Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)

1961-07-13 / 28. szám

AZ AFL-CIO VEZETŐSÉGE VÁLTOZATLANUL REAKCIÓS Kikerüli a niunkásproblémák megoldását — Fontosabbnak tartja a hidegháború fejlesztését Az AFL-CIO központi bizottsága négynapos negyedévi közgyűlést tartott julius első hetében az ILGWU (nőiruha készitők) nyaralójában, de nem foglalkozott komolyan és behatóan a munkásosztályt érintő súlyos problémákkal. A szakszervezetek vezetői különösen kerülték annak az éles küzdelemnek a megtárgyalását, amely egyes uniók között dúl a hatáskör kérdésében. Ez a küzdelem az Industrial Union Departmenthez tartozó, a régi CIO iparilag megszer­vezett szakszervezetei és a szakmai szakszervezetek között folyik. Az Industrial Department vezetője, Walter Reuther, nem is vett részt a közgyűlésen. Ennek és más belső problé­máknak kivizsgálását egy erre kinevezett bizottság folytat­ja, amely csak részletes jelentést tett munkájáról a vezető­ségnek, miután a problémák megoldását még nem dolgozta ki. Ez a probléma nem újkeletű, még az AFL és CIO egye­sülése előtt fennállt és remények hangzottak el, hogy az egyesülés segíteni fogja a megoldásukat. Ám az automáció következtében leszűkült munkaalkalmak a problémát még súlyosbították, gyakoribb jelenség, hogy egyes szakszerve­zetek jogot formálnak más szakszervezetek által ellenőrzött munkaterületek munkásaihoz. Egymás területein folyik a “raid”-olás, ami az ellentéteket nagyban növeli. Egy idevágó ügyben egyhangú határozatot hozott a központi vezetőség. Ez a United Steelworkers és Sheetmetal Workers között, a Carrier Corporation munkásaira vonat­kozik. A vállalat Syracuse, N.Y.-i üzemében dolgozó 3,000 munkás a United Steelworkers unió tagja, akik 1960 már­cius óta sztrájkolnak. A Sheetmetal Workers Unió a sztrájk alatt betolakodott az üzembe és sztrájktörő tevékenységet fejtett ki. E kirivó eljárást a központi bizottság tagjai kény­telenek voltak elitélni és határozatban kötelezték a Sheet­metal szakszervezetet, hogy hagyja abba szabályellenes mű­ködését. A Sheetmetal vezetői nem mutattak hajlandóságot teljesíteni az egyhangúlag elfogadott határozatot és ez az AFL-CIO-ból való esetleges kizárásukat vonhatja maga után. A szakszervezeti mozgalom megoszlott erejét további gyen­gülés fenyegeti. Faji megkülönböztetés az uniókban Egy másik égető probléma a faji elkülönítés gyakorlása a szakszervezetekben. A. Philip Randolph, a vasúti munká­sok vezetője már évek óta felhozza ezt á problémát, de- Meanvék “további vizsgálat” kifogásával halogatják a meg­tárgyalását. Most is az történt. Randolph jelentését átadták egy bizottságnak, amelv olyan szakszervezetek vezetőiből áll. amelvekben az elkülönítést most fs gyakorolják. Külön lokálokat tartanak fenn néger s a fehér tagjaik részére. Ter­mészetesen ez kiváltotta a néger szakszervezeti vezetők ha­ragját és elégedetlenségét. Ezt még az elfogadott, polgárjo­gokra vonatkozó határozat sem enyhítette, mert mig szóban elitéli a fali elkülönítést és megdicséri a Kennedy adminiszt­rációt az Egyenlő Munkaalkalom Bizottsága felállításáért, a határozat nem Ítéli el Robert Kennedv államügvészt, amiért a szabadságutasokat “lehűlésre” szólította fel és amiért nem tett megtorló intézkedést a szabadságutasok tömeges letartóztatásának meggátlására. Tettek helyett csak szavak Az ország gazdasági helyzetére - vonatkozó nyilatkozat­ban a központi tanács leszögezte, hogy “fellendülés nem ész­lelhető”, bár Kennedy az ülést üdvözlő levelében azt irta, hogy “kivergődjünk a gazdasági hanyatlásból.” Az AFL- CIO nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az adminisztráció ed­digi lépései a gazdaság felépülésére a munkásság szempont­jából nem elégségesek. Hogy 1956 óta a munkabérekben ál­talában, nem történt változás. Kifogásolja az adminisztráció álláspontját a “munkabérek s árak ellenőrzése” tekintetében. Akárcsak ezelőtt, az AFL-CIO most sem dolgozott ki tervet arra, hogy milyen nyomást gyakoroljon Washington­ra a gazdasági ajánlatainak elfogadására. Fel sem került az előző gyűlésen elhangzott terv, hogy “tömegmozgalmat” kell megindítani a munkásság érdekeinek szorgalmazására. Hogy az elhangzott vagy papírra vetett szavakat nem támogatja komoly szándék, kitűnt abból is, hogy bár a ta­nács elfogadott határozatot a Taft-Hartley munkásellenes törvény ellen, a gyűlésen megjelent Goldberg munkaügyi minisztert mégsem vonták felelősségre, amiért az adminiszt­ráció sietett a Taft-Hartley törvény igénybevételével meg­szakítani a tengerészek sztrájkját, holott már értesültek arról, hogy a hajótulajdonosok és szakszervezetek egyezke­dése sikeres befejezés előtt áll. Meanyék vigyáztak arra, hogy az adminisztrációt ne hozzák zavarba. De ennél is továbbmenve, a “nemzetközi krizis”-re vonatkozó nyilatkozatban nemcsak alátámasztot­tak és támogattak minden eddigi hidegháborús lépést, ha­nem még szigorúbb megszorításokra szólították fel a kor­mányt. Egy kormánybizottság felállítását ajánlották szak- szervezeti képviseletek részvételével, amely tanulmányozza a szocialista országokkal fennálló kapcsolatunkat és tegyen ajánlatokat annak szigorúbb korlátozására. Az-AFL-CIO központi tanácsa az atomfegyver kisérle­Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act oi March 2, 1879, at the P. O. of N. Y, N. Y, VOL. X. No. 28. Thursday, July 13, 1961. ~ NEW YORK, N. Y. No a hadikiadások összege Az Egyesült Államok fegyveres k öltségvetésének emelése a Szovjet kormányt is hasonló intézkedésre kény szeritette — A német béke egyezmény kérdése élezi a helyzetet A Szovjetunió ajánlatát a berlini kérdés megoldására és a két Németországgal meg­kötendő békeszerződésre, nyu­gati vezető körök háborús hangulat szitására és a fegy­verkezés növelésére használ­ták fel. Az elnök a “védelem­re” szánt kiadásoknak több mint 3 milliárd dollárral való felemelését kérte a kongresz- szustól, ami évi 53 milliárd dollárra emeli az ország évi fegyverkezési költségvetését. Nyugat-Németország ez év­ben 18 százalékkal emelte fegyverkezési kiadását (a potsdami egyezmény szerint egyáltalán nem volna szabad fegyverkeznie) és Adenauer egyre erősebben követel atom fegyvereket a maga részére. Adenauer tüntető látogatást végez Nyugat-Berlinben, a nyugtalanító helyzet kiélezé­sére. Politikai bangadók egy- nással ellentétes kijelentése­ket tesznek a német kérdés megoldását illetően, amióta Kruscsev, szovjet miniszter- elnök kijelentette, hogy ke­let-nyugati megegyezés hiá­nyában a Szovjetunió külön békeszerződést fog kötni a Német Demokratikus Köztár­sasággal még az év letelte előtt. Rusk külügyminiszter a francia és angol képviseletek­kel tárgyal. Kennedy elnök a fegyveres erőink vezetőit fo­gadta Hyannis Port-i ottho­nában. A Pentagon vezetői a NATO erők megerősítésével ajánlják alátámasztani azt az álláspontot, hogy ne legyen “megalkuvás” a berlini kér­désben. Errevonatkozólag a haderők részleges mozgósítá­sára is történt ajánlat. Ezzel szemben egyes törvényhozók, Sherman és Mansfield szená­torok, annak a véleménynek adtak hangot, hogy tárgya­lással kell megegyezni a né­met kérdésben. Anglia hiva­talos köreiben is erős irány­zat van az egyezkedés utján való megoldásra. Kruscsev legutóbbi beszé­dében a békés megoldás szem­pontjából kelet-nyugati konfe­rencia megtartását ajánlotta. A megoldást nyugat-Berlin “szabad város”-sá tételében látja, amit vagy a szövetséges hatalmak, vagy az Egyesült Nemz etek biztosítanának. “Nincs szándékunkban Ber­lin lakóinak szabadságjogait korlátozni”, mondotta. Kruscsev ugyanakkor beje­lent ete , hogy tekintettel ar­ra, hogy az Egyesült Államok és NATO szövetségesei az utóbbi időben állandóan növe­lik és terjesztik fegyveres erejüket, “a Szovjetunió el­határozta, hogy ebben az év- I ben 3,144,000,000 rubellel nö­veli hadikiadását és ezzel az ! 1961 évi katonai költségveté- j sét 12,399,000,000 rubelre í emeli.” A helyzetre való te­kintetei “a szovjet kormány kénytelen volt utasítani a vé­delmi minisztériumot, hogy függessze fel a fegyveres erőknek 1961-re tervezett csökkentését.” 1,200,000 ka­tona leszereléséről volt szó. Kennedy elnök vizsgálatot rendelt el annak megállapítá­sára, hogy a Szovjet intézke­désre való tekintettel szüksé­ges-e hadikiadásainkat újból emelni? A szenátus pénzkiu­taló bizotsága jelenlegi ki­hallgatásán a Pentagon ügy­nökei nagyobb kiutalásokat ! sürgetnek fegyverkezésre. Repülés napja a Szovjetunióban Julius 9-én ünnepelték meg : a repülés napját a Szovjet­unióban. Ez alkalommal a Moszkva közelében lévő Tu- shinó-i repülőtéren sokszáz­ezer ember gyűlt össze, hogy tanúja legyen a szovjet légi­erő hatalmas fejlődésének. 11 ujtipusu harcigép és h e 1 i - kopter látványos bemutató­ját csodálhatták meg a né­zők, akik közöt számos nyu­gati újságíró és katonai atta- i sé is helyet foglalt. | A sok látványosság köpött I is kiemelkedett a kétmotoros jet bombázógépek felvonulá­sa a légben. Ugyancsak álta­lános elismerést keltettek az '■ ujtipusu helikopterek is, ame- ! Ivek közül kettő nagyobb mé­retű volt, mint bármely mti- j ködésben lévő helikoptere az I Egyesült Államok légierejé- 'nek. A nagysikerű repülőnapot az ejtőernyősök látványos be­mutatója zárta be. tek újbóli megindítását ajánlotta és merev magatartást a berlini kérdésben. Élesen elitélte Mansfield szenátor ajánla­tát hogy Berlin két részét egyesítsék és nevezzék ki “sza­bad városnak.” Háborús hangulat megteremtésére uszítot­ták a kormányt Meany és társai. Felszólították az elnököt, hogy “intézkedjen azonnal, előkészíteni az amerikai népet a nemzetközi krízis súlyosságára.’ Az amerikai szakszervezeti vezetőség vérszomjas, reak­ciós álláspontja felett még a NY Times is fejét rázta. Megle­petését fejezte ki egyik cikkében, hogy Meanyék a kérdés­ben ellentétben állanak európai “semleges” kollégáikkal. . . Meanyék ellentétben állnak egyes amerikai kollégáik­kal is ebben és más kérdésekben is. Amint említettük, egyes vezetők sztrájk, vagy egyezkedési elfoglaltságuk miatt nem vehettek részt és nem szólalhattak fel a gyűlésen. Kétség sem fér ahhoz, hogy Meany a béke kérdésében ellentétben van az AFL-CIO és más szakszervezetek 18 mil­liós tagságával is, amelynek nem érdeke a háborús hangulat szitása és minden kívánsága a béke megerősítése. Mig Meany a nemzetközi feszültség szitására fekteti a fősulyt és elha­nyagolja az amerikai munkásság itthoni gazdasági problé­máinak megoldását, addig a szakszervezetek tagsága a bécsi találkozó és más nemzetközi tárgyalások eredményességé­be veti reményeit, amelyek itthoni problémáinak megoldását is segíthetik előbbre vinni. Gsak akarni kell ■ RE A State Department meg­elégedésének adott kifejezést, hogy sikerült az afrikai dip­lomaták elhelyezését megol­dani Washingtonban. Nyolc apartment házat nyitnak meg a számukra, amelyek eddig mereven elzárkóztak a nége­rek befogadásától. Különösen sürgős volt 6 afrikai állam követei hozzátartozóinak az elhelyezése, akik az utóbbi két-három hétben sehol nem kaptak lakást és igy mosta­náig hotelben helyezték el őket. Miután a kormány proto- kol osztályának vezetője köz­belépett az ingatlan ügynök­ségeknél, mindjárt sikerült megnyitni a diplomaták szá­mára az előkelő környék há­zait és az eddigi 8 ház után újabb 15 nyitja meg kapuit 2 héten belül, a néger diplo­maták és családjaik előtt. Izrael rakétát bocsátott fel A második világháború befe­jezése óta 5 nemzet — az Egye­sült Államok, a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és Japán — bocsátott fel rakétákat a föl­dünket köriilvévő légkörbe. Mos* Izrael csatlakozott hozzájuk ha­todiknak. A Save nevű portugál hajó Mozámbiqv közelében felrobbant és 227 sze­mély vesztette életét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom