Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-19 / 3. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 19, 1961 AZ EGYKORI MONARDHISTA VALLOMÁSA A SZOVJETUNIÓRÓL A haladószellemü newyorki napilap a “Ruszkij Golosz”-T>an a közelmúltban megjelent nyílt levél alatt ezt a nevet olvashattuk: V. V. Sulgin. Hosz- szu hallgatás előzte meg az egykori monarchista levelét. Nevét talán már csak az egyetemek tantermeiben emlegették, Sulgin forradalom előtti és utáni tevékenysége ugyanis bekerült a “Szovjetunió történeté”-be. Nem ok nélkül. 1907-tői 1917-ig az orosz parlament, az úgynevezett Állami Duma tagja volt, amelyet a hatalom mindenkor népelnyomó, soviniszta és antiszemita céljai szolgálatába igyekezett állítani. Az 1917-es februári forradalom után Sulgin az Ideiglenes Kormány mellé szegődött, amely Lenin szavai szerint Oroszország népeinek nem adott sem békét, sem kenyeret, sem teljes szabadságot. A burzsoá kormány Gucskovval együtt Sulgint menesztette Pszkovba, hogy a monarchia megmentése érdekében rávegye a trónfosztott cárt, adja át helyét utódjának. Sulgin elfogadta II. Mik Jós lemondását a trónról 1917 március 2-án, s egy nappal később ő kiáltotta ki Oroszország uj uralkodójává II. Mihályt. A cárizmust ez sem menthette meg: Sulgin novemberben már a fehérek ellenforradalmi hadseregének megalapításán fáradozott, majd támogatta Alekszejev, Gyenikin és Vrangel fehér tábornokokat. Azután emigrált. 1944 végén egy jugoszláv kisvárosban találtak rá a szovjet katonák. Ellenforradalmi tevékenységéért Moszkvában bíróság előtt kellett felelnie. 1956-ban börtönbüntetésének kitöltése előtt szabadlábra helyezték és azóta emigrációból hazatért feleségével együtt Vlagyimir városában lakik. Mi késztette Sulgint arra, hogy most, 82 éves korában önvallomást tegyen? “Több oka van, hogy réges-régen felhagytam a politizálással és most nincs szándékomban ahhoz visszatérni. De változnak az idők. Néha nem politika, hanem lelkiismereti kötelesség elmondani gondolatainkat, érzéseinket. Számomra most eljött ennek az ideje”. Sulgin leveléből kitűnik: felelősséget érez azért, hogy Nyugaton élő honfitársai, akik közül sokan még ma is áz élet által már ezerszeresen megcáfolt hiedelmekre építik nézeteiket, világosan, az igazsághoz hűen lássák a való helyzetet. Ezt írja: “...Mi, emigránsok azt gondoltuk: csak legyen háború! Adjanak csak fegyvert az orosz nép kezébe, majd a ‘gyűlöletes’ szovjet hatalom ellen fordítja azt és megdönti ezt a hatalmat! De ennek a fordítottja történt.” “Miért harcolt vérét hullatva ez a nép? Számomra világos — a hazáért! Ez bebizonyította, hogy ezek az emberek hazájuknak a iSzovjetuniót tartják és a szovjethatalmat saját hatalmuknak tekintik. Ez a tény az emigráció ideológiájának alappillérét zúzta szét”. Sulgin, elismerve, hogy a második világháború a szovjet nép szavazása volt a szovjethatalom mellett, kijelenti: “TEHÁT MI TÉVEDTÜNK. Ez a nép nem akarja, hogy mi “felszabadítsuk”. Amikor ezt megértettem, a szovjet hatalom megdöntésére irányuló erőfeszítéseink tragikusnak és nevetségesnek tűntek”. Sulgin a huszas évek közepén illegálisan a Szovjetunióba utazott, mert látni akarta: mi történt az elmúlt években, hol tart az ország? Visszatérve az emigrációba, könyvet irt arról, hogy “Oroszország él”. És ma? Azt állítja,, hogy “van még elég sok nehéz kérdés”, leveléből azonban kitűnik, hogy mindennél jobban hatalmába kerítette az az őszinte csodálkozás, amelyet akkor érzett, amikor végigment Moszkva uj, modem utcáin, amikor a kolhozokban és uj üzemekben mindenütt elégedett, magabiztos embereket látott. Járt a moszkvai népgazdasági kiállítás pavilonjai között és látta azt is, hogyan őrzi, óvja' az ősi emlékeket, múzeumokat az a kommunizmus, mely ről azt próbálták elhitetni, hogya rombolást hirdeti. “A forradalom előtti Oroszországhoz képest hatalmas változás ment itt végbe” — Írja Sulgin, majd azt kéri az emigránsoktól, hogy az orosz embereket hagyják békén. “Hadd intézzék úgy az életüket, ahogy tudják. Nem támogattak bennünket, fehéreket, a polgárháború alatt. Megsemmisítették a Hitlerhez csatlakozott emigráns íászlóaljakat a második világháborúban. Hát nem elég? Csak nem indulunk még egyszer, harmadszor is hívatlanul az orosz nép ‘felszabadítására?’ Adenauernak, utódainak, vagy kiknek a zászlaja alatt?” Sulgin azt vallja, hogy a háborúra készülődő erőket segíti a szovjetellenes emigrációs politika. A háborús veszélyhez képest pedig számára minden jelentéktelennek tűnik. “Békét akarnak-e itt, a Szovjetunióban? Eddig még nem találkoztam olyan emberx’el, aki háborút akart volna. Már amennyire én látom. A szovjethatalom valóban a szovjet nép gondolatait és reményeit tükrözi. Ily módon azt mondom, hogy e tekintetben nekem itt 220 millió társam van”. Sulgin nem kommunista és mint Írja, néha elkeseredett vitákat folytatott a kommunistákkal. De nem kellett kommunistává válnia ahhoz, hogy a látottak hatása alatt józanabbul ítélje meg az orosz nép sorsát. “Az, amit ma a XX. század második felében a kommunisták csinálnak, nemcsak hasznos, hanem a vezetésük alatt haladó 220 milliós nép számára feltétlenül szükséges is. És ami még ennél is több, tevékenységük az egész emberiség számára lét- fontosságú — az egész világon a békéért szállnak síkra.” Nagy utat tett meg Sulgin II. Mihály uralkodóvá való kikiáltásától. S milyen nagy utat az a nép, amelynek sikerei előtt 82 éves korában meghódol a cárók egykori hive is. Hiányzik a munkásság hangja “Aggodalommal tölt el az a tény, hogy a munkásmozgalom, amely a Kennedy elnökkéválasztá- sát eredményező demokratikus mozgalom hajtóereje volt, mellőzést szenvedett. A munkásság sorainak egyetlen tagját sem tekintették méltónak arra, hogy bent üljön azokban a tanácskozó testületekben, amelyek a nép jólétére vonatkozó határozatokat hozzák meg. “Ez kétségkívül hatással lesz a nép szükségleteire vonatkozó törvényhozásra, amit a 87-ik kongresszusnak a munkanélküliség, az adóztatás terheinek enyhítésére, a társadalmi biztosítás, a lakásellátás, közművelődés javítására, az országos egészségügyi biztositás és idős polgárainkról való gondoskodás bevezetésére kell hozni. “Minden tevékenységünkben; a kollektiv tárgyalásoknál, törvényhozásra ható igyekezetünknél, vagy a munkásmozgalmon belül mindig a kenyérkeresők foglalkoztatottsága, a haladás és a béke lesz a célkitűzésűnk, a barátságos meggyőzés az eszközünk. De készen álunk az erélyesebb megközelítésre, ha a Ford-vállalat vagy Washington nem hallgatja meg kérésünket”. Carl Stellato, a 600-as Ford-lokál elnöke tette meg ezeket a kijelentéseket abban a cikkben, melyben az autómunkások 1961-ben esedékes munkaszerződés megújításának esélyeit és irányelveit vázolta, a “Ford Facts” jan. 10-iki számában. Január havában a Ford, a GM és az American Motors Co. csökkenti a termelését és 20,000 autómunkás válik igy munkanélkülivé. Jöjjön velünk Magyarországba! ELSŐ NAP. Megérkezés a Ferihegyi repülőtérre a délutáni órákban, onnan autóbusz visz bennünket a szállodába, ahol vacsorázunk is. MÁSODIK NAP. Teljes ellátás, város nézés az IBUSZ szakvezetőivel. HARMADIK NAP. Autóbuszkirándulás Sztálin- városba. Megnézzük a gyárat, az uj várost, bölcsődéit, óvodáját, iskoláit. Elmegyünk egy termelőszövetkezetbe. Ebéd a Szalkaszigeti halászcsárdában. Reggeli, vacsora és szállás Budapesten. NEGYEDIK NAP. Teljes ellátás Budapesten. — Egész nap szabad, de este színházlátogatás autóbusszal és vissza a szállodába. ÖTÖDIK NAP. Kirándulás a Balatonra. HATODIK NAP. Visegrád és Esztergom látogatása az IBUSZ vezetővel. Teljes ellátás. HETEDIK NAP. Reggeli után elutazás a rokonokhoz. Ha Pesten marad és szeretne a szállodában maradni még két heti teljes ellátást (tehát ösz- szesen 3 hetet) kaphat a fent említett összegért. Ha rokonaihoz megy visszakap a befizetett összegből 2,703 forintot, amelyet ott és úgy költhet el, ahogyan óhajtja. • Az 595 dolláros ár több mint 250 dollárral kevesebb, mint a rendes legolcsóbb kereskedelmi utazási, illetve repülési ár Magyarországra. • E társasutazásban azonban csupán az American Hungarian Cultural Federation tagsága és hozzátartozói (férj, feleség, gyermek és szülő) vehetnek részt. • Kérjük az érdeklődőket, hogy minél előbb jelentkezzenek, mert csupán FEBRUÁR 15-ig fogadunk el előjegyzéseket a társasutazásra. • Az érdeklődők forduljanak az AHFC-hez, Hotel Chelsea, 222 W 23. St., Rm. 1032, v. küldjék be az alanti szelvényt a Magyar Szó kiadóhivatalába továbbítás végett. • A Cultural Federation vagy a Magyar Szó kiadóhivatalában bárki részére beszerzik a hajó-, vagy repülőjegyet Európába, Magyarországba, vagy a világ bármely részébe, a rendes kereskedelmi árak mellett, ha akár egyedül óhajt utazni, akár társasutazást óhajt, összehozzuk másokkal, minden külön díjazás nélkül. . NYOLCVAN AN mehetünk együtt! Hihetetlen olcsó áron meglátó- ^- gathatja szülőhazáját, kehiére ölelheti rokonságát, barátait az ^ Amerikai-Magyar Kultur Federáció tagsága. j+- MÁJUSBAN felülünk a KLM egyik repülőgépére, amelyet az ^- AHCF charter-ol tagsága részére és meg sem állunk Budapestig. ^ . A HAT HETES társasutazás teljes ára vízummal együtt $595.00. ^ • Ezért Budapestre és vissza New Yorkba utazunk. — Budapesten " a következő program vár reánk: M Én is menni óhajtok Magyarországba. Szeretnék menni a társasutazással: ....... Hosszabb időt óhajtok Magyarországon eltölteni............................................................. Név: ............................................................................................................................................ Cim: .................................................................................................................................. Város: ............................................................................Zópa: ................Állam: ..............
