Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-11-02 / 44. szám
SZAVAZZUNK A MUNKÁSPÁRTRA New York város szakszervezetei elhatározták, hogy nem lesznek többé a két vezető politikai párt üres ígéreteinek félrevezetett eszközei. Megalakították saját politikai pártjukat, a Brotherhood Party-t és november 7-én uj, számottevő erőként vonulnak be New York város politikai életébe. Ennek a tényezőnek a város munkás- és kisebbségi nemzetiségi lakossága szempontjából óriási jelentősége van. A szak- szervezeti tagok, a néger, a portorikói és más nemzetiségi polgárok, közös összefogással saját pártjukon keresztül gyakorolhatnak nyomást a megválasztott politikusokra, hogy Ígéretek helyett tettekkel gondoskodjanak elhalaszt hatatlan szükségleteik teljesítéséről. Idővel ezek az elhanyagolt polgárok saját soraikból választanak majd képviselőket a városi, az állami és a szövetségi kormányba is. A Brotherhood Party programnyilatkozatát lapunk más oldalán közöljük. Nagyjából ezek a követelések képezik a város lakóinak legsürgetőbb szükségleteit. New York az átlagos munkabér terén a 19-ik helyet foglalja el az ország nagyvárosai között. A luxus bérpaloták és hotelek árnyékában nyomortanyák és faji gettók terpeszkednek. Iskolarendsze rünk, közlekedési eszközeink leromlottak. A faji megkülönböztetés a közélet több szintjén, de különösen a lakóhely, az iskolák és a munka- és kereseti lehetőség terén érezteti káros hatását. Azonnali kitartó és becsületes intézkedésekre van szükség ezen problémák megoldásának életbeléptetésére. A Brotherhood Party ebben az évben Wagner polgármester újraválasztását támogatja, abban a reményben, hogy — megszabadulva a Tammany Hall korrupt és kényszerítő hatalmától — a demokrata párti jelöltek nagyobb figyelmet fognak fordítani a nép követeléseire. A Demokrata Párt korrupt gépezete ellen fellázadó párttagság, a liberálisok és a Brotherhood Party szervezett fellépése bizonyos biztosítékot nyújt erre a lehetőségre. A Brotherhood Party megalakulásának mélyebb és mesz- szebbható jelentősége abban van, hogy átlépte az amerikai szakszervezeti mozgalom eddigi hivatalos álláspontját, amit a vezetőség a munkásság érdekeivel és a haladás szellemével szöges ellentétben elfoglalt. Az AFL vezetősége évtizedek óta visszatartotta az amerikai munkásságot attól, hogy szervezett politikai akciókat vezessen, vagy hogy munkáspártot alakítson. Ezzel teljesen átengedte az ország vezetését az ipari és pénzügyi monopóliumok képviselőinek kezébe. George Meany ma is aktivan segíti a reakció politikájának érvényesülését úgy belföldön, mint a külpolitikában. Romboló következményei széles körben kézzelfoghatóan észlelhetők és a munkásság helyzetének leromlását vonják maguk után. . . A Brotherhood Party-hoz hasonló megmozdulások az ország más vidékein is folyamatban vannak. Ezeknek megerősítése elsőrendű, fontos feladat. A munkáspártok jogos népi követelései meg fogják nyerni a széles néptömegek támogatását. így lehetővé válik annak a szervnek a felépítése, ami olvan nagvon hiányzik az ország politikai életéből, EGY ERŐS ORSZÁGOS MUNKÁSPÁRT. November 7-én szavazzon minden newyorki polgár és családtagjai a Brothehood Partyra. Ezzel lehetőséget ad a munkásság önálló politikai pártjának kifejlődésére és megerősítésére, hogy ezen keresztül a nép is hozzászólhasson az ország közügyeinek vezetéséhez. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y Vol. X. No. 44. Thursday, November 2, 1961 . NEW YORK, N. Y ... . . _______________________ Szűnjön meg az &tomrobhantás! Csak a teljes leszerelés tudja megoldani az emberiség problémáját A Szovjetunió által folytatott atomfegyverkisérletek az általános leszerelés sürgős i megbeszélésére és az atom-. fegyverek termelésének azonnali megszüntetésére kell, hogy osztökélyék az egészségért, a jövő generáció jólétéért, de még inkább az atomháború általi saját megsemmisülése miatt aggódó emberiséget. Az atomtudósok közt fennálló ellentét az atomeső káros hatásának arányára vonatkozóan nem változtat azon a tényen, hogy az atomrobbantások megmérgezik a légkört és hogy ez évekig káros hatással lesz az emberiség egész ségére és fejlődésére. Ezért a világ népeinek azon rétege, amely törődik az emberiség jólétével, az atombomba első megjelenése óta küzdött az atomfegyverkisérletek beszün tetőséért. A mi sajtónk és lapunk olvasói kezdettől fogva támogatták ezt a küzdelmet. Leszögezzük, hogy jelenleg is ellena vagyunk mindenféle atomfegyverkisérletnek. Most, amikor a Szovjetunió a körülmények kényszerítő hatása alatt arra az elhatározásra jutott, hogy felújítja atomfegyverkisérleteit, azt látjuk, hogy azok a háborús erők, amelyek a McCarthyz- mus bevezetésével és a terror módszereivel üldözték annakidején a béke harcosait, ma I hisztérikus arányőkat öltő A SZEMÉLYI KULTUSZ KÉRDÉSE AZ SZKP. XXII. KONSRESSZUSÁH A küldöttek egyhangúan megszavazták Sztálin holttestének eltávolítását a Lenin Mauzóleumból A Moszkvában ülésező szovjet pártkongresszus 5,000 küldötte megvitatta a személyi kultusz és dogmatizmus kiküszöbölésének kérdését. A felszólalók mind hangsúlyozták a párton belüli demokrácia fejlesztésének fon tosságát. Ennek kapcsán mutattak rá azokra a hibákra és túlkapásokra, melyeket Sztálin idejében követtek el a 3ü-as évek tisztogatásai és a rákövetkező időszak folyamán. A személyi kultusz kérdését a pártellenes csoport tevékenysége hozta ismét az előtérbe. Köztudomású ugyan is, hogy 1956 februárjában, a XX. kongresszuson élesen megbírálta a párt vezetősége a demokratizmust és a szocialista törvényességet megsértő módszereket, amelyeket Sztálin alkalmazott. Ugyanekkor vetették el a dogmatiz- must és a háború elkerülhetetlenségét hirdető nézeteket és helyette a két rendszer békés együttélésének lenini elvét fogadták el. A XX. kongresszus után, 1957-ben a párt elnökségében j helyet foglaló Vorosilov, Molotov, Kaganovics, Malenkov és Sepilov vezetésével működő csoport akadályozni akarta a XX. kongresszus határozatait. Az elnökségben sikerült többséget szerezniük és megkísérelték Kruscsev eltávolítását a párt első titkári funkciójából. A párt első titkárát a Központi Bizottság bízta meg hivatala betöltésével és ezért Kruscsev összehívta ennek tagjait és ismertette előttük az elnökségben folyó vitát. A Központi Bizottság, a XX. kongresszus határozatainak megtagadása miatt s pártellenes tevékenységükért, kizárta az említett 5 személyt tagjai sorából és jóváhagyta első titkárának politikáját a kapitalista és szocialista országok közötti békés egymásmelleit élés meg valósítása érdekében. A Központi Bizottságnak ez a nevezetes ülése 1957 júniusában játszódott le. A közbeeső időben, 1959-ben összeülő jXXl. pártkongresszus különleges feladat — a hét éves terv javaslatának megvitatása és elfogadása — céljából jött össze. Ekkor nem volt idő és alkalom a párt belső kérdéseinek és az elvi problémáknak a megvitatására, így tolódott ki a mostani kongresszus idejére ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalása. (Folytatás a 10. oldalon) tiltakozást szerveznek a Szovjetunió ellen. Figyeljük meg, hogy a nagy címfeliratok nem a min- j den fajta atomrobbantások [ veszélyét ordítozzák, hanem csakis a szovjet kísérletek ve-! szélyére mutatnak rá. Figyeljük meg a N. Y. | Times tudósítójának, Walter Carlson-nak jelentését (okt. 30.) egy tüntetésről az ENSz és a Szovjetunió ENSz-kül- döttségének épülete előtt. Egy “uj szervezet... uj feliratokkal ... de sok régi és j ismerős arccal” tüntetett, j “Köztük volt dr. Fábián Béla, j Rév. Kovács Imre, a 69. utcai; református templomból, az ukránok az ismerős, kissé ko-1 pott feliratukkal: ‘Oroszok tá- \ vozzatoky Ukrajnából’. Egye- j sek áhítattal üvöltötték: “God Bless McCarthy”, mondja a jelentés. Nem. Ilyen urakhoz nem i csatlakozhatunk az atomrob- ! hántások elleni véleményünk j i kifejezésében. Támogatjuk azonban India ! delegátusát az ENSz-ben, aki ■ minden atom robbantás azon- j nali megszüntetésére nyújtott I be ajánlatot. Ezt viszont az Egyesült Államok megbízottja, Arthur Dean, élesen kifogásolta, mondván, hogy az összehasonlítás helytelen, hiszen mi szerényen csak jelentéktelen hatású bombácská- kat robbantottunk a föld alatt a Szovjetunió nagy erejű kísérleteivel szemben. Az aggódó emberiség tisztában van azzal, hogy minden atomfegyver kísérletnek célja: atomfegyverek gyártása. Atombombák gyártását háborús célokra indították meg. Hatásukat Hiroshimá- ban és Nagaszakiban próbálták ki és azóta is nagy lendülettel haladt előre fejlesztésük. Egy percig sem volt kétség aziránt, hogy az atomfegyvereket a Szovjetunió és a többi szocialista állam megsemmisítésére tervezett hábo•u eszközének szánták a nyugati hatalmak, amelyek egy- deig egyedül voltak az atomfegyver birtokában. Ven-e alapja a Szovjetunió íltal felhozott indokoknak, ímelyek a kísérletek feluji- ;ására késztették? Figyelem- ae kell venni azt, hogy amikor 1958-ban önállóan abbahagyta a kísérleti robbantásokat, tisztában volt azzal a hátrányos helyzettel, amelyben a nyugati hatalmakkal szemben állott, amely ok kor ■ háromszor annyi kisér ko rob hántással rendelkeztél mint a Szovjetunió. A N. Y. Times a . héten vezércikkben ezt ir; : “Országunk védelmi és biztonsága — tehát maradása — megkívánj hogy a halál eszközeit jobba megismerjük. .. Az Egyesük Államoknak csak egy módja van ezt az ismeretet megszerezni, ha felújítja a légkörben folytatott kísérleteket.” A Szovjetunió póz osan ilyen, a saját országa népe védelmére való hivat!, ássál végezte atomkisérletei . azzal a megerősödött háború veszéllyel szemben, amit a nyugati hatalmak megteremtettek a II. világháború befejezése óta. Valódi-e ez a háborús veszély? Mit mondanak a tények? A német militarizmust, a- melynek évtizedek óta kidolgozott világhódító tervei vannak, az amerikai monopóiha- talmak szövetségesül fogadták és háborús ütőerejét any- nyira megerősítették, hogy az ma Hitler hadi felkészültségénei is nagyobb. Azok a német erők, amelyek két borzalmas világháborút indítottak meg és több mint 50 millió ember halálát okozták, az atomfegyver birtokának reményében hangoztatjuk tervüket a II. világhá(Folytatás a 10-ik oldalon) WWVIAAlWWIMMMMMWIMIAAMMMVMAAMWIMMnMMMMWVWUWWAMWAAMWMAMAMUWWin MAGYARORSZÁGI HELYZETE Nem a szociális származás, hanem a tehetség lesz az egyetlen feltétele a főiskolai felvételnek. — A protestáns egyházak a kormány gazdasági és társadalmi célkitűzését támogatják Az amerikai magyarnyelvű polgári sajtó és a jobboldali szervezetek állandó céltáblája Magyarország. Sűrűn lövik feléje mérgezett nyilaikat, amelynek az a célja, hogy az Egyesült Államokban élő nagyszámú magyarságban azt a hitet keltsék, hogy szülőföldjükön rosszul mennek a dolgok és az élet elviselhetetlen. Kedvenc témájuk közé tartoznak a volt középosztály elnyomásáról és háttérbe szoritásáról szóló beszámolók és az egyház valamint a papok üldözéséről szóló “történetek.” A napokban a N. Y. Times két oly hirt közölt, me lyek kihúzzák a talajt ezeknek a propagandistáknak a lába alól és rádöbbenthetik az olvasókat az igazságra. A N. Y. Times elmúlt vasárnapi számában közölték Kádár János miniszterelnök nyilatkozatát, amelyet a parlament előtt tett mielőtt a moszkvai XXII. szovjet párt- kongresszusra utazott. Ebben a három órás nyilatkozatban, amelyet a nyugati sajtó akkor elhallgatott és csak most közölt, a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány számításba vette az egyetemi és főiskolai felvételeknél ezentúl nem helyez súlyt a szociális származásra. A tehetség az egyetlen követelmény, am'- tekintetbe vesznek. (Folytatás a 10-ik oldalon)
