Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-29 / 26. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 29, 19G1. Magyar Távirati Iroda Hírei Magyar szakemberek Mangánéban Magyar szakemberek malmokat építettek a Mongol Népköztársaságban (Külső-Mongóliában). Az ország fővárosától, Ulán-Bátortól mintegy 500 kilométerre, a Gobi-sivatag északi szegletében ezen a nyáron kezd munkához a két husztonnás pneumatikus malom, amelyek felszerelését is magyar szakemberek végezték. A sivatagi malmoknak a nyári aratás után már helyi szakmunkásai is lesznek: két magyar molnár egy évet tölt a településen, hogy a mongol pusztai pásztoré kát megtanítsa a gabonaőrlés mesterségére. • Idős Szabó István, Kossuth-dijas faszobrász budapesti gyűjteményes kiállítására készül. A ma 69 éves mester Benczurfalván, a Nógrád megyei kisközségben csaknem 40 éve faragja figuráit. Egyedülálló munkássága csak a felszabadulás után nyerte el a művészetet megillető támogatást. A kormány alkotóműhelyként rendelkezésére bocsátotta Benczúr Gyula egykori kastélyát. Szabó István nagyrészt embernagyságu figurákból és Dombormüvekből álló bányásztörténeti kiállítása több, mint fél éve vándorol, mindenütt nagy sikert aratva, Csehszlovákiában. o A porcelán nyersanyaga a kaolin utáni kutatások a legutóbbi évtizedben meglepő sikereket hoztak Magyarországon. Jelentős újabb lelőhelyeket tártak fel, és a régieket egyre jobban hasznosítják. így a Tokaj hegyalján, illetőleg a Hegyközben, Mádbomboly, Mád-Rátka, Szegi, Sárospatak, Füzérradvány határában, a Gerecsében Sarisáp, a Cserhátban Felsőlepény közelében termelnek kaolint. Az ország évi szükséglete ebből az anyagból néhány tízezer tonna. Nagyrészét ma még ugyan importálják, de a behozatal egyre csökken, és a jövőben jut majd a magyar kaolinból bőven kivitelre is. Yehudi ienuhin nyilatkozik Néhány napig Budapesten tartózkodott és óriási sikerű hangversenyeket adott Yehudi Menuhin. A világhírű művész nyilatkozatában elmondotta: 16 év előtt járt először a felszabadult Budapesten , amely akkor romokban hevert, és összeomlottnak látszott a művészek élete is. “Most viszont — folytatta — örömmel tapasztaltam, hogy a művészi fejlődéssel lépést tartott a művészek életszínvonalának emelkedése is. Talán sehol a világon nem olyan szembetűnő a gyors felemelkedés, mint Budapesten. Ezt már két év előtt is meglepődve észleltem, amikor utoljára jártam itt.” Menuhin végül elmondotta: Kodály Zoltán hegedűversenyt komponál számára, és reméli, hogy legközelebb már magával viheti a kész müvet Magyarországról. SPORTHÍREK Vasárnap jun. 25-én befejeződött az 1960-61- es magyar labdarugóbajnokság. Az első osztályban meglepetésre a Vasas szerezte meg a bajnokságot, és az újpesti Dózsa, amely sokáig vezetett, az utóbbi hetekben elszenvedett vereségsorozatával a második helyre szorult. Harmadik az MTK, negyedik az FTC, utánuk a Salgótarján, a Szeged, a Tatabánya és a Győr következnek. Idén a Debrecen és a Diósgyőr csapata esett ki az első osztályból, helyükbe a Komló és az Ózd lép. Sikerrel állta a próbát a Barátság-olajvezeték kísérleti szakasza A Szovjetunióból induló Barátság-kőolajvezeték magyarországi szakaszán a május elején megkezdett előkészítő munkálatok egyik fontos része, a kápolnásnyéki próbaszakasz építése és kipróbálása sikerrel befejeződött. Mint ismeretes, a csehszlovák határtól a Százhalombattán felépülő Dunai Kőolajfinomitóig húzódó magyar szakaszt megtoldják egy Kápolnás- nyékig terjedő 18 kilométeres ággal, s ezt bekötik aSzőnyi felé elágazó zalai olajvezetékbe, hogy amíg az olajfinomító el nem készül, a szovjet Ifi,_____________________________ olajat a szőnyi finomítóba továbbíthassák feldolgozásra, s később is juttathassanak olajat Szőny- be. Ennek a szakasznak kápolnásnyéki 550 méteres vonalán a Kőolajvezeték Vállalat dolgozói majus-juniusban lefektették azokat, a külföldről vásárolt, hegesztett csöveket, amilyenekkel ezelőtt még nem dolgoztak s ilyen csövekből építik majd az egész magyar szakaszt. Az újfajta csövek jól beváltak, a dolgozók gyorsan és alaposan begyakorolták a hegesztésükhöz, fektetésükhöz szükséges technológiát. Ugyancsak itt próbálták ki a Szovjetunióból beszerzett csőszigetelő gépet, amely két sor bitumennel és egy sor szigetelő nemezcsikkal burkolja a csöveket, védelmid a korrózió ellen. Ez a próba is kitünően sikerült, a gép jól működik, meggyorsítja a szigetelést, s hozzájárul, hogy elérjék majd a napi 1000—1500 méteres csőfektetést. A próbavezeték összeheggesztése tisztítása, szigetelése után az 550 méteres szakaszt vízzel töltötték meg, majd 75 atmoszféra nyomásnak vetették alá, közben az utolsó szál csövön mérték, hogy az erős nyomás mennyivel nyújtja meg a vezetéket. A kísérletből megállapították, hogy a csövek a követelménynek megfelelnek. A sikerrel kipróbált 550 méteres szakasz már végleges része a Százhalombatta—kápolnásnyéki vezetéknek. Befejezéshez közelednek az előkészítő munkák több olyan vonalszakaszon is, ahol a csöveket vasútvonalak, közutak, patakok alatt kell átvezetni. Ezeken a helyeken, mielőtt megkezdenék a vezetékfektetést, védőcsöveket helyeznek el, s ezekbe építik majd be az olajcsöveket. A 662 milli- átmérőjü, 10 mm falvastagságú védőcsöveket hidraulikus présekkel nyomják a műtárgyak alá. A védőcsőépités jól halad, mindenütt időre elkészül és a kitűzött napon a csőfektetők rendelkezésére áll. Elkészültek csehszlovák határ közelében azok a felvonulási épületek is, amelyekben a rétsági főépitésvezetőség rendezkedik be és felkészül a csőfektetésre. Az építkezésnek erre a kezdő szakaszára junius utolsó harmadában érkezett meg az első csőszállitmány, tehát most megkezdik a folyamatos csőfektetést. A rétsági szakasz megépítése után Vecsés környékén folytatják majd a munkát. A nyáron 4,400 fiatal vesz részt önkéntes munkában Borsod megyében A KISZ központi bizottságának felhívására a . nyári szünidőben két fontos feladat sikeres elvég- - zését segítik majd önkéntes munkával az egyete- - mek hallgatói és a középiskolák tanulói Borsod megyéhen. Az idén folytatják a Bodrog-zug ár- mentesitését, ahol évente 9000 hold termőföldet, rétet és legelőt fenyeget elöntéssel a feltörő ta- ' laj viz. A vadvizek levezetésére és az értékes terület hasznosítására a fiatalok már harmadik éve fő- és mellékcsatornákat építenek. Másik fontos megbízásuk a Berentei Vegyiművek építésének gyorsítása, hogy az uj üzemben mielőbb meg- - kezdhessék a drága külföldi gépek szerelését. A bodrogkereszturi és a berentei ifjúsági táborokban 4400 fiatalt foglalkoztatnak, akik a nyári szünidőben kéthetenként váltják egymást. A fiatalok fogadására és elhelyezésére már mindkét helyen felkészültek. Berentén 25,000 négyzet- méter területen épitik fel a viz- és csatornahálózattal ellátott tábort. A bodrogkereszturi és a berentei nyári ifjúsági táborokat julius 2-án ünnepélyesen nyitják meg. immiimnir « «iii ■»■»«■ ............ « »rr Eddziik magunkat a helyesírásban Küzdünk és küszködünk a magyar helyesirás- . sál, pedagógusok és gyerekek egyaránt. Kislányom, Annácska, még csak az általános iskola második osztályába jár, de már halálos biztonsággal ismeri fel a magánhangzókat és a mássalhangzókat. Igazán nem büszkeségből mondom (hiszen csak helyesírásból volt négyese), de nemcsak azt tudja, hogy a szavak végén az ú, ű legtöbbször hosszú, hanem a kivételeket is elfújja ilyenténképpen: “Jól jegyezd meg, kedves komám, Samu, Alku, áru, batyu, daru. zsalu. Mindegyiknek végén rövid az u!” Nagyon szorgalmas gyermek, s igy tudja a rövid ü-re végződő kivételeket, pl. eskü, gyepíi. Hogy ezekből 8 szó jelentésével nincs tisztában és hétéves korára nem is lehet, az' igazán lényegtelen szempont az illetékes tervezők számára. A napokban saját gyermekem előtt határozottan veszélyben forgott tanári tekintélyem. — Anyu, hogy kell Írni a papagájt? — kérdezte tanácstalanul, kék szemét tágra nyitva. — Papagáj? •— vettem fontolóra a dolgot. — Ejnye, hogy is tanultam csak?. . Amit “l”-lel is kimondhatok és a szó értelme nem változik, az “ly”, “Papagál” — mondottam ki hangosan. — Az, az anyu! A “maga randa papagála”, emlékszem, igy mondták a rádióban — helyeselt leánykám. Persze, persze — jutott eszembe —, annyira -világosan “ly”, hogy gyanússá vált. Megnézem a helyesírás szabályzatában. Elvégre az a döntő. Gondolataimat tett követte, s diadalmasan mondtam: “papagáj”, “j”-vel! — De anyu! — siránkozott kislányom —, akkor miért van a nyelvtankönyvemben ly-nal? Kételkedve mentem oda, s im valóban, a IT. osztályos nyelvtankönyv 46. oldalán a “Gyakorlat 4. pont” szerint “papagály” ly-nal. —Írd. kincsem, úgy, ahogy a nyelvtankönyvben van! — nyugtattam meg, abban a hitben, hogy ezzel minden megoldódott. Eltelt két nap, s a következő házi feladatban újra előkerült az a “randa papagál”. Ugyanazon II.-os nyelvtankönyvben, most már a 47. oldalon állt, s a változatosság kedvéért most “j”-vel, igy: “papagáj”! Tanári tekintélyem nemcsak otthon, hanem egy szer-másszor az iskolában is kockán forog a helyesírás miatt. Hetedikeseim iskolai cjolgoztot Írtak Tizperc címmel. Javítási órán kitört a vihar, mivel az egybe irt “zsiroskenyér” szót mindenütt kettéválasztottam, A gyerekek egyöntetüleg esküdtek rá, hogy a harmadikos tanító néninél egybe kel- j lett írni. | —Meg kell mentenem kartársnőm tekinté- J lyét — határoztam el magamban —, de hogyan? ! A véletlen segítségemre sietett. Az egyik gye- \ reknél 1954-ben kiadott helyesírási szabályzat, r volt, mely szerint (264. old.) “zsiroskenyér” egy , szó, szemben a külön Írandó “vajas kenyérre1.” ’, (255. old.), mig az én, 1959-es helyesírási szabály- >, zatomban külön kell írni, igy: “zsíros kenyér”, “vajas kenyér”. (1959-es kiadás 266., illetve 257. f oldal.) Tisztáztam magunkat, “bemártva” a gyerekek | előtt a szabályzatot készítő nyelvészeket. Itthon viszont hosszan tanakodtam ezen nyelvészek szempontjain. Nyilván úgy okoskodtak — i állapítottam meg végül —, hogy 1954-ben azért kellett egybe Írni a “zsiroskenyér”-et, mert népi eledelnek számított, mint a borsófőzelék vagy a bográcsgulyás. 1959-től pedig, anyagi helyzetünk javulván, mindenki válogathat: zsíros, vajas avagy lekváros kenyeret kiván-e enni. Most már csak az a kérdés, hogyan kell Írni a “mézes-vajas- ’ kenyér” szót, mert ez nem szerepel a helyesírási szabályzatban. Külön probléma a “dz”-, “dzs”-s szavak helyesírása, amióta a “dz” és a “dzs” önálló betűvé lé- j pett elő, kiszorítva az ábécéből a nemesi világgal letűnt “x”-, “y”-t. A “dz”-s igék felszólító módjának gyakorlására j a következő példaszöveget ajánlom: “Hiába mon- ■ dóm a fáknak: leveleddzetek, azok nem leveledz- nek. Hiába biztatom a (szarvas) marhákat: ké- röddzetek, azok nem kérődznek. Hiába ordítja a kalauz az utasoknak: fogóddzanak, azok nem fogódzkodnak! Ha esetleg az osztály előtt valaki“ hallgatódzik, ekképp kiáltsunk rá: Ne hallgatódd- zék! Ezt elválasztva írassuk le a gyerekekkel, mert úgy nehezebb s egészen biztos, nem lesz - senkinek ötös dolgozata.” S aki azt hiszi, megbolondultunk, azt megnyug- " tatjuk, hogy semmi baj, csak eddzük magunkat a helyesírásban, mig mindenki nem pedzi a dől--- got, jelentő módban, mert felszólitó módban el- j választva pedz-dzük! Hogy mit? Azt, hogy fontos a helyesírás, hogy minden magyar ember szépen és helyesen tudjon Írni és beszélni magyarul, hogy ezt mindenkinek az iskolában kell elsajátítania, de ehhez feltétlenül. fontos, hogy a helyesírási szabályokat csak any- nyit változtassák, amennyit valóban változik nyelvünk, hog ya tananyagot a gyerekek korához ’ és szellemi képességéhez mérjék, s ha ebben segítségre szorulnak, ne csak kérjenek véleményt - a gyakorló pedagógusoktól, hanem ezt a véle- ' ményt nyugodtan figyelembe is vehessék. Salamon Mária
