Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-04 / 18. szám

Május Elseje 1961 Május Elseje mélyen szántó és az emberi haladást visszavonhatatlanul elöresegitő történelmi változások köze­pette köszöntött reánk. A világ munkássága és elnyomott népei ma már magasabb politikai érettséggel küzdenek jogaik ért és a világreakció felett nyert uj győzelmekkel biztosít­ják elsősorban a béke erőinek sikereit, végleges felszabadu­lásukat és az emberiség jobb jövőjét. Május Elseje évtizedek óta a világ dolgozóinak ünnepe, amikor szemlét tartanak sorsuk felett. Bármilyen ország­ban, bármilyen rendszerben élnek, a dolgozók közös tulaj­donsággal rendelkeznek, amely olyan alapvető, hogy nemzet­közi kapcsolatot, nemzetközi összetartást hoz létre közöttük. A közös tulajdonságuk az, hogy valamennyien fizikai és szellemi munkájukkal építik a világot és nagy többségük egyre erőteljesebben harcol azért, hogy munkájuk gyümöl­csétől évszázados kizsákmányolóik ne fosszák meg őket többé. A kizsákmányoltakat és elnyomottakat lelkesíti a szocia­lista országok népeinek példája és sikere. A világ népessé­gének egvharmada tőkések nélkül építi egyre szépülő és ja­vuló életét. A fejlődés tempója gyorsabb, az eredmények nagyobbak ott, ahol a tőkés kizsákmányolás megszűnt. Nem parazitáké többé a termelés hozama, hanem a nép összessé­ge élvezi a munka minden gyümölcsét. Az aránylag csak nemrég felszabadult népek sok területen utolérték már, sőt, meghaladták és túl is szárnyalták a béklyókat viselő, belső ellentétekkel küzdő kapitalista rendszer teljesítményeit. A kapitalista országok dolgozói a munkanélküliség és an­nak nyomorúságos, lealázó következményei ellen küzdenek. Nagyobb munkabért, jobb munkaviszonyokat, rövidebb mun­kahetet és a polgári jogok kiterjesztését követelik. Erélyesen kell küzdeniök a háborúk és ellenforradalmak szitása ellen is, amelyek az uralkodó osztály hagyományos eszközei a problémák megoldására. Évszázadok folyamán, az elnyomó osztály érdekeiért népek milliói véreztek és pusz­tultak el. A népek barátsága, összetartása és testvérisége nemzetközi napján, a világ minden országában a békéért, az általános lefegyverzésért, a békés egymás mellett elésért fognak tüntetni a dolgozó tömegek. Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában a reakció feletti uj győzelmek uj jelentőséget adnak ez évben Május Elsejé­nek. Uj seregszemle ez, amelyben minden ország munkássá­ga és haladószellemii népe összefog, hogy kivívhassa vala­mennyiünk részére a Békét és a jobb jövőt. SZIBABSÁG VAGY ELLENFORRADALOM? A közelmúltban ellenforradalmi események rázták meg a világot. Az egyik a nyugat-indiai szigetvilágban játszódott le, mig a, másik szintere Északnyugat-Afrika volt. A két hely, Kuba és Algéria, többezer mérföld távolságra esnek egymástól, és az Atlanti-óceán hatalmas vize választja el őket, mégis sok közös vonás jellemzi a területükön végbe­ment eseményeket. A legfőbb hasonlóság köztük abban van, hogy úgy a kubai, mint az algériai próbálkozás a hatalom megszerzésére, a reakció szolgálatában történt. A történelem kerekét akarták visszaforgatni, illetve megállítani az ellen­forradalmárok mindkét helyen. Kubában, a zsarnok Batista elűzése után, hatalmas válto­zások mentek végbe a nép javára és a reformok egész sorát valósították meg. így felosztották a földeket a parasztság tömegei között, államosították a külföldi kézen lévő nagy­üzemeket és gyárakat, megszüntették a munkanélküliséget és emberi életet biztosítottak a szörnyű nyomorban élt dol­gozók millióinak. Algériában pedig a csaknem 7 éve folyó szabadságharc kénysZeritette arra a francia uralkodó körö­ket, hogy tárgyalást kezdjenek az arab függetlenségi mozga­lom vezetőivel. A tárgyalás jelentős lépés Algéria nemzeti önállóságra való törekvésében. Az a tény, hogy a francia kormány kénytelen volt felvenni az érintkezést a felkelők vezetőivel, bizonyította a világ előtt, hogy az algériai népet sem lehet tovább gyarmati igában tartani. A történelmi fejlődés szükségszerű változásaiba a nemzet­közi reakció nem akart beletörődni. Kubában az amerikai monopoltőke hatalmas vagyonnal rendelkezett, amelynek ál­lamosítása miatt a legélesebben szembefordult a forrada­lom kormányával. Minden szándéka arra irányult, hogy nieg- döntse. Ezért támogatta és támogatja ma is a kubai ellen- forradalmi csoportokat. A szabadság hiányáról beszélnek a tőke képviselői, akiknek egy szavuk sem volt akkor, amikor Batista, diktátort hatalom birtokában vetette börtönbe vagy végeztette ki a munkások és parasztok ezreit. Nyilvánvaló, hogy ők a szabadság alatt a kizsákmányolás és a tőké “sza­badságát” értik. Ennek a gyarmati viszonyokat visszakivánó törekvésnek a leleplezésére szolgálnak a demokráciát hir­dető jelszavak. De a kubai inváziónál lelepleződtek üres frá­zisaik. Kiderült ugyanis, hogy az elfogott inváziós csapatok katonái között, számos olyan tiszt van, aki Batista rendsze­rében végzett hóhérmunkát. Nem voltak tehát válogatósak az ellenforradalom szervezői és előkészítői. Mig nyíltan a polgári demokrácia vívmányait emlegették, addig titokban a szélsőséges fasiszta elemek kefébe akarok visszajuttatni (Folytatás a 13-ik okjalőn) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N Y. Vol. X. No. 18. Thursday, May 4, 1961 NEW YORK, N. Y. A kubai uW§úó háttere A CIA döntő szerepe az akció előkészítésében Csak most, miután a kubai nép visszaverte az inváziót, derül fény a Central Intel­ligence Agency igazi szerepé­re a támadás előkészítésében. Maguk a kubai emigráció« szervezetek is felháborodás­sal beszélnek arról, hogy a CIA rendeletére több napön keresztül fogva tartották őket Miami közelében, mialatt az ügynökség elindította a vég­zetes kimenetelű vállalkozást. A jobboldali “Forradalmi Ta­nács” tagjai, az elnököt dr. Jósé Miró Cardona-t is bele­értve, New Yorkban tartóz­kodtak a támadás megindulá­sa előtti napon. Ekkor üzene­tet kaptak, hogy menjenek Philadelphiába. Ott repülőgép be ültették őket és még sem ; álltak velük Floridáig, ahol egy Miami közelében lévő ré­gi házban helyezték el őket. A CIA ügynökei megaka­dályozták a “Forradalmi Ta­nács” tagjait, igy a “hadügy­miniszter” dr. Manuel Anto­nio de V'aronát is, valamint Ray-t, a földalatti mozgalom összekötőjét, hogy a telefont használják. Csak a rádión kí­sérhették figyelemmel az ese­ményt, amelyet pedig az ő nevükben indítottak meg. A bezárt ellenforradalmár vezetők annyira elkeseredtek a velük szemben elkövetett erőszakosságok miatt, hogy elhatározták, kiszöknek még ha lelövik is őket az őrök. El­jutottak egy telenfonfülkéig, onnan felhívták Adolf Beidet és Artur Schlesingert s heve­sen tiltakoztak az őket ért sé­relmek miatt. Az elnöknek ez a két, latin-amerikai ügyeket intéző összekötője azonnal odasietett hozzájuk és próbál­ta kiengesztelni a méltatlan­kodókat. Április 19-én Ken­nedy elnök fogadta a tanács tagjait egy titkos találkozá­son. Itt személyesen fejezte ki sajnálkozását az őket ért sérelem felett. A csoport még kétszer találkozott az elnök­kel és ezután bocsátották ki a partraszállással kapcsolatos nyilatkozatukat. Ebben a nyi­latkozatban azt állították, hogy az egész vállalkozás “a (Folytatás a 2-ik oldalon) KOMOLY A BEAVATKOZÁS VESZÉLYE LAOSZBAN Lázas tárgyalások Washingtonban. — Baloldali erők győznek La- oszban. — Lépések történtek a fegyverszünet megbeszélésére. Az utóbbi napokban az Egyesült Államok nyílt fegy­veres beavatkozásának veszé­lye lebegett Laosz felett, mindazzal a fenyegető nemzet közi következménnyel amit egy -ilyen súlyos lépés maga után vonhat. Laoszban a népi erők folytatják győzelmes elő­nyomulásukat az amerikai felszerelésekkel és katonai ve­zetőkkel ellátott, jobboldali erők ellen. Egyes hírek sze­rint a Boun Oum nyugati csatlós kormány bukása rövid idő kérdése. Bár Bonn Oum csapatai számban több mint kétszer felülmúlják a Pathet Lao ei’őket, az utóbbi hetek­ben azonban semmi hajlandó­ságot nem mutattak harcolni a népszerűtlen, amerikai tá­mogatással hatalomra került kormányért. Kennedy elnök negyedik sürgős, titkos konferenciáját j tartotta a National Security I Council-al hétfőn. Az ázsiai | katonai tömb, a SEATO ve- | zetői szintén többször össze- I jöttek az elmúlt hét folya­mán megbeszélni a követendő , lépéseket. Észak-Borneó vize- j in amerikai és SEATO had- , erők — 60 hadihajó, 100 bőm , bázó repülőgép és 6,000 tenge rész részvételével — hadgya­korlatot tartottak. Az Egye­sült Államokban, a NATO had gyakorlatokra szánt 6,000 fő­nyi fegyveres erőnek Európá­ba való szállítását visszatar­tották és készenlétben tart­ják Fort Campbell, Ky.-ban. Miután a Szovjetunió és Anglia megegyeztek abban, hogy fegyverszünetre szóló felhívást bocsátanak ki a la­oszi hadakozó feleknek, jelen­tés érkezett arról, hogy a Pa­thet Lao erők hajlandók meg­beszélést folytatni a jobbol­dali csapatok vezetőivel és a találkozás színhelyéül Ban (Folytatás a 2-ik oldalon) TISZTOGATÁS A FRANCIA HADSEREGBEN Párisi újságok a CIA-t vádolják a puccsisták felbátoritásával. A négy tábornok algériai összeesküvése csúfosan meg­bukott, miután a francia nép a munkásosztállyal az élén, felsorakozott az ellenforrada­lom leverésére. A tömegek el­tökélt szándéka, hogy leverik az ellenforradalmat, njegret- tentette az ingadozó táborno­kokat és tiszteket, bár koráb­A Lenin-békedijra kijelölt sze­mélyek nevét, minden év május elsejét megelőző estéjén hozzák nyilvánosságra a Szovjetunió­ban. így most jelölték ki az 1960-as év kitüntetettjeit. A ki­tüntetettek között van Fidel Castro, kubai miniszterelnök és Sékou Touré, Guinea elnöke. A Castro miniszterelnöknek Ítélt.dij megokolásában megem­lítik, hogy “népvezér és a Kubai Köztársaság államférfia, aki egész életét a népek szabadsá­ban passzívan szemlélték Maurice Challe, nyugalma­zott vezérkari főnök szervez­kedését. A tömegtámogatás hatása alatt DeGaulle elnök is erélyesebben lépett fel volt fegyvertársaival szembén és határozott intézkedéseket ho­zott puccsuk meghiúsítása ér­dekében. gáért és függetlenségéért való küzdelem nemes ügyének áldoz­ta”. A többi kitüntetettek a kö­vetkezők: Mrs. Rameshwari Nehru, Gandhi tanítványa és az indiai békemozgalom vezető­je; Mikhail Sadoveanu, romá­niai iró; Antoine Georges Ta- bet, libanoni építész; Ostap Dluski, a Lengyel Kommunista Párt tagja, aki egyik alapitója a Világ Béketanácsának és Wil­liam Morrow, ausztráliai mun­kásvezér. A flotta és a légierő támo­gatásával blokád alá vették az algériai lázadókat, akikkel szemben most már a hadsereg is támadásba ment át és igy gyorsan elsöpörték az egész összeesküvést. A vezért, Chal­le tábornokot elfogták, de a többi három tábornok, köztük Sálán, aki közismert fasiszta kapcsolatairól, elszökött. A puccs leverése után, a köztársasági elnök megkezdte a hadsereg megtisztítását. Különösen az Idegen Légió ejtőernyősei játszottak nagy szerepet az összeesküvésben (akiknek 60 százaléka né­met). Ezért az Első Idegen Légiós Ejtőernyős Ezredet' és a 14. és 18. Ejtőernyős Ezre- deket feloszlatják, illetve már feloszlatták és legénységüket szétosztják a többi egységek között. Tisztjeik közül eddig 200-at tartóztattak le, ezek rövidesen hadbiróság elé ke- (Folytatás a 16-ik oldalon) Castro miniszterelnök Lenin-békedijat kap

Next

/
Oldalképek
Tartalom