Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-08-03 / 31. szám

BÉKÉS VERSENGÉS A JÖVŐ ÚTJA Kennedy elnök legújabb háborús intézkedéseivel olyan problémákat akar megoldani, amelyek a mélyülő kapitalista krízis jelenségei. Az ország gazdaságát és külpolitikáját uraló monopóliu­mok és szószólóik, a Wall Street Journalon és a kongresszus j tagjain keresztül juttatták kifejezésre helyeslésüket Kenne­dy elnöknek az ország elé tárt programtervezete felett. Szá­mos kijelentésük , tanúskodik afelől, hogy a háborús kiadá­sok 6 billió dollárral való emelését és a katonai létszám száz­ezrekkel való kibővítését elsősorban a nemzetgazdaság hely­reállítására tartják előnyösnek és ennek is azon részére, amely üzleti jövedelmüket fogja növelni. A tőzsdén azonnal/ felment a fegyvergyárak részvényeinek ára. ■ Bár Kennedy elsősorban a berlini “veszélyt” használta ki­fogásul az ország katonai képességének növelésére, utalt a “globális” veszélyre is, amivel az Egyesült Államok szembe­néz. Kétségtelen, hogy a Kubához és Laoszhoz hasonló füg­getlenségi mozgalmak terjedése az. egész világon, különösen Dél-Amerikában, továbbá Ázsiában és Afrikában, gondot okoz a külföldi kizsákmányolásra és piacokra szoruló ame­rikai imperialistáknak. A felszabadulási és függetlenségi mozgalmak meggátlása és erőszakos letörése szempontjából tartják szükségesnek a “nem-nukleáris fegyverek” terme­lését, amelyre 1.8 milliárd dollárt szánnak. Az amerikai népet további áldozathozatalra készítik elő, nagyobb adók fizeté­sére, a dullesi “meredek-politika” tervezett életbeléptetése érdekében, mert problémáikra más megoldást nem találnak. Háborús fenyegetéssel azonban nem lehet a német kér­dést megoldani, nukleáris háborúval még kevésbé. A legújabb történelmi fejlemények hatása alatt az éhes és nyomorgó gyarmati népek függetlenségi mozgalmait semmi nem lesz képes visszatartani, még az (amerikai erőszak sem. Az uj történelmi fejlemény, amire utalunk, a Szovjet Kommunista Párt legújabb programtervezete, amely meg­győző erejével szenzációszerü érdeklődést váltott ki az egész világon. Mint a szocialista világ eddigi fejlődése és teljesíti ményei tették, az uj programtervezet is elemi erővel világo­sítja fel a világ népeit arról, hogy melyik ut vezet az embe­riség jobb jövője, a szabadság, a béke és >a bőséges, gondta­lan megélhetés felé. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y„ N. Y. Vol. X. No. 31. Thursday, August 3, 1961 NEW YORK, N. Y. 2M.z emberiség jövője két terv tükrében Mit mond a kommunista programtervezet? A szocialista rendszer alatt épülő országok gyors fejlődése belátható időn belül megvalósítja a kommunista társadalom alapját képező jelszót: “Mindenki tehetsége szerint járul hozzá s mindenki szükséglete szerint részesül.” A társadalom tagjai olyan bőségben termelik a kényelmes megélhetés min­den szükségletét, amely biztosítja mindenki számára az elér­hető legmagasabb életnívót. A tudomány és technika minden vívmányát felhasználva, a szocialista termelés 20 éven helül olyan fokra emelkedik, hogy mindenki számára ingyen nyújt lakást, városi közle­kedést, étkezést a munkahelyeken és az iskolákban. Az in­gyen egészségügyi ellátását, üdültetést, oktatást és más tár­sadalmi szolgáltatást mindenkire kiterjesztik. N.era kel! majd fizetni kenyérért, fűtésért, világításért és más közszolgálta­tásokért. A kötelező munkaidőt fozokatosan leszállítják heti 30—34 órára, esetleg még kevesebbre, mert az automációt a mun­kásság előnyére használják fel. Az életmód változásával párhuzamosan változik át az em­beri erkölcs és világnézet. Az uj viszonyok között megszűnik a bűnözés, az érdekellentét. Az uj embert az egymás iránti megbecsüdés, az egyén, a közérdek tisztelete fogja jellemezni Amiről szellemóriások évszázadokon át az emberi lét cél­kitűzéseként beszéltek, írtak, tanítottak, azt egy magasabb társadalmi rendszer megvalósíthatóvá teszi. Az emberi bol­dogsághoz szükséges feltételek itt épülnek a földön, minden­ki szemeláttára, a kétkedőknek csak el kell menni és meg­győződni igaz valóságáról. Mit gondol az amerikai imperializmus? A visszamaradt országok népei melyik utat fogják választani függetlenségük és fejlődésük biztosítására? Az amerikai fegyverekkel “vé­dett” burzsoa “szabadságot”, vagy azt a lehetőséget, amely alkalmat ad számukra országuk gyors fejlesztésére, egészsé­gük és jólétük biztosítására? A kapitalista viagy szocialista termelési rendszer közti választás nyílt kérdésként fekszik az emberiség asztalán. Kennedy háborús intézkedései eltörpülnek a szovjet kom­munista programtervezet nagyszerű Ígéretei mellett. Az em­beriség tudatában nem lehet kétség afelett, hogy a jövő me­lyik tervezetet igazolja, a háborús hisztériakeltést vagy a jobb élet békén alapuló kifejlődését. Az amerikai nép is csak a béke biztosításával kerülheti el a gazdasági krízis mélyülését, ami Kennedy háborús felépí­tésének természetes következménye az “áldozathozatal” és adóztatás bevezetésével. Az amerikai ifjúságnak nem célja az ázsiai, afrikai, vagy délamerikai dzsungelekben meghalni, a partizánokkal harcolni. A békés egymásmelleit élés az egyetlen lehetőség, amely nemzeti gazdaságunk helyreállí­tását és az elmaradt országok fejlődését egyaránt biztosít­hatja. A békés kapcsolatok, országok együttműködése, a nemzetközi feszültség enyhítése és annak megértése szüksé­ges az emberiség jólétének kiépítéséhez, hogy a jövőnek ily- irányu fejlődését Kennedyék háborús készülődése és fegy­veres erőszaka sem képes megállítani. Az Egyesült Államok folytasson békés versengést a szo­cializmussal az emberiség jobb jövője érdekében. Kennedy elnök háborúra mozgó­sítja az országot. — Több pénzre több katonára, 1 több fegyverre és előreláthatólag több adóra van szüksége, hogy szembenézhessen a “világot fenyegető veszéllyel”. Nem zárkózott el a tárgyalások elöl sem Kennedy elnök múlt heti rádió-televizió beszédében — a berlini “veszélyre”-re való hivatkozással és a német kérdés tényezőinek teljes eltorzításával — a háborús felkészülés növelésére és az eddiginél nagyobb áldozat­hozatalra szólította fel az Egyesült Államok népét. A berlini-német problémákat úgy ál­lította be, hogy azok az “egész világra” ve­szélyt jelentenek és ennek arányában tett ajánlatokat az ország hadereinek és hadi­kiadásainak emelésére. Elnöki hivatalba való lépése óta Kennedy most harmadszor tett ajánlatot a fegyver­kezési kiadások növelésére. Ez esetben to­vábbi 3,457,000,000 dollárt kért e célra. Ez 6 billió dollár többletet jelent az Eisenho­wer által benyújtott költségvetés összegénél és az ezévi hadikiadások összegét 47,500,- 000,000 dollárra emeli. (A Szovjetunió évi hadikiadása 13.8 billió dollár és'ebben már benne van az a 3.5 billió dollár, amit nem­régen a nyugati államok fokozatos fegyver- (Folytatás a 12-ik oldalon) * Kruscsev programja a bőséget, a békét, minden szükségletük ki­elégítését helyezi kilátásba a Szovjetunió népeinek. — Húsz éven belül könnyebb lesz a mun­ka, ingyenes lesz a kenyér, a ház­bér, a közegészség, a gyermekek, öregek, munkaképtelenek ellátá­sa, stb. — Eltűnik a különbség a város és falu között A N. Y. Times kivonatosan ismertette a Szovjet Kommunista Párt harmadik prog­ramtervezetét, amely a Pravdában egész ter­jedelmében megjelent. A programtervezet az októberben összeülő pártkongresszus elé ke­rül elfogadásra, addig a szovjet nép számos szervezetein keresztül megvitatja és szük­ségszerűen kiegészíti. Az uj programtervezet a kommunizmus megvalósításának az útját jelöli ki. Az elkö­vetkező két évtizedben, tehát 1980-ig, a Szov jetunióban megteremtik az uj társadalom anyagi és technikai bázisát. Ezen belül az el­ső évtized végére (1970-ig) a szocializmus országa “túlhaladja a legfejlettebb kapita­lista országot, az Egyesült Államokat, az egy Személyre jutó termelésben.” A lakosság életszínvonala és ezzel párhuzamosan kul­turális helyzete, döntő módon javul és emel­kedik. Az élet kényelmes és kellemes lesz (Folytatás a 12-ik oldalon) aUZDiSáG! MEGSZORÍTÁSOK AR6LIÓBAN Selwyn Lloyd angol pénzügy- miniszter múlt héten olyan ja­vaslatokat terjesztett a parla­ment elé az angol gazdasági helyzet megoldására, amelyek az angol munkásosztályra újabb su lyos terheket rónak. “A nemzetet megdöbbentette és felháborította a fogyasztási adók és vámok 10 százalékos fel­emelése és a legtöbb közszükség­leti cikk jelentős megdrágítása”, mondja egy londoni jelentés. A bérek rögzítése is része a javas­latnak. A liberális- és munkáspárti képviselők azonnal bizalmatlan- sági javaslatot nyújtottak be a kormánypárt ellen. Követelték a kormány lemondását. A szakszer vezeti kongresszus 9 millió tag nevében tiltakozott a pénzügy- miniszter javaslatai ellen. Az angol napilapok élesen kri­tizálták Selwyn Lloydot. A Daily Herald “a szerencsétlenség pénz­ügyminiszterének” nevezi. A kon zervativ Daily'Mail szerint az uj rendszabályok nem irányulnak a gazdasági bajok gyökere ellen. “Ismét csak a lakosság nyeli le a keserű pirulát,” Írja. A kormány másik lépése, mely lyel a tornyosuló gazdasági za­varokat kivánja csökkenteni az, hogy felvételét kéri az Európai Közös Piac tagjai sorába. Szak­értők véleménye szerint azonban ez a lépés megoldás helyett nö­velni fogja az ország gazdasági problémáit az angol népközös­ség országaival, amelyek eddig vámkedvezményt élveztek Ang­liában, s amit ez a lépés be fog szüntetni. Kuba népe hatalmas lelkesedéssel ünnepeli A népi forradalom 8. évfordu­lóján, julius 26-án, a kis sziget- ország ünnepi díszbe öltözött. Havanna főterén már a kora­reggeli órákban gyülekezni kezd­tek a vidékről a fővárosba érke­zett sportolók. Hamarosan meg­jelent a diszemelvényen Dorticos elnök és Fidel Castro miniszter- elnök is. Juri Gagarin, a világ első ürutasa szintén résztvett az ünnepélyen, mint a kubai nép vendége. A tömeg lelkesen üd­vözölte a szovjet repülőt, aki Castro miniszterelnök mellett nézte végig a sportolók szinpom- pás felvonulását. A hatalmas sportfelvonuláson 75,000 ember vett részt, akik cso­dálatra méltó bemutatóikkal nagy tapsokat arattak a nézők között. Különböző népi tánco­kat adtak elő és Gagarin tiszte­letére orosz táncot is lejtettek a fiatalok. A lelkes ünnepély nyolc órán keresztül tartott. A későbbiek folyamán Castro miniszterelnök beszédet mondott amelyben rámutatott arra, hogy Kuba népe a forradalmi erők mellett áll. Minden választásnál jobban bizonyítja a jelenlegi rendszer demokratikus voltát az a tény, hogy a koi-mány fegyvert mer adni a nép kezébe. Az USA déli államaiban — mondta — INDONÉZIA honvédelmi mi­nisztere felhívta a figyelmet ar­ra, hogy Hollandia részéről ve­szély fenyegeti az országot. A hollandoknak még van egy gyár matuk Uj Guineában, amit az indonéziaiak Nyugat-Iránnak ne veznek. Indonézia követeli a gyarmat függetlenségét, de a gyarmatosítók hallani sem akar­nak erről. A honvédelmi minisz­ter szerint Indonéziának minél előbb ki kell épiteni katonai ha­talmát, hogy megállja a helyét a hollandokkal szemben. A mi­WWW® íű6G választásokat tartanak, mégis minden m,arad a régiben, a mo­nopóliumok uralkodnak és a né­gereket kirekesztik a jogokból. A kubai nép 50 éven keresztül tűrte a burzsoá parlamenti rend szert és a tolvaj kormányokat. Az igazi általános választás ak­kor következett be Kubában, mi­kor fegyvert adtak a munkások és parasztok kezébe — jelentette ki Fidel Castro. niszter a napokban érkezett visz sza a Szovjetunióban, Francia- országban és Jugoszláviában tett útjáról. KONGÓ déli részéből érkező jelentések szerint Angolából 60 ezer menekült érkezett. A me­nekülők a portugál terror miatt hagyták el hazájukat. • A TUNÉZIAI sajtóügynökség jelentése szerint a franciák egyetlen napon 17 alkalommal sértették meg Tunézia légi terét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom