Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-11-30 / 48. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, November 30, 19G1 M agyarország AZ IDÉN HYOLOVAf'EZER TURISTA JATT KÜLFÖLDÖN ÉS 1 MIILIä 703 EZREN VETTEK RÉSZT HAZAI ORSZÁGJÁRÁSON Uj utak, jobban szervezett programok az idegenforgalom jövő terveiben Az idegenforgalom idei mérlegéről és az 1962- es tervekről tájékoztatta a sajtó munkatársait Lánczos János, az IBUSZ vezérigazgatója a Ma­gyar Sajtó Házában. Elmondta, hogy egyre több városi és falusi dolgozó vesz részt bel- és külföldi társasutazásokon. Különösen nagy a vidékiek érdeklődése. Csupán az IBUSZ utján több mint 300,000 falusi dolgozó tett bel- yagv külföldi tár­sasutazást. Az egyik legnépszerűbb belföldikirándulási ág az autóbuszos országjárás. Az év elejétől napja­inkig 43,660 autóbuszt indítottak 1,700,000 utas­sal. A buszok összesen öt és fél millió kilométert tettek meg. Sok üzemi csoport vesz részt ezeken az országjárásokon, például a Csepel Vasmüvek- böl, az Óbudai Hajógyárból, a Finommechanikai Müvekből és a Duna Bútorgyárból. Érdekességnek számit a KPVDSZ kezdeményezése, amely az ősz- szel' külön-autóbuszokkal nyugdíjasokat küldött a Mátrába és a Duna-kanyarba. Nagy sikerük volt a színházlátogató különjá­ratoknak is. Csupán Kiskunfélegyházáról 46 ilyen különjárat érkezett» Sokan vették igénybe azokat a különjáratokat is, amelyeket a vidéki IBUSZ- irodák indítottak a SZOT-iidülők beutaltjai részé­re. A fővárosiak megkedvelték a disznótoros kü­lönjáratokat, amelyeknek sikerére jellemző, hogy az idén már eddig több járat indult, mint tavaly az egész őszi idényben. Jelentős politikai és kulturális eseménynek szá­mit az úgynevezett paraszt utaztatás. A termelő- szövetkezetek dolgozóit s az egyéni gazdákat a Hazafias Népfront a különböző tömegszervezetek és az IBUSZ rendezésében egy-három napos ki­rándulásra szállítják fel Budapestre, ahol megis­merkednek a főváros nevezetességeivel és színhá­zi előadásokon vesznek részt. A tavalyi sikerek alapján a télen januártól—márciusig mintegy 10—15 ezer falusi dolgozónak teszik lehetővé, hogy megismerkedhessen a főváros szépségeivel. Az IBUSZ úgy tervezi, hogy 1962-ben az autó­busz-különjáratok indításánál sok újdonságot ve­zet be. Budapestről egynapos városnéző autó- buszjáratokat indít Szegedre, Győrbe és Egerbe, valamint uj útvonalat szervez “végváraink nyo­mában”: a Balaton-felvidék várainak látogatói megismerkedhetnek majd a tájjal és a várak történelmével. Üzemlátogató járatokat is indí­tanak, a többi között Komlóra. Herendre és Aj­kára. Január óta 305 hétvégi kíilönvonatot indítot­tak, összesen 190.000 utassal. Újdonság volt, hogy nyáron 30 olyan kíilönvonatot is szerveztek, amelyek vidékről falusi dolgozókat szállítottak a Balatonhoz. Az őszi idényben színházlátogató és sportvonatokat indítanak. A tájékoztató második részében az IBUSZ ve­zérigazgatója a-nemzetközi idegenforgalomról be­szélt. Idegenforgalmunk januártól szeptember végéig túlszárnyalta az előző év hasonló idősza­káét, s a december végéig érkező külföldiekkel együtt az idén mintegy 80 ezer külföldi érkezik hazánkba a baráti országokból. A szám érdekes­sége, hogy ugyanennyi magyar turista utazik külföldre. A legtöbben Csehszlovákiából érkeztek: 966 csoportban több mint 38 ezer turista. A ka­pitalista országokból — csupán az IBUSZ utján — kilenc hónap alatt 31,566 turista érkezett és 125 ezer vendégnapot töltött Magyarországon. Magyarsoszágból a Szovjetunióba 12 ezren, Cseh Szlovákiába 25 ezren, az NDK-ba 25 ezren, Len­gyelországba tízezren, Romániába pedig hatezren látogattak, illetve utaznak el még az év folyamán. Magyar turisták látogattak el Bécsbe, Párizsba, Rómába, Athénbe és az olasz tengerpartra is. Elkészült a jövő évi társasutazások részletes programtervezete. Az 1962. évi program a szo­cialista országokba 40-féle kirándulást tartalmaz. A jövő évben több és jobban szervezett utat szer­veznek. Uj útvonal lesz a Moszkva—Tbiliszi— Szocsi—Jalta—Odessza—Lvov és a Moszkva— Taskent—Szamarkand—Alma-Ata—Moszkva út­vonal. A német utaknál újdonság lesz a Drezda— Wittenberg—Potsdam útvonal. Akik a tengerpar­ton akarnak üdülni, azok számára Szocsiban, Ma­maiában, Sopotban, Warnemündében és Sellin- ben biztosítanak nyaralási lehetőséget. A tervek szerint 1962-ben a Szovjetunióba 15,000, az NDK- ba 26,000, Csehszlovákiába 26,000, Romániába 7,000, Lengyelországba pedig 15,000 magyar tu­rista utazhat. Sok ezer vendéget várunk a baráti és a nyugati országokból is. A BADACSONYBAN Irta: FODOR ERNA Hogy is mondja a nóta? “Tüzesboru Bada­csony, az én rózsám alacsony, oszt fiirödik a Ba­latonba”. . . Bizony elég hires a Badacsonyi Szür­ke Barát is. . . Az első pillanatban ezek jártak eszemben, amikor Badacsonyba indultunk. Bada­csony nem csupán egy község, de ilyennevü hegy is van; azt mondják, hogy 462 méter magas, köz­vetlenül a Balaton partján. Felmentünk majdnem teljesen a hegy tetejére. Amerre a szem ellát, szőlő és szőlő. A meredek hegyoldalban széles lépcsőt is vágtak, a szőlővenyigék vígan zöldéinek jobbra is balra is. Innen viszik a Badacsonyi riz- linget is szerte a, világba. rikában született, de jól beszélt magyarul, mert szülei házában csak a magyar szó járta. Volt olyan, aki 40 esztendő után tért vissza és ezen idő alatt a cimbalmot már el is felejtette. Gondolat­ban. szokásokban amerikai volt a társaság, de ér­zelmeiben magyar maradt és úgy látszott, hogy csak alkalomra várt, hogy ez kifejezésre is jus­son. A Kisfaludy Ház,-a Badacsonyi bor, a meg- megujuló cimbalomszóló hamar felébresztette az emlékeket. A cimbalmos azonban ezekről mit sem tudott, csak utögette szorgalmasan a húrokat, ér­zelgősen és mikor a dalnak vége szakadt, minden­ki tapsviharban tört ki. Ha szól a cimbalom. . . . sincs nagy haszon. t Ámde soha se búsuljon középnyugati magyar testvérünk, mert a cimbalom nem fog kihalni Magyarországon.' Ma ott igazán megbecsülik a régi tradíciókat, gyűjtik a népdalokat, emlékmű­veket állítanak a régi Íróknak, művészeknek. A Kisfaludy Ház és az ott játszó magyar népi zene­kar is ezt bizonyítja. A látogató az ország széliében hosszában em­lékműveket lát az elhunyt nagy irók, művészek tiszteletére, munkáik megörökítésére. A magyar vidéket el sem lehet képzelni népi zenekar nélkül, amelynek nagyon is szerves része a gyönyörűsé­gesen szóló magyar cimbalom. MEZŐGAZDASÁGI SZAKMUNKÁSOK KÉPZÉSE Csodaszépen kéklik alattunk a Balaton, hajók és vitorlások húznak el mindkét irányban. Ve­lünk szemben van Balatonlelle. Szép verőfényes nap van és szinte Keszthelyig elátni a magasból. Vasárnap délután voltunk ott és a füredi hajó­gyár munkásainak egy fiatal csoportja jeep-en jön a meredek hegyi utón, felfelé a Kisfaludi H ázhoz. Emlékmű az irók otthona A Kisfaludi Ház ma nemzeti emlékmű, sőt nemzeti ereklyének is mondhatnánk. Vastagfalu, kisablaku régimódi ház. A fehérre meszelt fa­lon emléktábla, rajta: kisfaludi Kisfaludy Sán­dor 1772—1844. Szóval itt élt valaha a nagy köl­tő. A Csobánc, a Hunyadi János, a Kun László, stb. szerzője. Sokan Himfv szerelmei cirnü vers- gyűjteményét, a Kesergő szerelem, Boldog szere­lem c. vers-ciklusokat tartják legjobb müveinek. Kisfaludy Sándor 117 esztendeje, hogy elment az élők világából és lám a Kisfaludy Ház mégis csak úgy hemzseg a fiatalságtól. Kertje szép és nagy terjedelmű. Kőből faragott asztalok állnak I őrös-körül, hatalmas napernyők adnak árnyékot ;. pihenőknek. Ott ülnek az ifjak, előttük literes üvegekben az aranyszínű bor. Cigányzenekar a háttérben, kis- és nagybőgővel, cimbalommal. r lég a tárogató sem hiányzik. Hej, hogy vigadott tt a magyar ifjúság. Két ifjúmunkás literes yveggel a kezében úgy ropta a csárdást, hogy í röm volt nézni. Mi is az egyik ernyő alá húzódtunk. Már hoz­ták is az asztalra a Badacsonyit. A jeepek is egy­re jöttek és csak ontották magukból a látogató- 1 at. Vegyes érzelmek fogtak el. Részben már el- merikaiasodtunk. Volt köztünk olyan is aki Ame­A középnyugaton megjelenő egyik magyar új­ságban olvastam, hogy egy magyar eimbalomké- szitő azon kesereg, hogy feledésbe megy a cim­balom. Tény az, hogy nem nagyon ismert hangszer a nagy világban a mi cimbalmunk, de .Magyarorszá­got soha el sem tudnánk képzelni nélküle. Azt mondják, hogy e népi hangszert valamikor Erkel Ferenc tette híressé, amikor fontos szerepet adott neki Bánk Bán c. operájában. Ezt a deszkára fe­szített hurokból álló, mintegy 50 hangot adó ősi magyar hangszert állítólag csak cigányzenekarok használták. A Bánk Bán óta azonban tért hódí­tott; Schunda, magyar hangszergyáros lábakra állította, mint a zongarát, ellátta pedálszerkezet­tel és ezzel művészi játékra tette alkalmassá. Dó­rát! Antalról hazánkfiáról a minneapolis-i szim­fonikus zenekar karmesteréről mondják, hogy amikor megbízást kapott, hogy Kodály Zoltán “Háry János”-át lemezre vegye fel, ragaszkodc/t a cimbalomhoz 'és követelte, hogy New Yoi'kból hozzanak részére egyet; annál is inkább, mert a Háry Jánosban cimbalom szóló van. Igaz az is, hogy mindössze egy amerikai magyar nő. Köves Antónia elég képzett ahhoz, hogy ilyen alkalom­mal cimbalom-szólót játszón szimfonikus zene­karban és ilyenkor a cimbalmot kénytelen magá­val vinni, mert egyik zenekar sincs ezzel felsze­relve. Fogadott hazánk, ez a szép, gazdag ország nem sokat ad a népművészetre. Kalmár társadalmát csupán a profit, a pénzszerzés érdekli és nem a népi hagyományok. Nemcsak a magyar hagyo­mányokkal nem törődik, de a többi népével sem, sőt még az igen nagyrabecsült angolszász hagyo­mányok iránt Sincs elég érzéke,- hiszen abban A múlt év őszén — világviszonylatban az elsők között — megindult Magyarországon a mezőgaz­dasági szakmunkások képzése. Ezekben a hetek­ben tömegével nyitották meg a hároméves tan­folyam második, illetve újabb első osztályait. A hallgatók évente nyolc hónapot gyakorlati mun­kával töltenek az állami gazdaságokban és a ter­melőszövetkezetekben, télen pedig három hónapon át elméleti képzést kapnak. A fiatalok húsz féle mezőgazdasági szakma között választhatnak. TÖBB MINT 1 MILLIÓ RÁDIÓ A második ötéves terv nagy fejlődést hoz a ma­gyar lakosság áruellátásában is. A becslések sze­rint további több mint egymillió rádiókészüléket adnak el. ezzel a magyar családok csaknem 80 százalékának otthonában lesz műsorvevő. 1965- ban körülbelül 15 lakosra jut majd egy TV készü­lék Magyarországon, igy — a csecsemőket leszá­mítva — a felnőtt és gyerek-lakosság körülbelül 70—80 százaléka válik a műsorok rendszeres né­ző j évé. • DR. FAGYI ISTVÁNNAK, a mskolci nehézipari egyetem professzorának vezetésével egyetemi ta­nárok hattagú küldöttsége utazott Angliába. A delegáció a magvar—angol kulturális csereprog- ram alapján az angliai egyetemek munkáját ta­nulmányozza. • NYOLC MÉTER MAGAS LESZ a budapesti Tanácsköztársasági Emlékmű, Kiss István szob­rászművész alkotása. A szobor bronzba öntését november végén kezdik meg. ‘TORNYAI JÁNOS 102 festményét küldték fel a művész szülővárosából, Hódmezéi vásárhelyről a Nemzeti Galéria Tornyai-kiállitására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom