Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-27 / 17. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act .of March 2, 1879, at the P. O. of N. Y., N. 1

Vol. X. No. 17. Thursday, April 27, 1961 ____________NEW YORK, N. Y

Összeesküvés Algériában

A kormány szerint aránylag kislétszámu katonaság áll az összeesküvők oldalán. DeGaulle-t diktálod hatalommal ruházták fel

Az elmúlt hét vége lázas I robbantott ki a szélsőjobbol- izgalomba hozta egész Fran-1 dali háborús párt. A puccs ciaországot. Algériában négy j Algír városból indult ki, ahol tábornok vezetésével puccsot | az Idegen Légió ejtőernyősei

elfoglalták a középületeket s letartóztatták a kormányhü tisztviselőket. A lázadás ve- (Folytatás a 13-ik oldalon)

New York munkássága a Washington Square-en ünnepli Május Elsejéi ,

Hétfőn, május 1-én délután 4-től 8 óráig tg(

A május elsejei előkészítő j bizottság április 22-én tartotta utolsó szervezeti gyűlését, amelyen többek között két csucsprobléma került napirendre. Az egyik az volt, hogy a rendőrség nem akarja megengedni a hangszóró használatát a Washington Square-en, a másik pedig az ünnepség sikeres kivitelezéséhez szükséges anyagiak elő teremtése.

A bizottság vezetői többször eljártak a rendőrségnél és Newbold Morris park-főbiztosnál, a szükséges hangszórók használatának engedélyezése érdekében. A rendőrség az ebből származó “lármára” való hivatkozással tagadta meg kérésüket. Ezt a szólásszabadság megsértésének bélyegezte a Május 1-1 bizottság. Először a Union Square-től, most meg a szólásszabadságtól akarják meg fosztani a város munkásságát. A gyűlés küldöttséget menesztett Newbold Morris« hoz az ügyben. f

A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben felkéri a részvevő szervezeteket és egyéneket, hogy a4 (Folytatás a 16-ik oldalon)

Állam az államban

Kiderüli, hogy a CIA kémügynökség titkos, önkényeskedő és az ország törvényeit sértő tevékenysége hozta létre a kubai ellenforradalmat - Kennedy vizsgálatot rendelt az ügyben

Mint a U-2 kémrepülés esetében* úgy a kubai támadás idején is a kormánykörök mosták kezeiket, ugv tettek, mintha semmit sem tudtak volna az egészről. Csak miután Castro és néphadserege szétverte az egész betörő bandát és kiderült, hogy Washington erkölcsi támogatáson kivül más segitséget is adott az ellenforradalomnak, megindult a vizsgálódás, hogy legyen akinek az egész országot meggy alázó bűncselekményt a fejére olvassák. Igv került részletesebben a napvilágra a Central Intelligence Agency, a kormány kémügynökségének irányitó szerepe ebben az egész világ békéjét, veszélyeztető vállalkozásban.

Az amerikai sajtó és hivatalos szószólók hónapokon keresztül gúnyt íiztek Castro azon figyelmeztetéséből, hogy az Egyesült Államok inváziót készít Kuba ellen. Hogy Castronak igaza volt, most kerül nyilvánosságra az Egyesült Államokban. William Shannon rovatvezető a következőket irta a N. Y. Post, 1961 április 9-i számában:

“Még 1959 utóján határozta el az Eisenhower- adminisztráció, hogy Kubával szemben a ‘guate- malai megoldást’ fogja követni. Vagyis, a National Security Council (Nemzeti Biztonsági Tanács) megbízást adott Dullesnek, a CIA igazgatójának. hogy kezdje el a kubai disszidensek meg szervezését, a katonai erő kiképzését és Kuba inváziójának kitervezését.”

Howard Norton, a Baltimore Sun márc. 5-iki számában azt Írja, hogy Miamiban létező kubai csoportok havonta 400.000 dollárt kaptak “alighanem ugyanattól az ügynökségtől.”

A Time magazine 1961 jan. 27-én közli: “A két földalatti csoport sem politikailag nem egységes, sem abban, hogy melyik kapja a pénzt. Látszólag a Frente kapja az USA teljes pénzbeli segítségét, aminek havi összege 135,000 és 500,- 000 dollár között váltakozik, a szükségnek megfelelően, és Mr. B., a CIA megbízottja,'a jelentés szerint azt ajánlotta, hogy az MRP (a másik földalatti szervezet — Szerk.) kapjon a Frente- től támogatást.”

“Lehet, hogy a pénz, amit adnak, a Central Intelligence Agency-től jön. Időnként különböző szállodákban találkozunk egy amerikaival, megbeszéljük vele financiális szükségletünket és kapunk tőle pénzt.” idéz egy Frente-vezetöt a Miami Herald március 13-iki számában.'

Az amerikai törvénykönyv egy szakasza (U. S. Code, Title 18, Section 960.) 3 évi börtön és 3,000 dollárig terjedő büntetést ir elő annak, aki tudatosan segitséget nyújt bárkinek, aki más ország ellen, amellyel a mi országunk békében él, tárna dást készít elő.

A CIA szerepéről az inváziós csapatok kiképzésé vei kapcsolatban az I. F. Stone’s Weekly hoz leleplező adatokat. Két incidensről tesz említést, amik Floridában történtek és mindkettő a Semlegesség! Egyezmény megsértése volt. Az egyik eset Homestead közelében levő titkos kiképzési tábor előtt történt, melynek területére, mellette levő elhaladó fiuk tűzijáték rakétát dobtak. A robbanásra ijedten kiszaladtak a kubaiak, rálőttek a fiukra és az egyiket megölték. A helyi rendőrség a táborban 12 kubait csavargás vádján letartóztatott, kettőt gyilkosságért tartott fogva. Amikor újságírók érdeklődtek az ügy iránt, megtudták, hogy Washingtonból érkezett rendeletre

valamennyit szabadlábra helyezték. Ez az ügy

1960 nyarán történt.

Tavaly ősszel a Miamitól északnyugatra fekvő elhagyatott tengerészeti repülőtérre egy jelzés nélküli négymotoros repülőgépet láttak ieszállni. Az ügy a sajtóba került és közérdeklődést keltett, Megtudták, hogy a repülteret, amit egyidő- ben polgári használatra akartak átvenni, most ismét a tengerészet őrzi, de a helyi kirendeltség nem volt hajlandó magyarázattal szolgálni. Amikor egy újságíró fényképész felvételt próbált készíteni a repülőtérről, az őrszobába kényszeritet- ték.

A CIA működése a disszidensek között olyan közismertté.vált, hogy maguk között, kezdőbetűi szerint Cuban Invasion Authority-nak nevezték el.

A kuba—amerikai nagyüzlet szívesebben támogat olyan ellenforradalmat, amely amerikai irányítás mellett történne, mert igy inkább biztosítva látta az előbbi rendszer visszaállítását. Miro Cardona, a disszidensek vezetője ezt meg is ígérte április 8-iki kijelentésében. “Határozottan biztosítják azokat, akiket jogtalanul megfosztottak tulajdonuktól, hogy minden értéküket vissza fogják kapni. Mi hiszünk a szabad vállalkozásban.”

Korlátlan hatalom

A CIA 1947-ben jött létre, a 2-ik világháború után, kongresszusi intézkedéssel. Szerepköre az lett volna, hogy információ szerzéssel a kormány más szerveit segítse az ország biztonságának védelmében. Azóta azonban Allen Dulles vezetésével olyan hatalommá nőtt, hogy most már teljesen függetlenül működik. Versenyezik a State De- partmenttel és a Defense Departmenttel abban, hogy a saját politikai álláspontját fogadtassa el, amihez a saját kémtevékenysége alapján jut. De kiterjesztette hatáskörét olyan területre is, ahol határozott intézkedésekkel támasztja alá külpolitikai álláspontját. A kubai kérdésben pl. igy vette kezébe a betörés kitervezését, megszervezését és az erők kiképzését.

(Folytatás a 9-ik oldalon)

A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE ELÍTÉLTE A KUBAI INTERVENCIÓT

Hatalmas tüntetések Latin-Amerikábanés Európában. A szovjet miniszterelnök figyelmezetetése Kennedy elnökhöz

Kuba megtámadása elleni tiltakozások erősödtek a hét folyamán a legtöbb országban. Hatalmas tömegek tüntettek az Egyesült Államok követségei előtt világszerte, mert az ellenforradalmárok akcióját adminisztrációnk nyiltan támogatta. A partraszállás után azonnal megmozdultak a latin-amerikai népek, hogy kifejezzék ro- konszenvüket a Castro-kormány mellett és ugyan akkor elitéljék az intervenciót.

Panamában, az Egyesült Államok által ellenőrzött csatorna-övezetben, nagy tömeg tüntetett az amerikai politika ellen és a szónokok élesen elitélték a “yankee imperializmust”. A rendőrség csak könnyeztető gázbombák igénybevételével tudta szétoszlatni a tömeget.

Caracasban, Venezuela fővárosában több tízezer emberből álló tüntetés zajlott le az ellenforradalmi kísérlet elleni tiltakozásképpen. Itt még a Nemzeti Gárdát is mozgósították a tömeg szét- oszlatására. Egy ember meghalt és 12 megsebesült a karhatalmi alakulatokkal való harc folyamán. “Erélyesen elitéltjnk minden fegyveres beavatkozást Kuba jelenlegi kormánya ellen, még ha el is tért a kubai forradalom eredeti célkitűzésétől”, mondotta Betancourt, Venezuela elnöke.

Mexikóban, Lazaro Cardenas, volt köztársasági elnök intézett beszédet a diákok vezette hatalmas tömeghez, akik az Egyesült Államok intervenciója ellen tüntettek. Kijelentette, hogy Kubába fog repülni a Castro-kormány megsegítésére, A kormány azonban utasította a repülőterek parancsnokát, hogy akadályozzák meg Cardenas eltávozását.

Argentina fővárosában, Buenos Airesben, kővel dobálták meg az Egyesült Államok követségének az épületét.

Bogotában, Colombia fővárosában diákok rendeztek hatalmas megmozdulást a kubai ellenforradalom ellen. A rendőrség botokkal verte szét a tömeget. A főútvonalakat is lezárták, hogy megakadályozzák a tömegek megmozdulását.

Guatemalában a nép megrohanta az Egyesült Államok követségét. Az USA kormányát vádolták a Kuba elleni támadással.

Rio de Janeiroban két diákot tartóztattak le, akik röpcédulákat osztottak, amiben az Egyesült Államok kormányát tették felelőssé a kubai ellenforradalmi partraszállás miatt és tiltakozó gyűlésre hívták fel a lakosságot. A gyűlést a két diák letartóztatása ellenére megtartották, és “Kuba yes! Yankee no!” kiáltásokkal tettek hitet a Castro-kormány mellett.

Bolíviában szintén hatalmas tömeg intézet támadást az USA követség ellen, miközben azt kiabálták, hogy “Kennedy bűnöző”.

A latinamerikai népek tüntetésével egyidőben, Moszkva lakossága is nagy tömegben vonult fel az Egyesült Államok követsége elé, hogy tiltakozzon a kubai intervencció ellen. Különösen sok afrikai és latinamerikai diák vett részt a megmozdulásban.

Varsóban diákok vezették a tüntetést az amerikai követséghez és hevesen tiltakoztak a “yankee ifnperializmus” ellen.

(Folytatás a 4-ik oldalon) ,