Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-10-26 / 43. szám

2 HÉTVÉGI LEVÉL írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. mmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmKi KESERŰ PIRULA A Berlin körül támadt vihar zsivajában a népi Kína UN-tagságának az ügye pillanatnyilag hát­térbe szorult. Voltunk néhányan, akik abban re­ménykedtünk, hogy a Kennedy-adminisztráció — Adlai Stevenson-nal, mint szószólóval az Egye­sült Nemzetek fóruma előtt — józanabb, egész­ségesebb álláspontra fog helyezkedni ebben a vi- lágíontosságu kérdésben, mint tette a Didles-féle meredek-politikával megmételyezett Eisenhower- rezsim, de akik ilyen derülátó illúziókban ringat­tuk magunkat, egy újabb csalódással gazdagod­tunk a minap, amikor ifjú elnökünk szükségesnek látta (csak ö tudja, miért) határozottan kijelen­teni, hogy a kínai kérdésben az Egyesült Államok magatartása egy jottányit sem változott: tovább­ra is kitart ama — szerintem menthetetlenül os- to a — felfogás mellett, hogy a kínai népet az erő za’ kai Formózára átültetett Chiang Kai-shek képviseli:. . Pedig a vak is látja, hogy — ha Washington a feje tetejére áll is — a népi Kina előtt az Egye­sül; Nemzetek kapuját zárva tartani többé nem lehet. Ha az uj tagállamok nem is szaporították volna oly lényegesen azoknak a számát, akik a múltban is szembeszálltak Washington makacs- in' idén logikát kignnyoló álláspontjával, akkor is csak egy-két évi idő kellett volna ahhoz, hogy a washingtoni nyomás alatt álló “támogatók” nagy része szép lassan észhez térjen és csatlakozzék azokhoz, akik világosan felismerték, hogy egy “világtestület”, amelyből 650 millió lélek törvé­nyes képviselete ki van rekesztve, egyszerűen nem méltó arra, hogy “világ”-fórumnak nevezze magát. A csupb színes nemzetekből álló uj tagál­lamoknak a felbukkanása természetesen estik siettél i ezt az észheztérési folyamatot és amihez máskülönben talán néhány évre lett volna szük­ség, az most — az uj tagállamok segítségével — néhány hónap alatt nyélbeüthető lesz: népi Kina el fogja foglalni az őt megillető helyet az Egye­sült Nemzetek kebelében... Tavaly ilyenkor — az október 13-i számban — ugyanerről a témáról elmélkedve, a következő kérdést vetettefn fel: "Mit ért el a mi külügyi vonalvezetésünk — amely folyton hangoztatja a U. S. béketörekvé­seinek az őszinteségét —, ezzel a halogatással, amelynek napjai szemmelláthatólag meg vannak számlálva? Csak egyet: a nemzetközi viszonyok további elmérgesítését. Ezt roppant nehéz össze­egyeztetni kormányunk békenyilatkozataival. Bár Washington közismerten rövidlátó, annyira vak mégsem lehet, hogy ne lássa meg a szavazatok folyton csökkenő arányszámában a figyelmeztető írást a falon: “hamarosan kisebbségben ma­radsz!” Hiszen napnál világosabb, hogy ha a jö­vő évben egyetlen uj tagállamot sem vesznek fel az ENSz kötelékébe, még akkor is ez az arány- szám tíz Egyesült Államokra nézve csak kedve­zőtlenül alakulhat. Nem kell hozzá több mint az, hogy néhány jelenlegi támogatója “tartózkodó­vá” váljék (s Washington kiválóan ért ahhoz, hogy még a támogatóit is kiábrándítsa!) és a jelenlegi “tartózkodók” közül néhányan (kivált az újabb tagállamok között van erre lehetőség) át­álljanak a népi Kina tagságát támogatók csoport­jába — és a “kolosszális győzelem” ezeké lesz, nem Washingtoné! Ha egy év nem elégséges er­re, hát kettő egész biztosan elegendő lesz. És ak­kor — kérdem tisztelettel — mi volt a praktikus értelme ennek a szinte mániákusan makacs ma­gatartásnak?” “Az Egyesült Államok kénytelen lesz elfogadni és lenyelni egy olyan szituációt, aminek tizenegy éven át kézzel-lábbal-zsebbel ellene volt és ez nem fogja öregbíteni a tekintélyét a világ többi népei­nek a szemében. Az általános -felfogás e népek kö­rében az lesz, hogy Amerika tüzzel-vassal hada­kozott egy olyan ügy érdekében, amelyet a világ népeinek nagy többsége helytelenített és elitéit egy évtizeden át, csak nem volt elég függetlensé­ge, ereje és lehetősége ezt az álláspontját meg­felelő módon hangoztatni. . .” De most már van! A 101 tagállam nagytöbb­sége nem hajlandó letagadni a 650 milliós ~: ; AMERIKAI MAGVAK SZÓ Thursday, October 26, 1061 Kina létezését és megtagadni egy ilyen hatalmas országtól azt az elemi jussát, hogy a többi nemze­tek között elfoglalja méltó helyét. Bizony mon­dom: Kennedy okosabban tette volna, ha ezt a légii többi nyilatkozatát Íróasztal fiókjában felej­tette volna. Akkor könnyebb lett volna a jelen­legi adminisztrációnak lenyelni azt a megalázta­tást, amelyben része lesz. amikor az Egyesült Nemzetek — ünnepélyes ker.eték között — tag­jai sorába iktatja a világ -legnagyobb nemzetét, amelyet a mi kormányzatunk több mint egy év­tizeden át minden elképzelhető eszközzel és ürügy gyei igyekezett e világfórumból kirekeszteni,... Ez bizony keserű pirula lesz! a Szovjetunióval, “mert a világgal való alkudo­zásunk mm gyengeségünk eredménye.” A külügyminiszter kihangsúlyozta, hogy USA úgy katonailag, mint diplomácüűlag erősebb, mint a Szovjetunió. Szerinte Kruscsev tisztában van ezzel és itt az ideje, hogy népünk és az egész vi­lág is tisztában legyen ezzel a ténnyel. Rusk kül­ügyminiszter bízik a jövőben és szerinte nem kell félni, hogy Moszkva félremagyarázza “békés gesztusainkat.” Tárgyalunk, de közben provokálunk Dean Rusk külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy nincs semmi ok arra, hogy ne tárgyaljunk Pénzt kérnék a kongói műveletekre A múlt héten hir jött arról, hogy az ENSz kon­gói műveleteire nincs több pénz. Most ismét ti nagygyűlés elé viszik a kérdést, mert továbbra is a Kongóban akarják tartani az ENSz-csapatokat. A november és decemberi kongói katonai költség- vetésre 20 millió dollárt kérnek. 16,000 főnyi UN csapat van a Kongóban. BÜSZKÉK VAGYUNK LAP8IIUA Olvasóink bizonyára szivrepesve, esetleg könnyes szemmel, de minden kétséget kizá­róan a megelégedés érzésével olvassák mai lapszámunk 4-ik oldalán közölt “A Magyar 2-ik ötéves Terv” cimü cikket. Amint a cim is elárulja, ebben a cikkben arról a tervről van szó, amit a Magyar Népköztársaság kor­mánya lefektetett abból a célból, hogy a kö­vetkező öt esztendőben a termelés minden­irányú fokozá­Hungary Cuts Pnces sával az ország BUDAPEST, Hungary, Oct. ... . . . Í6 (API—Hungary’s Comma- .lotetet es a ma- ni.st regime ordered price cuts gyár dolgozók today on a wide range of etSzÍnvonalát clothing articles and some other ? 1 eLszinvouaid.1 goods. The Ministry of Internal jelentős arány­ára Me cat prices "hy >>0 to ,>0 l>on pmelip per cent. The) Ministry .gave no 1 ' explanation foi its action. Meg kell ad­--------------------------------- rii, Magyaror­szág fejlődése elemi erővel halad előre. Akik szülőhazánkban látogatóban voltak az utób­bi években, de különösen ez év folyamán, boldogan szemlélték a2t a hatalmas válto­zást, ami most már a felszínen is és kézzel­foghatóan tapasztalható a magyar nép élet­módjában. Mert a látogatók érdeklődése el­sősorban erre irányul. Milyenek az életmeg­nyilvánulások ma, ahhoz képest ahogyan emlékeinkben élnek. Minden kormány ere­jének és helyes működésének próbaköve az, hogy milyen megélhetési lehetőséget és jó- módot tud nyújtani az ország népének és ho­gyan teryezi azt tovább fejleszteni. Hát csak el kell olvasni ezt a cikket, amely a magyar országgyűlés által elfogadott és törvényerőre emelt II. ötéves terv célkitűzé­seit ismerteti. Sok szám van benne, ez igaz, s sokan azt hiszik, hogy a számok nem érde­kesek, de biztosítjuk olvasóinkat, hogy EZEK A SZÁMOK “BESZÉLNEK” — Szép dolgokat mondataik arról, hogy ma­gyar testvéreink hogyan építenek szebb, jobb és boldogabb jövőt maguknak. Olyan kedves, szivet és értelmet megnyerő adatok ezek a számok, hogy az olvasó kedvet fog kapni arra, hogy másodszor is elolvassa és örömet fog lelni abban, hogy kiszámítsa: mennyivel is fognak többet termelni szén­ben, vasban, villamosenergiában — lakás­ban, kórházban, iskolában —, kenyérben, húsban, tejben — orvosban, tanítóban, kis­gyermek óvodájában és rengeteg másban, mindenben, amire az embereknek szükségük van. Akikhez nem jut el a hir Elhiszi ezt mindenki? Nem —, dehogy hi­szi! Ki nem hiszi el? Hát, elsősorban az, aki nem olvas róla. És sajnos, Magyar-Ameriká- ban ezrek vannak, akik nem olvashatják, mert az újság, ami kezükbe kerül, nem ir róla. Feltesszük a kérdést: létezik csak egy magyar származású amerikai is, akit nem érdekelne az .hogy mi történik Magyarorszá­gon? A felelet nyilvánvaló: nem létezik. Az Egyesült Államokban megjelenő magyarnyel vü lapok nagytöbbsége azonban mégsem ad olvasóinak igaz képet a magyarországi ese­ményekről, a magyar nép sorsának javulásá­ról. Még az az enyhébbik eset, ha nem ir róla; sokkal kegyetlenebb és btinösebb az az újság, amely félrevezető beállításban és bar­bár hazugságokkal uszítja honfitársainkat szülőföldjük és annak kormánya ellen. Ezt a cikket mutassuk meg ttzoknak az is­merőseinknek, akik még nem előfizetői a Magyar Szónak. Szerezzünk nekik örömet ve­le, hadd érezzék a magyar erőnek, a bizta­tóbb jövőnek, magyar testvéreik örömtelje- sebb, szebb életének sugárzását, ami ezek­ből a számokból kiáramlik. Jól fog ez esni nekik. Mi pedig büszkék lehetünk lapunkra, a Magyar Szóra, amely az újságírás felada­tait komolyan veszi és teljesiti. Az esemé­nyek őszinte és igaz közlője a mi sajtónk és céltudatosan szolgálja a haladást, az embe­riség célkitűzéseit. Ezt is megmondhatjuk is­merőseinknek. mert tényekkel huzhatunk párhuzamot a mi lapunk és más magyar­nyelvű sajtótermék között. De nemcsak magyarnyelvű újságok kö­vetnek ilyen, az újságírás etikájával ellen­kező eljárást. A N. Y. Times-nak is rosszul esik, hogy néha jót kell közölnie Magyaror­szágról. Október 17-én egy 8 soros kis cikket találtunk a lepedőnagyságu ujságlap sarká­ban, ahová a szem ritkán téved, amit az AP hírszolgálat küldött Budapestről okt. 16-iki keltezéssel. így szól: “Magyarország kommunista kormány- rendszere árleszállítást rendelt el a ruhá­zati cikkek széles terén és más árucikkek­re is. A Belkereskedelem minisztériuma 30-tól 50 százalékig terjedően vágta le az árakat. A minisztérium nem szolgáltatott magyarázatot eljárására.” Ez nagyon jelentős és nagyon örvendetes hir mindenki szántára, még ha semmilyen érzelmi szálak sem fűzik Magyarországhoz, mert hozzájárul az emberi jóléthez. Lám, ha az Egyesült Államokban a statisztika az áraknak csak egy százttlék egy tizedével tör­tént eséséről jelent, a N. Y. Times első olda­lon számol be az örvendetes eseményről, bár az ilyesmi csak idén.vszerü jelenség és a kö­vetkező hónapban már az árak újra szök­nek a magasba. A polgári lapok ilyen irányit hírszolgálati hullámzása előítéleten alapszik. Magyaror­szággal szemben “a kommunista kormány- rendszer” miatt viseltetnek rosszindulattal. Pedig az már köztudomású, hogy a magyar nép éppen ennek a kormányrendszernek kö­szönheti, hogy hazáját ilyen gyors iramban építheti, amit a többi, hasonló kormányrend- szerrel rendelkező szomszédnépek kölcsönös kisegitési programja óriási arányban elő­mozdít. Magunk részéről legjobb kívánságainkat küldjük a magyar népnek és kormányának és meg vagyunk győződve, hogy a kitűzött terveket sikeresen és időben teljesitik, amint azt a múltban is megtették már. Miután a mi kormányunk a külföldi segélyprogramja áldását nem terjeszti ki szülőföldünkre, mii csak annyival járulhatunk hozzá magyar testvéreink igyekezetéhez, ha kivesszük ré­szünket a világbéke megteremtésének mun­kájából, hogy minden néppel együtt, a ma­gyarok is békében és biztonságban élvezhes­sék munkájuk gyümölcsét. ' •

Next

/
Oldalképek
Tartalom