Amerikai Magyar Szó, 1962. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-22 / 8. szám

mmmszövetség vagy IALi$TA EGYESÜLÉS? Ezekben a napokban az amerikai külügyminisztérium két magasrangu tisztviselője folytat heves tárgyalásokat Pá­rizsban. A NATO tagjait próbálják meggyőzni arról, hogy érdekeiknek a legjobban az felel meg ha minden kereske­delmi kapcsolatot megszüntetnek Kubával. így akarják elő- j idézni Fidel Castro rendszerének összeomlását. Ha Rusk külügyminiszter belső munkatársainak európai: útja teljes sikerrel jár, akkor ezzel lerántják a leplet a “vé- i delmi” célokkal álcázott Északatlanti Szövetségről. Eddig L azt hangoztatták a NATO lelkes hívei és támogatói, hogy szövetségük katonai jellegű csak és nem szolgál hódítási tö­rekvéseket, imperialista célokat. De mivel magyarázzák majd meg a Kuba elleni gazdasági szankciókat? Mennyiben fenye­geti ez a kis 6 és félmilliós latinamerikai ország az atlanti hatalmak katonai biztonságát? A “kommunista behatolás szolgálatában áll” — hirdetik róla politikusaink. Köztudomá­sú azonban, hogy Kuba területén csak egyetlen külföldi ka­tonai támaszpont van és az nem a szocialista országoké, ha­nem az Egyesült Államokhoz tartozik. A Kennedy-kormány most veszélyesnek minősítette még | a békés jellegű kereskedelmi kapcsolatokat is Fidel Castro rendszerével. Felmerül a kérdés, hogy ha a NATO nem im­perialista érdekeket szolgál, akkor miért nem arra összpon­tosítja kormányunk minden energiáját, hogy keresztülvigye az algériai véres háború befejezését? Miért nem veti latba az Egyesült Államok hatalmas tekintélyét és hatalmát a fegyverszünet létrehozására és Algéria függetlenségének biztosítására? Hisz Franciaország, amely már 8-ik éve foly­tat irtóháborut a gyarmati rendszer fenntartására, szintén a NATO rendszerébe tartozik. Ugyanígy feltehetnénk azt a kérdést is amit az indonéziai diákc-k szegeztek igazságügyminiszterünk, Robert Kennedy mellének: miért támogatja Amerika Hollandiát Nyugat- Irián további gyarmatosításában? Hollandia is tagja az Északatlanti Szövetségnek. “Nem akarunk beavatkozni más államok belügyeibe” hallhat juk gyakran politikusaink szájából. Valóban nem is avatko­zunk bele olyan háborúkba és küzdelmekbe, ahol katonai szövetségeseink nyomják el a gyarmati népeket. Ilyenkor valóban nem küldünk magasrangu külügy' tisztviselőket a gyarmatosító államok fővárosaiba, hogy rábeszéljük ezeket a kormányokat gyarmataik felszabaditására. Ez az ő bel- iigyük. Mi csak akkor próbáljuk “rábeszélni” szövetségese­inket, amikor egy független állammal való kereskedelmi kap­csolatukat akarjuk megszakittatni amiből népüknek nyil­ván haszna van, mert különben nem folytatnák a gazdasági kapcsolatokat. Ezt az utóbbit kormányunk nem számítja be­avatkozásnak. Ezek után felteheti majd a világ közvéleménye a kérdést, hogy minek is tekintse a NATO-t, amely egy kis ország rend szerét veszélyesnek találja a szövetség szempontjából, mert az szocializmust akar építeni, mig ugyanakkor a független­ségre törő népek fegyveres legázolásában nem lát semmi rendkívülit? Nem kétséges, hogy külügyi tisztviselőink pári­zsi tárgyalása után a NATO-t mindenki csak imperialistá­nak tekintheti. 30SS£JS36SSÍJÍJSJSSSJ6SS3S3£3SJC5SJÍJSJ6S6SSJKS*SSSÍJS3ÍXSSSÍSSJSJÍSSSSSÍJÍJÍJSSSJS3WÍSSJÍJSSS ZAVARGÁSOK GOYÁJÁBAN Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. T. Vol. XI. No. 8. Thursday, February 22, 1962 NEW YORK, N. y! Amerikai ürhalós a Fc?d körül Üdvözöljük John Glenn-t, az első amerikai űrhajóst. — Az ország minden lakója, a világ minden országa figyelemmel kisérte utiát. nem kaptak tőle más infor­mációt, a U-2 kémrepülőgép elfogásáról a Szovjetunióban, mint amit a bírósági tárgya­lása alkalmával vallott és el­ismert. Állítólag hazugság­mérő szerkezetet akarnak al­kalmazni vele szemben a to­vábbiak folyamán. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK kormány ügynökségei rájöt­tek arra, hogy a Kubával szemben alkalmazott behoza­tali tilalom megfosztja őket a kubai újságoktól. Erre pe­dig “felderítést” végző intéz­ményeinknek ugylátszik nagy szükségük van van mert most bizonyos mennyiségű újságot be akarnak engedni Amerika területére. Brit. Guyana elnöke dr. Ja- gan, hogy a még mindig gyar­mati ország gazdasági helyzetét megszilárditsa, uj adótörvényt akart bevezetni .amelynek kere­tében jobban megadóztatták vol­na a vállalkozókat és üzletem­bereket. Ezek eddig aránylag na­gyon kevés adót fizettek a jö­vedelmük után. A Népi Nemzeti Kongresszus és az Egyesült Erők nevű ellenzéki pártokon keresz­tül, ahol a tőkés osztálynak a befolyása érvényesül, zavargá­sokat szerveztek dr. Jagan kor­mánya ellen. A zavargások elő­idézésében a faji ellentéteknek is szerepük volt. Guyana lakos­ságának ugyanis fele indiai és a másik fele néger, mesztic és európai fehér. A néger lakossá­got azzal izgatták a kormány el­len, hogy a miniszterelnök indiai és ellensége a más fajbelieknek. A tüntetők több napon ke­resztül romboltak, raboltak és gyújtogattak. Végül is dr. Jagan kénytelen volt az angol hatósá­gokhoz fordulni karhatalomért. I A zavargások egyetlen haszon- I élvezői az angolok, akik céloz- I tak arra, hogy nem fogják meg­adni Guyana számára a függet­lenséget ez év végén, annak el- i lenére, hogy korábban minden jel arra mutatott, hogy nem tud ják ezt megakadályozni. HAMBURGBAN, Nyugat- ■ Németország legnépesebb vá- J rosában hatalmas tengeri vi- i har pusztított, amelynek sok- | száz halálas áldozata van. Tiz- , ezrek vesztették el lakóhelyü­ket. A nyugat-németországi szén­bányaszerencsétlenség halálos áldozatainak a végleges szá­ma 293. • Edward Kennedy, az elnök öccse Lengyelországban töl­tött két napot. A lengyelek barátságos magatartását di­csérte. Lechuga kivonult az értekez­letről, miután nem engedték meg a számára, hogy kifejt­se tiltakozását a törvénytelen határozat ellen. Az ENSz Politikai Bizottsá­ga 50 szavazattal 11 ellené­ben — mig 39 tartózkodott a szavazástól — elvetette a Szovjetunió javaslatát, hogy szólítsák fel az Egyesült Ál­lamokat szüntesse meg beavat kozását Kuba belügyeibe. Ugyancsak elvetette azt a ja­vaslatot is a Politikai Bizott­ság, hogy szólítsák fel az Egyesült Államokat és Ku­bát, rendezzék vitáikat békés Az ENSz Politikai Bizottsága tárgy fa Kuba ügyét. Az amerikai kormány küldöttei Párizsban gazdasági blokádot készítenek elő. Kuba küldöttsége panaszt nyújtott be az ENSz Politikai Bizottságához, amelyben meg vádolta az Egyesült Államo­kat, hogy támadást tervez ha­zája ellen. A kérdés időszerű­ségét az Amerikai Államok Szervezetének tevékenysége váltotta ki, amely mint isme­retes a Punta del Este-i kül­ügyminiszteri kon ferencián Dean Rusk amerikai külügy­miniszter javaslatára Kuba kizárása mellett döntött. A kizárási határozatot az Ame­rikai Áll. Szerv. Tanácsa, amely Washingtonban székel, február 14-én jóváhagyta. Kuba megbízottja Carlos M. ; eszkozok alkalmazasaval. En- ; nél 46 állam szavazott a ja- j vaslat ellen és 39 mellette, mig 15 tartózkodott a szava­zástól. Viszont elfogadta a Bizott­ság, az Egyesült Államok el- lemzése ellenére azt a javas­latot, hogy az ENSz nyilvá- i nitsa ki szándékát olyan ba- ; ráti kapcsolatok létrehozásá- 1 ra a nemzetek között, ame- : lyek a népek önrendelkezési i jogán alapulnak. Ezt a javas­latot 41:0 arányban fogadták el, mig 39-en tartózkodtak a szavazástól. I (Folytatás a 16-ik oldalon) IÁKOR ORSZÁGOS V"^TÜNTETÉSE WASHINGTONBAN Kruscsev asszony békeüzen ete Amerika asszonyaihoz Országos jellegű béketün­tetést rendeztek az egyete­mek hallgatói az elmúlt hét végén Washingtonban. Az or­szág minden részéből gyüle­keztek a béke védelmezői. Már csütörtökön érkeztek autón, buszon, ki ahogy tu­dott. Pénteken már közel két ezren meneteltek a Fehér Ház kerítése előtt hóviharban, sze­les, hideg időben. Szombaton is jöttek még. A rendőrség — az ilyenkor náluk tapasz­talt szerénységgel — alig 3 ezerre becsülte a V 'küldöt­teket, de egy név. lei rész­vevő azt jelentette, hogy szá­muk 7,000 körül vole A fontos esemény jelen­tős mozzanata volt Kennedy elnök barátságos megnyilvá­nulása, amellyel tudomásul ! vette az egyetemisták békére törekvő mozgalmát. Gondos­kodott orról, hogy a zúzma­rán időben a menetelő fia+a­(Folytatás a 2-ik oldalon) @ 60 Ci/e.< Munkát Sajtó John Glenn, az Egyesült Államok első földkörüli űrha­jósa kedden, február 20-án délelőtt 9.47 perckor — a he­tekig tartó halasztgatások után — végre pályába indult. Lapzárta előtt érkezett rádió­jelentések szerint, a Glennt szállító űrhajó sikeresen foly­tatja útját. Glenn rádiókap­csolatban van a figyelő állo­másokkal és rendszeresen ad jelentést. Jól érzi magát és nem volt rá káros hatással a súlytalanság, miután kikerült a Föld vonzóerejéből. Látta a tiszteletére kivilágított Auszt ráliát, ahol éjszaka volt, ami­kor elvonult felette. Rádió­adásban üdvözölte Ausztrália népét. Jelentett az előtte ki­táruló panoráma szépségeiről. Az űrhajó leszállására ki­jelölt területen, az Atlanti­óceánban hajóraj állt készen­létben, várva megérkezését. ■< Az utolsó jelentés, amit al­kalmunk volt meghallgatni, arról szólt, hogy n befe­jezte háromszori keringését a Föld körül. Kabinja, . nelyben utazott, elvált az űrrakétától és áttörve a Föld atmoszférá­ján, leereszkedett az Atlanti­óceánba. Helikopte 'k és ha­jók megindultak, rogy kie­meljék a vízből a riendship 7”-et. Colonel John Giern jó álla­potban fejezte be hőstettét, amellyel megnyert nemzet háláját és méltó ü plését, Powers kikai tása még mindig f * Francis Gary powers ki­hallgatása még m * g folya­matban van. A je' tés sze­rint a kormánytisztviselők K08A ISMÉT A ILI: 7MÍ !EX A HOMLOKTÉR SEN Ál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom