Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-19 / 3. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 19, 1961 AZ EGYKORI MONARDHISTA VALLOMÁSA A SZOVJETUNIÓRÓL A haladószellemü newyorki napilap a “Ruszkij Golosz”-T>an a közelmúltban megjelent nyílt levél alatt ezt a nevet olvashattuk: V. V. Sulgin. Hosz- szu hallgatás előzte meg az egykori monarchista levelét. Nevét talán már csak az egyetemek tan­termeiben emlegették, Sulgin forradalom előtti és utáni tevékenysége ugyanis bekerült a “Szov­jetunió történeté”-be. Nem ok nélkül. 1907-tői 1917-ig az orosz parlament, az úgyne­vezett Állami Duma tagja volt, amelyet a hata­lom mindenkor népelnyomó, soviniszta és antisze­mita céljai szolgálatába igyekezett állítani. Az 1917-es februári forradalom után Sulgin az Ide­iglenes Kormány mellé szegődött, amely Lenin szavai szerint Oroszország népeinek nem adott sem békét, sem kenyeret, sem teljes szabadságot. A burzsoá kormány Gucskovval együtt Sulgint menesztette Pszkovba, hogy a monarchia meg­mentése érdekében rávegye a trónfosztott cárt, adja át helyét utódjának. Sulgin elfogadta II. Mik Jós lemondását a trónról 1917 március 2-án, s egy nappal később ő kiáltotta ki Oroszország uj ural­kodójává II. Mihályt. A cárizmust ez sem ment­hette meg: Sulgin novemberben már a fehérek ellenforradalmi hadseregének megalapításán fá­radozott, majd támogatta Alekszejev, Gyenikin és Vrangel fehér tábornokokat. Azután emigrált. 1944 végén egy jugoszláv kisvárosban talál­tak rá a szovjet katonák. Ellenforradalmi tevé­kenységéért Moszkvában bíróság előtt kellett fe­lelnie. 1956-ban börtönbüntetésének kitöltése előtt szabadlábra helyezték és azóta emigrációból haza­tért feleségével együtt Vlagyimir városában la­kik. Mi késztette Sulgint arra, hogy most, 82 éves korában önvallomást tegyen? “Több oka van, hogy réges-régen felhagytam a politizálással és most nincs szándékomban ah­hoz visszatérni. De változnak az idők. Néha nem politika, hanem lelkiismereti kötelesség elmon­dani gondolatainkat, érzéseinket. Számomra most eljött ennek az ideje”. Sulgin leveléből kitűnik: felelősséget érez azért, hogy Nyugaton élő honfi­társai, akik közül sokan még ma is áz élet által már ezerszeresen megcáfolt hiedelmekre építik nézeteiket, világosan, az igazsághoz hűen lássák a való helyzetet. Ezt írja: “...Mi, emigránsok azt gondoltuk: csak legyen háború! Adjanak csak fegyvert az orosz nép kezébe, majd a ‘gyűlöletes’ szovjet ha­talom ellen fordítja azt és megdönti ezt a hatal­mat! De ennek a fordítottja történt.” “Miért harcolt vérét hullatva ez a nép? Szá­momra világos — a hazáért! Ez bebizonyította, hogy ezek az emberek hazájuknak a iSzovjetuniót tartják és a szovjethatalmat saját hatalmuknak tekintik. Ez a tény az emigráció ideológiájának alappillérét zúzta szét”. Sulgin, elismerve, hogy a második világháború a szovjet nép szavazása volt a szovjethatalom mellett, kijelenti: “TEHÁT MI TÉVEDTÜNK. Ez a nép nem akarja, hogy mi “felszabadítsuk”. Amikor ezt megértettem, a szovjet hatalom megdöntésére irányuló erőfeszítéseink tragikusnak és nevetsé­gesnek tűntek”. Sulgin a huszas évek közepén illegálisan a Szov­jetunióba utazott, mert látni akarta: mi történt az elmúlt években, hol tart az ország? Visszatér­ve az emigrációba, könyvet irt arról, hogy “Orosz­ország él”. És ma? Azt állítja,, hogy “van még elég sok nehéz kérdés”, leveléből azonban kitű­nik, hogy mindennél jobban hatalmába kerítet­te az az őszinte csodálkozás, amelyet akkor ér­zett, amikor végigment Moszkva uj, modem ut­cáin, amikor a kolhozokban és uj üzemekben min­denütt elégedett, magabiztos embereket látott. Járt a moszkvai népgazdasági kiállítás pavilonjai között és látta azt is, hogyan őrzi, óvja' az ősi emlékeket, múzeumokat az a kommunizmus, mely ről azt próbálták elhitetni, hogya rombolást hir­deti. “A forradalom előtti Oroszországhoz képest hatalmas változás ment itt végbe” — Írja Sulgin, majd azt kéri az emigránsoktól, hogy az orosz embereket hagyják békén. “Hadd intézzék úgy az életüket, ahogy tudják. Nem támogattak ben­nünket, fehéreket, a polgárháború alatt. Megsem­misítették a Hitlerhez csatlakozott emigráns íászlóaljakat a második világháborúban. Hát nem elég? Csak nem indulunk még egyszer, harmad­szor is hívatlanul az orosz nép ‘felszabadítására?’ Adenauernak, utódainak, vagy kiknek a zászlaja alatt?” Sulgin azt vallja, hogy a háborúra készülődő erőket segíti a szovjetellenes emigrációs politika. A háborús veszélyhez képest pedig számára min­den jelentéktelennek tűnik. “Békét akarnak-e itt, a Szovjetunióban? Eddig még nem találkoztam olyan emberx’el, aki hábo­rút akart volna. Már amennyire én látom. A szov­jethatalom valóban a szovjet nép gondolatait és reményeit tükrözi. Ily módon azt mondom, hogy e tekintetben nekem itt 220 millió társam van”. Sulgin nem kommunista és mint Írja, néha el­keseredett vitákat folytatott a kommunistákkal. De nem kellett kommunistává válnia ahhoz, hogy a látottak hatása alatt józanabbul ítélje meg az orosz nép sorsát. “Az, amit ma a XX. század második felében a kommunisták csinálnak, nemcsak hasznos, hanem a vezetésük alatt haladó 220 milliós nép számára feltétlenül szükséges is. És ami még ennél is több, tevékenységük az egész emberiség számára lét- fontosságú — az egész világon a békéért szállnak síkra.” Nagy utat tett meg Sulgin II. Mihály uralkodó­vá való kikiáltásától. S milyen nagy utat az a nép, amelynek sikerei előtt 82 éves korában meghódol a cárók egykori hive is. Hiányzik a munkásság hangja “Aggodalommal tölt el az a tény, hogy a mun­kásmozgalom, amely a Kennedy elnökkéválasztá- sát eredményező demokratikus mozgalom hajtó­ereje volt, mellőzést szenvedett. A munkásság sorainak egyetlen tagját sem tekintették méltó­nak arra, hogy bent üljön azokban a tanácskozó testületekben, amelyek a nép jólétére vonatkozó határozatokat hozzák meg. “Ez kétségkívül hatással lesz a nép szükség­leteire vonatkozó törvényhozásra, amit a 87-ik kongresszusnak a munkanélküliség, az adóztatás terheinek enyhítésére, a társadalmi biztosítás, a lakásellátás, közművelődés javítására, az orszá­gos egészségügyi biztositás és idős polgáraink­ról való gondoskodás bevezetésére kell hozni. “Minden tevékenységünkben; a kollektiv tár­gyalásoknál, törvényhozásra ható igyekezetünk­nél, vagy a munkásmozgalmon belül mindig a ke­nyérkeresők foglalkoztatottsága, a haladás és a béke lesz a célkitűzésűnk, a barátságos meggyő­zés az eszközünk. De készen álunk az erélye­sebb megközelítésre, ha a Ford-vállalat vagy Washington nem hallgatja meg kérésünket”. Carl Stellato, a 600-as Ford-lokál elnöke tette meg ezeket a kijelentéseket abban a cikkben, melyben az autómunkások 1961-ben esedékes munkaszerződés megújításának esélyeit és irány­elveit vázolta, a “Ford Facts” jan. 10-iki számá­ban. Január havában a Ford, a GM és az American Motors Co. csökkenti a termelését és 20,000 autó­munkás válik igy munkanélkülivé. Jöjjön velünk Magyarországba! ELSŐ NAP. Megérkezés a Ferihegyi repülőtér­re a délutáni órákban, onnan autóbusz visz ben­nünket a szállodába, ahol vacsorázunk is. MÁSODIK NAP. Teljes ellátás, város nézés az IBUSZ szakvezetőivel. HARMADIK NAP. Autóbuszkirándulás Sztálin- városba. Megnézzük a gyárat, az uj várost, böl­csődéit, óvodáját, iskoláit. Elmegyünk egy ter­melőszövetkezetbe. Ebéd a Szalkaszigeti halász­csárdában. Reggeli, vacsora és szállás Budapes­ten. NEGYEDIK NAP. Teljes ellátás Budapesten. — Egész nap szabad, de este színházlátogatás autó­busszal és vissza a szállodába. ÖTÖDIK NAP. Kirándulás a Balatonra. HATODIK NAP. Visegrád és Esztergom látogatá­sa az IBUSZ vezetővel. Teljes ellátás. HETEDIK NAP. Reggeli után elutazás a roko­nokhoz. Ha Pesten marad és szeretne a szállodában maradni még két heti teljes ellátást (tehát ösz- szesen 3 hetet) kaphat a fent említett összegért. Ha rokonaihoz megy visszakap a befize­tett összegből 2,703 forintot, amelyet ott és úgy költhet el, ahogyan óhajtja. • Az 595 dolláros ár több mint 250 dollárral kevesebb, mint a rendes legolcsóbb kereskedelmi utazá­si, illetve repülési ár Magyarországra. • E társasutazásban azonban csupán az Ameri­can Hungarian Cultural Federation tagsága és hozzátartozói (férj, feleség, gyermek és szülő) vehetnek részt. • Kérjük az érdeklődőket, hogy minél előbb jelentkezzenek, mert csupán FEBRUÁR 15-ig fogadunk el előjegyzéseket a társasutazásra. • Az érdeklődők forduljanak az AHFC-hez, Hotel Chelsea, 222 W 23. St., Rm. 1032, v. küldjék be az alanti szelvényt a Magyar Szó kiadóhivatalába továbbítás végett. • A Cultural Federation vagy a Magyar Szó kiadóhivatalában bárki részére beszerzik a hajó-, vagy repülőjegyet Európá­ba, Magyarországba, vagy a világ bármely részébe, a rendes kereskedelmi árak mellett, ha akár egyedül óhajt utazni, akár társasutazást óhajt, összehozzuk másokkal, minden külön díjazás nélkül. . NYOLCVAN AN mehetünk együtt! Hihetetlen olcsó áron meglátó- ^- gathatja szülőhazáját, kehiére ölelheti rokonságát, barátait az ^ Amerikai-Magyar Kultur Federáció tagsága. j+­- MÁJUSBAN felülünk a KLM egyik repülőgépére, amelyet az ^- AHCF charter-ol tagsága részére és meg sem állunk Budapestig. ^ . A HAT HETES társasutazás teljes ára vízummal együtt $595.00. ^ • Ezért Budapestre és vissza New Yorkba utazunk. — Budapesten " a következő program vár reánk: M Én is menni óhajtok Magyarországba. Szeretnék menni a társasutazással: ....... Hosszabb időt óhajtok Magyarországon eltölteni............................................................. Név: ............................................................................................................................................ Cim: .................................................................................................................................. Város: ............................................................................Zópa: ................Állam: ..............

Next

/
Oldalképek
Tartalom