannak, akik úgy vélik, hogy a mai egyházi ak­tivitásoknak kevés közük van a valláshoz, hanem üzleti vállalkozók, akik még csak adót sem fizet­nek hatalmas profitjuk után. Dr. Eugene Carson Blake, presbiteriánus veze­tő egyéniség pl. nemrégen feltette a kérdést: “hány évtized kell ahhoz, hogy az USA-t a temp­lom, vagy a templomok dominálják?” Különösen a katolikus egyház rendkívül nagy vagyonára mu­tatott rá, amely egy cent adót sem fizet. A “Baptist Joint Committee on Public Affairs” viszont, miután tanulmány tárgyává tette az adó­törvényeket, melyek teljes mértékben mentesitik az egyházat az adófizetéstől, úgy nyilatkozott, hogy meg kellene adóztatni a profit forrásait! ők fizetnek is adót az öröklött Harris Pine Mil) haszna után, habár ez a kivételek közé tartozik. A mormon egyház büszke arra, hogy mindig fizetett szövetségi, állami és helyi adót üzleti vállalkozásai után, amiből éppen elég van. Hogy csak néhányat említsünk: Utah-Idaho Sugar Co., Beneficial Life Insurance Co., Desert News Pub­lishing Co., Orlando Livestock Co. (300,000 acres állattenyésztő vállalat Georgiában és Floridában), több hotel, könyvüzlet, házak, telkek, stb. Van egy szénbányájuk, 66,000 acres farmjuk, 30 kan­názó vállalatuk, csirkefarmjuk, tejgazdaságaik, rengeteg raktárhelyiségük. Vagyonuk több mint 17 millió dollár. A Massachusetts Baptist konvenció Groton vá­rosnak évi 300 dollárt fizet hatalmas adómentes campje után, mert — mint mondják — ez szim­pátiát vált ki a környékbeliekből. Nem lehet tudni, hogy a valóságban milyen ha­talmas vagyonuk van a különböző egyházaknak, mert mindegyik önállóan működik és a lelkészek, püspökök nem is igen hajlandók információt ad­ni. Vannak, amelyekről könnyen lehet adatokat beszerezni. Pl. a Loma Linda Food Co. Arlington, Cal.-ban a hétnapos adventisták kezében van és 1.6 millió dollárt ér. Mivel főképpen az egyház tagjait látja el hústalan élelemmel, igy teljesen adómentes. Newport, R. I.-on a katolikus egyháznak van egy 48,000 dollárt érő színháza, a Strand Theater. Katolikus barátok kenyérgyárat tartanak fenn, a Benedict Abbey nagyszerű marhaállományt szállít Aspen, Coloradoba a húsvágók részére. Az egyik leghíresebb katolikus üzleti vállalkozás a kaliforniai Napa völgyi Christian Brothers bor­termelő vállalat, mely naponta 6,000 láda 1 quar­tos üveget csomagol és három éven át 3.6 millió dollár haszna volt. Tény az, hogy Dél-Kaliforniá- ban tiz iskolát tartanak fenn. Szövetségi törvényeink adómentesitik az egy­házi jövedelmet, a vallási szervezeteket, melyek egyházakhoz tartoznak akár osztalékokból, kama­tokból, évjáradékokból, házbérekből, telkek, há­zak eladásából származik óriási jövedelmük, akár olyan templomi részvénytársas ágok­ból, melyek nem tisztára üzleti szempontból nye­részkednek. így azután nem meglepő, há az egy­házak egyre nagyobb hatalommal és vagyonnal rendelkeznek és természetesen politikai befolyá­suk is mindnagyobb lesz ennek következtében. A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! Tisztelt Szerkesztőség! A lapot rendesen kapom, s meg vagyok vele elégedve. Jól vannak informálva az ügyekről a mai zavaros időkben. Üdvözlöm a lapot a sajtó 60 éves jubileuma alkalmából. Békészky Pál, Kanada Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldünk 10 dollárt a lap 60 éves jubileumá­ra a St. Petersburg-i magyaroktól. Igaz, hogy ez nem sok a kb. 200 magyar családtól, akik itt laknak Tampa és St. Petersburg környékén, de hát ezen nem lehet most változtatni. Áldoztunk és harcoltunk a társadalmi biztosításért, de azt nem tudtuk, hogy ezek az emberek nem fogják megér­teni, hogy kiknek köszönhetik, amit most kapnak. C. B. Tisztelt Szerkesztőség! Üdvözlöm lapunkat jubileuma alkalmával. Már én is 50 éve olvasom és nagyon szeretném még 50 évig olvasni. Neuwald munkástárs kérdezi az olvasóktól, hogy mire emlékeznek még a régi időkből? Én is igen sokat hallottam öt beszélni különböző gyűléseken Perth Amboyban és más­hol. Kívánok neki jó egészséget és hosszú életet, ugyancsak a szerkesztőség minden tagjának. A lappal nagyon meg vagvok elégedve. F. R. Tisztelt Szerkesztőség! Kicsit elkéstem lapom üdvözlésével, de én sem akarok kimaradni. Azt mondják, hogy ami késik, az nem múlik... Ugyanis én már elég régi c!rá- sója és támogatója vagyok’szeretett lapunknak, 1921 óta állandóan olvastam drága jó férjemmel, még a kórházba is bevittem neki, amig ereje volt olvasni. Kívánom kedves lapjuknak, hogy még sokáig éljen. S ugyanezt kívánom a lap minden becsületes olvasójának. Dósay Antonia Tisztelt Szerkesztőség! Én is meg akarok emlékezni sajtónkról a 60 éves jubileum alkalmából. 1917-ben ismerkedtem meg a lappal Perth Amboyban. Amikor odaköl­töztem, egy ismerősnek a házához járt, de mivel félév múlva elköltöztem a városba, ott már az ujságstanden vettem a lapot minden reggel. — 1919-ben ismét költözni kellett, ezúttal Milltown- ba, mert igen megcsökkent a munka, itt meg ak­kor kezdett nagy erővel megindulni a gumikere­kek gyártása. Akkor megrendeltem a lapot és az­óta is, mint szives vendéget fogadom házamba. Kívánom, hogy sokáig éljen a mi harcos la­punk, kitartást és jó egészséget kívánok minden Írójának. Tehetsegem szerint támogatom lapo­mat, most tiz dollárt küldök jubileumi ajándék­képpen. .1. Tarjányi Tisztelt Szerkesztőség! Általában sokat beszélnek a cenzúráról s igy jó volna, ha valamelyik rovatiró foglalkozna ezzel a kérdéssel, hogy mi is van a hátterében? Fontos volna ez az embei'ek megnyugtatására. Ramacher, Kalifornia Tisztelt Szerkesztőség! Üdvözletemet küldöm a 60 éves jubileumra és kivánom, hogy tartsanak ki még sokáig és tanít­hassák a munkásságot. Egyben tiszteletemet kül­döm lapunkon keresztül Tomaniczka Kálmán öz­vegyének, akinek még hosszú életet kívánok, hogy harcolhasson a jobb jövőért. Barta József és neje, Elsinore, Calif. Tisztelt Szerkesztőség! Már 48 éve olvasom sajtónkat, de most először nem egyezem meg azzal a megjegyzéssel, amit Bodnár, Avenel-i olvasó irt. Kritizálja a naptárt s vitára is kihívja az olvasókat annak tartalmát illetően. Hát én hajlandó vagyok vitába szállni. A nap­tár jó, elsőrendű dicséret jár érte azoknak, akik dolgoztak rajta. Most pedig levett kalappal üdvözlöm sajtónkat a 60 éves jubileum alkalmából, mely kevés jón, de annál több megpróbáltatáson keresztül, szilár­dan kitartott az igazság mellett. Több jót kívá­nok a jövő időkre. Varga József

Next

/
Oldalképek
Tartalom