Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-11-02 / 44. szám
Thursday, November 2, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZo 13 • 312 X2*=2893407c-r-2309801/3982 + 34050=898' >9472* IA SZÁMOK BESZÉLNEK | * írja Eörsi Béla <= a ° # 312 X2í=2893407c+2309801/3982 +34050=898'i 9472* Az amerikai élet számokban Az 1960-as év népszámlálási adatai lassan napvilágra jutnak a lapok és magazinok hasábjain. Sok érdekes felvilágosítást kapunk ezekből az adatokból. A jövedelem. Habár az amerikai statisztika nem hamisítja meg az adatokat, de nem is adja a való tényeket. Ez főként a jövedelem adataiban mutatkozik meg. Iparkodnak a jövedelem valódi elosztását eltitkolni és a nyilvánosságra hozott adatokat szépíteni. Ezt úgy érik el, hogy átférj és feleség jövedelmét összeadják (jelenleg sok nő rendelkezik külön keresettel) és ezt, mint családi jövedelmet mutatják ki. így a közölt számadatok szebben hangzanak, magasabbak és az általános jólét benyomását keltik. Ugyanakkor nem hozzák nyilvánosságra az igazi, úgynevezett reálbéreket, vagyis nem veszik tekintetbe a dollár vásárló értékét és az általános igények emelkedését. így a statisztika azt mutat ja, hogy mig az átlagos amerikai jövedelme 1960- ban $5,600 volt, addig 1947-ben csak $3,000. De más tényezőket sem vesznek számításba, mint pl. a dollár vásárló erejének-csökkenését. Pl. $5,600-t nem $3,000-rel kellene szembeállítani, hanem $4,000-rel, mert ennyi lett volna a vásárló ereje 1947-ben. Nem hozzák nyilvánosságra a statisztikai adatok azt sem, hogy mennyi feleség dolgozik, illetve kénytelen dolgozni, s nem veszik számításba a korai házasságok által előállott magasabb igényeket sem. Elég. tiszta képet kapunk az egyénre eső jövedelmet illetően, bár ezt is szépítve. A legmagasabb jövedelm pl. Delaware államban található. Hogyan lett ez a kis állam valóságos földi paradicsom? Úgy, hogy Delaware a korporációk (nagyüzlet) eldorádója. Ez az állam nyújtja a legkedvezőbb helyzetet a részvénytársaságoknak. Városainak nagy épületeiben megtaláljuk az üvégigjárató ajtókon Amerika legnagyobb korporációinak a nevét, s hivatalosan itt fizetik adójukat. Az egy főre eső jövedelem $3,013. Ezután következik Washington, D. C., ahol a lakosság fele jól fize tett államhivatalnok, másik fele pedig nyomorgó néger polgár. Itt 1960-ban $3,008 volt az egy főre eső jövedelem. New York és Kalifornia majdnem egyforma jövedelmet mutat ki. Connecticut jövedelme viszont — a gazdag és el őke 1(7 kisvárosok révén — kissé magasabb, mint e vezető két államé. A legalacsonyabb jövedelmet a déli államok mutatják ki, s ezek között is természetesen Mississippi vezet ($1,173), azután jön Alabama, Ar- konsas, So. Carolina. Ahol a szegénység a legnagyobb, ott van a legnagyobb jogfosztás. Vannak természetesen kivételek. Ilyen pl. Alaska, ahol a jövedelem majdnem annyi, mint New Yorkban, viszont a megélhetés jóval többe kerül, mint a 48 régi állam bármelyikében. Hawaii-ban is az átlagnál kissé magasabb a jövedelem, ami meglepő. Ugylátszik erre vezethető vissza, hogy ott nincs háborúskodás a fajok között. A-nők helyzete. Az utolsó félszázadban ezen a téren sok javulás észlelhető. Az eladó leánynak, vagy elvált asszonynak Alaskában van a legjobb esélye. Ha viszont kínai leányról van sző, az menjen San Franciscoija, mert ott állítólag 5 kínai férfi jutna eg.v kínai leányra. De Washingtonba ne menjen olyan fehér nő, aki férjhez kivan menni, mert ott a nőknek több mint fele férjezetten. A nők uj életét a családi statisztika világítja meg a legjobban. Száz év előtt a családfő eb ártotta szüleit, feleségét, felesége szüleit, leány- testvéreit, unokatestvéreit és nagynénjét. Vagyis a középosztály asszonyainak fő életforrása, volt a rokonoknál szegény rokonnak lenni. Ma a helyzet ezen a téren is megváltozott, még az özvegy anyák sem szívesen élnek gyermekeiknél, igy az átlagos család ma 3.7 személyből áll : apa, anya, egy gyermek, s minden tiz család közül hétnél már két gyermek van'. A U. S. News & World Report röviden a következőkben állította össze a statisztika eredményeit : Az átlagos amerikai ma fiatalabb, mint ezelőtt, vagyis 30 éves, mivel a háború óta sok gyermek született. Miagyarok A merikában A magyar menekülteknek volt hová menni és rövidesen több mint 70 telepese volt Uj Budának. UJ BUDA Iowa állam Decatur megyéjében volt. A terület, amit a telepeseknek kihasitottak, 7,680 holdnyi volt, a magyarországihoz hasonló növényzettel, éghajlattal. Az Újházi csoport megalakította a várost, amit először Uj Budapestnek akartak elnevezni, de mégis az UJ BUDA elnevezésnél maradtak. Kitervezték a várost, a város közepét Kossuth tér-nek nevezték el és abba szaladtak be a Washington, Jefferson, Damjanics, Petőfi és Garibaldi körutak. A többi utcákat is a szabadság nemzetközi és magyar hőseiről nevezték el. Minden utcát széles sugárútnak terveztek. A város-tervezők kitűnő képzett mérnökök voltak, akik remekül kitervezett épületeket emeltek a Kossuth téren. Az épületeken kivid kitervezték, kijelölték a népkerteket, gyermekjátszó helyeket. Terveztek egyetemet, hangversenytermet, képki- állitásra alkalmas termet, úgy ahogyan az Pesten volt. Megkezdték a szőlőtermelést, a Grand River völgyében célul tűzve ki a tokaji nemes bort; építettek szeszfőzdét, borospincéket. Meghonosították a lótenyésztést. A lovak egy- részét munkára használták, de kitűnő versenylovakat is neveltek. • "A Grand River völgy szebbnél-szebb erdői tele voltak százados hatalmas fákkal, ezekből építették a házakat. Egymásután emelkedtek a terjedelmes tornácos házak, kényelmesen berendezve. Újházi csoportja tehetséges, szorgalmas ernbé- rekbőí állott. Ott volt Pomutz György, a volt komáromi 48-as rendőrfőnök, aki Újházival együtt érkezett UJ BUDÁ-ra. Nem restelve a legnehezebb munkát sem, segített fákat kidönteni. felfü- részelni és házakat építeni. Az épületek elkészítése után Pomutz, Takács és Kovács gazdálkodni kezdtek hat kilométerre Újházi földjétől. Pomutz a telepeseket mindenben segítette; ha betegek Voltak, ápolta őket; főzött jó magyaros ételeket, megszervezte a mosodát, biztatta a csüggedőket. Otthont akart teremteni a kivándorolt magyaroknak, hajtotta az úttörői lelkesedés. Be is bizonyította; hogy habár a katonai kiképzésen kívül nem volt szakmai kiképzése, erős akaraterővel, kitartó munkával tudott alkotni, egy uj várost alapítani. Pomutz 1861-ben, a polgárháború kitörésekor otthagyta békés foglalkozását, beállt Lincoln hadnnMw\Ann/wv«Movuvwwv<An/evvvt/tinAAAn/uw^n Amerika lakosságának 70 százaléka városokban lakik, tiz év múlva ez a szám talán már 80 százalék lesz. A farmerek fele az utolsó évtizedben otthagyta a földet. Az úgynevezett amerikai középosztály (a .jövedelmet figyelembe véve) majdnem i/á részét teszi ki a lakosságnak. Ezeknek a családoknak a jövedelme $7,000-1 ől $15,000-ig terjed, ami elégséges az úgynevezett középosztály életnívójának fenntartásához. Az Egyesült Államok lakossága 184 millió, tiz év múlva 214 miihó lesz. A fiatalok korábban házasodnak. mint tiz, vagy húsz évvel ezelőtt. Az idegenszármazásu lakosság eltűnőben van. A mai második, vagy harmadik generációnál majdnem teljesen lehetetlen megállapítani, hogy őseik idegenszármazásuak-e, vagy már a May- flowerrel jöttek ide? Az amerikai még mindig gyakran változtatja. lakóhelyét; minden öt ember közül egy más helyen lakik, mint egy évvel ezelőtt. A déli államok lassanként elveszítik az olcsó néger munkaerőt. 1900 körül a négerek 90 százaléka élt a déli államokban, ma ez a szám 60 százalékra csökkent. Milyen a tipikus amerikai család? A külföld részére szépített kép szerint apa, anya és két gyermek képezi a családot; ezek 5 szobás házban élnek, rendszerint az uj külvárosban (a házra még tartoznak), autójuk, televíziójuk, rádiójuk, sok-sok kis “appliance”-uk van, valamint kutyájuk, macskájuk; maguk vágják a pázsitot és a gyermekeiket college-ba akarják küldeni. A. T4UDAT VÁRPALOTA nyersvakolását megkezdték. A jövő év végéig végeznek a Duna felőli homlokzat befdésével. seregébe és újból fegyverrel kezében harcolt a szabadság eszméiért. UJ BUDÁN volt Dobozi Imre, aki 1848-ban a forradalmi hadseregben harcolt és osztrák fogságba esett. Onnan megszökve Londonba került, ahol 6 hónapig élt, várta, hogy megváltozik a helyzet Magyarországon és visszamegy. De az osztrák terror egyre erősebb lett és igy társaival, Varga Ferenccel, Madarásszal, Radnich-al és Maj- tényi-val Amerika felé indult. A Manchester nevű angol hajóval 22 napi utazás után New.Yorkba érkeztek, ahol azt se tudták, mihez kezdjenek. A nyelvet nem tudták, ügynökök vették körül őket mindenféle ajánlatokkal. Végre elhatározták, hogy az ismert Újházi településre, UJ BUDÁRA mennek. Nagvnehezen elkerültek Burlington, Iowa-ig, ahol lovakat, szekereket vásároltak és igy tovább menve, kalandos utazás után megérkeztek UJ Budára, ahol Újházi melegen fogadta őket. Dobozi a földeken dolgozott hűséges odaadással. Mindent elkövetett, hogy az uj-budai vállalkozás sikeres legyen. Amikor Újházi Texasba ment, Dobozi akkor is kitartott a többiekkel Uj Burán. A polgárháború is ott érte, Mint volt 48-as honvéd, kötelességének tartotta, hogy azon nal belépjen Lincoln hadseregébe. Az iowa-i tizedik lovasezredhez csatlakozott. Végigharcolta a háborút anélkül, hogy megsebesült volna. Háború után visszament Uj Budára, 1876-ban földet vásárolt, azon gazdálkodott. 1885-ben, 58 éves korában halt meg, maga után hagyvva 215 akernyi birtokot, melyet 9 gyermeke vett át. A gyermekek felnőttek, az uj budai 215 acre föld kevésnek bizonyult számukra és igy legtöbbjük a közeli Davis City-ben telepedett le. Dobozi Imre három gyermeke Uj Budán maradt, Dobozi István, Dobozi Ferenc és nővérük Mrs. J. L. Priest, akiknek a földjük ott van, ahol az eredeti Uj Buda volt. A Dobozi család még mindig ott él. Tiz évvel ezelőtt újságírók felkeresték az akkor 84 éves Dobozi Ferencet, aki elmondta a történeteket, amiket apjától hallott. Elmondta, hogy apja és barátai hogyan veszi tét-' lék el hazájukat és az óhazához hasonló uj hazát akartak megalapítani. Az cresses, tornácos házakat, istállókat, szőlőlugasokat épen úgy megépítették, mint Magyarországon. Búzát, burgonyát és mindenféle zöldséget termesztettek, óriási szőlő-ültetvényük Volt és a legjobb borokat termelték. Lovaik egész Iowa-ban hivesek voltak. A régi iowaiak a legnagyobb tisztelettel voltak a magyarok iránt, mondta a 84 éves Dobozi Ferenc. Egv másik uj-budai telepes Kompolti 48-as had seregbeli őrnagy volt, aki nemcsak, mint katona, de mint lelkes forradalmár is harcolt az osztrákok ellen. Ezzel ki is érdemelte a különleges elbánást, amikor hadifogságba esett. Hét éven keresztül lábai rövid láncra voltak verve, úgyhogy amikor kiszabadult csak kis lépésekkel tudott járni. Kikerült Amerikába és Uj Budán telepedett le. Ott barátságot kötött Pomutz György-gyel. Kompolti utászmérnök volt és Pomutz-zal együtt tervezték UJ Buda továbbfejlesztését. A konstruktiv munkába beleszólt a polgárháború, de Kompolti testi fogyatékossága miatt nem lehetett katona és igy polgári tanácsadója lett a 15-ik iowai ezrednek és mint utászmérnök kitűnő szolgálatot tett az ezrednek. Egy visszavonulás alkalmával nem tudott elég gyorsan menetelni, igy a déliek elfogták, kegyetlenül elverték és kidobták az országúira. Ez Tennessee államban történt, ahonnan Kompolti gyalog indult az iowai Uj Buda felé, mert ott remélt megnyugvást és otthont találni. Rossz lábaival rótta az országutat, ha valakitől kérdezett valamit, szóba sem álltak vele, hiszen angolul nem tudott. Egy Bechtold nevű német kereskedővel jött össze az utón, akinek elmondta, hogy útjában a négerek voltak a legszívesebbek hozzá, megengedték, hogy kunyhóikban éjszakára meghúzódjon, megosztották falatjukat vele. Az öreg Kompolti sose érkezett vissza az ígéret földjére, Uj Budára. Coloradoba került, ahol mér- nökösködött. Egy alkalommal kinn járt a hegyek között, a sziklákat mászta, elvesztette az egyensúlyát és belezuhant a szakadékba. A 48-as öreg harcos, messze a magyar hazától, de messze az uj hazától. Uj Budától is, a coloradói hegyekben lelte halálát. E. S. * (Folytatjuk)
