Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-12-14 / 50. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec, 14, 1961 "Ne becsüld le vörös Kínát” A Hamburgban megjelenő Die Zeit-ban a fenti címmel megjelent egy cikk Paul Zinner tollából. A Die Zeit Nyugat-Németország egyik legtekin­télyesebb újságja. Zinner Írása statisztikai ada­tokkal mutatja be a hatalmas fejlődést, amelyet Mna, ez a régi, nagymultu ázsiai ország elért az utolsó évtizedben. A tárgy érdekességére való te­kintettel leközöljük a Die Zeit-ben megjelent cikk magyar fordítását. “A múlt év közepe óta a nyugati sajtó kár­örömmel közli le a Mao Tse-tung mezőgazdasági politikájának összeomlásáról szóló jelentéseket. Minden erőfeszítése ellenére vörös Kina arra kényszerült, hogy a világpiachoz forduljon és bú­zát valamint más mezőgazdasági termékeket im­portáljon a katasztrofális éhség elhárítására. De amit legtöbb nyugat-európai nem vesz számítás­ba, az hogy a kínai ipari fejlődés olyan tempó­ban haladt előre, amelyik gyorsabb, mint ahogy a szovjet ipar növekedett az 1930 és 1940 közötti időben. A gazdasági növekedés arányának az összeha­sonlítása olyan országokkal kapcsolatban, ame­lyek fejlődésük különböző színvonalán állnak, ter­mészetesen félrevezető benyomást idézhet elő. Az a tény, hogy egy ország ipari termelése há­rom- vagy esetleg ötszörösére növekedik fejlődé­sének korai szakaszán, egyáltalán nem mutatja meg az illető országnak gazdasági erejét. Nyil­vánvaló, hogy minél tovább tart ez a növekedés, annál kisebb lesz a százalékos emelkedés évről- évre. Az is nyilvánvaló, hogy ilyen összehasonlí­tás hamis következtetésekre vezethet, hacsak va­laki nem veszi számba a népesség növekedése és a termelés emelkedése közötti viszonyt az illető országban. De még ha mindezeket a szemponto­kat tekintetbe is vesszük, az a tény továbbra is fennáll, hogy 1960 óta vörös Kina a világ fő ter­melői közé emelkedett ipari javak terén. Az az arány, amivel ipari termelése kiterjedt, a máso­dik helyre emeli a kommunista tömb tagállamai között. Mivel a modern ipar elsősorban az energiater­melésen nyugszik, a kínaiak a legnagyobb figyel­met az üzemanyag és villamosenergia termelé­sére fordították. Ma Kina gazdasága elsősorban a szénnek, mint üzemanyagnak a felhasználásán nyugszik: Kina és a világ vezető széntermelő államainak adatai: Millió tonnákban 1940 1952 1960 Kina 46.8 66.2 425 Szovjetunió 165.9 300.8 513 LT. S. A. 357.6 ___ 393.6 Anglia 229.9 ___ 198.6 Ny. Németorsz. 184.2 .... 228 Japán 48.6 .... 49.2 Még a Szovjetunió sem növelte ipari termelését olyan arányban az 1930-as években, sem az egész szovjet ipari fejlődés összehasonlítható kereszt- metszete nem mutat fel hasonló növekedési arányt. Ugyanez alatt az idő alatt a szovjet szén- termelés 47.7 millió tonnáról 165.9 millió tonnára emelkedett — ami kb. 3.5-szeres növekedés —, mig 1952—60-ig terjedő nyolc év alatt Kina széntermelése hétszeres növekedést mutat. A kí­naiak hasonló sikert értek el a villamosenergia termelés terén: az oroszok a villamosenergia elő­állításának mennyiségét 350 százalékkal növelték 1930 és 1940 között; a kinai növekedés 700 száza­lékos volt: A világ vezető államainak villamosenergia ! * termelése: (Milliárd kilowatt órákban» j 1940 1952 1960 Kina 5.9 7.26 55.5 Szovjetunió 48.3 119.1 292 U. S. A. 141.6 ___ 844.8 Anglia 24.01 .... 102 1 Ny. Németorsz. 40.8 .... 102 Japán 32.4 .... 102 Az üzemanyag és energiaforrások nagyarányú fejlesztésével, Kina nehézipari termelése jelentő­sen emelkedett, aminek eredményeképpen 1960- baii az ipari növekedés aránya már igen széles körre terjedt ki. A kínaiak ma már országukat a világ első államai közé emelték a vasérc, acél- és fémmegmunkáló gépek termelése terén. Kina és a világ vezető vasérctermelő országainak adatai: (Csak a modern üzemek termelése. A primitiv olvasz­tókemencék termelését nem közli) 1952 1959 1960 Kina 1.9 20.5 27.7 Szovjetunió 25 42.9 46.8 Ny. Németorsz. . . . 21.6 25.4 Japán . . . 9.4 10.6 Noha az USA és Anglia nem tartják nyilván termelési adataikat, köztudomású, hogy az Egye­sült Államok sokkal többet termel, mint bármely más ország; a Szovjetunió mór elérte a második helyet a vasérc termelése terén és Kina a harma­dik helyre emelkedett, felülmúlta Angliát és Nyu- gat-Németországot. Jellemző, hogy Kina vasérc­termelését is gyorsabb arányban növelte, mint a Szovjetunió fejlődésének ugyanezen a fokán: a szovjet vasérctermelése az 1930-as év 4.9 millió tonnájáról 14 millióra emelkedett 1940-ben; a kinai termelés tizennégyszeresére növekedett 1952 és 1960 között. A kinai acéltermelés — csak a modern kohók termelését véve alapul — ugyanilyen gyors ütem­ben emelkedett. Történelme folyamán Kina elő­ször került, be a világ hat legnagyobb acélterme­lői közé egy újabb “előreugrás” eredményekép­pen. A világ vezető acéltermelő államai: Millió tonnákban 1940 1952 1960 Kina 0.9 1.3 18.5 Szovjetunió 18.3 34.4 65.3 U. S. A. 28.8 ... 94.3 Anglia 10.7 ... 25 Ny. Németorsz. 17 ... 34 Japán 6.4 . . . 21.4 A fejlődés megfelelő szakaszában az USSR “csak” megháromszorozta acéltermelését: 1930 és 1940 között az orosz acéltermelés 5.7 millió tonnáról 18.3 millió tonnára emelkedett. Kina meglepő arányú fejlődését géptermelésének lehet tulajdonítani; az ország ma egyike a világ vezető fémmegmunkáló-gép termelőinek, harmadik hely­re emelkedve ezen a téren, elhagyva minden nem­zetet a Szovjetunió és az Egyesült Államok kivé­telével. Természetesen nem minden kinai mun­kás dolgozik modern gépen, de könnyedén tudják kezelni a munkába állitottakat. A termelés sem emelkedett még olyan méretűre, hogy teljesen fedezni tudja a belső szükségletet. Még mindig kell külföldről acélt importálniuk. A fémmegmunkáló gépek termelése: — ezrekben — 1940 1952 1960 Kina 5.4 13.7 90 Szovjetunió 58.4 74.6 154 Az évek folyamán Kina nemcsak túlszárnyalta a szovjet tömb olyan iparosodott államait, mint Csehszlovákia és Kelet-Németország, hanem most már messze maga mögött hagyta őket a fémmeg­munkáló gépek termelése terén. A kelet-európai államok fémmegmunkáló-gép termelése együtte­sen is csak valamivel több mint a kinai termelés egyedül. Kina más alapvető iparának a termelése is je­lentékenyen magasabb arányú növekedést mutat, mint amit a szovjet tömb államai elértek. Pél­dául 1960 folyamán a cementgyártás 87.2 millió tonna volt, a kommunista tömbön belül, amihez a Szovjetunió egyedül 45.5 millió tonnával járult hozzá. Kina 16 millió tonnával a második helyen áll. A kommunista tömb többi tagjainak a terme­lése csak kicsit múlta felül Kínáét és 1960-ban a kinai cementtermelés 30 százalékkal nagyobb volt, mint az 1949-es teljesítmény.” TANGANYIKA Tanganyika — amelynek függetlenségét múlt héten kiáltották ki ünnepélyesen — eddig brit igazgatás alatt levő ENSz gyámsági terület volt Kelet Afrikában. Területe 940 ezer négyzetkilométer, lakossága 9,238,000, amelynek 98 százaléka bantu néger. Az ország gazdasága tipikusan gyarmati jellegű. Fontosabb mezőgazdasági terményei: a szizál rostnövény, kávé, a dohány és a cukornád. A Kili­mandzsáró lejtőin állattenyésztéssel foglalkoz­nak. Gazdag ásványi kincseit az angol-holland Unilever monopóliumtól függő United Africa Company uralja. (Gyémánt, arany, ezüst, ónérc.) Tanganyika jelentős szénkészleteinek kiaknázá­sát 1957-ben a nyugatnémet Krupp-cég kezdte meg. A függetlenségi mozgalom uj, fellendülő sza­kasza hét-nyolc évvel ezelőtt kezdődött az or­szágban. A mozgalom élén a Tanganyikai Afrikai Nemzeti Unió (TANÚ) áll, amelynek szervezetei most már kiterjednek a legkisebb és legeldugot­tabb falvakra is. Az unió taglétszáma körülbelül egymillió. Az unió fejlett szakszervezeti mozga­lomra támaszkodik és ifjúsági szervezete is van. Vezetője a 39 éves Julius Nyerere, aki tanái'bót lett politikus; 1958-ban tért vissza Tanganyikába és vette át a TANÚ vezetését. A szervezet politikai küzdelmek során legális eszközökkel vívta ki Tanganyika függetlenségét. Az 1960 augusztusi választásokon — bár az af­rikai lakosság zömét a gyarmatosítók megfosz­tották szavazati jogának gyakorlásától — a füg­getlenségért következetesen harcoló afrikai párt aratott győzelmet. Ezután alakult meg Nyerere főminiszterségével a gyarmati végrehajtó tanács helyére lépő Tanganyika első afrikai személyek­ből álló kormánya. Az angol kormányzó azonban még mindig teljhatalommal rendelkezett. A nem­zeti függetlenségi mozgalom gyors fejlődése arra kényszerítette az angol kormányt, egyezzék bele az ország alkotmányos kérdéseivel foglalkozó ér­tekezlet összehivásába. Az idén márciusban ez az értekezlet tűzte ki december 8-ra Tanganyika függetlenségének dátumát. Nyerere eddigi politikai nyilatkozataiban ar­ra tett Ígéretet, hogy a független Tanganyika semlegességi politikát akar folytatni és a nem­zetközi életben a békés egymás mellett élés hive lesz. Sukarno indonéz elnök nyilatkozata Az indonéz sajtó részletesen ismerteti azt a be­szédet, amelyet Sukarno elnök Bandungban az indonéz hadsereg törzstiszti tanfolyamán mon­dott. Az elnök e beszédében fontos bejelentéseket tett a nyugat-iriáni kérdésről. Az indonéz elnök hangsúlyozta, hogy az ENSz- közgyülés nyugatiriáni vitája során kiderült, kik a barátai és kik az ellenségei Indonéziának. Az ázsiai és afrikai országok, valamint a szocialista országok — mondotta Sukarno — következete­sen a mi oldalunkon állnak, és nagy segítséget nyújtanak abban a harcban, amelyet Nyugat- Iriánnak Indonéziához való visszacsatolásáért folytatunk. Sukarno hangoztatta, hogy ezekkel az országokkal állandóan erősödő baráti kapcso­latokat kell fenntartani. Az elnök ismét felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az ENSz szerkezeti felépítése nem felel meg a jelenlegi világhelyzetnek, s rámuta­tott, hogy szükség van az ENSz átszervezésére. A jelenlegi körülmények között nem várható In­donézia szempontjából pozitív megoldás a nyugat­iriáni kérdésben. Indonézia — folytatta Sukarno —már régen lemondott arról, hogy Nyugat- Iriánra vonatkozó javaslatait az ENSz elé ter­jessze. Ezen az ülésszakon az indonéz küldöttség egyetlen célja az volt, hogy megbuktassa a hol­land javaslatokat, s ezt el is érte. Az elnök ismét egységre és készenlétre szólí­totta a népet. A közeljövőben kiadom azt a pa­rancsot, amelyet állhatatosan követel a nép —• mondotta. — Nem várhatunk tovább, mivel a je­lenlegi helyzet kedvez harcunknak. Amikor Sukarno elnök Bandungból jövet a dja- kartai repülőtérre érkezett, újságíróknak arra a kérdésére, hogy most mit tesz Indonézia, ezt vá­laszolta: “Várjanak és meglátják.” A Merdeka cimü lap utal az elnöknek arra a kijelentésére, hogy határozott döntést az ENSz-' közgyülés nyugat-iriáni vitája után hoz. A vita befejeződött. A nép tekintete az elnöki palota felé fordul. ^WWWWWWVWWVWWW\A/WW\AA/VWW1 OLASZORSZÁG 7851 községéből 1265-ben egy­általán nincsen orvosi szolgálat; 1162-ben még bába sincs. • A SZTRELKA ürutas kutyának most másod­szor születtek kölykei űrutazása óta. Az űruta­zásnak semmilyen káros hatása nem volt sem Sztrelkára, sem kölykeire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom