Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-18 / 20. szám
Thursday, May 18, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ iS szeri -zalagrendszerek elterjedésére találunk adatokat : 1950-ben kizárólag régi rendszerű szalagon folyt a termelés, ma a régi rerdszerii szalagok aránya már 40 százalék alá süllyedt. Az iparág fejlődésére jellemző, hogy: a varrógépe.; száma öt és félszerese a tiz év előttinek, s a varróg. pállománynak csupán 10 százaléka nem felel meg a modern követelményeknek. A kis lexikonból megtudhatjuk,majd, hogy a sörtermelés tízszerese az 1938. évinek. A legelterjedtebb cigaretta a Kossuth; az összes cigaretta termelésnek csaknem 70 százaléka. A magyar ipar vendégségül látja a gyermekeket Több éves hagyomány a Csepel- és Fémmüvek ben. hogy május 1. előtt vendégül látják a dolgozók gyermekeit, megmutatják a szülők munkahelyét, a különféle üzemrészeket, gyárt mán vo- kat. A gyár vezetőségének meghívására április 29- én 16,000 gyér me.; látogatott el 8000 kísérővel, családtaggal a miinxá osztály csepeli fellegvárába. A feldíszített gyá egységekben ezernyi látnivaló várta a fiatalokat és kísérőiket. Sok-sok nézője- akadt a meseíi me' nek s az Állatkertből érkezett kis mackók na.:, őzikéknek. A csőgyárban a Ganz-MAYÁG gyermekmüvészei szórakoztatták kispajtásaikat. Másutt az Állami Bábszínház művészei, a Vidám Színpad közkedvelt nevettető! gondoskodtak a jó hangulatról. Fellépett a Csepeli Munkásotthon balettegyüttese és bábcsoportja, szerepeltek a műsorban a csepeli iskolák úttörői is. A rollerverseny, szellemi fejtörő és ügyességi vetélkedő legjobbjait a helyszínen jutalmazták. Több esztendős statisztikai munka eredményeként. május közepe táján megjelenik a magyar ipar adatgyűjteménye. A mintegy 750 oldalas adattár évtizedes hiányosságot pótol: számai, tényei szinte keresztmetszetét adják az. ipar egy- 1 őri és jelenlegi helyzetének. A kiadvány több szempontból is figyelme*- érdemel. Első ízben adja közre az ipar létszámára, a munkabérekre, az á.lagkeresetre. az állóeszközökre, az anyagfelhasználásra, a termelésre és a termelékenységre vonatkozó átfogó adatokat. Igen világos és áttekinthető rendszerben közli az iparágak lényegesebb statisztikáját. Hét általános és 18 szakmai fejezete 1938 és ]9' 3 adatainak összehasonlításával jelzi az ipar fejlődését. Az ipar egészének fejlődése — a nettó-terme- k ■ indexe szerint. — húsz év alatt több mint háromszorosára emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma az 1938. évi 720,000 főről két évtized alatt egy és egynegyed milióra növekedett. A yillamosenergia-felhasználás az állami iparban húsz év alatt az 1938. évinek csaknem ötszö- rö' Ve nőtt. A felhasznált szén mennyisége az 19: 8. évnek csaknem háromszorosa. Je'enleg az iparban foglalkoztatottak 44 szá- zaVVa dolgozik a fővárosban: ezeknek 83 száza- lét.-) a? állami iparban. 11 százaléka a magánkisiparban tevékenykedik. Budapesten a 10,000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma 2á80 4ö; az országos átlag 12 0 fő. Az iparban foglalkoztatottak számaránya a lakosság lélekszámúhoz viszonyítva igen jelentős még Komárom megyében, a legalacsonyabb — az országos átlagnak mindössze egynegyede Szabolcs-Szatmár megyében. A szocialista iparban dolgozó műszakiak 40 százalékának van mérnöki képesítése, illetve műszaki középiskolai végzettsége. A műszaki posztok 12 százalékát nők foglalják el. Száz munkásra 4 mérnök és technikus jut: a gépgyártásban ez az arány kétszerese az előbbinek, a textil- és élelmiszeriparban azonban csak a fele. Az egy munkásra jutó teljes termelés húsz év alatt 70 százalékkal emelkedett. Az állami iparban dolgozó munkások által teljesített munkanapok 71 százalékát az első műszakban, 19 százalékát a második, a többit a harmadik és a negyedik műszakban dolgozták le. Külön fejezet foglalkozik a kisipari szövetkeze'ek fejlődésével. A szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma ma már meghaladja a 150,000 főt. Jelentős a szövetkezeti iparban, az úgynevezett “bedolgozók'’ száma; ez az összlétszámnak körülbelül egy harmadát teszi ki. Nagy érdeklődésre tarthat számot a magánkisiparosokra vonatkozó fejezet, amely feltünteti a magánkisiparosok és alkalmazottaik számának alakulását a század elejétől napjainkig. Érdemes megemlíteni, hogy amig a 30 évnél fiatalabb kisiparosok aránya alig éri el a 10 százalékot, a 60 évnél idősebbek száma megközelíti az Összlétszám 20 százalékát. A munkások száma a szénbányászatban eléri a 100.000-1; ez több mint két és félszerese az 1938. évinek. A bányászok- megváltozott életkörülményeiről is részletes adatok találhatók a lexikonban. Ami pedig a kitermelt szén sorsát illeti: 1932-ben a rendelkezésre álló szénmennyiségnek csak 48 százalékát használta fel a magyar ipar; ez az arány ma már eléri a 70 százalékot. Sok uj, eddig még sehol sem publikált adat kerül nyilvánosságra a vegyipar fejezetében is, különösen a városi gázgyártásról. Az ország városi gázcsőhálózatának jelenlegi hossza mintegy kétezer kilométer. Ennek kétharmada Budapesten van. A háztartási gázfogyasztók száma meghaladja a negyedmilliót, amely százezerrel több a tiz évvel ezelőttinél. Egy fogyasztó évente átlagosan 1000 köbméter gázt használ fél. A ruházati ipar munkaszervezési formáit szemléltető adatok is először kerülnek napvilágra.. A textilruházati iparban például a különféle korEgy év alatt csaknem 10 százalékkal növekedett a sertésállomány A Kiskunsági Tőrzsálattenyésztő Állami Gazdaságban kétnapos országos állattenyésztési ta nácskozás volt a megyei főállattenyésztők és főállatorvosok részvételével. A tanácskozást Pető- házi Gábor földművelésügyi minisztehelyettes nyitotta még. majd Kurunczi István, a Fölmü- íelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságának vezetője vitaindító előadásában ismertette az ország állatállományának fejlődését s a soron következő feladatokat. Elmondotta, hogy az utóbbi években jelentősen növekedett a szarvasmarhák átlagos vágósulva, jármit az állomány minősége. mány minősége, széleskörűvé vált a mesterséges termékenyítési módszer. Kedvezőtlen jelenség viszont, hogy az ország szarvasmarha-állománya, ezen belül a tehén- és az előhasi üszőállomány, évek óta csökken. A januári és a márciusi sertésszámlálás adatai azt igazolják, hogy a sertéstenyésztés fejlesztésére ' ett múlt évi intézkedések általában jó eredményeket hoztak. A márciusi előzetes adatok szerint az ország sertésállománya 9.7 százalékkal ezen belül a kocaállomány 38.1 .százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. örvendetes a tsz-ek közös sertésállományának fejlődése. De a termelőszövetkezetek kocaállományának fejlesztésére rendelkezésre bocsátott 405,000 tenyészkocasüldőnek csupán a felét vették igénybe. Országszerte jól halad a kedvezményes te- nvészbaromfi-akció. A‘z első negyedév végéig a közös gazdaságok 4.4 miliő naposbaromfit kaplak több mint kétszer annyit, mint a múlt év hasonló időszakában. Tojásból 15.1 milióval többet vásároltak fel az állami szervek az első negyedévben, mint a múlt év hasonló időszakában. Az első negyedév végén országosan 1626 vagon árubaromfi átadására kötöttek szerződést: ez 300 vagonnal haladja meg a múlt évi teljesítést. Az előadás után a megyei főállattenyésztők és főállatorvosok számoltak be tapasztalataikról. “Fiatalítják” a főváros szobrait A főváros utcáit, tereit diszitő szobrok a múlt évben uj gazdát kaptak: megalakult a Budapesti Történeti Muzeum emlékmű csoportja, amelynek- irányításával az eddiginél lényegesen nagyobb gondot fordítanak ezekre a képzőművészeti alkotásokra. A szobrok felújítására, karbantartására az idén 576.000 forintot költenek. A munkák már a múlt hetekben megkezdődtek. Először lebontották az időjárás viszontagságaira érzékenyebb, márványból készült emlékművek köré vont védőburkolatot, majd március második felében rendbehozták a szovjet hősök valamennyi budapesti emlékművét. A kőfaragók, a restaurátorok ezekben a napokban hozzákezdenek a szobrok “fiatalításához”. Jelenleg a milleniumi emlékművön, a hét vezér szobrának teljes restaurálásán dolgoznak. Ezenkívül hamarosan sor kerül a Vörösmarty, a Petőfi, a Jókai és az Ady szobor tisztítására; “tatá- rozására’’. és a Vajdahunyád vara melletti Károlyi Sándor szobor rendbehozására. y„ . ,-j. Utján a Tihany Buna-íengerjáró hajó Újabb hajóval gazdagodott a magyar hajózás: a sikeres dunai futó- és motorpróbák után április 23-én délelőtt elindult első útjára a Tihany Duna-tengerjáró. A korszerű. 1300 tonnás hajót modern berendezésekkel látták el. A hajó felszereléséhez tartozik a 40 kilométeres hatókörzetei radarberendezés, az elektromos mélységmérő, valamint a hidraulikus kormán/. A Tihany a Magyar Duna—Tengerhajózási Részvénytársaságötödik 1300 tonnás hajója, amelynek külön érdekessége, hogy belsejét tüzáló műanyaggal vonták be. A hajót két, egyénként 800 lóerős dieselmotor hajtja: óránkén A sebessége 11 és fél tengeri mérföld. Finkei Sándor, a hajó parancsnoka elmondta, hogy a Tihany első utján 1060 tonna árut — a. többi között cukrot, gyógyszert, különböző ipari termékeket — száilit Törökországba. Görögországba és az Egyesült Arab Köztársaságba. Korszerűsítik az 59 éves Mészmiivet A Tatabányai Cement- és Mészmti dolgozói az. idén ünnepük üzemük fennállásának 50. évfordulóját. A gyár mindössze egy klinkerégető kemencével és két őrlőmalommal kezdte meg működését, s még a harmincas években is mindössze húszezer tonna künkért termelt egy esztendő alatt. Tavaly már négyszázezer tonna künkért égettek, és a termelést jelentős beruházásokkal tovább növelik. Az ötvenéves gyárat valósággal megfiatalítják. korszerűsítésére csaknem 140 millió forintot fordítanak. 1963-ig mind az öt klinkerégető kemencét korszerűsítik, s a tüztér bővítésével minden egyes kemence évi termelését háromezer tonnával növelik. Nagy összegeket költenek a régi elektromos vezetékek átépitésére. Nagy teljesítményű porleszivó berendezéseket szerelnek fel. A márgabánvában megkezdték hat, uj mészégető kemence épitését, ahol félautomata, berendezések az egészségtelen és nehéz fizikai munkától mentesitik a dolgozókat. A nagyarányú korszerűsítés ellenére folyamatosan te: :nel a gyár, sőt, az idén 323 napos termeléssel az eddigi legmagasabb üzemidőt akarja elérni. Több niint 70 millió forint nyereség Befejezéshez közeledik az élelmiszeriparban az 1960. évi nyereségrészesedés felülvizsgálata. A minisztérium felügyelete alá tartozó nyereségrészesedésre jogosult vállalatok mintegy 430 millió töbletnyereseget értek el az elmúlt évben. Ebből a válalatok kb. 70-72 miliő forint nyereség- részesedést fizetnek ki ami átlagosan 12.5 napi munkabérnek felel meg. Legtöbb nyereségrészesedést fizettek az édesipari vállalatok, átlagosan 16.5 napot és a dohánygyárak 15 napot. Bartók-emlékhangversenyt tartottak Peking- ben a Központi Filharmonikus Társaság és neves szólisták közreműködésével. • ' ■ ... KÉT ÉVI KUTATÁS UTÁN a szakértők véleménye az, hogy igen sok a pazarlás a nemzet egészségügyi programja körül. Fiz több mint 447,- őt)0,00<) dóltáros program. Magyarország STAHS2TBUH ÍSMTOK A MAS SPAESÍL
