Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-06-08 / 23. szám

Thursday, June 8, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ S. EGYRE ERŐSEBBEN ÉREZZÜK A DULLESI KÜLPOLITIKA HATÁSÁT A Dél-Korea-i és Paraguay-i események tanulságai Az Egyesült Államok külpolitikáját hosszú időn keresztül Foster Dulles irányítottá. Egész biztos, hogy nem veszett még ki az emberek emlékeze­téből az a sok veszély, amelyet “a meredek szé­lén táncoló” politikája okozott világviszonylatban és nem egyszer súroltuk a háborút is ennek az irányzatnak az “erélyes” magatartása következ­tében. Ez az “erély” érvényesült mind azokban az országokban, ahová csak a State Department keze elért. Ennek a törekvésnek a következmé­nye volt a diktatúrák kialakulása és megszilárdí­tása is, az egykori gyarmati területek egy jelen­tős részén. A felületes szemlélők előtt hosszú ideig úgy látszott, hogy eredményeket érünk el és befolyá­sunkat még ki is terjeszthetjük a világ számos olyan pontjára, ahol korábban az európai gyar­mattartó hatalmak tartották a kezükben az ural­mat. Dél-Vietnamból pl. kiszorítottuk a franciá­kat s olyan diktátort segítettünk hatalomra, aki hajlandó elfogadni “tanácsainkat” és “segít­ségünket”. Az utóbbi pár évben azonban inogni kezdett en­nek a nagy energiával és még nagyobb pénzzel és anyagi eszközökkel összetákolt “védelmi épít­mény nek” az alapja. Egyre-másra döntötték meg a felkelt népek a rájuk kényszeritett kormányo­kat és zsarnokokat. Kubában majd Dél-Koreában csúszott ki a talaj a diktátorok lába alól, de már számos más helyen is recseg-ropog az elhunyt külügyminiszter által megkonstruált építmény. A Kennedy-kormánynak szembe kell néznie a tényekkel. A The Nation c. folyóirat idézi Walter Lippmant, aki figyelmeztette az uj adminisztrá­ciót, hogy vonja le a következményeit a John Foster Dulles féle politika összeomlásának. “Az amerikai népnek. . . nem mondták meg, hogy az a katonai helyzet, amely abban az időben fennál­lott, amikor John Foster Dulles megalapozta po­litikai rendszerét, nem létezik többé. Nem tudat­ták a néppel, hogy ő (Dulles) ezt a rendszert a bombák csörgetésével érte el a kommunistákkal szemben. Ezért van az, hogy sokan azt hiszik, Kennedy tovább működtetheti a korábban létre­hozott rendszert egy néhány tengerészgyalogos­sal és ökölrázással.” A folyóirat hozzáteszi még, hogy Lyndon Johnson sem folytathatja a koráb­bi vonalat, még ha nagyokat is tud nevetni és a zsebe tele katonai segítséggel. Ez józan megállapítás. Az események is ennek a reális következtetésnek adnak igazat. Laosz- ban, a hatalmas anyagi és pénzügyi támogatás ellenére sem tudták megállítani a népi erők előre­törését és hasonló helyzet fenyeget Dél-Vietnam- ban is. Különösen fel kellene figyelnie a felelős ténye­zőknek azokra az eseményekre, amelyek Latin- Amerikában mennek végbe. Az “erélyes” politika által uralmon tartott diktátorok ellen egyre erő­sebb a népi ellenállás. A “kubai példa” mind nép­szerűbb lesz a nincstelen parasztok körében és a városok éhező és munkanélküli tömegei is lát­ják ma már, hogy míg ők nyomorognak, azalatt a Wall Street tőkései hatalmas profitot vágnak zsebre és visznek ki hazájukból. Az utóbbi időben a Paraguayban végbemenő mozgolódás keltette fel a politikát éber szemmel figyelők érdeklődését. Ebben a nagyszerű termé­szeti adottságokkal rendelkező országban Alfredo Stroessner tábornok gyakorolja az uralmat. A tábornokot 1958-ban népszavazással “választot­ták” újra elnöknek és úgy látszott, hogy hatal­mának semmi nem áll útjában. A hadsereget szi­lárdan kézben tartotta és a legújabb amerikai gyártmányú fegyverekkel szerelte fel. Az Egye­sült Államok katonai tanácsadó csoportja is tá­mogatja. A nemzeti költségvetés 50 százalékát a hadsereg fenntartására fordítja. Ennek ellenére, a Paraguayból érkező hírek sze­rint fokozódik a lakosság ellenállása vele szemben és az ellene harcoló partizánok mozgalma és te­vékenysége nagyon hasonlít ahhoz a formához, ahogy Castro vívta ki győzelmét a zsarnok Ba­tista ellen, minden külső támogatás ellenében. A forradalomtól való félelemnek lehet tulajdoníta­ni, hogy Paraguay diktátora is csatlakozott a töb­bi reakciós kormányhoz, melyek megszakították a diplomáciai kapcsolatot Kubával. Stroessner tábornok katonáinak minden üldö­zése ellenére terjesztik az országban a Tribuna Liberal c. ellenzéki újságot. Szerkesztője, Lucio Mendoca szerint 10,000 példányt adnak el na­ponta. Elképzelhetjük milyen népszerű lehet az újságja, ha figyelembe vesszük, hogy az ország 1,600,000 lakójából a fele Írástudatlan. Paraguay mezőgazdasági ország. Termelésének — úgy az ipari, mint mezőgazdasági készítmé­nyeinek— 75 százalékát külföldi tőke ellenőrzi. A gazdag ország lakóinak jövedelme fejenként 250 dollár egy évben. Bár az egész világot ellát­ja rózsaolajjal, élelmiszerszükségletének egy ne­gyedét importálja. A külföldi tőke és a hazai nagybirtokosok nem fordítottak valami nagy fi­gyelmet az ország fejlesztésére és gazdaságának Míg a tudósok az egész emberiség lelkes támo­gatásával és feszült érdeklődése közepette töre­kednek az ür meghódítására, azalatt vannak ha­tóságok, amelyeknek már a föld felszíne sem elég biztonságos. Ennek lehetünk a tanúi New Mexi- coban, ahol az Artesia-i elemi iskolát süllyesztik a föld felszíne alá. Az uj iskola 500 diákján kí­sérletezik majd ki, hogy- milyen hatással van a gyerekekre a napsugaraknak és a természetes levegőnek a hiánya. A lesüllyesztett tantermek­nek természetesen ablakai sem lesznek, igy a gyerekeknek még ahhoz is hozzá kell majd ed­ződniük, hogy elszakadnak a természetes környe­zettől. A New Mexico állambeli Albuquerque-i egye­tem szóvivője szerint, a kísérlet, amit ezzel az uj iskola építésével végeznek, a nukleáris bombák elleni védekezés céljait szolgálja. Artesia, amely­nek 12 ezer lakosa van csak, 30 mérföldre fek­szik Roswell stratégiai légi bázistól. Ezért téte­lezik fel a hatóságok, hogy egy nukleáris háború esetén katonai célpont lehetne. Az iskola egyben óvóhely szerepét is betölti 2,000 személy részére. A tantermekben két hétig is meghúzhatják majd magukat az ide bezsúfolt polgári személyek. Az uj, föld alá épített iskola 43,000 négyzetláb területet foglal el és költségei 467,000 dollárra rúgnak. Ez 125,000 dollárral fog többe kerülni, mintha a föld felszínén építenék meg. A plusz költségeket az Egyesült Államok kormánya fog­ja fedezni. Ez azt jelenti, hogy az adófizetőknek csaknem 30 százalékkal többet kell áldozniuk az “újfajta” iskolaépületre, mintha ugyanezt nor­A szovjet űrhajósok uj feladatok előtt A Krasznaja Zvezda múlt heti száma kétoldalas terjedelemben foglalkozik az űrhajósok kiképzé­sével és hangsúlyozza: Gagarint és társait uj fel­adatok elvégzésére készítik elő. A Krasznaja Zvezda hangoztatja, ma az űrha­jóshoz a léglökéses repülőgépek pilótája áll leg­közelebb. Természetesen a kozmosz meghódításá­val egyidejűleg növekszik azok száma, akik boly­góközi repülésekben vesznek majd részt. A lap fényképet közöl Gagarinról. A Krasznaja Zvezda közli az első űrhajós piló­ta, Jurij Gagarin őrnagy tanácsait is. — Mit kívánnak az űrhajóstól? — Írja Jurij Gagarin. — Mindenekelőtt állhatatosságot. Nagy kitartást, fizikai edzést, “a fizikai állóképesség tartalékait,” ahogyan tanítóink és nevelőink mondták. — Hogyan jönnek létre az űrhajós tulajdonsá­gai? — folytatja Gagarin. — Mindenekelőtt az edzés során. Nem rekordokat kell hajhászni, ha­nem rendszeresen, sokoldalúan kell sportolni. Ne­kem például igen tetszik a torna, a futás, a kosár­labda, a sulyzógyakorlat, a röplabda. Itt is rend­szert kell azonban tartani. Ne szégyelljünk taná­csot kérni a? orvostól. Nem titkolom, valaha ne­kem is voltak “konfliktusaim az orvosokkal”, de ma nagyon hálás vagyok nekik: segítségükkel alakítottam ki azt a sportritmust, amelyet nagyon előmozdítására. Csak most épitették ki a központi vízellátási rendszert, és egész 1959-ig az ország nem rendelkezett modern szennycsatorna háló­zattal. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a nép széles tömegei Paraguayban ugyanolyan elkesere­déssel nézik Stroessner tábornok uralmát, mint ahogy a kubaiak nézték Batista hatalmát. Ezeket a diktátorokat semmilyen külső támogatás és fegyverszállítás sem mentheti meg a végső bu­kástól. Legfeljebb ideig-óráig meghosszabbítják a hatalmukat. Az Egyesült Államok népének sem érdeke ezek­nek a tömegek nyakán ülő zsarnokoknak a támo­gatása. Rengeteg pénzébe kerülnek az adófizetők­nek és ugyanakkor ellenségünkké tesszük a népe­ket. Egyre többen látják ezt be ma már itt Ame­rikában. Ennek ellenére, politikánk irányitói sem­mit nem változtattak a dullesi külpolitikán. Nem csak a régi zsarnokokat segítik, hanem az újab­bak útját is egyengetik, mint nemrég Dél-Koreá­ban. Mikor fognak végre felelős tényezőink is okulni az eseményekből? mális körülmények között valósítanák meg. Más formában kifejezve; mig egy föld felett létreho­zott iskolaépület költségei, négyzetlábanként 8 dollárba kerülnek, addig a föld alá süllyesztetté, négyzetlábanként $10.88-ba kerülnek. A tanter­meket ugyanis légzőkészülékekkel és különleges felszerelésekkel kell ellátni, ami növeli a normá­lisnál amugyis jóval nagyobb építési kiadásokat. Mivel a szülők aggódnak, hogy a napfénytől és természetes levegőtől elzárt gyerekekre rossz ha­tással lesz majd az uj iskolaépület, New Mexico állami egyetemének szóvivője megnyugtató nyi­latkozatot tett ebben az irányban. Szerinte az uj “iskolatípus” nem befolyásolja káros irányba a fejlődő szervezeteket. Azt állítja, hogy sem a ta­nárok sem a diákok nem kifogásolták ideiglenes élve eltemetésüket, mert mi másnak lehetne ne­vezni azt, hogy elszakítják őket a napvilágtól. Abból, hogy mennyire pártolják és dicsérik az állami hatósági szervek a lesüllyesztett iskolát, arra lehet következtetni, hogy rövidesen számos hasonló építkezést akarnak kezdeményezni. Per­sze ez azt jelenti, hogy kb. 30 százalékkal keve­sebb iskolát fognak létesíteni, ha elterjed és ál­talánossá válik, mert a költségek magasak. Eddig is elmaradott volt oktatási rendszerünk, ha igy folytatódik, akkor csak még rosszabb lehet majd. Abban az esetben pedig ha ugyanannyi iskolát akarnak létrehozni, mint korábban, úgy az adó­fizetőknek kell majd 30 százalékkal többet áldoz­niuk az oktatás céljaira. Választhatunk majd esetleg a két rossz kö­zött . .. értékesnek tartok. Az űrhajósok gyakorlati előkészítéséről G. Pok- rovszkij professzor, mérnök, vezérőrnagy megál­lapítja: a tudományos felkészítés során elsősor­ban fizikával, matematikával és technikai isme­retekkel kell foglalkozniuk. A leendő űrhajósok­nak olyan univerzális technikai ismereteket kell adni, amelyek szinte enciklopédikus technikai tu­dás alapjául szolgálhatnak. Az elméleti képzést természetesen szorosan a gyakorlati kiképzéshez kell kapcsolni. Tüntetések Japánban A japán dolgozók tavaszi hadjáratának kereté­ben május 25-én körülbelül hárommillió munkás és alkalmazott vett részt a több mint hatszáz ja­pán helységben megtartott gyűléseken és tünte­téseken. Tokióban a Hibija-parkban rendezett nagygyűlésen tízezer dolgozó fejezte ki tiltakozá­sát a kormány megtorló politikájával szemben. A felszólalók rámutattak, hogy a tavaszi hadjá­ratban való részvételért több mint 23,000 embert tartóztattak le, bocsátottak el munkájából vagy valamilyen más módon részesítetek megtorlás­ban. A gyűlésen hozott határozatban a részvevők azt követelik a kormánytól, hogy szüntesse be á tavaszi hadjárat harcosai elleni megtorlásokat. A részvevők kijelentették, hogy folytatják harcu­kat a dolgozók alapvető jogainak megvédéséért, a kormány reakciós politikája ellen. PÉNZPAZARLÁS A HÁBORÚS HISZTÉRIA SZOLGÁLATÁBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom