Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-12-14 / 50. szám

A DEMOKRATIKUS NÉP ÉS A REAKCIÓS TÖRVÉNYEK A McCarran-törvény kivitelezését megnehezítő legális akadályok létezése és a közvéleményben világszerte kialakuló elitélő vélemény a törvénnyel szemben nem tartotta vissza az állami igazságszolgáltatási gépezetet attól, hogy hivatalo­san megindítsa az eljárást az Amerikai Kommunista, Párt ellen. A pártot bíróság elé idézték, amiért a törvény rendel­kezését nem tartotta be és nem regisztrált mint “felforgató szervezet’’, mint “a Szovjetunió ügynöke”. Washingtonban december 8-án Matthew F. Maguire szövetségi kerületi biró 1962 február 1-re tűzte ki a tárgyalást. Ez lesz az első eset, hogy az Egyesült Államokban, a “politikai szabadság” hazá­jában egy politikai párt bíróság elé kerül más politikai pár­tok által hozott törvény alapján. A törvényt kivitelező szervek tisztában vannak azzal, hogy a McCarran-törvény végrehajtása majdnem, de talán telje­sen lehetetlen. Hiszen, amikor Truman elnök kezdetben meg­vétózta a törvényjavaslatot, azt nyilván az igazságügyi mi­nisztérium tanácsa és véleményezése alapján tette. Az állam jogtanácsosai már akkor látták, hogy a rendelkezések az al­kotmány és a Bill of Rights szabályaiba ütköznek. A politi­kusoknak a kongresszusban azonban kitűzött céljuk volt a párt működését minden eszközzel megakadályozni és a ja­vaslatot az elnöki vétó ellenére megszavazták. Ebben az igye­kezetben olyan törvényhozók, mint Mundt, Nixon, McCarthy, az Un-American Committee vezetői voltak a mozgató erők és a reakció más kiszolgálói a kongresszusban. Országszerte folyik a vitatkozás a törvény alkalmazásá­nak lehetősége vagy lehetetlensége felett. Az elmúlt vasár­nap délutái' ^ Jelevizión egy órás adásban olyan jogi szak­emberek mondták el vé'eményüket, mint a Kommunista Párt központi bizottságának 10 évvel ezelőtt történt elítélésében vádügyészként résztvett jogtanácsosok, ügyvédek. A vita részvevői tisztára a párt elhallgattatásának legális útját keresték, de állandóan beleütköztek az alkotmány, a Bill of Rights, az ötödik Függelék, a demokratikus hagvományok és felfogások megsérthetőségébe. Annak az aggodalomnak is kifejezést adtak, hogy a nemzetközi közvélemény miként reagál a “demokrácia és a szabadság hazájában” törvénye­sen életbeléptetett politikai üldözésre. A vita azzal ért véget, hogy a bíróságnak hosszú és nehéz feladata van. Robert Kennedy igazságügyi miniszter aki a McCarran- törvény végrehajtására kiadta a rendeletet, ugylátszik más véleményen van, de ez azzal is magyarázható, hogy ő a né­hai McCarthy szenátor jogtanácsosa volt. Lehet, hogy a sze­nátor“ őt bízta meg szellemi hagyatékának kivitelezésével, szerintünk, a demokratikus érzelmeinek helyrebillentésére Robert Kennedy jól tenné, ha elfogadná Gus Hall kihívását egy a McCarran-törvényre vonatkozó vitára. Erre a kihívásra nyilván az a nagyméretekben kiterjedt közérdeklődés késztette Gus Hall-t, amely a törvény életbe­léptetése óta országszerte megnyilvánul. Különösen az egye­temi diákság és a fakultások tagjai adják jelét aggodalmuk­nak, hogy a hagyományos gondolat-, vélemény- és szólássza­badság újabb elnyomása kerül napirendre ennek a törvény­nek az alkalmazásával. A diákság gyakorlatban már harcba is szállt a fentemlitett jogok megvédésére a saját területén, mert a keményfejü, konzervatív adminisztrátoraik meg akarták akadályozni őket egyes egyetemeken, hogy kom­munista előadókat hallgassanak meg. A diákok harcos kiál­lása a demokratikus joga iák győzelmével járt. Az, ami Ithaca, N. Y.-ban történt, fokmérője lehet annak a fellendülésnek, amit a Kommunista Párt elleni eljárás és ennek nyomában az ultra-jobboldali mozgalom előtetörése kiváltott az amerikai nép gondolkodó rétegeiben, az amerikai demokráciát fenyegető veszély elhárítására. Az ithacai Cor­nell Egyetem meghívta Gus Hall-t, a párt országos titkárát, hogy ismertesse a Kommunista Párt álláspontjait. Ez az esemény egy nappal a washingtoni birósági megjelenése előtt történt. A kettő közti ellentét klasszikus példáját nyújt­ja annak az egészséges ellentétnek, ami az amerikai demok­ratikus hagyományok ereje és a reakció csontvázas, vértelen törekvései között fennáll. Olyan jobboldali szervezetek, mint az American Legion, Veterans of Foreign Wars, Daughters of American Revolu­tion helyi szervei is el kellett, hogy ismerjék Gus Hall jogát a beszédhez és az egyetem jogát meghívásához. Több mint 5,000-en jöttek az előadásra, fele nem fért a terembe. Az előadást élénk kérdés-felelet szakasz követte, majd rádió- televizió konferencia, ebéd és fogadtatás a Cornell Forum rendezésében. A hallgatóság a legkomolyabb érdeklődéssel fogadta Hall fejtegetéseit a fennforgó helyzetről. “Mindenki a kommunizmust vitatja, de a kommunistákat kizárják eb­ből a vitából”, mondotta. “Hol a szabad választás elve, ami­kor Texasban a törvény halálbüntetést szab ki arra, aki a párthoz tartozik, Arizonában életfogytiglani börtönt, a Smith-törvény 10 éves börtönbüntetést. A párttag nem kap alkalmazást az országban és nem kap útlevelet, hogy elme­hessen az országból.” Nem valószínű, hogy Hall meggyőzte hallgatóit arról, hogy a szocializmus jobb rendszer, mint a kapitalizmus, hogy többet tud nyújtani a népnek, azonban a közönség ma­gatartása és érdeklődése arról tett bizonyságot, hogy Ame­rikában a demokratikus jogok megvédése a nép meggyőző­dése és hogy ez az ország csak úgy nézhet bizalommal a jövő elé, ha ezek a jogok a gyakorlatban megmaradnak. A Mc- Carran-törvénynek ezért nincsen létjogosultsága az Egye­sült Államokban. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. c N. Y., N. Y V'ol. X. No. 50. Thursday, December 14, 1961 NEW YORK, N. Y ítélet az Eichmann-ügyben Az izraeli bíróság bűnösnek találta Adolf Eichmannt “a zsidó nép és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményeiért”. — ítélet e hét végére várható A háromtagú bíróság, mely hónapokon keresztül vezette Jeruzsálemben a háborús bű­nös, embergyilkos, fasiszta Adolf Eichmann nyilvános tárgyalását, e héten hozta nyilvánosságra döntését az ügyben. A koncentrációs tá­borokból, a végzetes gázkam­rák elől megmenekültek által zsúfolásig megtöltött tárgya­lóteremben, feszült csend kö­zepette, Moshe Landau biró tette meg a bejelentést: “Vád lőtt, a bíróság bűnösnek nyil­vánítja azokért a bűnökért, amiket a zsidó nép ellen, az emberiség ellen elkövetett, háborús bűncselekményekért és egy ellenséges szervezethez való tartozásért.” Töretlen csend követte a súlyos hatá­rozat bejelentését, amit a bi­ró megszakított: “Most meg­kezdhetjük döntésünk indo­kainak felolvasását.” Felszó­lította a feszes tartásban álló Eichmannt, hogy üljön le és figyeljen. Az okiratban a bíróság visszautasította a védelem ál­tal hozott enyhítő célú ponto­kat, mint amelyek semmivel sem csökkentik az Eichmann ellen hozott vádak “felülmúl­hatatlan súlyosságát.” Ezek a vádak olyan katasztrófát tükröznek vissza, amely “az idők végéig” emlékezetben marad. Az indokolás felolva­sása két napot vett igénybe. Várható, hogy az állam- ügyész, Gideon Hausner, ha­lálbüntetést fog követelni. Azután Eichmann védője, dr. Robert Servatius kap alkal­mat a büntetés enyhítését kérni és Eichmann is megte­heti még személyes megjegy­zéseit. A büntetés kihirdetése után a védelem fellebbezést nyújthat be az izraeli Legfel­sőbb Bírósághoz, azután ke­gyelemért folyamodhat Izrael j elnökéhez. Mindezek vissza­utasítása után kerül sor a . büntető ítélet végrehajtására, ! ami valószínűleg kötél általi j halál lesz. ! A hírszolgálat jelentése sze­rint, Eichmann figyelemmel, Álé minden érzelmi kifejezés | nélkül hallgatta meg az itéle- \ tét és az indokolás felolvasá­sát. AZ EURÓPAI KÖZÖS PIAC ÁRNYÉKÁBAN Az Egyesült Államok a külkereskedelem és a vámtörvény megvál­toztatására készül, — Kennedy elnök a NAM és az AFL-CIO előtt beszélt a problémákról Két fontos gyülekezet előtt ] beszélt e héten Kennedy el- | nők s bár a kettő — a Gyá­rosok Szövetsége és a mun­kás szakszervezetek évi kon­venciója — társadalmi és gaz dasági beállítottsága merőben ellenkező, az elnök mindkettőt arra kérte, hogy az admi- | nisztráció k ül k ereskedelmi i politikájának uj irányvonalát I támogassa. Az uj irányvonal: az el- I nőknek szabad kezet biztosi- ! tani a kongresszus által ho- ] zott vámtarifa törvény hatá- lyonkivül való helyezésére, a v á m t a rilák leszállítására vagy megszüntetésére a kül- \ kereskedelem jövedelmezőbb befolyásolása érdekében. _ Ez I azért szükséges, mert az eu­rópai kapitalista országok szervezkedése Közös Piac megteremtésére, veszélyezteti ! az Egyesült Államok külke- (reskedelmi mérlegét, export­■ piacát és dollár kivitelének j egyensulyozottságát, ha az ■ amerikai gazdaság nem keres j módot arra, hogy az európai ; országokkal folytatott keres­kedelmét fenntartsa és kiter­jessze. A Közös Piac alapját az képezi, hogy a tagállamok megszüntetik vámhatáraikat egymással szemben és ez a lépés az Egyesült Államokat is vámengedmények megtéte­lére kötelezi, ha azt akarja, ■ hogy ezekkel az országokkal a maga számára előnyös ke­reskedelmet f o 1 ytathasson. Az amerikai árukivitel bizto- sitására nagyobb teret kell majd adni a külföldi áru be­hozatalának. Ez csak az ame­rikai vámtörvények megvál­toztatásával érhető el. (Folytatás az 5-ik oldalon) WVVUV\AAÁIVVM)VVVVUVVWVVUVUVVVWVMAnAóAAA/WVWVVVUVVUVVUVVA/VVV\AAMVVVVVnMUf AZ AFL-CIO KONVENCIÓS JELENTÉSE A 384 oldalas jelentés pontjai körül éles vita kifejlődését várják. Csökken a szervezet taglétszáma Az AFL-CIO Központi Ta­nácsa, a szakszervezetek Mia­mi Beachen folyó konvenció­jához benyújtott jelentésében a taglétszám csökkenéséért a technológia fejlődését tette felelőssé és azt, hogy a szer­vezetlenek megszervezésére nem folyt megfelelő munka. A jelenlegi taglétszám 12,- 487,000 és az utóbbi két év­ben 200,000-el csökkent a szervezett munkások száma. A veszteségek a gyári munká­sok között voltak, mig azok a szakszervezetek, amelyekhez szolgálatokat végző munká­sok tartoznak, nyertek tago­kat. De nem eleget ahhoz, hogy a veszteséget pótolják. Az AFL-CIO legnagyobb szervezete az autómunkásoké, amely 1959 óta 37,000 tagot vesztett. A második legna­Vasárnap hozták nyilvános­ságra a magyar kormány hatá­rozatát több fogyasztási cikk árának leszállításáról, illetve egyes cikkek árának emeléséről. A' babkávé árát 50 százalékkal, a teáét 33 százalékkal szállítot­ták le. Jelentősen olcsóbb lett a csokoládé — és a cukorka áru, valamint a kakaó — az utóbbi kb. 30 százalékkal. A narancs, a citrom, a banán, a kókuszdió, a mazsola árát 20—37 százalékkal I szállították le, a borsét 40 szá- j zalékkal. Az éttermi árak 10 százalékkal csökkentek és le- I szállították néhány iparcikk, köz ! tűk egyes fényképezőgépek árát is Ugyanakkor átlagosan 17 százalékkal emelték a dohány­ipari termékek árát és némileg emelkedett a sör ára is. A kor­mányhatározat megállapítja, hogy az áremelés, illetve az ár- leszállítás kihatása kölcsönösen kiegyenlíti egymást. gyobb szervezet, az acelmun- kásoké, még többet, összesén 49,000 tagot vesztett két év alatt. Vesztettek a gépészek, a famunkások, a textilmun­kások. A United Packing­house Workers, az ipar üzem- áttelepitései köv etkeztében 72,000-re apadt, holott 1955- ben 118,000 tagja volt. A ha­risnya-munkások két évtized előtt 60,000 taggal rendelkez­tek, ma a számuk csupán 5 ezer. (Folytatás a 4-ik oldalon) Újabb árleszállítás Magyarországon

Next

/
Oldalképek
Tartalom