Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-12-14 / 50. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec, 14, 1961 "Ne becsüld le vörös Kínát” A Hamburgban megjelenő Die Zeit-ban a fenti címmel megjelent egy cikk Paul Zinner tollából. A Die Zeit Nyugat-Németország egyik legtekintélyesebb újságja. Zinner Írása statisztikai adatokkal mutatja be a hatalmas fejlődést, amelyet Mna, ez a régi, nagymultu ázsiai ország elért az utolsó évtizedben. A tárgy érdekességére való tekintettel leközöljük a Die Zeit-ben megjelent cikk magyar fordítását. “A múlt év közepe óta a nyugati sajtó kárörömmel közli le a Mao Tse-tung mezőgazdasági politikájának összeomlásáról szóló jelentéseket. Minden erőfeszítése ellenére vörös Kina arra kényszerült, hogy a világpiachoz forduljon és búzát valamint más mezőgazdasági termékeket importáljon a katasztrofális éhség elhárítására. De amit legtöbb nyugat-európai nem vesz számításba, az hogy a kínai ipari fejlődés olyan tempóban haladt előre, amelyik gyorsabb, mint ahogy a szovjet ipar növekedett az 1930 és 1940 közötti időben. A gazdasági növekedés arányának az összehasonlítása olyan országokkal kapcsolatban, amelyek fejlődésük különböző színvonalán állnak, természetesen félrevezető benyomást idézhet elő. Az a tény, hogy egy ország ipari termelése három- vagy esetleg ötszörösére növekedik fejlődésének korai szakaszán, egyáltalán nem mutatja meg az illető országnak gazdasági erejét. Nyilvánvaló, hogy minél tovább tart ez a növekedés, annál kisebb lesz a százalékos emelkedés évről- évre. Az is nyilvánvaló, hogy ilyen összehasonlítás hamis következtetésekre vezethet, hacsak valaki nem veszi számba a népesség növekedése és a termelés emelkedése közötti viszonyt az illető országban. De még ha mindezeket a szempontokat tekintetbe is vesszük, az a tény továbbra is fennáll, hogy 1960 óta vörös Kina a világ fő termelői közé emelkedett ipari javak terén. Az az arány, amivel ipari termelése kiterjedt, a második helyre emeli a kommunista tömb tagállamai között. Mivel a modern ipar elsősorban az energiatermelésen nyugszik, a kínaiak a legnagyobb figyelmet az üzemanyag és villamosenergia termelésére fordították. Ma Kina gazdasága elsősorban a szénnek, mint üzemanyagnak a felhasználásán nyugszik: Kina és a világ vezető széntermelő államainak adatai: Millió tonnákban 1940 1952 1960 Kina 46.8 66.2 425 Szovjetunió 165.9 300.8 513 LT. S. A. 357.6 ___ 393.6 Anglia 229.9 ___ 198.6 Ny. Németorsz. 184.2 .... 228 Japán 48.6 .... 49.2 Még a Szovjetunió sem növelte ipari termelését olyan arányban az 1930-as években, sem az egész szovjet ipari fejlődés összehasonlítható kereszt- metszete nem mutat fel hasonló növekedési arányt. Ugyanez alatt az idő alatt a szovjet szén- termelés 47.7 millió tonnáról 165.9 millió tonnára emelkedett — ami kb. 3.5-szeres növekedés —, mig 1952—60-ig terjedő nyolc év alatt Kina széntermelése hétszeres növekedést mutat. A kínaiak hasonló sikert értek el a villamosenergia termelés terén: az oroszok a villamosenergia előállításának mennyiségét 350 százalékkal növelték 1930 és 1940 között; a kinai növekedés 700 százalékos volt: A világ vezető államainak villamosenergia ! * termelése: (Milliárd kilowatt órákban» j 1940 1952 1960 Kina 5.9 7.26 55.5 Szovjetunió 48.3 119.1 292 U. S. A. 141.6 ___ 844.8 Anglia 24.01 .... 102 1 Ny. Németorsz. 40.8 .... 102 Japán 32.4 .... 102 Az üzemanyag és energiaforrások nagyarányú fejlesztésével, Kina nehézipari termelése jelentősen emelkedett, aminek eredményeképpen 1960- baii az ipari növekedés aránya már igen széles körre terjedt ki. A kínaiak ma már országukat a világ első államai közé emelték a vasérc, acél- és fémmegmunkáló gépek termelése terén. Kina és a világ vezető vasérctermelő országainak adatai: (Csak a modern üzemek termelése. A primitiv olvasztókemencék termelését nem közli) 1952 1959 1960 Kina 1.9 20.5 27.7 Szovjetunió 25 42.9 46.8 Ny. Németorsz. . . . 21.6 25.4 Japán . . . 9.4 10.6 Noha az USA és Anglia nem tartják nyilván termelési adataikat, köztudomású, hogy az Egyesült Államok sokkal többet termel, mint bármely más ország; a Szovjetunió mór elérte a második helyet a vasérc termelése terén és Kina a harmadik helyre emelkedett, felülmúlta Angliát és Nyu- gat-Németországot. Jellemző, hogy Kina vasérctermelését is gyorsabb arányban növelte, mint a Szovjetunió fejlődésének ugyanezen a fokán: a szovjet vasérctermelése az 1930-as év 4.9 millió tonnájáról 14 millióra emelkedett 1940-ben; a kinai termelés tizennégyszeresére növekedett 1952 és 1960 között. A kinai acéltermelés — csak a modern kohók termelését véve alapul — ugyanilyen gyors ütemben emelkedett. Történelme folyamán Kina először került, be a világ hat legnagyobb acéltermelői közé egy újabb “előreugrás” eredményeképpen. A világ vezető acéltermelő államai: Millió tonnákban 1940 1952 1960 Kina 0.9 1.3 18.5 Szovjetunió 18.3 34.4 65.3 U. S. A. 28.8 ... 94.3 Anglia 10.7 ... 25 Ny. Németorsz. 17 ... 34 Japán 6.4 . . . 21.4 A fejlődés megfelelő szakaszában az USSR “csak” megháromszorozta acéltermelését: 1930 és 1940 között az orosz acéltermelés 5.7 millió tonnáról 18.3 millió tonnára emelkedett. Kina meglepő arányú fejlődését géptermelésének lehet tulajdonítani; az ország ma egyike a világ vezető fémmegmunkáló-gép termelőinek, harmadik helyre emelkedve ezen a téren, elhagyva minden nemzetet a Szovjetunió és az Egyesült Államok kivételével. Természetesen nem minden kinai munkás dolgozik modern gépen, de könnyedén tudják kezelni a munkába állitottakat. A termelés sem emelkedett még olyan méretűre, hogy teljesen fedezni tudja a belső szükségletet. Még mindig kell külföldről acélt importálniuk. A fémmegmunkáló gépek termelése: — ezrekben — 1940 1952 1960 Kina 5.4 13.7 90 Szovjetunió 58.4 74.6 154 Az évek folyamán Kina nemcsak túlszárnyalta a szovjet tömb olyan iparosodott államait, mint Csehszlovákia és Kelet-Németország, hanem most már messze maga mögött hagyta őket a fémmegmunkáló gépek termelése terén. A kelet-európai államok fémmegmunkáló-gép termelése együttesen is csak valamivel több mint a kinai termelés egyedül. Kina más alapvető iparának a termelése is jelentékenyen magasabb arányú növekedést mutat, mint amit a szovjet tömb államai elértek. Például 1960 folyamán a cementgyártás 87.2 millió tonna volt, a kommunista tömbön belül, amihez a Szovjetunió egyedül 45.5 millió tonnával járult hozzá. Kina 16 millió tonnával a második helyen áll. A kommunista tömb többi tagjainak a termelése csak kicsit múlta felül Kínáét és 1960-ban a kinai cementtermelés 30 százalékkal nagyobb volt, mint az 1949-es teljesítmény.” TANGANYIKA Tanganyika — amelynek függetlenségét múlt héten kiáltották ki ünnepélyesen — eddig brit igazgatás alatt levő ENSz gyámsági terület volt Kelet Afrikában. Területe 940 ezer négyzetkilométer, lakossága 9,238,000, amelynek 98 százaléka bantu néger. Az ország gazdasága tipikusan gyarmati jellegű. Fontosabb mezőgazdasági terményei: a szizál rostnövény, kávé, a dohány és a cukornád. A Kilimandzsáró lejtőin állattenyésztéssel foglalkoznak. Gazdag ásványi kincseit az angol-holland Unilever monopóliumtól függő United Africa Company uralja. (Gyémánt, arany, ezüst, ónérc.) Tanganyika jelentős szénkészleteinek kiaknázását 1957-ben a nyugatnémet Krupp-cég kezdte meg. A függetlenségi mozgalom uj, fellendülő szakasza hét-nyolc évvel ezelőtt kezdődött az országban. A mozgalom élén a Tanganyikai Afrikai Nemzeti Unió (TANÚ) áll, amelynek szervezetei most már kiterjednek a legkisebb és legeldugottabb falvakra is. Az unió taglétszáma körülbelül egymillió. Az unió fejlett szakszervezeti mozgalomra támaszkodik és ifjúsági szervezete is van. Vezetője a 39 éves Julius Nyerere, aki tanái'bót lett politikus; 1958-ban tért vissza Tanganyikába és vette át a TANÚ vezetését. A szervezet politikai küzdelmek során legális eszközökkel vívta ki Tanganyika függetlenségét. Az 1960 augusztusi választásokon — bár az afrikai lakosság zömét a gyarmatosítók megfosztották szavazati jogának gyakorlásától — a függetlenségért következetesen harcoló afrikai párt aratott győzelmet. Ezután alakult meg Nyerere főminiszterségével a gyarmati végrehajtó tanács helyére lépő Tanganyika első afrikai személyekből álló kormánya. Az angol kormányzó azonban még mindig teljhatalommal rendelkezett. A nemzeti függetlenségi mozgalom gyors fejlődése arra kényszerítette az angol kormányt, egyezzék bele az ország alkotmányos kérdéseivel foglalkozó értekezlet összehivásába. Az idén márciusban ez az értekezlet tűzte ki december 8-ra Tanganyika függetlenségének dátumát. Nyerere eddigi politikai nyilatkozataiban arra tett Ígéretet, hogy a független Tanganyika semlegességi politikát akar folytatni és a nemzetközi életben a békés egymás mellett élés hive lesz. Sukarno indonéz elnök nyilatkozata Az indonéz sajtó részletesen ismerteti azt a beszédet, amelyet Sukarno elnök Bandungban az indonéz hadsereg törzstiszti tanfolyamán mondott. Az elnök e beszédében fontos bejelentéseket tett a nyugat-iriáni kérdésről. Az indonéz elnök hangsúlyozta, hogy az ENSz- közgyülés nyugatiriáni vitája során kiderült, kik a barátai és kik az ellenségei Indonéziának. Az ázsiai és afrikai országok, valamint a szocialista országok — mondotta Sukarno — következetesen a mi oldalunkon állnak, és nagy segítséget nyújtanak abban a harcban, amelyet Nyugat- Iriánnak Indonéziához való visszacsatolásáért folytatunk. Sukarno hangoztatta, hogy ezekkel az országokkal állandóan erősödő baráti kapcsolatokat kell fenntartani. Az elnök ismét felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az ENSz szerkezeti felépítése nem felel meg a jelenlegi világhelyzetnek, s rámutatott, hogy szükség van az ENSz átszervezésére. A jelenlegi körülmények között nem várható Indonézia szempontjából pozitív megoldás a nyugatiriáni kérdésben. Indonézia — folytatta Sukarno —már régen lemondott arról, hogy Nyugat- Iriánra vonatkozó javaslatait az ENSz elé terjessze. Ezen az ülésszakon az indonéz küldöttség egyetlen célja az volt, hogy megbuktassa a holland javaslatokat, s ezt el is érte. Az elnök ismét egységre és készenlétre szólította a népet. A közeljövőben kiadom azt a parancsot, amelyet állhatatosan követel a nép —• mondotta. — Nem várhatunk tovább, mivel a jelenlegi helyzet kedvez harcunknak. Amikor Sukarno elnök Bandungból jövet a dja- kartai repülőtérre érkezett, újságíróknak arra a kérdésére, hogy most mit tesz Indonézia, ezt válaszolta: “Várjanak és meglátják.” A Merdeka cimü lap utal az elnöknek arra a kijelentésére, hogy határozott döntést az ENSz-' közgyülés nyugat-iriáni vitája után hoz. A vita befejeződött. A nép tekintete az elnöki palota felé fordul. ^WWWWWWVWWVWWW\A/WW\AA/VWW1 OLASZORSZÁG 7851 községéből 1265-ben egyáltalán nincsen orvosi szolgálat; 1162-ben még bába sincs. • A SZTRELKA ürutas kutyának most másodszor születtek kölykei űrutazása óta. Az űrutazásnak semmilyen káros hatása nem volt sem Sztrelkára, sem kölykeire.
