Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-11-09 / 45. szám

2 Thursday, November 9, 1961 Anyák a bombakisérleíek ellen Az Egyesült Államok több mint 2Q városában sokszáz anya tüntetett az atomfegyverkisérletek folytatása ellen. Magukkal vitték gyermekeiket is és sokan gyermekkocsit tolva “sztrájkoltak a békéért”. New Yorkon kívül Washington, D. C.- ben, Newark és Elizabeth, N. J.-ben, Albany, Ithaca, Syracuse és más New York állambeli városokban, 1 leíróiban, Los Angelesben, San Franciscóban és az ország más városaiban mene­teltek az asszonyok a bőkért. New Yorkban két felvonulás volt, az egyik a Szovjetunió ENSz kiküldöttségének épülete előtt. A I elvonulás hattagú bizottsága Kruscsevminisz- tereinökhöz intézett levelet vitt be az épületbe. A bizottság három óránál hosszabb időt töltött a szovjet megbízottak társaságában. A másik felvonulás az amerikai Atomic Energy Commission központja előtt tüntetett és egy de­legáció hasonló levelet nyújtott át dr. Glenn L. Seaborg, az AEG titkárához címezve. Washingtonban 800 asszony vonult a Fehér Ház elé. ahol Mrs. John F. Kennedy-hez cim- zett levelet nyújtottak át. Azután átmentek a szovjet követség épülete elé és ott Mme. Krus- cso ’hez intézett levelet kézbesítettek. Az amerikai asszonyok mindenféle atomfegy­ver kísérlet azonnali és végleges beszüntetéséért tüntettek. Ha a mozgalom országos, s mi több, vitává ráncokat öltene, akkor célkitűzése bizto­sítva volna. A “SZABID SAJTÓ” HŐSE Az Inter-American Press Association —- az amerikai földrészre kiterjedő sajtószövetség, évente érdemrendet osztogat a Szabad Sajtó Hőse néven. Ebben az évben a Havannában levitézlett Diario de la Marina cimü reakciós újság kiadóját, Jose I. Rivero-t tüntette ki az érdemrenddel. A Szövetség eljárása annyira felbőszítette Theodore Draper amerikai írót, hogy a N. Y. Times-hoz in­tézett levelében tiltakozott ellene. “A Diario de la Marina a kubai társadalom leg- reakciósabb köreit képviselte”, írja Mr. Draper, aki maga sem nagy barátja a Castro-kormány- nak. Több könyvet irt, melyekben a kommuniz­must hátrányosan ismertette. A “szabad sajtó” szellemével való ilyen sérelmes visszaélés azon­ban mélyen felháborította. “Az újság szolgalelkíien támogatta a Batista- diktaturát és a világon minden hasonló diktatú­rát. Sohasem tiltakozott a Batista-rezsim elnyo­másai és brutalitásai ellen. “Amióta Miami Beachen megjelenik, gyakran visszaélt a vendégjoggal. Márc. 18-iki számában pl- megbélyegezte a ‘State Departmentben levő baloldaliakat’ és a ‘szocialistákat Washington­ban”, akik állítólag elárulták a Castro-ellenes har­cot. Alig egy hónap múlva történt Kuba kudarc - bafult megtámadása. “Valami betegesen különös jelenség az, hogy egy ilyen újság kiadóját szemelik ki a ‘Szabad Sajtó Hősének’. Sajnálatos, de ez az eljárás jel­képezi a nyugati földrész hatalmas sajtóérdekelt­ségeinek álláspontját.” “A Diario de la Marina jelképezi a kubai nép szemében a kubai társadalom azon rétegét, amely mindig legtávolabb állt a demokráciától és a nép érdekét szolgáló reformoktól... Ha valaki arra szólítaná fel a népet, hogy térjen vissza arra az életmódra, amit a Diario de la Marina szimbo­lizál, az a Castro-kormány létének meghosszabbí­tását és megerősítését szolgálná,” fejezte be mél­tatlankodását a liberális Mi-. Draper. LATIN AMERIKA HÍREI . ECUADORBAN a diákság vezetésével nagy tüntetések folynak a kormány ellen. A tüntetés­nek eddig 14 halálos áldozata van, főleg diákok. Az általános elégedetlenség hatására J. M. Ve­lasco elnök kormányának tagjai lemondtak. Az elnök diktatórikus eszközökkel próbálja fenntar­tani uralmát. A MAGASABB bérért és a vasutak államositő­AMERIKA! MAGYAR SZÓ — - -irrin-ir r~n— I------------------------------------------------------------------------------------------------ mi ,m m súuak megtartásáért küzdő argentínai vasutasok két. szakszervezete tovább folytatja egv hét óta tartó sztrájkját. Az általános Szakszervezeti Szö­vetség támogatja harcukat és kétnapos általános sztrájkra hívta fel Argentina egész munkásosz­tályát. Akinek a Pentagon túl liberális Edwin A. Walker vezérőrnagy lemondott a ka­tonai szolgálatról. Lemondását hosszú nyilatko­zatban hozta nyilvánosságra, amit a szenátus Felkészültségi albizottságához nyújtott be. Az al­bizottság kihallgatást folytat a Védelmi Miniszte rium azon intézkedése tárgyában, amellyel korlá­tozza a hadsereg tisztjeinek nyilatkozatait és ult­ra reakciós kijelentéseit politikai kérdésekben. Ez év áprilisában E. Walker nyúlt megrovásban részesült és elmozdították az Európában állo­másozó 24. gyalogezred parancsnokságától, az­zal vádolva, hogy legénységét pártoskodó politi­kával igyekezett befolyásolni az 1960-as válasz­tásokban való részvételre. Baloldalinak nevezett demokrata párti politikusokat, köztük Mrs. Roo- seveltet is. Walker politikai álláspontja szélsőségesen jobb­oldali. Fasiszta irányzatúnak lehet minősíteni. Nyilatkozatában nemcsak elvakult kommunista ellenességről tesz határozott kijelentést, hanem kommunista behatolásról beszél a kormányban 30 évre visszamenően. Azt állítja, hogy “5-ik osz­ló])” létezik az iskolákban és más közintézmé­nyekben. Kijelenti, hogy' azért hagyja ott a had­sereget, mert ott korlátozzák szabadságát és a hadseregnek saját belátása szerinti vezetését, ami abból áll, hogy kioktathassa katonáit az “ellen­ség” igazi kilétéről és milétéről. Hazáját ezentúl polgári minőségben fogja szolgálni, mondotta Walker, akiről köztudomású, hogy tagja a John Birch Societynak. Walkerről valószínűleg rövidesen hallani fogunk olyan környezetből, ahonnan az amerikai nép ér­dekei ellen csoportosuló szélső .jobboldali elemek intézik aljas támadásaikat. A hadsereg parancs­noksága elfogadta Walker lemondását. Tiltakozik az egyetemi ifjúság % Napról-napra szaporodó bizonyítékok mutatnak rá arra, hogy milyen romboló hatással van az amerikai demokratikus jogokra a Legfelsőbb Bí­róság döntése az Amerikai Kommunista Párt el­nyomására. De biztató jelenségek is vannak arra, hogy az amerikai nép hagyományos szabadság- érzelmei felülkerekednek és harcos ellenállás fej­lődik ki a reakció intézkedései ellen. A newyorki egyetemi ifjúság gyönyörű példáját szolgáltatja a demokratikus jogokban való hitének és ragasz­kodásának, mert szembeszáll az egyetemek veze­tőivel, akik szolgamódon behódoltak a reakció irányvonalának. A műit hónapban történt, hogy a Queens Col­lege diákjainak vitaklubja meghívta Benjamin J. Davis kommunista vezetőt előadónak. Az egye­tem elnöke, Harold W. Stokes megakadályozta az előadás megtartását. Az összes városi egyetemek elnökeiből álló Adminisztrációs Tanács ezután ha­tározati javaslatban tilalmat rendelt el, hogy a Kommunista Párt tagjai ne tarthassanak elő­adást az egyetemeken. “A Legfelsőbb Bíróság legutóbbi intézkedése az Egyesült Államok kommunista pártjára vonatko­zóan”, volt a Tanács indokolása a határozat hoza­talára. Az iskolavezetők eljárása először a diákok kö­rében okozott felzúdulást. A N. Y. Times vezér­cikkben élesen elitélte a határozatot, hogy a Ta­nács megindokolása “sérti a fakultás és a diák­ság intelligenciáját.” Rövidesen ezután Mr. Davis meghívást kapott a Columbia Egyetem Action nevű politikai cso­portjától, hogy vegyen részt egy előadáson, ame­lyen több szónok “Az Elméleti Szabadság és a Szónoki Tilalom”-hoz fog hozzászólni. A City College területén több mint 1,000 diák 2 órás szabadtéri gyűlést tartott, amelyen az egyik felszólaló Samuel Hendel, az egyetem poli­tikai tudomány osztályának elnöke volt. A Ta­nács tilalmi határozatának jogi megalapozását úgy jellemezte, hogy “elképesztően rossz és ha­mis.” A gyűlésen megszólaltatták Benjamin J. Da- vis-t is, akinek üzenetét szalagfelvételen hozták el. “Ha megengedik, hogy ez a tilalom fennálljon, akkor az elméleti szabadság az ablakon repül ki”, mondotta a Kommun N PéW titkára. A Columbia Egyetem fórumán Mark Lane ál­lami képviselő is az elméleti szabadság és véle­ménynyilvánítás 'szabad gyakorlása mellett szó­lalt fel. Mr. Davis kijelentette, hogy “Moszkva minden aranya nem vásárolhatna ilyen publici­tást, mint amit a tilalom megindított. Több hely­re meghívták, még a Wisconsin Egyetem is fel­kért, hogy beszéljek ott,” A City College diákjai harsány “igen”-nel fe­leltek arra a kérdésre, hogy hajlandók-e az elő­adások bojkottálásával kifejezni tiltakozásukat a szólásszabadság megsértése ellen. Nyugat -Némefországban még mindig érvényben vannak a hitleri törvények Méltán kelthetett megdöbbenést az egész vilá­gon az a hir, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság rendőrsége letartóztatott egy jugoszláv tiszt­viselőt Münchenben. Lazar Vracaric, aki egy nagy zágrábi állami vállalat vezetője, üzleti utón járt Nyugat-Német országban amikor Adenauer rend­őrsége elfogta azzal a váddal, hogy a második világháború alatt több német katona lelövésében bűnrészes volt. A hivatalos rendőrségi jelentés azt is megemlíti, hogy Vracaric náci-ellenes harc folyamán követte el az ellene emelt vádakat. Az eset még a polgári közvéleményben is mély megütközést keltett. A sajtó rámutat arra, hogy ez az első eset, amikor egy második világháborús ellenállót, aki a szövetségesek oldalán küzdött, német katonák elleni “bűncselekmény” vádjával vonnak felelősségre! Hát már ide jutottunk 16 évvel a tömeggyilkos fasizmus leverése után. Ki meri még tagadni, hogy a bonni rendszer nem Hitler nyomdokain jár? A jugoszláv üzletembert annak az elfogató­parancsnak az alapján tartóztatta le a müncheni rendőrség, amelyet a náci megszálló hatóságok bocsátottak ki 1941-ben Jugoszláviában! Tehát a németek őrzik a hitleri rendelkezéseket és ma is azt tekintik érvényesnek. Ezek után senki előtt n^m lehet kétséges, hogy a németek semmit nem változtak, futhatatlan gyűlöletet táplálnak magukban mindazokkal szem ben, akik harcoltak és küzdöttek Hitler elleti. Meglapulva, ugrásra készen várják azt a pillana­tot, amikor szabadon engedhetik vadállati ösztö­nüket. Mikor fogják végre belátni politikánk vezetői ott Washingtonban, hogy milyen veszélyes fene­vadat támogatnak és segítenek. Milliárdokat ad­tunk a nyugat-németeknek arra, hogy helyreál­líthassák nehéziparukat és ezzel lehetőséget biz­tosítottunk a számukra hadiiparuk kifejlesztésé­re. Kormányaink elvakult szovjetellenes politiká­ja folytán — akik már mindenütt és mindenben csak vörös posztót láttak és látnak — a NATO legerősebb tagjává vált Adenauer és társainak országa. De a vélt fenyegetés helyett nem sokkal nagyobb veszélyt idéztek-e fel mindezzel? A hitleri téveszmékkel megfertőzött németek lelkében soha nem szűnt meg a gyűlölet az ameri­kai nép ellen. Ha továbbra is jelenlegi politikán­kat folvtatjuk és növeljük a Bundeswehr erejét és NATO-beli befolyását, akkor arra ébredhetünk egy napon, hogy felelősségre vonják a második világháború amerikai katonáit is, mert a führer ellen mertek harcolni. Ennek bekövetkezte a németeknél csak hatalom kérdése. Ha meg van az erejük hozzá, akkor semmire nincsenek tekintet­tel. Jó lenne, ha Lazar Vracaric esete felrázná a világot és rádöbbentené az egykori Hitler-ellenes koalíció államainak kormányait — igy a miénket is ott Washingtonban — arra, hogy jó lesz ha felülvizsgálják a németekkel kapcsolatos politiká­jukat és letérnek arról a veszélyes útról, amely­re Adenauer és társai akarják vezetni őket. Nem jó játszani a tűzzel, mert mindent eléget­het. Nem jó szövetkezni azokkal, akik Hitler tör­vényeit követik! WWXAAA/WWIAAA/WWWWVWWWWWWIA/Wt Amerikai Magyar Sző Published every week by Hungarian Word, Ine, U* Kait . 18th Street, New York t, N. Y. Telephone: AL 4-039? awwwwwwwwMwwwwwwwwmvwMM *l4fixeté*t árak: New York Tarosában, as CSA-baa k Kanadában egy évre 17.00 félévre $4.00. Mindé» »Ai küií&dl órai ágba egy évre $10.0«, félévre $1.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom