Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-29 / 13. szám

10 Thursday, March 29, 1962 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD tWWWWWWWWWWWft/VUWWWVWAW/WWWWW/WAftAWUWVW/W/UWWft/WWWVVVWWW'' M agyarország { <AfWWWVX/WWVXA/WWXAAAASXAAA<VWWVtAAAA/vVWWWWVUV\fwwwwwtAA#w\A/wwww*> TÉLEN IS ÉPÜL A DUNAMENTI HŐERŐMŰ Mínusz 4 fok a hőmérséklet. Ám, itt, Százha­lombatta mellett, a születő erőműnél mégsem áll a munka. Az emberek akarata, kitartása dacol a természettel. Igaz, kevesebb munkás dolgozik a szokottnál, mert néhányat fagyszabadságra küld­tek, de aki itt maradt, az derekasan helytáll. Régi, kipróbált emberek Pedig nem könnyű szerelni a fagyban, az erős szélben, a 16 méter magas főépület tetején. A munka mégis megy, mert nem akárkik csinálják. Az uj erőmű építői régi, kipróbált emberek. Az ő kezük nyomán nőtt ki a földből az inotai, a du­naújvárosi, a berentei, a tiszapalkonyai, s más országos jelentőségű erőmű. Az építkezésen ki­tett hatalmas táblán ismert nevek olvashatók: .N’ovottny Jenő, az Erőmű Beruházási Vállalat it­teni kirendeltségének vezetője, korábban Duna­újvárosban és Tiszapalkonyán dolgozott. Demen- di Zoltán főépitésvezető szintén Dunaújvárosban kezdte, s Pécsett folytatta a munkát. Belloni Gyu­la műszaki ellenőr a dunaújvárosi, az inotai, a Kvassay vizierőmünél, az atomreaktornál épít­kezett. Fazekas Pál mélyépitő-mérnök Ajkán. Du­naújvárosban volt az összes utak, vasutak, csator­nák elkészítésének felelőse. S lehetne sorolni százával tovább azok neveit, akik már mintegy 10 éve együtt dolgoznak, ösz- szeforrtak a munkában, szinte egymás gondolatát is kitalálják. Ez érthető is ,hiszen a vezetők nem szívesen válnak meg a jó munkásoktól és azok sem a régi, kipróbált irányítóktól, szakemberek­től. Egyik helyen befejezik a munkát, s máshol együtt újra kezdik. Itt is, akár az első munka­helyen, egyik nap megjelentek viharkabátban, gumicsizmában, sátrat vertek a volt kukorica- és krumpliföldeken és a környékbeliek szerint “fel­dúlták az egész vidéket”. Utat, csatornát, vasutat, raktárakat építettek, s hiába volt a fagv, a hó, a jeges szél, a nagy sár, nem törődtek vele. Tet­ték, amit kellett. _ Kétévi munka eredménye Az eredmény már kézzelfogható, hiszen a láto­gató szeme előtt kibontakoznak a jövendő hatal­mas, 600 megawatt teljesítményű erőmű körvo­nalai. — A munka a terv szerint halad, sőt, talán egy kicsit jobban is -— mondja kísérőnk. Invitál: néz­zük meg a készülő, a világ harmadik legnagyobb 200 méter magas kéményének alapját. — Másfél éve, 1960 aug. 29-én itt még szántó- doki volt — mondja Belloni. — De azóta sok min­den történt. Készen áll a 16 méter magas üzemi főépület vasbetonváza, s a közöket kitöltő fala­zat 50 százalékát is felhúzták már. Megépítettük a kéményalapot, az alapgyürü átmérője 28 méter. Kész az egyik 50 megawattos turbina alapja, a másikat most szerelik. Áll a végleges raktárépü­let, tető alá került a műhelyépület, a vízlágyító, süllyesztésre készen van már a vizkivételi mii aknája, vasúti vágánypárok, utak, hidak, csa­tornák stb. Amiben az uj erőmű különbözik a régiektől-— Milyen lesz az uj erőmű, miben különbözik a régiektől? — Sok dologban. Először is épül majd itt egy olajfeldolgozó, amelyhez a Szovjetuniótól kapunk a Barátság olajvezetéken nyersanyagot. A meg­épülő erőmű a lepárlás egyik termékét égeti majd el kazánjaiban, tehát nem szénből készit villa­mos energiát. Ezért nem építünk melléje sem vagonbuktatókat, sem szénelőkészitő-szállitó drótkötélpályát, őrlőmalmot, bunkereket, széntéri berendezéseket, salakeltávolitót stb. Másrészt a százhalombattai erőmű mellett sem hatalmas tó sem pedig magasba törő hűtőtornyok glédája nem lesz, annak ellenére, hogy az erőmű óránként 80 ezer köbméternyi vizet használ majd fel a hűtés­hez. A gépekhez szükséges hűtővizet ugyanis köz­vetlenül a Dunából, csatornán át vezetjük ide. Ez olyan széles lesz, hogy kis hajó is közlekedhet majd rajta. Az elhasznált hűtővíz egy másik ha­sonló csatornán át visszafolyik a Dunába. A harmadik különbség, hogy az erőműnek össze sen csak mintegy 350 dolgozója lesz, mert a mun­kafolyamatokat félig, vagy egészen automatizál­ják. Mindez persze azt is jelenti, hogy az erőmű építésének üteme sokkal, gyorsabb lesz az eddigi­ekénél, s tegyük hozzá, olcsóbb is. Persze nemcsak az elmondottak miatt, hanem azért is, mert a Dunamenti Hőerőmű úgynevezett szabadtéri kivitelben készül. Hogy ez mit jelent, árról a következők némi tájékoztatást nyújtanak. Az eddigi erőmüveknél a kazánok, a turbinák, a generátorok és más berendezések zárt csarnokok­ban, épületekben voltak elhelyezve. Az uj erőmű­nél ezek a gépek, berendezések részben, vagy tel­jesen a szabadban lesznek, mindössze az érzékeny biztonsági és szabályozó berendezéseket, az olaj­égőket stb. helyezik el a kazán vasrácsára szerelt fülkékben, illetve a turbinák és a generátorok egy daruval leemelhető bura alatt fognak dolgozni. Ezért nincs szükség az eddigiekhez hasonló ha­talmas csarnokokra, ami nemcsak gyorsítja az építkezést, de újabb millió forintokkal csökkenti a költségeket. Ezek a megoldások tették lehetővé, hogy a főépület eredeti építkezési költségét mint­egy 50 százalékkal csökkentsék. 1963-ban próbaüzemelés — S mikor ad villamos energiát az uj erőmű? — Jövőre — válaszolják magabiztosan az épí­tők. — Mert 1963-ban megkezdjük az első 50 me­gawattos gépegység próbaüzemeltetését. Utána még két ilyen gépegység indul be. Ezeket hazai gyárak készítik. A többit — a három, egyenként 150 megawattos teljesitménvii gépegységet — a Szovjetunió szállítja, a hozzájuk tartozó 50Ö ton­na óránkénti gőzteljesitményü kazánokkal együtt. A kazánok szerelését nem darabonként, hanem blokkonként végzik. A 150 tonnás generátorok szállításához különleges vasúti kocsikra van szük­ség. Ezek a 32 kerékkel ellátott “százlábú böl­csök” a Szovjetunióból hozzák a gépeket. Búcsúzóul megkérdezzük, miért szükséges ilyen nagy, 200 méter magas kémény. — Egyrészt, hogy ne kelljen négy-öt kéményt építeni, másrészt, hogy a magasban tereljük szét az erőmű füstjét, s az igy nem szennvezi be a lakott területek és a dunai üdülők levegőjét. Az építők remélik, hogy nemsokára tavaszia- sabbra fordul az idő, s akkor még nagyobb len­dülettel folytathatják a munkát, a Dunamenti Hőerőmű építését, amely ha teljes kapacitással dolgozik, ugyanannyi villamos energiát termel, mint az inotai, a tiszapalkonyai, az oroszlányi, tehát az ország három legnagyobb erőmüve egvüt tesen. S. N. S. Üzemi balesetek meggátlása Az élelmiszeriparban évente ezer ember közül 55—60-an sérülnek meg. Az Élelmezésipari Szol­gáltató Trösztöt ezért megbízták, hogy szervez­zen üzembiztonsági szolgálatot, amelv rendszere­sen műszaki vizsgának veti alá majd az üzeme­ket. Elsősorban az elektromotorok és a villamos be­rendezések rendszeres felügyeletére fordítanak gondot. Ezek a gépek okozzák ugyanis a legtöbb balesetet. Általában félévenként műszaki vizsga alá vetik a magasnyomású kemencéket, tartályo­kat és az ipari centrifugákat is. Az üzembizton­sági szolgálat a vizsgálatok tapasztalatait eljut­tatja az Élelmezésügyi Minisztériumhoz, az ipar­igazgatóságokhoz és az illetékes vállalatokhoz. A tröszt elképzelése szerint az üzembiztonsági szol­gálat az ellenőrzésen kívül olyan átfogó terveket is kidolgoz majd, amelyeknek segítségével végle­gesen megszüntethető a balesetveszély az élelmi- szeripari üzemekben. Az uj szerv a tervek sze­rint áprilisban kezdi meg működését, elsőnek azokban a gyárakban, amelyekben a legtöbb a baleset. BALATONSZENTGYöRGYöN egy ma már igen ritka népi műemléket: fatalpas házat állíttat helyre az idén a Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal és az Országos Műemlék Felügyelőség. Az épületben néprajzi múzeum lesz, amely elsősor­ban a hires somogyi fafaragásokat mutatja be. Uj Diesel hidraulikus mozdony mintadarabja. A Győr­ben készült 270 lóerős mozdony négyhetes sikeres fu­tópróbát állott ki. Egyelőre e típusból tizet állítanak elő. Bedő Kálmán gyáregységvezető és Bán János üzemmérnök az előtérben. Még több szinielöadás A fővárosi színházak népszerűsítésének bőví­tésére először az I960—61-es színházi évadban szerveztek Budapesten peremkerületi színházi előadásokat. A kísérlet jól sikerült: a Nemzeti a Yig, a Madách és a Jókai színház összesen 86 előadást tartott a külső kerületekben, csaknem 40 ezer néző előtt. A peremkerületi előadások idei tapasztalatai­ról Czinege Istvánná, a népművelési osztály szín­házi csoportjának vezetője tájékoztatójában el­mondotta. hogy a mostani színházi évadban már 124 úgynevezett peremelöadást rendeznek az ak­cióban részt vevő állami és tanácsi színházak; eb­ből eddig S4-et tartottak meg. Az idén kapcsoló­dott be a peremkerületek la' osságának e fontos kulturális szolgálatába az Operaház, a szegedi Nemzeti Színház pedig a Jeger Bulicsov előadá­sával aratott nagy sikert. A peremelőadások szí­nesek. csaknem minden műfaj képviselve van programjukban. Az idén — a korábbi 13 művelő­dési otthonon kívül — további hat művelődési ház kapcsolódott be az akcióba. Ahol a kulturális munkások s a helvi vezetők komolyan vették a peremelőadások szervezését, nem is maradt el az eredmény. A Magyar Pa­mutipar az évad első három-négy hónapjában 98 százalékos, a Csepel Autógyár 95, a Vörös Csillag Tratkorgyár 91, Budafok 90 százalékos részvételt tudott biztosítani a színvonalas előadásokon. A következő hónapokban felülvizsgálják, hogy a kulturotthonok közül melyik alkalmas színházi előadások tartására, s az uj évad peremkerületi előadásait — a kerületi tanácsok segítségével — az eddiginél is alaposabban készítik elő. MADARÁSZ EMIL iró és költő, aki több mint félszázadon át hűséges harcosa volt a magyar forradalmi munkásmozgalomnak, hosszú beteg­ség után 78 éves korában február végén meghalt Budapesten. imiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiinniPiH Kőfaragók a Dunaparton, az uj Erzsébet-hid pillér­darabjain dolgoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom