Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-02-02 / 5. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, February 2, 19-61 A GYÁROSOK SZÖVETSÉGE A NAGYOBB PROFITÉRT Senki nem gyanúsíthatja adminisztrációnkat, hogy a munkásság ügyét nagyon felkarolná. A törvények és gyakorlat is azt bizonyítják, hogy túlságosan is figyelembe vették mindig a kor­mány részéről a gyártulajdonosok érdekét. Ezért kelthet különös megrökönyödést a National As­sociation of Manufacturers lapjában a “News”- ban megjelent cikk, amelyet a Labor c. szakszer­vezeti lap ismertet. Ebben a cikkben a gyárosok szövetsége azt fej­tegeti, hogy Kennedy einök előreláthatólag az adóreformot és az adókibuvók megszüntetését fogja támogatni. Ők — a gyárosok — viszont a Herlong-Baker-t5i37ény újraélesztését javasolják. Ez a törvény az egyéni és a részvénytársasági jövedelmi adót 47 százalékra maximálmá, mig je­lenleg a részvénytársasági adó 52 százalékra és a személyes jövedelmi adó 91 százalékra is felme­het. Ezt a gazdagok érdekét szolgáló adócsökkentési tervet elő is terjesztették már a kongresszusban, a NAM (National Association of Manufacturers) megbízásából, A. S. Herlong floridai demokrata és Howard II. Bak'er tennessee-i republikánus kongresszusi tagok. Ezt a javaslatot az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája is támogatja. Ha ez a javaslat törvénnyé válna, abban az eset­ben az elvesztett adót a nemzeti forgalmi adóból fedeznék, ami a kisembereket érintené a legsúlyo­sabban. De a hatalmas trösztök nem érnék be még ezzel sem. A NAM támogat egy másik törvényjavasla­tot, amely alapján a nagy erőmű trösztöknek meg engednék, hogy közösségellenes hirdetéseiket, mint “üzleti kiadást” könyveljék el. Ezáltal jelen­tősen csökkentenék a saját adójukat, viszont az Egyesült Államok kincstárát — ami tulajdonkép­pen az összes adófizetőket jelenti — a tröszt hir­detési kiadásai 52 százalékának fedezésére kény- szeritenék. Mig a gyárosok szövetsége nagy hangon támad­ja a kormány költekezését és egy jobban egyen­súlyban lévő állami költségvetést követel, ugyan­akkor támogat egy olyan törvényt, amely csökken tené az állami jövedelmet azáltal, hogy a rész­vénytársaságok külföldi profitját adómentessé tenné. A NAM támadja Kennedy elnök javaslatait, amelyeknek bevezetése igen sürgős és fontos len­ne, mint pl. az orvosi és kórházi biztosítás kiter­jesztése a Social Security keretében, vagy a vas­utasok nyugdija, szövetségi támogatás az iskolák és a tanítók számára, az inségsujtotta területek gazdasági megsegítése és a minimális munkabé­rek felemelése. Mig a gyárosok szervezete arról panszkodik, hogy egy néhány tröszt-ellenes törvényjavaslat, ame­lyek a részvénytársaságokra vonatkoznak “uj bilincseket raknak az üzleti tevékenységre”, az­alatt ők maguk minden elképzelhető “korlátozás­sal” szeretnék sújtani a szakszervezeteket. A NAM már előre aggódik azon, hogy a Ken- nedy-adminisztráció szakit az Eisenhower elnök­sége alatti irányzattal, hogy “nincs uj kezdemé­nyezés”. Az uj politika azt jelenti a News c. újság szerint, hogy a közösség tulajdonában lévő erő­müvek versenyt fognak támasztani a magánkéz­ben lévő erőmüvekkel szemben. A NAM persze mindig a trösztök oldalán áll ebben a kérdésben is. Szemérmetlenül áll ki a NAM újságja, a News, amellett, hogy a magáncégek szabadabb kezet kapjanak azokra a szabadalmakra, amelyeket a közösség pénzén fenntartott kutató intézetek­ben fedeztek fel vagy kísérleteztek ki. Tehát azt szeretnék, hogy az adófizető polgárok fedezzék azhknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyek a trösztök vagyonát növelnék és az ő kizárólagos hasznukat biztosítanák. A szenátus vizsgálóbizottsága, amelyet Joseph C. O’Mahphey wyomingi demokrata és Russel B. Long louisianai demokrata szenátorok vezettek, rámutatott arra, hogyan fordították az adófize­tők dollárjainak a millióit olyan kutatásokra, ame ivek szabadalmi, jogokat szereztek a monopóliu­moknak és igy lehetőséget teremtettek a számuk­ra az árak magas szinten való tartására a fogyasz tóközönség kárára. Azt a törvényt, amely ezt a visszás állapotot orvosolni igyekszik, a NAM News cimti lapja persze hevesen támadja. HOGYAN TESZIK TÖNKBE A NAGYTRÖSZTÖK A KIS VÁLLALATOKAT A képviselőház Small Business albizottsága, amelynek Tom Steed oklahomai demokrata az el­nöke, leleplezte azokat a módszereket, amelyeknek segítségével a nagy vállalatok tönkreteszik a kis versenytársaikat. Az albizottság jelentésben tette közzé leleplezéseit. Ezt a jelentést a tanuk szá­zainak vallomása bizonyítja. A panasz főleg a tejtermékeket előállító hatal­mas vállalatok ellen hangzott el, amelyek külön­böző vállalkozások egyesüléseiből jöttek létre. Ezek az óriási vállalatok tisztességtélen árpoliti­kával terjesztik ki befolyásukat az egész ország­ra. Tekintve, hogy üzleteik és piacaik az ország egész területére vagy legalább is nagy részére ki­terjednek,. megtehetik azt, hogy azokon a-helye­ken, ahol a kis üzemek versenyt támasztanak a számukra, egész alacsonyra engedik le áraikat, ők megengedhetik maguknak, hogy ilyen “ész­szerűben” árakat szabjanak, mert amit elveszí­tenek ezeken a területeken, azt visszanyerik az ország egyéb részein az árak emelésével, ott ahol már egyedül vannak csak a piacon. A kis vállalatok, melyek csak a helyi piacon árul ják termékeiket, persze nem engedhetik meg ma­guknak, hogy önköltségi ár alatt adják el termé­keiket. A fogyasztóközönség természetesen ázt a terméket veszi, amelyik olcsóbb és igy a kisebbek elhullanak a versenyben. Ez a verseny azonban csak pillanatnyilag szol­IWWW J*. VV\rt/WVVVVr-<V>/V^/\/VVVVVVVVVWVí '• MINDEN MAGYAR. AKI HALADÓ. EGY MAGYAR SZÓ OLVASÓ’ MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tiszlelt Kiadóhivatal! Látom, hogy ebben a hónapban lejárt az elő­fizetésem. Itt mellékelek $.............................-t Név: ..................................................................... Óim: ...................................................................... gálja a közönség érdekét, mert ahogy a nagyvál­lalatok tönkreteszik versenytársaikat utána jóval magasabbra emelik az áraikat, mint a verseny előtt volt. Ekkor már‘olyan árat szabhatnak, ami­lyet akarnak, mert egyedül állnak a piacon. Mindez a tröszt-ellenes torvény megszegését és kijátszását jelenti, mert a monopóliumok kialaku­lásához vezet. De a mammutvállalatok csak ne^ vetnek a törvényen — mondja a képviselőház al­bizottságának a jelentése — és simán folytatják tevékenységüket, amit az Igazságügyminiszté­riumnak és a Szövetségi Kereskedelmi Bizott­ságnak kellene megakadályozni a törvény szelle­mének az érvényre juttatásával. Egy példát is felemlítenek ezzel kapcsolatban, hogy a vállalatokat mennyire nem befolyásolja a törvény. A Lookwell-Wambaugh tejipari kisüzem az indianai Elkhartban néhány évvel ezelőtt kér­te a tröszt-ellenes törvény alkalmazását a Borden vállalat ellen, amelyik a legnagyobb ilyen jellegű cég. Bordenék az árak levágásával tették tönkre a kis üzemet. Hiába fordultak azonban az illété- -kes hatóságokhoz, Borden képviselője kijelentet­te, hogv már hét ilyen (tröszt-élleneS) feljelentés van ellenük és igy eggyel több már nem sokát zavarja őket. A jelentés szerint, számos más téren is találkoz­tak hasonló módszerekkel, amelyeket a nagyobb vállalatok használtak kisebb társaik elpusztításá­ra. Azért emelték csak ki a tejgazdaságokat, mert ezeknek van a legnagyobb hatásuk az amerikai nép életére, “mivel a csecsemők és a gyermekek fő tápláléka és a legszükségesebb kelléke a test és a lélek megfelelő kifejlesztésének, csak úgy mint az egészség fenntartásának.” Az ídsgensiilelésiek polgárjogainak vádiéért kilzd az Am. Gom, for Profesfion of Foreign lorn A Demokrata Párt tavalyi választási program­jának egyik szakasza ezt.mondja: “El kell távoli- tanunk az ittszületett és a polgárosodott ameri­kaiak között fennálló megkülönböztetést, hogy törvényeink védő erejét mindenki számára egy­formán biztosíthassuk. Az Egyesült Államokban nem tűrhető a ‘másodrangu polgárság!’ A törvé­nyes eljárás, a fellebbezés joga és az Elévülési Jogszabály (Statute of Limitation) még a nem- poigároKva is alkalmazható anélkül, hogy hazánk biztonságát ezzel veszélyeztetnénk”. / <gSm Az’American Committee, már évek óta folytat ielvilágositó és törvényhozási kampányt, hogy az idegenszületésü polgárok és nem polgárokkal szemben a kormány és a Bevándorlási Hivatal alkalmazza az Elévülési Jogszabályt, vagyis, hog“ ötévi itt tartózkodás után senki ellen ne indíthas­sanak deportálási eljárást. Január 14—15-én New Yorkban megtartott or­szágos összejövetelen az ‘American Committee azt határozta, hogy jövő évi munkájának köz­ponti célkitűzése lesz szövetségi törvényhozással biztosítani az Elévülési Jogszabály kiterjesztését az idegenszületésűekre is, hogy ezzel megszün­tesse azt az irgalmatlan hajszát, amit lelkiisme­retlen kormány hi vatajlnokok boszorká-nv üldöző szerűen folytatnak a bevándoroltak nagy tömegei ellen. A nyilvánosság csak azokról az esetekről tud, amelyek szenzációs fordulataik következté­ben a sajtóba kerülnek. De nem tud azokról az üldözöttekről, akik idő, pénz, vagy jogismeret hiányában nem védekeznek, hanem családjaikkal egy ütt elszenvedik a Kivetettség és bizonvtalan- ság fizikai es lelki kínjait. Ezek közhit van sok* ezer mexikó-amerit:ai, kik nem tudnak védekezni a bebörtönzés és az önkényes deportálás ellen. A kongresszus törvénvt hozott, hogv a pod'l- kai okok alapján deportáltaktól megvonja a tár­sadalmi biztosítást, öregkori nyugdíj nem jóté­konyság, ehhez minden munkás dollárjaival já­rult hozzá heti fizetőséből. Ez a törvénv a sze­mélyi tulajdontól való megfosztást jelenti s ve­szélyes precedenst állít fel. amivel a hatóságok visszaélhetnek a társadalmi törvény bármely té­ren való alkalmazásánál. Ezért minden embernek, saját érdeke, hogy megvédje ezt a jogát amely­ért évekig annyit harcolt. Az American Commit aláírásgyűjtéssel, nyílt tömeggyülésekkel szándékszik ismertetni a “Statute of Limitation” törvény 1,e iktatásáért vezetett munkáját. Az összejövetel delegátusai úgy érezték, hogy megrémül támogatással a kampányt sikerre lehet vinni. Wayne Morse szenátor törvényjavaslatot ter­jesztett be a szenátushoz a nemrégen hirtelen sietséggel deportált William Macidé és ílamish McKay visszahozni ala érdekéiben. Még nagyon sokan vannak, akiket «pólyán- jogtalanul szakí­tottak ki ittszületett családjaik köréből, s kiknek vissza hozatalára'hasonló eljárás megindítása szűk séges. Á Magyar Szó olvasótábora mindig támogatta és a legutóbbi Országos Sajtókonferencián hatá­rozati javaslatban biztosította az Idegenszületé- süeket Védő Bizottságot további támogatásáról. Most, hogy a Demokrata Párt jelöltje nyerte meg az elnöki tisztséget és a kongresszusban is a de­mokrata párt van többségben, az idegenszületésü amerikaiak jogaiért való harcot, a pártprogram­ban lefekteti ígéretekre való hivatkozással, erőtel­jesebben kell folytatni. Dr. Willard Uphaus, börtönnel sújtott békehar­cost választották meg az American Committee társelnökévé. Dr. Uphaus fogadalmat tett, hogy tovább fog harcolni az amerikai szabadságjogok­ért. Újabb per készül Olezosz ellen A TASSZ szemleirója rámutat, hogy Görögor­szágban felháborodást váltott ki az a hir, amely szerint Glezoszt, a görög nemzeti hőst újabb bí­rósági eljárás fenyegeti. Súlyos betegen, erős őri­zet mellett szállították Glezoszt Kréta-szigetére, ahol újabb per készül az Avgi cimü lap ellen, amelynek — mint ismeretes Glezosz igazgató­ja volt. ISMÉT KAPHATÓ “ A mm OF LIFE OR DEATH” » • Herbert Bailey hires könyve a Krebiozen hihetetlen történetéről Ára: $4.95 Megrendelhető lapunk kiadóhivatalában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom