Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-12-28 / 52. szám

Thursday, Deo. 28, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ II NEW YORK - A MUNKÄSNYUZA VAROS A nyolcmillió lakossal rendelkező világváros, ahol a szertelen fényűzés és a sötét nyomor vég­letei találkoznak, a gyáraiban és más munkahe­lyein verejtékező munkásmilliók szempontjából országos arányban is megalázó helyet foglal el. Olyan alacsony munkabérekért dolgoznak a mun­kások viszonylagosan túlnyomó rétege, hogy en­nek hatása már túlfolyt a szegény városnegyedek és nyomortanyák határain és felelős szervek fog­lalkoznak vele. Kényszeríti őket a közsegély iro­dák zsúfoltsága, a bűnözések növekvő száma és más, a város társadalmi életére és hírnevére hát­rányos jelenségek. A polgármester felállított egy bizottságot, amelynek neve: Committee on Human Exploita­tion. Ez a bizottság foglalkozhat az Emberi Ki­zsákmányolás különböző megnyilvánulásaival, de nem tekinthet el attól a kizsákmányolástól, ami a munkásokat a munkahelyeken éri. Sok helyen még a ki nem elégítő törvényes minimális munka­bért sem kapják meg. A városi szakszervezeti ta­nács nemrégen megállapította, hogy New York város, még az átlagos munkabér tekintetében is a 28-ik helyet foglalja el az ország városai között. Wagner polgármester a legutóbbi választási kampány alatt Ígéretet tett, hogy újraválasztása esetén lépéseket tesz a minimális órabérnek $1.50- re való emelésére, ami legalább azokra a munkál­tatókra lesz kötelező, akik a várossal kötött szer­ződések alapján dolgoztatják munkásaikat. Wag­ner ilyen és hasonló Ígéretek alapján nyerte el a newyorki szakszevezetek támogatását. ■Segélyre szoruló dolgozók? New Yorkban fennáll az a megütközést keltő fo­nák helyzet, hogy a szakszervezetek saját tagjai­kat felvilágosítják miszerint a kormány ingyen élelmiszert osztogat az Ínségben levőknek és megmondja nekik, hogy hova menjenek jelent­kezni érte. Ez nemcsak a munkanélküliekre vonat­kozik, hanem üzemekben 40 vagy több órát dol­gozó munkásokra is, akik azonban olyan keveset keresnek hetenkint, hogy abból nem képesek megfelelő élelemmel, tisztességes ruházattal ellát­ni családjuk tagjait, nem beszélve más szükség­letekről. Az ingyen élelmiszert szabályozó rende- -Jet-szerint egy négytagú család nem rendelkez­het nagyobb heti keresettel, mint 59 dollár, hogy élelmiszer kiosztásban részesülhessen. New York­ban sok családapa jön haza ennél kisebb kereset­tel hetenként. Mosógyári, tüipari, kórházi, eláru­sító és más rosszul bérezett iparok munkásai. A szakszervezetek és vezetői nem háríthatják el magukról azt a felelősséget, ami őket ezért a szé­gyenteljes helyzetért terheli. Ezek a szervezett munkások tagdijat fizetnek, amiből a szakszer­vezetek vezetői nemcsak kényelmes megélhetést biztositó jövedelmet húznak, hanem bőkezűen ada koznak különböző “jótékony” célokra, amelyek­Hétfőn, december 5-én hajnalban izgatott férfi jelentette a főkapitányságon: eltűnt a fia és an­nak három gimnazista barátja. Csakhamar kide­rült, hogy a négy fiatalember — Csapodi Csaba, Hamza Ákos, Gödölle László és Kiss Péter — képzeletét már régóta izgatja a solymári ördög­lyuk barlang. Valószínű ottrekedtek. A rendőrség felhívására dr. Dénes Györgynek, .. -Barlangkutató Társulat titkárának mentőexpe- diciója leszállt a barlangba, és hétfő este 8 óra előtt néhány perccel a felszínre hozta a kaland- vágyó diákokat. Csapodi kivételével eljöttek a szerdai szerkesztőségi “randevúra”. Mindhárman derűsek, vidámak, s szemlátomást büszkén beszé- k el a történteket. , l — Mikor indultak el a barlangba ? — Vasárnap reggel beszéltük meg, hogy érde­mes lenne végigkutatni a solymári barlangot, bi­zonyára nagyon izgalmas kalandban lesz részünk. Délben már a Fehér-teremben falatoztunk. :— Az mi? — A legnagyobb barlangrész. Hallottuk, hogy van ott egy ökörkoponya és egy füzet. Tulajdon­képpen azért mentünk a Fehér-terembe, hogy be­írhassuk nevünket a füzetbe. És ez lett a vesz­tünk. A teremből ugyanis tucatnyi folyosó ága­zik széjjel. Mi azon a folyosón indultunk vissza, amelyen bementünk és amelyiknek a falára rá van írva, hogy “Aki keres, az talál”. Hatszor-hét- szer is elindultunk ezen a folyosón, s mindig visz­jutottunk a Fehér-terembe. Egyszer csak elfő­nek többsége igazság szerint a kormány tár sadalmi kötelezettségi területéhez kellene, hogy tartozzon. A vezetők nagy súlyt fektetnek az ado­mányokkal járó társadalmi szereplésükre, de bű­nösen elhanyagolják a szakszervezeti tagságukkal szembeni elsőfokú kötelezettségüket: erélyeseb­ben harcolni a munkások jólétéért, elsősorban a munkájukért kiérdemelt tisztességes megélhetés­ért, amit csak a tisztességes bérezés biztosit el­sősorban. “Sweatshop of America” A minimális órabér kérdése két javaslat formá­jában került a városi adminisztráció elé. A Vá­rosi Tanács pénzügyi bizottsága kihallgatást tar­tott a kérdésben, ahol- többen hozzászóltak. Az egyik jávaslat Wagner polgármester előbbi Ígé­retét foglalta magában, a másikat Stanley M. Isaacs liberális tanácstag még februárban nyúj­totta be és $1.25-ben állapítaná meg a newyorki minimális órabért. A kihallgatáson Isaacs úgy módosította javaslatát, hogy az $1.25-t 1962 ja­nuárjában léptetnék életbe és 1963 január 1-én emeljék $1.50-re a newyorki munkások órabérét. Jelenleg a városban a szövetségi törvény van érvényben, amely $1.15 minimális órabért állapit meg, de nem vonatkozik minden munkásra. Azok számára, akiket ez a törvény nem véd, egy N. Y. állami rendelet 1 dollár órabért állapit meg. Az állami minimális órabér 1964 szept. 3-án $1.15-re fog emelkedni és 1965 szept. 3-án eléri a $1.25-öt. A newyorki magas megélhetési árak mellett egy négytagú családnak emellett felkophat az álla. A felszólalók közül I. D. Robbins, a City Club elnöke, támogatva a benyújtott javaslatokat, na­gyon találóan megjegyezte, hogy “a 2-ik világhá­ború éta New York lett az ország munkáskiszi­polyozó vámsa (Sweatshop of America)” Wagner polgármester nem volt a kihallgatáson, mert Puerto Ricoban üdült éppen, de megbízottja Harold L. Felix, munkaügyi biztos kételyeket tá­masztott aziránt, hogy van-e a városnak alkotmá­nyos joga ilyenirányú törvényhozásra? A szakszervezetek szószólói és mások is sürget­ték a bizottságot, hogy ne vegye komolyan Felix kételyeit. A városi tanács hatásköre a törvényho­zásra terjed ki, nem pedig az alkotmányosság megállapítására, volt az errevonatkozó vélemé­nyük. A munkáltatók szózólói is ott voltak és termé­szetesen tiltakoztak a benyújtott javaslatok el­len. A Real Estate Board és az építőipari munkál­tatók szövetségeinek érdekei nem azonosak a munkásság érdekeivel. A minimális órabér emelését célzó törvényho­zás támogatói között volt a Teamsters Union, az NAACP, a nyomdaiparok szakszervezeti tanácsa, a butorkészitők szakszervezete és Mark Lane ál­lami képviselő Manhattanból. gyott a gyertya, többet nem is kísérleteztünk. Délről maradt még egy kis kenyerünk, azt meg­ettük, s rábíztuk magunkat a szerencsére. Népda­lokat énekeltünk, hogy elűzzük a félelmet, éjfél tájban beosztottuk az éjszakai ügyeletet, de nem lett belőle semmi, mert :a. váltás előtt az ügyele­tesre is átragadt az álom. Reggel 6 órakor ébred­tünk. — S azután ? — Mindenki kapott egy szem savanyucukrot, majd viz után kutattunk, eredménytelenül. Aztán társasjátékba kezdtünk és mind többet gondol­tunk az otthonaikra. A szülők, hozzátartozók meg rájuk. A szerkesz­tőségi beszélgetésből kiderül, hogy ezek a fiatalok el sem tudják képzelni, milyen riadalmat okoztak az otthoniaknak. Erről talán a könnyektől átázott zsebkendők tanúskodnak legtöbbet. A négy fiatal eltűnésének hire felbolygatta az iskolát, a szülők és hozzátartozók szinte óránként kilincseltek a rendőrségen, s távoztak a borzasztó érzéssel, hogy a gyerekekről még mindig semmi hir.. . S most a megtalált fiatalok egyike mégis csak úgy odaveti: —Izgalmas kaland volt. — Összeszedtünk egy náthát, ennyi az egész. Ez a hősködés ragadta meg a főkapitányság életbiztonsági alosztálya vezetőjének figyelmét is. — A fiatalságnak, szüksége van hősi érzésekre, romantikára — mondja a sokat tapasztalt rendőr­tiszt. — De az effajta felelőtlen hősködésnek, lllllililllllllillllllllllJIIIIIIIIIIIH RÖVID HÍREK uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiEiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiír MAGYARORSZÁG 31 fénycsapdája az idén 1,200,000 lepkét és egyéb rovárt gyűjtött be. A Természettudományi Muzeum által szervezett or­szágos gyűjtő munkának az a célja, hogy a ku­tatók figyelemmel kisérhessék a kártékony fajok szaporodását, s ezzel megalapozottabbá tegyék a növényvédelmet. • LEONARDO DA VINCI egy eddig ismeretlen: rajzát találták meg a leningrádi Ermitázs Mú­zeumban. 175 ÉVVEL EZELŐTT Szklenón alakult az első nemzetközi bányászati egyesület, amelynek ala­pítója és elnöke Born Ignác volt. A jubileumról a Tudományos Akadémia műszaki tudománytör­téneti bizottságának ülésén Gyulai Zoltán egye­temi tanár előadásban emlékezett meg. • TIZENÖT ÉVES FENNÁLLÁSÁT ünnepli a Tu­dományos Dolgozók Világszövetsége, amely 21 ország tudósait egyesíti. • ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ tanfolyamokat tarta­nak a makói termelőszövetkezetekben. A terme­lőszövetkezetek orvosai a téli időszakban heten­ként 180 hallgató előtt tartanak előadást. • SZATTÁN, Vas megye egyik kis községében felépitik ia megye első ifjúsági házát. A szak­munkákat társadalmi munkában maguk a fiata­lok végzik. • TÍZNAPOS falusi gyakorlatra indultak a sze­gedi egyetemi hallgatók. Csoportokban tiz Csong- rád és Bács megyei község életét tanulmányoz­zák, segitik a könyvtárak és az ismeretterjesztés munkáját. • SZEGEDEN, az egyik önkiszolgáló élelmiszer- boltban helyezték elsőnek üzembe a Szovjetunió­ban vásárolt tejautomata gépet. Az ötletes be­rendezés fél, és egy és másfél literes adagolást végez, egyúttal hüti is a tejet. • KOLLEKTIV TELEVIZIÓANTÁNNAKAT ter­veznek a varsói mérnökök. A tervek szerint a központi antennaoszlopról kábelnyalábot vezetnek egy erősitő berendezésen át a lakóházakban levő összes televíziókészülékekhez. A lakásokban egy­szerűen bekapcsolják a televiziókésztilkeket az "antenna konnektorába és a vétel máris biztosított. • ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐIRODÁT adtak át Veszprémben. Az uj épületben 34 mérnök és technikus kezdte meg a munkát: iskolát, lakóhá­zakat és részben ipari létesítményeket terveznek. • FORGÁCSFELDOLGOZÓ ÜZEMET létesítenek a Csurgói Faipari Vállalatnál, hogy az eddig kár­ba veszett fahulladékból iróasztallapok készítésé­hez lemezeket préseljenek. wiMWVUiMtfVVVvwvuvwvvwtAAMVVVMVVMiJVíMVirtA X. ELÉGEDETLEN önmagával, az ítélőképes­ségével azonban elégedett lehet. romantikakeresésnek elejét kell venni. Mindenek­előtt okos szóval, de ha kell, szigorral is, mert a legutóbbi esztendőkben nagyon sok fejtörést oko­zott a rendőrségnek és még több álmatlan éjsza­kát a szülőknek. Tavalyelőtt a barlangkutatók egész serege csak háromnapos bolyongás után talált rá egy tízesztendős fiúra a Mátyás-hegyi dzsungelben. A tavaszon hat nap és hat éjjel ku­tatott a főváros másfélszáz barlangkutatója a mostaniakhoz hasonló korú diákok után, és csak a végelgyengülés utolsó óráiban talált rájuk. Az expedició tagjai dolgozó emberek, olyanok, mint Müller Ernő, aki munka után most is a pihenés, idejét áldozta a fáradságos és veszélyes vállalko­zásra. Diákok, olyanok, mint Tóth Ákos és Rras- sói Attila, akik az első szóra elindultak társaik! megmentésére. Áldozatvállalásuk dicséretet, elis­merést érdemel. Az ő kérésüknek teszünk eleget., amikor — ki tudja, hányadszor — azt kérjük: mindenkitől, s elsősorban a kalandvágyó fiatalok­tól: megfelelő előkészület, ismeret, felszerelés és kiséret nélkül ne lépjék át a barlangok kapuit, mert valamennyi valóságos labirintus, amely ezer •■+ nyi veszélyt rejt magában. Kőszegi Frigyes , A BARLANGKUTATÓK MENTETTÉK KI A SOLYMÁRI ÖRBÖGLYUKBAN ELTÉVEDT NÉGY DIÁKF1UT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom