Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-06-01 / 22. szám
AMERIKAI MAGYAR ?Zó Jß tAAjdmnjájt4/ ás ir^^WtAWUttVAA$V^^(VWVWWtfWWWUVVtflMVWWUtf)AWVUWUUVWVWVVimMMAAMWWVUUUtftfVWVW A ZAVARÓ CSEND Mimi nagyobb a csend, annál könnyebben al- p u.ia ti, a.. m»iidtn;á s.i.m..ra csaknem szabály. Lg • „munkai tudó.; a ónba x elhatározta, hogy ezt be :.s .aonyiíja. Ehhez kén kísérleti csoportot ál- ;„v , össze: cg.,-egy c . ore a azok jutottak, a.: edi-ltLd fel-pitésü ban hasonlóak voltak, ha-o.iló körülmények komit éltek, egyformán voltai. fáradtak és álmosak. j : eg. i;< csoportot eg” olyan szobában fektette L, amely teljesen sóiét \olt és. a legkisebb zörej sen .szivároghatott be. A másik csoportot egy olyanba helyezte el, ahol alvásuk alatt lámpa égett, és nem voltak i cl dva a mindennapok apró zörejeitől. A 1 isérlet azt az eredményt hozta, amit az orvok várt. Az indianai egyetemen bizonyította be, íij&y a népszerű hiedelmek és szabályok nem minői.- állják ki a próbát. Ez esetben is ez történt. A \ílúgos és zajtól nem kiméit szobában alvók mii. , egészséges álomba zuhantak, míg a másik c.-.cpoi'to» ideges nyugtalanság fogta el. b kilos ellenőrzéssel a tudós megállapította, ] o. y ez utóbbiaknak a légzési tevékenysége csökken', vérkeringésük meggyorsult és izomzatúkon apró görcsök rángtak át. A pszichológus a kísérleti eredményt azzal magyarázta, hogy az abszolút csend az emberben v ra ozási állapotot kelt, várja, hogy valami történjék s ez a feszültségnek olyan állapotába hozza az embert, amitől nem tud elaludni. Kz az eredmény természetesen nem jelentheti az., hogy most már nyugodtan rádiózhatunk este vagy éjfél után is, méghozzá olyan hangosan, hogv a földszinten szóló rádiót a hatodik emeleten is “élvezzék...” A OOLYcSIRÓH A golyós Írón egyik legelterjedtebb Íróeszközünk. Az ötlet: golyóűskát használni írásra, amely gördül és irásnvomot hagy, mert festékkel érintkezik, valójában nem uj: az első szabadalom éppen nyolcvan évvel ezelőtt, 1880-ban keletkezett, Amerikában. Kereskedelmi forgalomba jóval késő!)!), 1895-ben került. Különösebb érdeklődést nem keltett. Azt kel! mondanunk: az ötlet elszaladt századától —tömeges gyártásának műszaki feltételei ugyanis korántsem voltak még meg. Tudomásunk szerint 1937-ben egv francia szabadalomban tűnik fel ismét a golyóshegyü iró- szerszám s ezt két évvel később egy újabb, ugyan csak francia szabadalom követte. Amerikai adat szerint az utóbbi szabadalmat “is egy európai nyerte, aki később Argentínába vándorolt ki”. Ez a “másik európai”, magyar, Biró László. Biró néhány évvel a második világháború kitörő -e előtt, Karlovy Vary ban golyósirónja révén megismerte az argentin államelnököt, s az elnök hívta meg Argentínába. A korszerű golyóstoll kéz delei tehát valóban innét indultak el. Az akkor még meglehetősen kezdetleges Írószerszámot Argentínában kezdték gyártani, onnan az amerikai légierő személyzete hozta az Egyesült Államokba, ahol csakhamar igen népszerű lett. Miután Argentina a háború éveiben szoros kapcsolatot tartott fenn a tengelyhatalmakkal, ellenségnek tekintették, s az amerikai cégek gyártani kezdték .a golyóstollat, tekintet nélkül a szabadalom argentin tulajdonosára. Az Egyesült Államokban a háború után már tudományos módszerekkel fejlesztették ugyan a gol.vósirónt, de a nagy érdeklődés és a várható profit miatt a korábban megindult tömeggyártás is tovább folyt. Az irón ára eleinte 10—20 dollár volt. Az “örökiró csodatoll” azonban csak hosz- szabb-rövidebb ideig irt, írása sem volt kifogástalan. Az Egyesült Államokban emiatt rövidesen eladatlanná vált, s a meg nem felelő, nagy készlettömegeket Európában adták el. Ára csakhamar egy dollár alá esett. A háború alatt Magyarországon is készült kisebb mennyiségű golyósirón, a háborút követő években pedig az “Akron” nevű, ugyancsak “örökiró” golyóstollat gyártották egy ideig, mérsékelt sikerrel. A golyósirón fizikájának és kémiájának felderítését szolgáló amerikai kutatómunkák eredménye a ma már elvileg kifogástalanul működő szerkezet, amelyet immár nem vesznek körül un. “gyártási titkok”. E titkok valójában tájékozatlanságot lepleztek. A golyóstoll csucsmetszeténél a golyót szűk fészekben helyezik el, és a csúcs elvékonyodó anyaga gyengén rá van hajtva. A golyó alatt egy festékvezető kapilláris furat van, ez köti össze a gciv,ó fészkét a festéktartállyal. Szinte elképzelheti Ue ., hog> ez az egyszerű szerkezet ne működjek megbízhatóan; s mégis így történt. Az eLő szerkezetekben a csúcs alumíniumból Lés: .üli. A viszonylag lágy alumíniumban pontos méretű furatot csak nehezen lehetett készíteni. Ha sikerült is, az üvegkemány acélgolyó rövidesén feldörzsölte a fészek puha anyagát, s a festék folyamatos adagolása megszűnt. Később már kemény sárgarézből gyártották a csúcsot. Ez az anyag ki. linóén megmunkálható, méretét jól tartja, a fészek használat közben nem torzul el. E fejlődéssel a festék is lépést tartott. Kezdetien csak áz okj savval készített golyósirón-festéket ismertük; ennek minőségé azonban sok kívánnivalót hagy. Különösen azért, mert az irásnyom fénybehatásra elhalványul, sőt egy idő után: el is. tűnhet. Emiatt a golyósirón használatát hivatalos okmányokon több állam megtiltotta. De az irásnyom egyenletességével is baj volt, mert a tömény festék folyása és rétegképzése Sem volt kifogástalan. Amint ilyenkor történni szokott, a szerkezet, illetve a festék készítői egymást okolták a sikertelenség miatt. E viták következtében azután behatóan foglalkoztak a festék folyásának fizikájával, a szerkezet és a festék összehangolásával. A golyóstoli-festék, a vele szemben támasztott rendkívüli követelmények miatt, kemény diónak bizonyult. Miután lehetőleg hosszú ideig kell egy- egy töltetnek tartania — 4—5 km hosszú irás- nyomrói van szó —, igen tömény oldatot kell alkalmazni. De töménynek kell lennie az oldatnak azért is, hogy a nyom szinereje megfelelő legyen, hiszen rétegvastagsága mindössze 4—5 mikron. A töltőtollban használt vizes tinta kb. tízszer vastagabb rétegben folyik ki. Megoldást csak akkor találtak a kutatók, amikor a kémiai ipar fejlődésének eredményeként uj műgyantákat, műanyagipari lágyítókat, festékeket ismertünk meg. A ma használt golyós- tollfesték alapja rendszerint olyan nagy forrpon- tu és kis gőznyomásu — tehát alig párolgó — oldószer, amely a festéket és a műgyantát jól oldja. A jó festék színezi a golyót —, ez olyan jellegzetessége, amelyről könnyen felismerhetjük. Ma ismét szabad már hivatalos okmányokat golyósironnal Írni, illetve aláírni, miután vannak tökéletesen állandó (un. “dokumentecht”) festékek. Ezek szigorú szabványok szerint készülnek —, e szabványok elsősorban az irásnyom kémiai állandóságát és annak tisztaságát hivatottak biztosítani. A golyósirón megbízható, olcsó Íróeszközzé vált, amely nem csupán megtörte a töltőtoll egyeduralmát, de azt az általános használatban egyre inkább ki is szőrit ja. Hogyan került a selyem Európába A KÍNAI selyemszövet az ókor legdrágább kelméje volt. Annyi aranyat adtak érte, ameny- nyit nyomott. A magas árat azzal érték el a kínaiak. hogy a selyemgyártás titkát rajtuk kívül senki sem ismerte a világon. Féltékenyen őrizték a selyemhernyótenyésztés titkát, a tenyésztőtelepek, a szövőmühelyek a birodalom belsejében, távol a határoktól működtek, a külföldi kereskedőket a közelükbe sem engedték. A titkot évszázadokon át eredményesen őrizték a kinaiak. és a kereskedők csak a kész kelmét vásárolhatták meg, eredetéről semmit sem tudtak, még azt sem, hogy állati vagy növényi anyagból készült-e. A legenda szerint egy kínai hercegkisasszony a mongolok földjén, az “égbenyuló” Kuen-Lun hegység lábánál elterülő Khotánba ment férjhez. Attól félt, hogy uj otthonában nem járhat majd selyemben — mivel ott nem ismerik a selymet. — Ezért hajfürtjeibe néhány selyemhernyópetét rejtett és azokat kicsempészte az országból. így került a selyem titka közelebb Európához. A legenda szerint Khotánból két szerzetes zarándok botiában csempészte továb a petét Bizáncba. Bizánc is féltve őrizte évszázadokon át a selyem titkát. Ám hiába. «■■KBSBgBSBBBBBBBBBBBBBSBSBaBBBBaaBBBBB« .. • p «F 1. . BP- ___ * -V........ ... • S, 9t xx_ . A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE EGY JÖBB VILÁG ÉPÍTŐJE! UJ MÓDSZER A VÉR TARTÓSÍTÁSÁRA Dr. Max Strumia és munkatársai Pennsylvania Imn u-jabb módszert dolgoztak ki a vérnek kis hőmérsékleten való konzerválására. A citrátos vérhez (a nátriymcilra, az alyadás meggátlására. szolgál) először is dextró'z-laktóz keveréket adnak, hogy a vörösv.'rsejtek fagyasztott állapotban ne pusztuljanak el. Ezután a vér ónnal bevont vékonyfalú alupii üum- vagy rézpalackba kerül. Ebben gyorsan megfagyasztható és felolvasztható. A lehűlés, illetve u felmelegedés mínusz 3 G fokról minus. 4ü C tokra (illetve megfordítva) ugyanis nun ianhat tovább tíz másodpercnél. A fagyasztott vért e. után hűtőszekrény- ben mínusz 93 C fok hőmérsékleten tárolják. Dr. Strumia adatai szerint e konzerválási és tárolási mód esetében a vörösvérsejtek 95 százaléka sértetlen állapotban megmarad; a vér legalább hat hónapon át felhasználható. Az uj módszert mái’ 13 vérátömlesztés alkalmával sikeresen kipróbálták. AMIRŐL BESZÉLNEK ... ... DE ÖSSZETÉVESZTIK Olvadás és oldódás. — “Elolvadt már a cukor a kávédban?” — halljuk nap mint nap. A kérdés ugyan helytelen, de a kávé azért édes lesz. A cukor ugyanis a kávéban nem olvad, hanem oldódik. Mi az olvadás? Ha egy szilárd anyagot addig melegítünk, amig cseppfolyós halmazállapotúvá nem válik. A szilárd anyagoknak kristályos szerkezetük van. A kristályszerkezetben az anyag elemi részecskéi foglalnak helyett, amelyek állandó rezgésben vannak. Ha az anyagot melegítjük, akkor részecskéi foglalnak helyet, amelyek állandó rez- lendiihiek ki és egy bizonyos hőfoknál (ez minden anya.'rv' 1 más és jellem ő az illető anyagra) már nem is tudnak visszatérni eredeti helyükre. Ékkő” a kristályszerkezet ‘összeomlik”, az anyag tol vékony lesz, mvgoiva 1. A cukor azonban a kávéban feloldódik. Az oldásnál a szilárd anyag" részecskéi elkeverednek egy sokkal nagyobb mennyiségben levő folyadékban: az oldószerben. Az. anyagok rriego 1 vasztásához mindig és csak melegítésre van szükség. Példáid a vas, ha 1528 C fokra felmelegitik, olvad. Oldódásnál nem okvetlenül van szükség melegre, de nélkülözhetetlen az oldószer. A konyhasó vagy a cukor példáid hideg vizben is oldódik. Fénycső és neoncső. Az utcákon egyre több helyen szerelik fel a fénycsöveket. Ezeknek működése azon alapul, hogy-a hengeralaku, légmentesen elzárt üvegcsöveket higanygőzzel és nemes- gázokkal töltik meg, majd a két végén beforrasztott elektródákat villamos feszültség alá helyezik. Az elektródok között elektronok áramlása indul meg. Az elektronok a nemesgáz és a higanygőzt atomjaiba ütköznek és kilökik pályájáról egy-egy elektronjukat. Ezek az elektronok igyekeznek" visszatérni eredeti pályájukra és eközben nagy- erejű, láthatatlan ibolyántúli és gyengén látható kékes sugarakat bocsátanak ki. A fénycső belső falát úgynevezett “fényporral” vonják be, amely az ibolyántúli sugarak hatására fényleni kezd. Egészen más elv szerint működnek a fényreklámok világitó üvegcsövei, melyeket “neoncsövek nek” neveznek .Ezekben különböző nemesgázok vannak, amelyeken át a csövek végébe forrasztott elek ródákhoz kapcsolt nagy feszültségű váltóáram áthalad. A cső fényének színe a benne levő nemesgáztól függ: például a neon vörös, a hélium vörösessárga szint ad. Súly és tömeg. “Melyik nehezebb: egy kiló vas, vagy egy kiló toll?” —- hangzik a régi diáktréfa. A tréfában azonban van valami igazság is. A súly attól füg hogy hol mérjük. A testek súlya ugyanis a Föld vonzóerejétől, a nehézségi gyorsulástól függ. Ez viszont a Föld különböző helyein más és más. A tömeg viszont mindenütt azonos. A közhiedelemmel ellentétben tehát nem a testek tömegét .mérjük, hanem súlyukat és ezt helyesen kilogrammsulyban kell megadni. A kilogramm a tömeg mértéke. Ennek a félreértésnek kiküszöbölésére vezették be a súly és az erő mérésére a kilogrammsuly helyett a kilopondot. Egy kilopond erővel nyomja az aláhelyezett lapot az egy kilogramm tömeg 45 fok földrajzi szélességnél, a tengerszint magasságában. A FEJÉR MEGYEI Vál községben az idén egymillió forintos beruházással tovább folytatják a megrongálódott egykori ürményi kastély újjáépítését. A kastély helyiségeiben 400 személyes színháztermet is létesítenek majd. Thursday. Tune 1. 1961
