Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-10-19 / 42. szám

•- _ _ _•__ __ _ _ it Thursday, October 19 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ I Magyarország j AZ “ÉLELMEZÉS ÉS TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI INTÉZET” KUTATÓMUNKÁJA ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA MAGYARORSZÁGON A Budapesten működő “Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet” most jelentette meg a munkaközössége által összeállított “Táp­anyagtáblázat” IV. bővített kiadását. Mint dr. Tarján Róbert, az Intézet igazgatója a könyvecs­ke előszavában elmondja ezzel a kiadással kettős célt kívántak szolgálni. A csoportos élelmezés (üzemi konyhák, kórházak, napközi otthonok, üdülő táborok) vezetői részére gyakorlati segít­séget kívántak nyújtani, hogy munkájukat szak­szerűbben végezzék. Ugyanekkor a diéta-therá- pia utolsó éveinek eredményeit is figyelemmel kisérve, a beteg-élelmezés megkönnyítésére nem­csak a fehérje és szénhidrát átszámítási táblá­zatokat ismertetik, hanem több olyan anyag mennyiségét is megjelölték, amely ma világszerte a diéta-therapia érdeklődésének előterébe került. Igen éi'dekes a tápanyagtáblázat, amely külön­böző korú és foglalkozású egyének tápanyagszük­ségletét és a tápanyagokat tartalmazó élelmi­szercsoportok heti mennyiségét tartalmazza. A sokféle más irányzatú táblázatokat összefog­laló könyvecske első kiadása napok alatt fogyott el. Ez is bizonyítja, hogy a közönség milyen nagy mértékben kivánja ma már figyelembe venni a táplálkozással kapcsolatos tudományos alapú ki­kísérletezéseket. Ha e munkának megjelentetésével az Intézet a sokrétű feladatának csak egy részét teljesítette, ezért is érdemes megismerkedni a tiz év óta működő Intézet munkájával. Az intézetet a kormány 1949-ben hívta létre, az addig is működő Országos Közegészségügyi In­tézet élelmezésegészségügyi és népélelmezéskuta- tó osztályaiból. Az uj tipusu Élelmezéstudományi Intézetnek feladatköre rohamosan bővült, 1953- ban egyesitették az Egyetemi Diétikai Intézettel, ami az Intézet uj elnevezésében is kifejezésre ju­tott. Az Intézet feladatköre főbb vonásokban igy alakult ki: Az emberi táplálkozással kapcsolatos kutató­munka. Az élelmiszeripar és kereskedelem higiéniás feltételeinek javítására irányuló kutatás. Diéta-therapiás kutatások végzése. Diétás készítmények, dúsított élelmiszerek, védőételek és italok vizsgálata. Gyógy tápszerek, csecsemőtápszerek törzs­könyvezése. A táplálkozásban felhasznált különböző anya­gok és vegyszerek esetleges toxieitásának fel­derítésére irányuló kutatások. E kiterjedt feladatkör ellátására az Intézet osztályokat szervezett. Jelenleg a következő osztá­lyok működnek: biokémiai, fizika-kémiai, mikro­biológiai, élelmezésegészségügyi, táplálkozás-élet­tani és kórtani, diétikai, gazdasági és adminisz­trációs osztály. A biokémiai osztály kutatja az élelmezési nyersanyagoknak és ételeknek a szervezetre ki-, fejtett hatását. Vizsgálja a fehérjék, aminósavak, vitaminok, zsiradékok, szénhidrátok hatásmecha­nizmusát. A fizika-kémiai osztály feladata az élelmisze­rekben és ételekben előforduló nyomelemek meg­határozása, hatásmechanizmusuk vizsgálata. — Szervezetlen és szerves mérgező anyagok kimu­tatása, (táplálkozás) élettani és kórtani hatásuk tanulmányozása. A mikro-biológiai osztály feladatköre az élel­miszerekben és ételekben előforduló kórokozók kimutatása, hasítási termékeik és toxinjaik vizs­gálata. Az élelmezésegészségügyi osztály az Intézet ál­tal kidolgozott élelmezésegészégügyi szemponto­kat a gyakorlati életbe ülteti át. A táplálkozásélettani és kórtani osztály kutatja a szervezet és táplálkozás között fennálló kölcsön­hatás törvényszerűségét. Állatkísérleteket és em­ber megfigyeléseket végez egyes foglalkozási ágak és korcsoportok tápanyagszükségletének megállapítására és védettséget biztositó táplálko­zási mód kidolgozására. A diétikai osztály a betegélelmezés színvonalá­nak emelésére és a betegségeket megelőző ét­rendi szabályokra vonatkozó vizsgálatokat végez. Az Intézet működésének első éveiben egyes fel­vetődött kérdések megoldása állt előtérben, majd egyre inkább döntő súlyt nyert a programszerűen felállított témák kidolgozása. A témákat a Tudo­mányos Akadémia és az Egészségügyi Tanács tűzi ki az Intézet számára, számosat maguk az Intézet kutatói határozzák el, ezeken kívül a gya­korlati élet is sok megoldásra váró témát vet fel. • Az Intézet kutatói az elmúlt években nem ke­vesebb, mint négyszáz tudományos munkában ismertették egyes témák kidolgozását, eredmé­nyeit. Ezek nemcsak belföldi, hanem külföldi szaklapokban is feltűnést keltettek és visszhang­jaként nemcsak az Intézet, de tudományos dolgo­zóinak személyes kapcsolata úgyszólván az egész világra kiterjedően elterjedt. Ennek egyik meg­nyilvánulása, hogy az Intézet évtizedes jubileumi ünnepségére már eddig is számos külföldi tudós jelentette be részvételét. Ennek az ünnepségnek keretében, az Intézet kutatói az igazgatóval, dr. Tarján Róbetrttel, az orvostudományok kandidátu sával az élén, előadásokban számolnak be a leg­újabb kutatásaikról. • A sokféle munkát egy-egy osztály tevékenysége is jól tükrözi. Például a táplálkozásélettani osztály jelenleg két fontos néptáplálkozási problémakörrel foglal­kozik; ezek élettani hatását részben állatkísérle­tekkel, részben klinikai vizsgálatokkal támasztja al. Az egyik problémaköre az opitmális fehérje ellátás biológiai szerepe. így vizsgálják a sugár­zások (radioaktiv, izotóp, röntgen stb.) hatását a fehérjeellátás függvényében. Vizsgálatokat végez­nek, hogy a táplálékban előforduló fémnyomok milyen mértékben károsíthatják a szervezeteket, valamint, hogy ezeket a károsító hatásokat mi­ként lehet fehérjeszint változtatással kivédeni. Vizsgálják, hogy a különböző szénhidrátféleségek hogyan befolyásolják a szervezet fehérje anyag­cseréjét. Ezeknek a kísérleteknek célja az, hogy a csecsemők számára a szervezetük összhangjá­nak jobban megfelelő táplálékot tudjanak nyújta­ni. Biológiai vizsgálatokat végeznek annak ellen­őrzésére, hogy a füstgázokban (dohányfüst, gyá­rak füstje), valamint füstölt élelmiszereken (füs­tölt hús, sajt, stb.) milyen mennyiségű toxikus anyag található, hogy ezek biológiai károsító ha­tása milyen alakban jelentkezik és hogyan lehet ezeket a hatásokat kivédeni. Nagy témájuk a csontosodás és a csontképzésre ható tényezők vizs­gálata. Olyan érzékeny mérési módszert dolgoztak ki, amelynek segítségével az élő szervezetben megmérhető az organizmus mész tartalma. A vizs gálatok célja egyrészt annak megállapítása, hogy Színes, sokirányú, érdekes tervekről számolt be Szendrő Ferenc, az Irodalmi Színpad igazgatója a színház Népköztársaság utjai irodájában a sajtó egybegyült képviselői előtt. Elmondta, hogy a múlt évad jelentős fordulópont az Irodalmi Színpad életében s tevékenységében. Igyekeztek kikisérletezni: miképpen lehet a verset korszerű színpadi igénnyel bemutatni. Az eredmények és tanulságok arra mutatnak, hogy a munka lénye­ge, tartalma továbbra is a vers maradjon, még­pedig mindig a mondanivalóhoz illő köntösben, anélkül azonban, hogy a hatást keltő elemek el­nyomnák a költő voltaképpeni szándékát. Szendrő Ferenc ezután utalt arra, hogy elkép­zeléseiket a közönség érdeklődése többé-kevésbé igazolta. Tavaly ezren váltottak a műsorokhoz bérletet. Az idén háromezer bérlőjük van. Az üzemi előadások műsora is érdekes, örök Júliák címmel a világirodalom legszebb szerelmes költői alkotásait kötötték csokorba. A Medvetánc a ma­gyar irodalom humoros verseit mutatja be. A Megindul az erdő, az ellenállás, a partizánmoz­galom költészetét zenditi meg. A versmondás, a költészet további ápolása ér­dekében minden vasárnap délelőtt olcsó helyáru irodalmi matinékat szerveznek (belépődíj 8—10 forint egységesen). A műsoruk igen gazdag s egyes táplálkozási tényezők hibája következtében milyen csontelváltozások jelentkeznek, ezeket hogyan lehet korán felismerni és kiküszöbölni. A vizsgálatok további célja annak megállapítása» hogy csonttörések, csontsebek gyógyulását milyen táplálkozási tényezővel lehet elősegíteni. Természetesen figyelemreméltó a többbi osz­tály kutatómunkája is, amelyet profiljuknak meg­felelően végez. • Magyarországon, ahol a dolgozók a munkahe­lyeik éttermeiben ebédelhetnek, ahol a legtöbb csecsemő, kisgyermek napközi ellátásáról bölcső­dékben, otthonokban gondoskodnak; ahol a ta­nuló ifjúság sokaságát egészben vagy részben ellátják (diákotthonok, menzák, stb.) nagy jelen­tőséggel bir az Intézet működése. Ennek hatása megmutatkozik a háztartásokban is, és minde­nütt, ahol az emberek táplálkozásáról gondoskod­nak. Az Országos Élelmezés és táplálkozástudományi Intézet kutató munkájának gyakorlati eredménye­ként Magyarország lakossága egészségesebben táplálkozik, mint valaha. Ják Sándor, Budapest Teljesítette egész évi export­felajánlását a szerszámgépipar Harminchétmillió forintos túlteljesítés szeptember végéig A Kohó- és Gépipari Minisztérium Szerszám­gépipari Igazgatóságához tartozó üzemek idei fel­ajánlásaikban a többi között arra vállalkoztak, hogy egész évi exporttervüket 37,000,000 forint értékű termékkel túlteljesítik. A minisztérium vezetői az év első felében arra kérték az üzeme­ket, hogy ne az év végére, hanem korábban telje­sítsék felajánlásaikat. A harmadik negyedév termelési eredményeiről a Szerszámgépipari Igazgatóságon elmondták, hogy az iparág a 37 milliós felajánlását már szep­tember végére teljesítette. A siker fő részesei közé tartozik a Fémáru- és Szerszámgépgyár, ahol terven felül 21 MVE-ti- pusu esztergapadot készítettek exportra. A Bu­dapesti Szerszámgépgyár hét darabbal gyártott többet a brüsszeli világkiállításon nagydijat nyert E-400-as gépből. Példamutatóan teljesítet­te felajánlását, illetve háromnegyed évi tervét a DIMÁVAG, valamint a Pneumatikus és Hidrauli­kus Gépek Gyára is. Az előbbi különböző prése­ket, ollókat, az utóbbi pedig főleg csavarszivattyu kát készített és szállított külföldi megrendelésre. Dicsérendő a Debreceni Gördülőcsapágygyár és a Diósdi Csapágygyár exporttermelése is. Az első félévi munka értékelésénél az elmara­dók közé tartozott a Kőbányai és az Esztergomi Szerszámgépgyár. A kőbányaiak importcsapágy- hiány okozta elmaradásuk egy részét a harma­dik negyedévben pótolták, s most már biztosí­tottnak látszik ák éves terv teljesítése. Szeptem­beri tervét az Esztergomi' Szerszámgépgyár is teljesítette már, itt azonban lényegesen nagyobb erőfeszítések kellenek az elmaradás pótlására. érdekes lesz. A Pávatollak .anyaga a legszebb ma­gyar műfordításokból tevődik össze; az Irodalmi séta Pest-Budán a főváros költészetét szólaltat­ja meg; Liszt és Bartók a költészetben címmel a. muzsika két lángelméjéről vallanak a poéták. Kü­lön délelőttöt szentelnek a modern francia, a modern olasz és a német költészetnek. Megismer­hetik majd a vers barátai Karinthy Frigyest, a költőt. Ezenkivtil Móricz Zsigmond-matiné: Vi­dám szerelem című lírai összeállítás. Erich Käst- ner-müsor, balladacsokor egészíti ki a programot. A vidéki színházak legjobb előadói is bemutatkoz­nak majd a budapesti közönség előtt. A sajtótájékoztatón szó esett még az Irodalmi Színpad baráti körének megalakulásáról. Az ed­digi tapasztalatokat figyelembe véve, ezután is megrendezik a külső ifjúsági előadásokat is. Te­matikájuk mintegy irodalomtörténeti áttekintést nyújt a különféle korok költészetéről, irodalmá­ról. S végül Maróti Lajos fiatal poéta szerkesztésé­ben Tiszta szigorúság cimen sor kerül majd a fiatal költők estjére. Az Irodalmi Színpad első premierje október 19-én lesz Granadában történt, címmel Garcia Lorca, a nagy spanyol költő költészetét mutat * ják be. j GAZDAG MŰSORT ÍGÉR AZ IRODALMI SZÍNPAD

Next

/
Oldalképek
Tartalom