Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-25 / 21. szám
Thursday, May 25, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Castro és a foglyok Kézhez kaptuk a teljes szövegét annak a történelmi beszélgetésnek és vitának, amelyet Fidel Castro az invázió alkalmával foglyul ejtett kubaiakkal folytatott a havannai Sportcsarnokban, április 27-én, s amit a kubai televízión is közvetítettek. Az amerikai polgári sajtó nagyon röviden foglalkozott ezzel a rendkívüli eseménnyel. Olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja közleményünk, mivel a történelem folyamán most fordult elő első Ízben, hogy egy államfő érdemesnek találta a nép foglyaival való vitát az állam vezetésének problémáiról. Szükségesnek tartjuk a beszélgetés és vita szövegének egy részét közölni, már csak azért is, mert a haladó eszmének azon alapvető tételét igazolja, hogy minden fejlődik és minden átalakul, igy természetesen az emberek is. Még az ellenfoi*- radalmárok előtt is nyilvánvalóvá vált a vita folyamán, hogy nem Fidel Castro, hanem a kubai nép, a saját népük ellen emelték fegyverüket. • A több mint 1,200 foglyot bevezették a Sport- csarnokba, melynek többi ülését a népfelkelők, a polgárok töltötték meg, s megkezdődött a vita. FOGOLY: Dr. Castro, mi azt hittük, hogy a milicia a falhoz fog állítani bennünket. Én nem voltam kiképző táborban, sem brigádban, én csak hajós voltam. Miamiban szerveztek be, habár nem vagyok tengerész. Élhettem volna hazámban, mint volt katona, s nem volt semmi értelme, hogy külföldre menjek, hiszen itt van a családom és nekem is itt van a helyem. Vannak, akik azt mondják, hogy nem igy van, mert én Batista katonája voltam. De én nem voltam Batista-párti most sem vagyok az és nem fogadok el parancsot Batistától. CASTRO: De azéi’t visszaemlékszik arra, amikor a hadseregben szolgált? Hogy hány embert öltek, gyilkoltak meg akkor? FOGOLY: Igen, emlékszem mindenre. CASTRO: Mi gyűlöltük a hadsereget, habár tudtuk, hogy nem minden katona bűnös. A hadsereg államcsíny által emelte hatalomra Batistát és hét évig tartotta hatalmon. Ezért gyűlölte a nép a hadsereget. Kinek a hibája volt ez? Talán a népé? Vagy a hadseregé ? FOGOLY: Nem a népé. CASTRO: Tehát maga mindezt megérti? FOGOLY: Igen, de szeretném, ha megértenék az én helyzetemet is. Tiszt voltam a hadseregben, a katonai akadémián vizsgáztam. De azért még sem vagyok és nem voltam hajlandó feláldozni életemet sem Batistáért, sem Grauért, sem Prio- ért. (Ezek volt kubai kormányzók. — Szerk.) Ezután Castro megállapítja, hogy a fogoly mindezek ellenére mégis hajlandó volt eljönni Kubába, hogy saját népe ellen harcoljon. FOGOLY: Nem harcolni jöttem, hanem, mint hajós. CASTRO: De idehozta a harci felszerelést ? Kinek az érdekében tette ezt? FOGOLY: Nem tudom, talán ön meg tudná ezt magyarázni. Ezrével vannak emberek az én helyzetemben. Castro kifejti, hogy a hadseregnek igen sok volt tagja vesz ma részt az építésben és egyiknek sem történt bántódása. Majd megkérdezi a fogolytól, hogy ő miként oldaná meg a haza problémáját ? FOGOLY: Megadni minden kubainak, ami az övé. CASTRO: Ezt teszi a forradalom. A további beszélgetés folyamán kitűnik, hogy jól bánnak a foglyokkal. A fogoly is rámutat arra, hogy ők is ejtettek foglyokat a harc folyamán s ők is jól bántak velük. MÁS A HELYZET CASTRO: Emlékszik-e arra, amikor a “Grandma” kikötött Kubában? (Ez az a hajó, amelyen Castro és 82 harcos társa 1957 julius 26-án part- raszállt Kuba déli részén.) Akkor bennünket ejtettek foglyul és éhesek, szomjasok voltunk, de nem kaptunk sem ennivalót, sem innivalót, hanem ehelyett legyilkolták embereinket. Emlékszik arra, hogy a “Corinthia” 30 foglyát egytől egyig legyilkolták? Mit tett akkor a hadsereg? Látható, hogy a helyzet nem mindig egyforma. Maguk biztonságban vannak, de velünk nem úgy volt. Az amerikaiak által szervezett akkori hadsereg nem tudta becsülettel megvédeni a foglyokat. Ez az igazság. Maguk megtámadták a mi földünket, de a mi embereink nem gyilkolták le magukat. Ez becsületes dolog. Erre a fogoly elmondja, hogy ők elfogták Las Villas polgármesterét, de nem ölték meg. Castro viszont rámutat arra, hogy ez bizonyára azért történt, mert nem volt reá idejük. Ezután egy Carlos nevű fogollyal kezd beszélni. FOGOLY: Szeretném megmagyarázni, hogy miért jöttünk ide. A legmagasabb ideálok vezettek bennünket. Én azért jöttem pl., hogy a kommunizmus ellen harcoljak egy demokratikus kormányért, azért, hogy szavazás legyen 18 hónapon belül és az 1940-es alkotmány lépjen életbe, amely biztosit ja a szabad vállalkozást és a polgárjogokat. De elvesztettük a harcot és hajlandók vagyunk viselni a követkeményeket. Az ideálokat azonban nem lehet elfojtani. Ha az inváziónk nem volt sikeres, az azért történt, mert terveink nem voltak megfelelők és nem. azért, mert becsaptak bennünket. Tudtam, hogy Kubában százezer főnyi milicia van, de tudtam azt is, hogy az igázság az én oldalamon áll. Ez az egész. Köszönöm. CASTRO: Nem tudom, hogy miként beszélhet maga mások nevében? Kérdem, tudja-e, hogy az egész ország figyel bennünket? Mondja meg nekik becsületesen, hogy a maga tudomása szerint történt-e valaha olyasmi, ami most magával történik? Maga, mint háborús fogoly bizonyára azt hitte, hogy itt majd esetleg legyilkolják és most itt áll és velem beszél. Ugye igaz, hogy a legtöbben azt hitték, hogy megöljük magukat? (Kiáltások: Igen!) Ugye azt hitték, hogy éhesen, szomjasan hozzuk majd ide magukat? Ugye, hogy mindez nem igy történt? Itt állok maguk előtt, s megengedem, hogy az egész ország előtt beszéljenek és megmondják, hogy mit éreznek. Ez azért van, hogy a kubai nép meglássa azt, hogy miért ontotta a vérét, miért hozott áldozatot. Minket nem nagyon érdekel, hogy egyikük, másikuk mit gondol, hanem az, hogy leszegezzük az igazságot, mert nekünk nincs mit takarnunk a világ előtt. A mi kormányunk népi kormány, mely hatalmát harcban nyerte el, az igazságon alapszik. Most nem is gondolok arra, hogy mint egy kormányfő vitázok magukkal. Amikor mi voltunk háborús foglyok, még egy altiszt sem vitázott velünk. De mi a nép emberei vagyunk, a nép támogatását élvezzük, ezért beszélek magával, akit, mint ejtőernyőst az amerikai repülők dobtak le hazánkra. Remélem megérti, hogy maga az első fogoly a világon, akinek meg van adva a lehetőség, hogy egy kormányfővel vitatkozhasson, s ezt a vitát az egész kubai nép és a világ közvéleménye figyelheti. Ugye elismeri ezt? FOGOLY: Elismerem, de megengedi, hogy kérdezzek valamit? ön mindig azt mondta, hogy az ember harcoljon a meggyőződéséért. Most felteszem a kérdést... CASTRO: Én teszek fel egy kérdést magához. Azt hiszi, hogy maga csalhatatlan? Itt sok fogoly van, aki azt hiszi. Ugyebár azt hitték, hogy a forradalmi hadsereg és a milicia rögtön magukhoz fo gcsatlakozni? Ugye nagy tévedés volt ez maguk részéről? (Nagy zaj, taps.) Látja, a maga társai is azt mondják, hogy igy van. Vajon tudta-e, hogy Santiago de Cubát bombázták? FOGOLY: Igen, meg San Juliánt is. CASTRO: Mit mondtak maguknak, miért vannak ezek a bombázások ? FOGOLY: Hogy a kubai repülőerőt elpusztítsák. CASTRO: Ki pusztítsa el? FOGOLY: Azok a repülők, akik á mi oldalunkon voltak. CASTRO: Kiknek a repülői voltak azok? FOGOLY: A kubai forradalmi fronté. Úgy hallottuk, hogy a kubai repülőerő átpártolt. CASTRO: Ezt a Radio Swanon hallották, ugye ? (Ez a rádióállomás azt a szerepet tölti be, mint a “Radio Free Europe” Európában. — Szerk.) FCGOLY: Igen. CASTRO: Ezt mondta az UPI és az AP? (Hír- ügynökségek. — Szerk.) S azt mondták, hogy ezek a forradalmi frontba tartoznak? Talán Nicaraguából szálltak fel ezek a repülők ? FOGOLY: Az egyik verzió szerint az átpártolt kubai repülőerő csinálta, de úgy tudom, hogy a forradalmi repülők is bombáztak. CASTRO: Az UPI és az AP hazudott, Stevenson az Egyesült Nemzetekben is hazudott, magukat és az egész világot becsapták ezzel is, mint sok mással, mert a mi repülőink nem pártoltak át. FOGOLY: ők azt mondták, amikor Nicaraguában kikötöttünk, hogy voltak repülőink. GASTRO: Ki mondta? FOGOLY: Egy baj társam. CASTRO: Mondja meg őszintén, igazat mondtak, vagy hazudtak? FOGOLY: Az igazat mondták. CASTRO: Szóval azt, hogy a mi repülőink átpártoltak ? FOGOLY: Úgy tudtuk, hogy velünk tartanak. CASTRO: Mondjon legalább egyet, aki azt mondta, hogy az átpártolt repülők voltak a bombázók ? FOGOLY: A Radio Swan mondta és sökan mások. CASTRO: Szóval az ellenforradalmi rádió,.? FOGOLY: Igen. S egy amerikai instruktor azt mondta, hogy ezek a repülők a kormány repülői, akik átpártoltak. És amikor Nicaraguába értünk, a repülőtéren kubai zászlóval és a repülőerő jeleivel ellátott repülőgépeket láttunk. CASTRO: Szóval hogy az imperialisták fehérre mossák magukat, azt mondták, hogy ezek kubai repülők. De magukat is becsapták, mert nemcsak azt mondták, hogy a mi repülőink fellázadtak ellenünk, hanem azt is, hogy egész repülő rajunkat tönkretették. Ezért várta magukat olyan nagy meglepetés, amikor idejöttek és látták, hogy repülőerőnk nincsen széjjelzuzva. Ekkor az egyik népfelkelő közbeszól, hogy a foglyok, akikkel Castro eddig beszélt, Batista emberei voltak. CASTRO: Szóval felismerték őket? S ezek azok, akik azt mondják, hogy ideálokért harcoltak ! Lehetséges, hogy sok más kérdésben is becsapnak bennünket. NÉPFELKELŐ: Habár felismertük őket, min Batista embereit, mégis a legnagyobb udvariassággal kezeltük őket, holott ők bennünket gyilkosoknak neveztek. Azt mondom, parancsnokom, hogy van itt több bajtársa ennek a fogolynak, akiket másként kell elbírálni, mint őt, aki a törvény elől szökött meg, mert Santiago de la Ve- gasban megsebesített egy bajtársunkat a mi hősies julius 26-i mozgalmunkból. Tudom a nevét is és ha felülvizsgálják. . . CASTRO: Most nem ez a fontos. Maga jól bánt vele, habár tudta, hogy kicsoda? NÉPFELKELŐ: Jól bántam vele. CASTRO: Nagyon jól tette, bajtársam. | (Folytatjuk) Iz első francia “légi metró” Egy év óta közlekedik Chateauneuf-sur-Loire városkában egy egykilométernyi kísérleti szakaszon a francia “légi metró”, azaz az egysinü, fügesztett vasút francia prototípusa. A sint 30 méterenként elhelyezett 0.80 méter átmérőjű fém oszlopok tartják, amelyek harmonikusan idomulnak a modern nagyvárosok utcaképéhez. Maga a pálya acéllemezekből elektromosan hegesztett üreges gerenda amelyen az időjárástól védetten és zajtalanul, rázkódás nélkül futnak a kocsikat tartó kerekes fiiggesztések. A ftiggesztés, ami egyben hajtómű^ a kocsi két végén elhelyezett négy-négy nagyobb függőleges keréknek és a hozzájuk csatlakozó négy-négy kisebb, vízszintes irányitó keréknek összetétele. A meghajtást kocsinként két 93 lóerős motor végzi. Az alumíniumból készült és 16 tonna súlyú kocsik hossza 17.3 méter, szélessége, valamint magassága 2.96 méter, és átlagosan 32 ülő, valamint 91 álló utast szállíthatnak százkilométeres óránkénti sebességgel. A kocsikat 90 másodpercedként futtatják. A teljesen felszerelt “légi metró” kilométerenként 12—15 millió frankba, tehát a hagyományos földalatti árának egynegyed- egyhatod részébe részébe kerül. NEW YORK államban, útépítéshez végzett ásások közben egy négy láb hosszú csontot találtak egy láb átmérőjű Ízülettel. A méretek nagysága arra a feltevésre adott okot, hogy az állatnak, melynek része volt, legalább 15 láb magasnak kellett lennie. A szakértők szerint a csont masztodon maradványa. ★ Testvérvárosi baráti kapcsolatokat tart fenn évek óta Szeged az NDK-beli Drezdával. E kapcsolatok keretében Szegedre látogatott a drezdai műszaki főiskola 80 tagú művészeti együttese és este hangversenyt adott a központi egyetemen.
