Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-11 / 19. szám
Thursday, May 11, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1L érdekes következménye az, hogy a mozgó testek a mozgás irányában kissé megrövidülnek. Mennél nagyobb a sebesség, annál erőteljesebb ez a rövidülés. A Vosztok-ürhajó esetében — ha a rakétatest hosszát 5 méternek tételezzük fel — hozzá- tevőlegesen 5 ezredmilliméternyi hosszuságcsök- kenés következett be. A fékeződés ideje alatt az űrhajó hossza fokozatosan növekedett és eredeti, “nyugalmi” hosszúságát a földre érés pillanatában nyerte vissza. A távoli jövőben az ember kétségkívül kilép majd a naprendszer térségeiből is, hogy távoli csillagok bolygórendszereit keresse fel. Az ehhez szükséges úgynevezett ion- és fotonrakéták ma még csak tervben léteznek. A relativitás elmélete azonban határt szab a sebességnek. Ez a határ a fény sebessége (másodpercenként 300 ezer kilométer). Semmiféle anyagi test nem érheti el és nem haladhatja túl a fény sebességét. A fény sebességével történő mozgásnál ugyanis a rakéta tömege végtelen naggyá, a mozgásirányban végtelenül vékonnyá / válnék, a rakéta belsejében pedig a szó szoros értelmében véve “megállna az idő.” Végezetül még egy érdekes adat: ha kiszámítjuk azt, hogy mekkora mozgási energiával rendelkezett a Vosztok-ürhajó, amig a Föld körül keringett, meglepően nagy számot kapunk. Kb. ugyanekkora volt a mexikói Paricutin tűzhányó által kidobott anyag meny- nyiség tömege és mozgássebessége által képviselt mozgási energia az 1943 és 1952 közötti években. Fékezőrakétával, aerodinamikai segédberendezésekkel ereszkedett le az űrhajé Miért sötét nagy magasságban az égbolt, mitől kék messziről a Föld. A Van Allen övezeten belül keringett a Vosztok A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége központi ausztronautikai szakosztálya rendezésében sajtótájékoztatón ismertették a szakemberek azokat az eredményeket, amelyekre következtetni lehet az első, embert szállitó űrhajó sikeres visszaérkezéséből. A csillagászok, rakétaszakértők, híradástechnikai szakemberek és orvosok a többi között elmondották, hogy nagy problémát jelentett a Vosztok fékezése, illetve visszahozatala a ^Szovjetunió megadott területére: a szovjet tudósok kiválóan megoldották ezt a feladatot. Az űrhajó átlagos, másodpercenkénti 7,600 méteres sebességét a fékező rakéta másodpercenként 150-—300 méterrel csökkentette. így Gagarin őrnagy szervezete elviselhette ezt a viszonylag kicsi, úgynevezett negativ gyorsulást. Később kinyiltak az aerodinamikai sebességcsökkentő berendezések — féklapok — és az enyhén lefelé Ívelő pálya utolsó szakaszán már csak 300 méter másodpercenkénti sebessége maradt az űrhajónak. Ezután került sor az ejtőernyővel való leszállásra. Az induláskor — amikor nagy gyorsulási értékek lépnek fel — ugv helyezkedik el az ürutas, hogy ez az erő mell-hátirányban hasson. így nem jelentkeznek vérkeringési és egyéb zavarok. Az esetleges kisebb megpróbáltatásokat a szervezet már kibírja. A szakemberek egyebek között rámutattak az első világürutazás csillagászati jelentőségére is. A jövőben 20—30 centiméter átmérőjű távcsövekkel — körülbelül 300 kilométer magasságban — ugyanolyan eredményeket lehet elérni, mint a legnagyobb teljesítményű “földi” távcsövekkel. Ez esetben a légkör nem szab határt a műszerek feloldóképességének. Érdekes magyarázatot adtak Gagarin őrnagy megfigyelésének az égbolt, illetve a Föld sziliével kapcsolatban. Nagy magasságban azért sötét nappal is az égbolt, mert nincs számottevő légkör, amely szórja a fényt; Földünk kék színét — ilyen messzeségből tekintve — ugyancsak a légköri fényszóródás 'okozza. Közvetlen sugárzási veszélynek nem Volt- kitéve a Vosztok utasa, mert a veszélyes -zónán, a Van Allen övezeten belül keringett. A jövőben, amikor idegen égitestekre indul az ember, majd az Északi- vagy a Déli-sarknál hagyja el a Földet az űrhajó, igy kikerülheti a veszélyes sugárzási zónákat. Befejezésül azokról a szellemes készülékekről — segédrakétákról — szóltak a szakemberek, amelyekkel kiküszöbölhették a szovjet tudósok a Vosztok “pörgését”; ezáltal zavartalanul tehette meg útját a világ első ürutasa. Yuri Gagarin és Nikita Kruscsev üdvözlik a moszkvai népet a Vörös Téren Hogyan táplálkozik az ember az űrben? Csökken a szaglási inger. — Uj, feltételes reflexeket kell kiépíteni Az ember űrutazásához elengedhetetlen a táplálkozás helyes megoldása, ugyanis a különleges viszonyok között megváltoznak az élelmezési szűk ségletek is. Erről az érdekes kérdésről nyilatkozott dr. Tarján Róbert, az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatója. — Nem valószínű, hogy az első ürutasnak táplálkozási problémái lettek volna a rövid idejű utazás alatt — mondotta. — Azonban bizonyos, hogy az egyszeri, viszonylag hamar befejeződött Űrrepülést is gondos táplálkozási felkészítés előzte meg. A szovjet tudomány eddigi eredményeiből feltételezhető, hogy az első űrutazást újabbak, hosszabb időtartamúak követik, s ez fontos táplálkozási kérdések megoldását követeli. — Az űrutazás során, az eddigi feltételezések szerint csökken a szaglási inger. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy uj, feltételes reflexeket kell kiépíteni a leendő ürutasnál. Tekintettel a szaglási ingerek kiesésére vagy csökkenésére, igen jelentős a fűszerezés, hogy az teljes mértékben kielégítse az Ízlelési ingert. Az eddigi ismeretek szerint tubusból kinyomható paszta vagy zselé formában állítják majd elő az ürutas táplálékát, amelynek minősége és mennyisége megfelel az ember normális igényeinek. — • Külön kérdés a táplálék felvételének problémája. A,kutatások szerint az ételek és a folyadék felvétele legbiztonságosabban tubusból vagy csövön keresztül történhet. Az előkészítés során megfelelő nvelési gyakorlatokat végeztetnek a leendő ürutassal: a súlytalanság állapotában ugyanis könnyen a légzőszervekbe, “cigánvutra” mehet az étel vagy ital. Megoldásra vár még a táplálék és a folyadék raktározása is. Elképzelhető, hogy egy ember napi élelmiszeradagját körülbelül félkilós mennyiségben koncentrálják, külön gondot okoz azonban a biológiailag szükséges napi két-három liter folyadék tárolása. Egy hónapig tartó utazáshoz például csak ivóvízből 60—100 liter szükséges. — Ismeretes, hogy milyen kiterjedt kísérleteket folytatnak a szovjet tudósok az űrutazás feltételeinek biztosítására, s bizonyos, hogy csak minden probléma teljes megoldása után indul meg az ember hosszabb útra. Amikor tűzforró légkörben - jéggé lehet dermedni “. . .az űrhajót körülvevő térben csaknem teljesen hiányzik a levegő, s olyan hideg van, amit mérni is nehéz...” A két megállapitás közötti ellentmondásra többen felfigyeltek és ezért térünk rá erre a kérdésre. Az ellentmondás csak látszólagos, s azonnal feloldódik, ha pontosabban meghatározzuk, mit értünk a légkör illető része, az úgynevezett termő- szféra hőmérsékletén. Mennél magavsabb egy gáz hőmérséklete, annál gyorsabban mozognak az illető gáz molekulái, vagy atomjai. Ha nagyon ritka gázról van szó, mint amilyen a ter- moszférát is alkotja, akkor a gáz- részecskék meglehetősen hosszú utat tehetnek meg a térben anélkül, hogy egy másik részecskével összeütköznének. Ezt úgy szokták kifejezni, hogy az ilyen gázokban hosszú a szabad uthossz. A termő- szféra több százfokos, magas hő-, mérsékletéről tehát abban az értelemben beszélhetünk, hogy az ottani gázrészecskék igen gyors moz gással rendelkeznek. Mennél több napsugárzás éri a termoszférát, annál gyorsabban száguldanak a szabad uthossznak megfelelő távolságon a gázmolekulák. Miután azonban a légkör ebben a magasságban rendkívül ritka és a gázok részecskesűrűsége több milliárdszorta kisebb a földfelszínen tapasztalható részecskesűrűségnél, az űrhajó külső falán elhelyezett hőmérséklet-mérő berendezésekbe a keringés viszonylag rövig ideje alatt csupán igen kis számú részecske ütközik. E kevés számú részecske nem képes arra, hogy a műszerrel sok hőenergiát közöljön. Annak ellenére tehát, hogy a gázrészecskék nagy sebességéből következő, globális hőmérséklet magas, a műszerek rövid idő alatt mégis csak alacsony hőmérsékletet jeleznek. A műszerek felmelegedéséhez hosszabb időre lenne szükség. Szerepet játszik továbbá az is, hogy a légkörnek azon részéről van-e szó, amelyet a . Nap sugarai közvetlenül megvilágítanak; vagy pedig arról a részről (a Föld-árnyékban levő részéről), ahová a napsugarak nem érnek el. Az Utóbbinál ugyanis a gázrészecskék sebessége lényegesen kisebb és ennek következtében alacsonyabb a globális hőmérséklet is. Lényegében hasonló a helyzet a Hold felszínén is, ahol a légkör rendkívül ritka volta következtében a napbesugározta “nappali” és az árnyékba borult “éjjeli” oldalak közötti hőmérséklet majdnem 300 Celsius fokkal különbözik. Osehszlovák érmet kapott JGagarin A prágai várban a napokban ünnepélyes keretek között adták át azokat a kitüntetéseket és érdemrendeket, amelyekkel a köztársaság elnöke minden évben május elseje előestéjén a politikai, a gazdasági és kulturális élet kiváló dolgozóit tünteti ki. Az idei ünnepség jelentőségét növeli, hogy a kitüntetettek között szerepelt J A Gagarin őrnagy a Szovjetunió hőse, ^z első űrhajós eis, Viliam Siroky miniszterelnök beszéde után Antonin Novotny, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, “A szocialista munka hőse” címet, a legmagasabb csehszlovák kitüntetést nyújtotta át Gagarin őrnagynak, aki két napos látogatáson volt Csehszlovákiában. Az űrhajó keringési magasságában a légkör hőmérséklete több száz fok a zéruspont fölött. Erről Gagarin nyilatkozata a következő volt: HATÓ- és békegyűlés Oslóban (Folytatás az első oldalról) tudós hivott egybe, 12 amerikai és négy szovjet tudós is részt vett. Május 12-én, péntek este Mr. Pauling a newyorki Carnegie Hallban tesz jelentést a békegyülésről. Oslóban a két nemzetközi összejövetel számos béketüntetésre adott alkalmat. A német fasiszta megszállás alóli felszabadulás 16-ik évfordulójára megtartott emlékgyülésen a béke mellett, az atom fegyverkezés és a NATO ellen tüntettek Oslóban. • Barátsági és együttműködési szerződést kötöttek egymással a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és a kassai műszaki főiskola ifjúsági szervezetei. A megállapodás kiterjed kulturális' küldöttségek cseréjére, kölcsönös levelezésre
