Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-18 / 20. szám
SZABADSÁGOT IGÉD JOHNSON j Lyndon B. Johnson alelnökünk a sötét dél szivének, Texas- ; nak kiváló polgára. Jelenleg Ázsiát járja és a színes népek nyugatbarát vezetőivel tárgyal, parolázik és igér nekik mindenfajta segítséget, hogy megvédhessék “szabadságukat” a terjedő “kommunizmussal” szemben. Nem célunk most foglalkozni a Johnson programjában szereplő országok nyomorával, vezetőinek korruptságával és népük elleni terrorhadjáratokkal. Azzel sem, hogy a “kommu nizmus”, ami rettegésben tartja mondjuk Dél-Vietnam zsarnokát, a népe minden rétege által gyűlölt Ngo I)inh Diem-et, vagy Chiang Kai-sheket Taiwanban, nos és Mr. Johnsont, nem egyéb, mint ezeknek a sokat szenvedett népeknek erősödő szabadságmozgalma, hogy lerázzák magukról honi és külföldi elnyomóikat. Külön cikket igényel annak a fejtegetése is, hogy hova vezethet a határtalan fegyveres támogatás, amit Johnson Ngo Dinh Diem-nek és Chiangnak megígért hatalmi pozíciójuk megtartására. Azokkal az eseményekkel akarunk foglalkozni, amelyek j az elmúlt héten Texasban és Alabamában történtek és megint élesen az amerikai fehérek embertelen faji üldözésére irányították a világ figyelmét, önkénytelenül azt a gondolatot vetik fel Johnson kiküldetésével kapcsolatban, hogy j rossz szereposztás történt. Milyen “szabadságot” ajánlhat j Johnson Ázsia színes népeinek, amikor saját országában el- j tiiri a leglealázóbb, lebrutálisabb elbánást saját szomszé-! daival, az amerikai néger néppel szemben. Igen, saját szomszédaival, Odessa, Texas néger ifjúságával történt az a gyalázat, hogy egy fehér leány panaszára, hogy egy néger megerőszakolta, a rendőrök 86 néger ifjút összetereltek, 17—20 éveseket és kihallgatásra fogva tartották őket. Ahány’ifjut az utcán találtak, azt fényes nappal kocsiba ültették és vitték a rendőrségre. Elfogatási parancs ? Törvényes eljárás? Eh, az túl sok időt vesz egénybe. Bíróhoz kell érte fordulni és hogy lehet apnyi elfogatási parancsot kérni? Fred Johnson rendőrkapitány túltette magát az ilyen formalitásokon, a négernegyedbe rendelte embereit és megindította az embervadászatot. Eddig a panaszos egyiket sem ismerte fel, mint “támadóját”. A másik eset: Anniston, Alabamaban fehér fajgyűlölőkből álló banda megtámadta két autóbusz fehér és szinesbőrü utasait. Mialatt két állami rendőr tétlenül nézte a verekedést valaki tüzbombát dobott be az ablakon keresztül az egyik buszba, amely számos utast megsebesített és a buszt a tűz martalékává tette. A sebesültek kórházi kezelést igényeltek, ketten súlyos égési sebeket szenvedtek. A másik busz közben folytatta útját Birmingham, Alá. felé. Mindkét busz utasai a Congress of Racial Equality tagjai voltak és a faji elkülönítési szokások kivizsgálására indultak Washingtonból, Freedom Riders jelszó alatt. Alapos zemélyi tapasztalatokat szereztek. ■A második busz utasait Birminghamban ismét megtámad- táá Várakozó fehérek. A kiszálló utasokat az állomás folyosóin és átjáróin "ököllel, vascsövekkel, kulcstartókkal püf- « fölték véresre”, mondta Howard K. Smith, CBS kommentátor, szemtanú. A fehér huligánok megtámadtak két ujság- irót, egy rádió bemondót, aki kocsijából továbbította az eseményt és egy csomó fényképészt, akik már beszálltak autójuk:*, hogy távozzanak. Az autót leállították, a fényképezőgépeket pedig elvették tőlük és részben szétzúzták, részben magukkal vitték azokat. A jelenet a rendőrségi állomás közelében történt, mondta Mr. Smith, “de a rendőrök csak 10 perccel később érkeztek meg, miután a támadók kocsijukba szállva elhagyták a területet. Aztán megálltak Eugene Connors rendőrbiztos ablaka alatt és ott vitatták meg hőstettük eredményét.” Thomas J. Jenkins, az FBI birminghami megbízottja csak annyit mondott, hogy emberei majd kivizsgálják az eseményt annak megállapítására, hogy a szövetségi törvényeket érte-e valamilyen sérelem. Johnson alelnökünk vendéglátóinak, Dél-Vietnam, a Fü- löp-szigetek, Taivan, Thailand, Pakisztán és India népeinek alkalmat kell adni arra, hogy megkérdezhessék tőle: “Ehhez hasonló szabadságot akar ön nekünk is biztosítani?” ■■■BBBaHSHBBaHBIIRBBllSHHBHHBHMSHnBH» SZAKSZERVEZETEK ÖSSZEFOGÁSA Három szakszervezet kötött kölcsönös kisegitési egyezményt, mellőzve az AFL-CIO -^központi vezetőségének erre- vonatkozó tilalmát. Joseph Curran a National Maritime Union vezetője és William V. Bradley, az International Longshoremen’s Ass’n vezetője megegyezett James R. Hoffa-val, a Teamster Union vezetőjével, hogy támogatják egymást a munkáltatókkal folytatott tárgyalások és a közlekedési és szállítási viszonyok területén felmerülő más problémák sikeres megoldása terén. Az AFL-CIO tilalom Hoffa ellen irányul, akit korrupcióval vádolva kizártak az anyaszervezetből a Teamsters Un- ionnal együtt. A központi ren delet megtiltja az AFL-CIO hoz tartozó szakszervezeteknek egyezményt kötni kizárt uniókkal. A létrejött egyezmény most komoly probléma elé állítja a központi vezetőséget, hogy mitevő legyen. Változtassa meg álláspontját Hoffával szemben, vagy büntesse meg a rendelet megszegőit? WALTER REUTHER, az Egyesült Autómu nkások Szak szervezetének elnöke, Frankfurtba érkezett európai útja során. Bonnba is ellátogat. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. Y, Vol. X. No. 20. Thursday, May 18, 1961 NEW YORK, N. Y. Küzdelem a semleges Laoszért Laoszban és Genf ben egyidejűleg folynak a tárgyalások Laoszban megindultak a tárgyalások egyrészről a Sou- vana Phouma törvényes kor- piány és a Pathet Lao erők képviselői, másrészről a nyugati hatalmak segítségét élvező Boun Oum csoportjának megbízottai között. A tárgyalásra kijelölt személyek NaT mone helységben jöttek ösz- sze. Ez a helység a Pathet Lao erők birtokában van. Néhány nappal korábban, a jobb oldali Boun Oum és társai még hevesen tiltakoztak az ellen, hogy a törvényes kormányt támogató hadsereg ellenőrzése alatt tartott területen tartsák meg a fegyverszüneti tárgyalásokat, de a nagy lendülettel előretörő népi hadsereg sikerei végül is megtörték makacs ellenállásukat. Látták, minél tovább húzzák a fegyverszünet létrejöttét, annál kisebb terület marad az ő ellenőrzésük alatt. A namoni tárgyaláson Boun Oum megbízottai csak két kérdést akarnak megtárgyalni. Az első lenne a fegyver- szünet ellenőrzésének a módjai és formái, ami tulajdonképpen már május 3-a óta tart a gyakorlatban. A második kérdés a koalíciós kormány megalakítása, amiben a különböző pártok képviselői foglalnának helyet. Souvanna Phouma semleges kormánya és a Neo Lao Hak Xat párt, amelyet a Pathet Lao csapatok is támogatnak, a kérdés sokkal széle- sebbkörü megtárgyalását követelik. ők első pontként a koalíciós kormány megalakításának problémáit akarják megtárgyalni. Ezt követné a fegyverszünet ellenőrzésének a megbeszélése és a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság feladatainak a vázolása. Követelik még Laosz semlegesítésének megvitatását, az emberi jogok védelmét, általános választásokat és végül mindazoknak a nemzetközi szerződéseknek az eltörlését, amelyeket az Egyesült Államok ál tál hatalomba juttatott Boun Oum és társai kötöttek. Ez utóbbival kapcsolatban legfontosabb az a megállapodás, amely megengedi, hogy amerikai egyenruhás katonai segítő és tanácsadó csoport működhessen Laoszban. A namoni tárgyalással párhuzamosan, a 14 nemzet kép- (Folytatás a 16-ik oldalon) KE3KBT-KMS8EI TALÁLKOZÁS KÉSZÜL Amikor Kennedy elnök visz-1 ! szatért hétfőn floridai pihe- j nőjéből, nyilvánosságra ke- j rült, hogy az utóbbi Hetekben | komoly lépések történtek j Kruscsev szovjet miniszterelnökkel való mielőbbi találko- j zására. Az elnök sajtótitkára, | Pierre Salinger szerint, Ken- j nedy kihallgatáson fogadja ; Mikhail A. Menshikov, szovjet nagykövetet, aki állítólag üzenetet hoz számára. A találkozás előkészületeit L. E. Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete intézte. A tervbevett találkozás valamikor júniusban történne, Kennedy párizsi május 31- és június 2-a között esedékes látogatása után. Valószínűleg Bécsben fog lefolyni. A jelentések szerint Kennedy elnök személyesen akarja meggyőzni Kruscsevet, hogy veszélyes volna tévesen | megítélni az Egyesült Államok kubai és laoszi állásfoglalását és eszébe ne jusson ebből az Egyesült Államok meggyengülésére következtetni. A Kruscsevvel folytatott beszélgetéstől teszi függővé több fontos nemzetközi problémára vonatkozó határozatát is. Ezek között talán a legfontosabb az atombomba robbantások kérdése. Az errevönat- kozó genfi tárgyalás fenn- ' akadt azon a szovjet javasla- | ton, hogy az ellenőrző bizotr- ] ságban mind a három politikai csoportosulásnak, vagyis a nyugati, a szocialista és a semleges államoknak, legyen megbízottja. Az Egyesült Államok ezt nem hajlandó elfogadni és ragaszkodik ahhoz, hogy az ellenőrző bizottságinak csak egy vezetője legyen. Tsarapkin szovjet megbi- | zott a bizottság legutóbbi gyű I lésén kijelentette, hogy a i nyugati atomhatalmak, Ang- í lia és Amerika, felelősek azért, hogy szövetségesük Franciaország, önálló atomrobbantásokat végzett a Szaharában, annak ellenére, hogy a robbantások megszüntetésére ide iglenes egyezmény van érvényben. Figyelmeztette őket, hogy ha a francia kisérletek megismétlődnek, lehetetlenné válik a végleges egyezmény létrejötte és az esetben a Szovjetunió felmentve érzi magát az ideiglenes egyezmény fenntartásának További : kötelezettsége alól. Ez az atom- és hidrogénbomba ki- I sértetek a ' közre veszélyes újabb megindítását jelentené. A kongresszus tagjainak | többsége támogatja a Ken- , nedy-Kruscsev találkozást. Az J ellenzőik között van Hicken- i looper republikánus (Iowa) és | Albert Gore demokrata (Ten- j nessee) szenátor. Gore sze-> I rint “erre az Egyesült Álla- ! mok szempontjából sem a lég- 1 kör, sem az utóbbi események i nem előnyösek.” Kennedy elnök e héten első | külföldi látogatását tette meg I uralomra jutása óta. Felesé- I gével két napot töltött Kanadában, Diefenbaker kanadai ! miniszterelnök februári wash- | ingtoni látogatása viszonzására. Közben fontos politikai nézeteltéréseket is megbeszél- í tek. í kubai betörés utóhangjai Általánosan elterjedt az a hir, hogy Kennedy elnök “Harvard Kabinetje” (azért nevezik igy, mert főleg a Harvard egyetemet végzettek közül választotta ki tanácsadóit) nem egyezett meg vele a kubai intervenció kérdésében, de nézeteltérésüket nem tartották célszerűnek nyilvánosságra hozni. Annál kifejezőbb az az ellenvélemény, amit Harvard jelenlegi tanári karának tagjai megfogalmaztak, aláírtak, más egyetemek tanáraival is aláírattak és több mint féloldalas hirdetés formájában a N. Y. Times május 10-iki számában elhelyeztek.“Nyílt Levél Kennedy Elnökhöz” cim- mel. Miután a 70 professzor nevével ellátott “Nyílt Levél” tisztázta azt, hogy az aláírókat nem a kommunizmus meg védése vezeti, megtámadta az adminisztráció eljárását, álláspontját és a Castro ellen intézett előbbi megtorló intézkedéseket is. Nemcsak tévesen mérték fel a kubai változások tényleges jelentőségét, állapítja meg, hanem az amerikai kormányzat minden intézkedése azt szolgálta, hogy felélessze a latinamerikai országokban szunnyadó amerikaellenes érzelmeket. Azt, hogy ma Castro talán veszélyezteti az amerikai államok biztonságát, bár nem katonailag, mi okoztuk •— mondják a professzorok. — A veszélyt abban látják, hogy a Castro-féle forradalom elterjedhet egész Latin-Ame- rikában. “Mi viszont nem tettünk eleget annak bizonyítására, hogy társadalmi változások összeegyeztethetők a mi demokratikus intézményeinkkel.” (Folytatás az 5-ik oldalon)
