Amerikai Magyar Szó, 1961. július-december (10. évfolyam, 28-52. szám)
1961-07-13 / 28. szám
AZ AFL-CIO VEZETŐSÉGE VÁLTOZATLANUL REAKCIÓS Kikerüli a niunkásproblémák megoldását — Fontosabbnak tartja a hidegháború fejlesztését Az AFL-CIO központi bizottsága négynapos negyedévi közgyűlést tartott julius első hetében az ILGWU (nőiruha készitők) nyaralójában, de nem foglalkozott komolyan és behatóan a munkásosztályt érintő súlyos problémákkal. A szakszervezetek vezetői különösen kerülték annak az éles küzdelemnek a megtárgyalását, amely egyes uniók között dúl a hatáskör kérdésében. Ez a küzdelem az Industrial Union Departmenthez tartozó, a régi CIO iparilag megszervezett szakszervezetei és a szakmai szakszervezetek között folyik. Az Industrial Department vezetője, Walter Reuther, nem is vett részt a közgyűlésen. Ennek és más belső problémáknak kivizsgálását egy erre kinevezett bizottság folytatja, amely csak részletes jelentést tett munkájáról a vezetőségnek, miután a problémák megoldását még nem dolgozta ki. Ez a probléma nem újkeletű, még az AFL és CIO egyesülése előtt fennállt és remények hangzottak el, hogy az egyesülés segíteni fogja a megoldásukat. Ám az automáció következtében leszűkült munkaalkalmak a problémát még súlyosbították, gyakoribb jelenség, hogy egyes szakszervezetek jogot formálnak más szakszervezetek által ellenőrzött munkaterületek munkásaihoz. Egymás területein folyik a “raid”-olás, ami az ellentéteket nagyban növeli. Egy idevágó ügyben egyhangú határozatot hozott a központi vezetőség. Ez a United Steelworkers és Sheetmetal Workers között, a Carrier Corporation munkásaira vonatkozik. A vállalat Syracuse, N.Y.-i üzemében dolgozó 3,000 munkás a United Steelworkers unió tagja, akik 1960 március óta sztrájkolnak. A Sheetmetal Workers Unió a sztrájk alatt betolakodott az üzembe és sztrájktörő tevékenységet fejtett ki. E kirivó eljárást a központi bizottság tagjai kénytelenek voltak elitélni és határozatban kötelezték a Sheetmetal szakszervezetet, hogy hagyja abba szabályellenes működését. A Sheetmetal vezetői nem mutattak hajlandóságot teljesíteni az egyhangúlag elfogadott határozatot és ez az AFL-CIO-ból való esetleges kizárásukat vonhatja maga után. A szakszervezeti mozgalom megoszlott erejét további gyengülés fenyegeti. Faji megkülönböztetés az uniókban Egy másik égető probléma a faji elkülönítés gyakorlása a szakszervezetekben. A. Philip Randolph, a vasúti munkások vezetője már évek óta felhozza ezt á problémát, de- Meanvék “további vizsgálat” kifogásával halogatják a megtárgyalását. Most is az történt. Randolph jelentését átadták egy bizottságnak, amelv olyan szakszervezetek vezetőiből áll. amelvekben az elkülönítést most fs gyakorolják. Külön lokálokat tartanak fenn néger s a fehér tagjaik részére. Természetesen ez kiváltotta a néger szakszervezeti vezetők haragját és elégedetlenségét. Ezt még az elfogadott, polgárjogokra vonatkozó határozat sem enyhítette, mert mig szóban elitéli a fali elkülönítést és megdicséri a Kennedy adminisztrációt az Egyenlő Munkaalkalom Bizottsága felállításáért, a határozat nem Ítéli el Robert Kennedv államügvészt, amiért a szabadságutasokat “lehűlésre” szólította fel és amiért nem tett megtorló intézkedést a szabadságutasok tömeges letartóztatásának meggátlására. Tettek helyett csak szavak Az ország gazdasági helyzetére - vonatkozó nyilatkozatban a központi tanács leszögezte, hogy “fellendülés nem észlelhető”, bár Kennedy az ülést üdvözlő levelében azt irta, hogy “kivergődjünk a gazdasági hanyatlásból.” Az AFL- CIO nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az adminisztráció eddigi lépései a gazdaság felépülésére a munkásság szempontjából nem elégségesek. Hogy 1956 óta a munkabérekben általában, nem történt változás. Kifogásolja az adminisztráció álláspontját a “munkabérek s árak ellenőrzése” tekintetében. Akárcsak ezelőtt, az AFL-CIO most sem dolgozott ki tervet arra, hogy milyen nyomást gyakoroljon Washingtonra a gazdasági ajánlatainak elfogadására. Fel sem került az előző gyűlésen elhangzott terv, hogy “tömegmozgalmat” kell megindítani a munkásság érdekeinek szorgalmazására. Hogy az elhangzott vagy papírra vetett szavakat nem támogatja komoly szándék, kitűnt abból is, hogy bár a tanács elfogadott határozatot a Taft-Hartley munkásellenes törvény ellen, a gyűlésen megjelent Goldberg munkaügyi minisztert mégsem vonták felelősségre, amiért az adminisztráció sietett a Taft-Hartley törvény igénybevételével megszakítani a tengerészek sztrájkját, holott már értesültek arról, hogy a hajótulajdonosok és szakszervezetek egyezkedése sikeres befejezés előtt áll. Meanyék vigyáztak arra, hogy az adminisztrációt ne hozzák zavarba. De ennél is továbbmenve, a “nemzetközi krizis”-re vonatkozó nyilatkozatban nemcsak alátámasztottak és támogattak minden eddigi hidegháborús lépést, hanem még szigorúbb megszorításokra szólították fel a kormányt. Egy kormánybizottság felállítását ajánlották szak- szervezeti képviseletek részvételével, amely tanulmányozza a szocialista országokkal fennálló kapcsolatunkat és tegyen ajánlatokat annak szigorúbb korlátozására. Az-AFL-CIO központi tanácsa az atomfegyver kisérleEnt. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act oi March 2, 1879, at the P. O. of N. Y, N. Y, VOL. X. No. 28. Thursday, July 13, 1961. ~ NEW YORK, N. Y. No a hadikiadások összege Az Egyesült Államok fegyveres k öltségvetésének emelése a Szovjet kormányt is hasonló intézkedésre kény szeritette — A német béke egyezmény kérdése élezi a helyzetet A Szovjetunió ajánlatát a berlini kérdés megoldására és a két Németországgal megkötendő békeszerződésre, nyugati vezető körök háborús hangulat szitására és a fegyverkezés növelésére használták fel. Az elnök a “védelemre” szánt kiadásoknak több mint 3 milliárd dollárral való felemelését kérte a kongresz- szustól, ami évi 53 milliárd dollárra emeli az ország évi fegyverkezési költségvetését. Nyugat-Németország ez évben 18 százalékkal emelte fegyverkezési kiadását (a potsdami egyezmény szerint egyáltalán nem volna szabad fegyverkeznie) és Adenauer egyre erősebben követel atom fegyvereket a maga részére. Adenauer tüntető látogatást végez Nyugat-Berlinben, a nyugtalanító helyzet kiélezésére. Politikai bangadók egy- nással ellentétes kijelentéseket tesznek a német kérdés megoldását illetően, amióta Kruscsev, szovjet miniszter- elnök kijelentette, hogy kelet-nyugati megegyezés hiányában a Szovjetunió külön békeszerződést fog kötni a Német Demokratikus Köztársasággal még az év letelte előtt. Rusk külügyminiszter a francia és angol képviseletekkel tárgyal. Kennedy elnök a fegyveres erőink vezetőit fogadta Hyannis Port-i otthonában. A Pentagon vezetői a NATO erők megerősítésével ajánlják alátámasztani azt az álláspontot, hogy ne legyen “megalkuvás” a berlini kérdésben. Errevonatkozólag a haderők részleges mozgósítására is történt ajánlat. Ezzel szemben egyes törvényhozók, Sherman és Mansfield szenátorok, annak a véleménynek adtak hangot, hogy tárgyalással kell megegyezni a német kérdésben. Anglia hivatalos köreiben is erős irányzat van az egyezkedés utján való megoldásra. Kruscsev legutóbbi beszédében a békés megoldás szempontjából kelet-nyugati konferencia megtartását ajánlotta. A megoldást nyugat-Berlin “szabad város”-sá tételében látja, amit vagy a szövetséges hatalmak, vagy az Egyesült Nemz etek biztosítanának. “Nincs szándékunkban Berlin lakóinak szabadságjogait korlátozni”, mondotta. Kruscsev ugyanakkor bejelent ete , hogy tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és NATO szövetségesei az utóbbi időben állandóan növelik és terjesztik fegyveres erejüket, “a Szovjetunió elhatározta, hogy ebben az év- I ben 3,144,000,000 rubellel növeli hadikiadását és ezzel az ! 1961 évi katonai költségveté- j sét 12,399,000,000 rubelre í emeli.” A helyzetre való tekintetei “a szovjet kormány kénytelen volt utasítani a védelmi minisztériumot, hogy függessze fel a fegyveres erőknek 1961-re tervezett csökkentését.” 1,200,000 katona leszereléséről volt szó. Kennedy elnök vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy a Szovjet intézkedésre való tekintettel szükséges-e hadikiadásainkat újból emelni? A szenátus pénzkiutaló bizotsága jelenlegi kihallgatásán a Pentagon ügynökei nagyobb kiutalásokat ! sürgetnek fegyverkezésre. Repülés napja a Szovjetunióban Julius 9-én ünnepelték meg : a repülés napját a Szovjetunióban. Ez alkalommal a Moszkva közelében lévő Tu- shinó-i repülőtéren sokszázezer ember gyűlt össze, hogy tanúja legyen a szovjet légierő hatalmas fejlődésének. 11 ujtipusu harcigép és h e 1 i - kopter látványos bemutatóját csodálhatták meg a nézők, akik közöt számos nyugati újságíró és katonai atta- i sé is helyet foglalt. | A sok látványosság köpött I is kiemelkedett a kétmotoros jet bombázógépek felvonulása a légben. Ugyancsak általános elismerést keltettek az '■ ujtipusu helikopterek is, ame- ! Ivek közül kettő nagyobb méretű volt, mint bármely mti- j ködésben lévő helikoptere az I Egyesült Államok légierejé- 'nek. A nagysikerű repülőnapot az ejtőernyősök látványos bemutatója zárta be. tek újbóli megindítását ajánlotta és merev magatartást a berlini kérdésben. Élesen elitélte Mansfield szenátor ajánlatát hogy Berlin két részét egyesítsék és nevezzék ki “szabad városnak.” Háborús hangulat megteremtésére uszították a kormányt Meany és társai. Felszólították az elnököt, hogy “intézkedjen azonnal, előkészíteni az amerikai népet a nemzetközi krízis súlyosságára.’ Az amerikai szakszervezeti vezetőség vérszomjas, reakciós álláspontja felett még a NY Times is fejét rázta. Meglepetését fejezte ki egyik cikkében, hogy Meanyék a kérdésben ellentétben állanak európai “semleges” kollégáikkal. . . Meanyék ellentétben állnak egyes amerikai kollégáikkal is ebben és más kérdésekben is. Amint említettük, egyes vezetők sztrájk, vagy egyezkedési elfoglaltságuk miatt nem vehettek részt és nem szólalhattak fel a gyűlésen. Kétség sem fér ahhoz, hogy Meany a béke kérdésében ellentétben van az AFL-CIO és más szakszervezetek 18 milliós tagságával is, amelynek nem érdeke a háborús hangulat szitása és minden kívánsága a béke megerősítése. Mig Meany a nemzetközi feszültség szitására fekteti a fősulyt és elhanyagolja az amerikai munkásság itthoni gazdasági problémáinak megoldását, addig a szakszervezetek tagsága a bécsi találkozó és más nemzetközi tárgyalások eredményességébe veti reményeit, amelyek itthoni problémáinak megoldását is segíthetik előbbre vinni. Gsak akarni kell ■ RE A State Department megelégedésének adott kifejezést, hogy sikerült az afrikai diplomaták elhelyezését megoldani Washingtonban. Nyolc apartment házat nyitnak meg a számukra, amelyek eddig mereven elzárkóztak a négerek befogadásától. Különösen sürgős volt 6 afrikai állam követei hozzátartozóinak az elhelyezése, akik az utóbbi két-három hétben sehol nem kaptak lakást és igy mostanáig hotelben helyezték el őket. Miután a kormány proto- kol osztályának vezetője közbelépett az ingatlan ügynökségeknél, mindjárt sikerült megnyitni a diplomaták számára az előkelő környék házait és az eddigi 8 ház után újabb 15 nyitja meg kapuit 2 héten belül, a néger diplomaták és családjaik előtt. Izrael rakétát bocsátott fel A második világháború befejezése óta 5 nemzet — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és Japán — bocsátott fel rakétákat a földünket köriilvévő légkörbe. Mos* Izrael csatlakozott hozzájuk hatodiknak. A Save nevű portugál hajó Mozámbiqv közelében felrobbant és 227 személy vesztette életét.
