Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-07-13 / 28. szám

Thursday, July 13, 1961. AMERIKAI MAGYAR SZÓ n ÁTctTC Cf MINŐSÍTÉS Kevés ember rendelkezik olyan kifogástalan káderanyaggal, mint ifjabb ökrös János. Apja szegényparaszt, anyja munkásnő. öt testvére kö­zül egy esztergályos, egy tsz-állatápoló, egy ta­nácsi tag, egy katonatiszt, egy hivatásos labda­rugó. Neve meg egyenesen jelképzete népiségét. Szinte adva volt tehát számára, hogy értelmisé­gi pályára lépjen. Közepesen érettségizett, de az egyetem könyvtáros szakán már jeles eredmény­nyel tette le vizsgáit. Csakhamar kezében volt igy szép fekete kartontokban, amely kívülről tü- zijáték-hüvelynek festett, a jeles diploma. Ki­tűnő könyvtárosnak Ígérkezett. Több intézmény versengett is érte még egyetemi éveiben. A vé­gén azonban a Lélektani Minősítő Tanács diadal­maskodott. Amikor szolgálattételre jelentkezett, mindjárt Kraszner Ottó dr., az igazgató fogadta, a következő szavakkal: — El sem tudom mondani, milyen öröm ne­kem, hogy egy ilyen igazi, hamisítatlan népi elem jön végre közénk. Nem árulok el titkot, ha megmondom, magával komoly terveim vannak. Már van is elgondolásom első önálló munkáját il­letően. És kezetszoritott Ökrössel. A fiatalember ezek után átment az igazgató első helyetteséhez, Bott- lik Eleőd dr.-hoz. ö igy szólt a meghatódott újonchoz: — El sem tudom mondani, milyen öröm ne­kem hogy egy ilyen igazi, hamisítatlan népi elem jön végre közénk. Nem árulok el titkot, ha meg­mondom, magával komoly terveim vannak. Már van is egy elgondolásom, első önálló munkáját il­letően. Másnap behívta Kaszner dr. s igy szólt hozzá: — Nézd, ökrös, tőlem itt szakcikket kér a “Psychologische Leibzeitung.” — a lélektani mi­nősítés kategóriáiról. Megjegyzem, kitünően fi­zetnek. Szeretném, ha helyettem te... — Kérem, én amúgy is jó fizetést kapok és nem is tudom még, mi fán terem a lélektani mi­nősítés — mondta ökrös félénken. — Ne szerénykedjél!— szólt Kraszner dr. élén­ken — én megírnám, de hamarosan Caracasba kell utaznom, egy tudományos konferenciára, és most ottani előadásomra készülök. Csináld csak meg. A cikk ugyanazon a napon készült el, ami­kor Kraszner dr. Caracasba utazott. A repülőtér­ről hazafelé menet Bottlik dr. meghívta lakására Ökröst. —Szeretném, Jánosom — szólt ott az igazgató- helyettes —, ha kissé ismertebbé tennéd nevedet a szakmában. A jövő héten nekem kellene elő­adást tartanom a tudományos munkatársaknak Alépítmény vagy felépitmén.v-e a lélektani minő­sítés? cimmel. Vállald el! — De én nem merek még erre vállalkozni — szólt az ifjú osztályvezető. Csacsi vagy — mondta az igazgatóhelyettes — bátran neki kell vágni és kész. Az előadás valóban egész formás dolog volt. De a tudományos munkatársak közül egy sem szólt hozzá. Az elnöknő Bottlik dr. szólalt meg végre: — Igazán sokat tanultam ma. Szakmailag vol­tak ugyan kisebb gyengeségek, de vegye tekin- tetbe a hallgatóság, hogy munkásfiu előadásáról van szó. Másnap sétára hivta ökröst. — Megkérnélek egy szívességre—mondta Bitt- 3ik. — Ha ez a Krasznai visszajön Venezuelából és beszámol tapasztalatairól a Tudományos Ta­nácsban, bíráld meg kérlek. — Én—kérdezte ökrös ijedten. — Hogy tu­dok én egyelőre ilyenre vállalkozni? — Hidd el öcskös — folytatta Bottlik rendü­letlenül — Krasznernek ez az állandó utazgatása csak pénzébe kerül népi államunknak, effektiv haszna azonban egyenlő a nullával. Néhány nap múlva befutott Kraszner dr. Ho­zott ökrösnek egy spanyol nyelvű individuál- pszichológiai folyóiratot és egy doboz békacomb- konzervet. Utóbbit ökrös az első óvatlan pilla­natban lehúzta a mellékhelyiségben, mert egy­szerű jelenléte is émelygést keltett benne. A fo­gadtatás után az igazgató magához hivatta. — Most már kissé megmelegedtél nálunk — szólt. — Látom, szépen dolgozol már. De ne hidd, hogy a munka a tanácsban oly zavartalan, mint ahogy az a felszínen látszik. Szeretnélek kissé beavatni a kulisszatitkokba. Figyelsz? — Figyelek — szólt ökrös. — Szóval, talán sejted is, erről a Bottlikról van szó. Ne hidd, hogy olyan jó szakember, mint ál­lítja magáról. Közönséges, pénzéhes akarnok és slussz. Tudományos eredményei egyenlők a nul­lával. Közben folyton kiszállási dij, prémium, szakértői juttatás jár a fejében. Fizetése papí­ron mindössze 3500. de ezekkel felmegy néha öt­ezerre is. Csak pénzébe kerül népi államunknak, effektiv haszna azonban nincs. A tudományos beszámoló-értekezleten Krasz- ner előadásához először senki nem akart hozzá­szólni. Aztán Ökrös állt fel. — Tulajdonképpen nem is a tárgyhoz szólok— igy kezdte. — El akarom mondani, hogy nálunk, sajnos, munka helyett áskálódás, furkálás folyik a vezetők közt és mindehhez engem akarnak esz­közül felhasználni. És elmondta, mire biztatta az igazgatóhelyet­tes, majd az igazgató. Mindketten rákvörösen utasították í’endre, hálátlannak, tudatlannak, méregkeverőnek bélyegezték az ifjút. Ezt köve­tően két hétig Ökrös teljes elszigeteltségben élt. Akkor behívta Kraszner. Bottlik állt asztala mel­lett. — Úgy látom — szólt Kraszner, — neked nem fekszik ez a mesterség. — Végeredményben — folytatta Bottlik dr. — a forradalmi munkás-paraszt kormány sok pénzt fektetett könyvtárosi képzésedbé. — Miért pocsékolnád hát drága idődet lélek- minősitéssel ? — igy Kraszner. — Van neked jó szakmád, a könyvtár —mond­ta jóindulattal Bottlik. — Ott is szükség van munkás-paraszt káderre — tette hozzá Kraszner. — Ezért egyetértésben, mint mindig, úgy dön­töttünk, hogy nem állunk érvényesülésed útjába —- hangsúlyozta Bottlik. — És átengedünk a Földtani Rezgéstanács könyvtárába segéderőnek — jelentette ki Krasz­ner. Elég szép fizetésed lesz -— szólt elismerően Bottlik — azt hiszem 1100.— — Azért utravalónak hadd mondjak meg vala­mit — mondta Kraszner dr. és kezetnyujtott az ifjúnak. — Ne tartson ön előadást olyanról, ami­hez nem ért. Csak lejáratja a munkásosztályt. — És ne Írjon szakcikket, ha nem szakember — tette hozzá Bottlik clr.—Azt mondják a rossz­májnak, persze hogy rosszat ir, hiszen paraszt­gyerek. Az uj helyén, szokjon le az intrikáiról is. Máté György Gsa Gsa Gsa vagy Pacsonga Nagyon büszke voltam egészen mostanig, ami­ért elnökünknek női orvosa van. Mégis csak nagy dolog — gondoltam — hogy Amerika elnökének a házi orvosa egy nő. Sajnos, most kiábrándul­tam belőle. De alaposan. Azt se nagyon szeretem, amikor a férfiak tanácsokat adnak nekünk a há­zi munkával kapcsolatban, hogy miként könnyit- hetnénk meg azt a szerintük — amúgy is köny- nyü munkát, de amikor egy nő olyan tanácsokat ad a nőknek, amilyeneket ez a kedves doktorka adott a napokban, az már igazán bosszantó. Dr. Janet Travell, a császári és királyi udvari aszpirinszállitó, nagy beszédet tartott egy nagy női ebéden, ahol a háziasszonyoknak adott nagy tanácsot. Legelőször is azt ajánlja, hogy a házi munkát ne hívjuk házi munkának, hanem otthont építő munkának. Mindjárt jobban fog menni. Aztán úgy rendezzük be a konyhát, hogy minden kéz­nél legyen. De a takarítás a legfontosabb. Mert a konyha ma már —legalább is ő szerinte—majd­nem egészen automatikus és a főzés már nem munka, mosogatni nem kell, azt is gép végzi, de a takarítás az igen, az nehéz és unalmas munka, tehát azt úgy kell végezni, mintha modem táncot járnánk. Ezt nem én találtam ki. Ezt dr. Janet Travell mondta. Hát én kipróbáltam és kiábrándultam nemcsak a doktorkából, de a takarításból is. | TTT’"» APRÓSÁGOK ► Kovács Erzsi rovata Körül táncoltam a konyhát először vizes mop- pal, aztán száraz moppal. Akkor mentem porszí­vózni és azzal a kállai kettőst jártam. Kettőt jobbra kettőt balra és bokázva átugrottam a vil­lanyzsinórt. A kállai kettős ugyan nem modern tánc, de azt találtam a legalkalmasabbnak a por­szívózásra. A portörülgetést valcerozva csináltam. A hálószobában aztán csa-csa-csát jártam. Egy- kettő, egy-kettő-három. Úgy ütöttem taktusra a párnákat, meg a takarókat. A Pacsonga a legújabb tánc, valószínűleg a fürdőszobát azzal lehet a legjobban íelsurolni. Ki tudja, milyen finom táncok vannak a mosásra, vasalásra, hát még az ablak pucolásra. Sajnos nem tudom. A csárdás, amit a legjobban tudok, az nem alkalmas egyik munkára sem. Azt mondják, “suszter maradj a kaptafánál”, kedves doktor, legjobb lesz, ha a tanácsait kizá­rólag egészségi szempontból osztogatja és ne pró­bálja elhitetni a világgal, hogy a nehéz házimun­kát végző asszonyok munkája csak eg^ kis mo­dem táncgyakorlat. KÖZVETLENÜL... BÁLINT IMRE ROVATA Ez egyáltalán nem páratlan páros jelenet Samu- ka és Mamuka között. Ez ia cim. Főszereplő a Samuka, angolul: Samv. Három éves, amiből kettőt a televízió előtt töltött, a har­madikat átaludta. A Mama egy átlagos amerikai állampolgárnő, angolul Mommy. Mommy kezdi. így. . . Mommy: “Légy jó fiú, mert ma mommynak fáj a feje.” Samv: “Azért legyek én jó fiú?” Mommy: “A szivem is fáj.” Samy: “Na és?” Mommy: Ülj a televízióhoz, légy csendben s ne kérdezz!” Samy: “Miért?” Mommy: “Mert meghalt a nagypapa.” Samy: “Ki ölte meg?” Mommy: “Senki.” Samy: “Akkor hogy halhatott meg?” Mommy: “Csak meghalt!” Samy: “Lassan rántotta ki a revolvert a tok­jából?” Mommy: “Nem. Ágyban halt meg.” Samy: “Lelőtt ő is egypárat?” Mommy: “Nem. Másként is meghalhatnak em­berek, mint revolverrel a kezükbep^ Samy: “Leesett a lóról, amikof meglőtték?” Mommy: “Ágyban...” Samy: “Hányat bukfencezett? Ugye igy csi­nált? (Odakap a hasához, feldobja a levegőbe mindkét kezét és ordítja): “Eltaláltak!” (Szabá­lyosan levágja magát a földre: ketőt kirúg, hogy még szabályosabb legyen a dolog azután feláll, megporolja a nadrágját.) “így halt meg?” Mommy: “Nem úgy. Úgy halt meg, hogy töb­bet nem játszik.” ‘ Samv (Gondolkozik) : “Akkor ő volt a rossz ember. Nem sajnálom.” Röviden TIZENNÉGY nagy műanyaggyár dolgozik Kantonban, Kina rohamosan fejlődő vegyipari központjában. A gyárak különféle közszükségle­ti és ipari célokra szükséges műanyagokat készí­tenek. • JULIUS FUCIK üzenet az élőknek cimü bör­tönnaplójából operát irt I. Vyhnálek csehszlovák zeneszerző. A prágai televízió a napokban nagy sikerrel mutatta be az uj operát. A kritika az uj csehszlovák operairodalom legjobb alkotásai közé sorolja a dalművet. • E. A. MARIO, akit a nemzetközi zenei közvé­lemény a klasszikus nápolyi dal legutolsó képvi­selőjének ismer, 77 éves korában Nápolyban el­hunyt. Mario népszerűvé vált dalai közül a leg­ismertebb a Santa Lucia, amelyet Caruso ismer­tetett meg az egész világgal. • Sötétedik a nők haja Klinghardt svéd tudós szerint, aki statisztikai adatok alapján kiszámí­totta, hogy az utóbbi 10 évben húsz százalékkal nőtt a barna hajú lányok száma, a szőkék szá­ma viszont ugyan-ilyen mértékben csökkent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom