Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-04-20 / 16. szám

Thursday, April 20, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 Néhány fontos szó a szerkesztői munkáról Az utóbbi hetekben jó néhány levél érkezett szerkesztőségünkbe olvasóinktól. Ezeknek a leve­leknek egy jelentős része bíráló tartalmú. Mi örömmel vesszük, hogy munkástársaink kritiká­val, észrevételeikkel járulnak hozzá lapunk meg­javításához. Mindig is az volt az álláspontunk, hogy “több szem többet lát”, tehát szívesen fo­gadjuk a segítő tanácsokat, híreket. Lapunk ha­gyományos szellemében, külmunkatársaink cikkeit munkáslevelezőink hozzászólásait mindig leközöl­tük. Nem rejtettük véka alá azokat az írásokat sem, ahol erősebben megnyomták a tollat újsá­gunk bírálatával kapcsolatban. A levelek közül számos olyan tartalmú is akadt, amely a külmunkatársak Írásait és megjegyzé­seit, sőt néha talán, akarva-akaratlan, személyét is támadta. A cikk irói gyakran úgy érezték, hogy a kritizálok nemcsak egyes Írásaikat vagy Írása­ik egyes kitételeit támadják, hanem alapjában vonják kétségbe tehetségüket és jószándékukat. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a magunk részéről, mi soha nem éreztük sértve magunkat és nem is tételezzük fel levelezőinkről, hogy ilyen szándé­kuk lett volna. De azt sem állíthatjuk, hogy az a külső munkatárs, aki nem dolgozik a szerkesztő­ségben és nem szokta meg a levelekben előforduló megjegyzéseket, nem érezhette magát sértve, az erős kifejezések és jelzők miatt. Joggal tehették fel tehát a kérdést külső cikk­íróink, hogy vajon a szerkesztőségünk is egyet- ért-e a közzétett levelek hangjával és állításaival, mert ha nem, akkor miért hozzuk le őket kritikát­lanul. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk oly tényekre, amik magyarázatot adhatnak hibáink­ra és mulasztásainkra. A jó és alapos munkához időre van szükség. Aki szerkeszt, annak alaposan át kdl tanulmányoznia az Írások és cikkek tartal­mát. Nem elég elolvasni őket. A szerkesztői piros ceruza alkalmazása—amint jól tudják—nem egy szerű feladat. Nagy tapintatot és körültekintést igényel. Viszont nekünk — a pénzt kivéve — mindenünk inkább van, mint időnk, az ilyenirányú munkára. Az utóbbi években lapunk történetében, a szer­kesztők és a. feladatok viszonya fordított arány­ban állt egymással: a feladatok egyre növeked­tek, a szerkesztők pedig egyre kevesebben let­tek. Ezért állt elő az a helyzet, hogy szinte kriti­kátlanul mentek keresztül kezünkön a levelek és hozzászólások. Hozzá voltunk szokva ahhoz, hogy levelezőink szigorúan a tényekre alapítják hoz­zászólásaikat, mint ahogyan sajtónk ezt az elvet gyakorolta évtizedeken keresztül. A mi hibánk, hogy nem fordítottunk kellő figyelmet arra, hogy tévedések ne történhessenek Nekünk kellett volna minden alkalommal ellenőrizni azt, hogy csak az igazság és az olvasótáborunk tagjainak egymás­hoz való viszonya szempontjából kifogás alá nem eshető megnyilvánulások kerüljenek lapunkba. Közös ügyünk elörevitele érdekében kérjük te­hát íróinkat; és levelezőinket, hogy kü­szöböljék ki a személyes élt Írásaikból. Nem téte­lezzük fel, hogy bármikor is szándékosan történik ilyesmi, de nagyobb figyelmet kell tanúsítani az emberek érzékenységének. Mi igyekezni fogunk a jövőben sulvt fektetni erre és számítunk munkás­társaink őszinte, nyílt megértésére. Ugyancsak közös ügyünk elörevitele érdekében arra kérjük levelezőinket és munkatársainkat, hogy még fokozottabb módon vegyék ki részüket a lap építéséből és továbbra is küldjék be cikkei­ket, leveleiket, tanácsaikat, észrevételeiket és bírálatukat is. Igen, igen, ne riasszon el senkit sem ez a most leirt önkritika, inkább fokozott hozzájárulással támogassák lapunk eddig kifej­tett munkáját azért a nemes ügyért, ami az egész emberiség felemeléséért folyik. MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East Kith Street New York 3, N. Y. Kérem küldték meg részemre a “RIPORT A XXL SZÁZADBÓL” c. könyvet. Mellékelek ér­te S..................-t. (Ára S3.00) Név: ........................ t........................................ Cim: ..................................................................... Város: ........................................ Állam:.......... Elsinore—Perris, California NYOLCVAN-ÉVESEK LIGÁJA Adjuk tudtára minden érdeklődőnek, hogy miután UHRiNJÁNOS a californiai Angyalok (Los Angeles) városának lakója, 1961 április havában betöltötte életének 80-ik évét; miután az élet eme szép állomásához teljes fizikai és szellemi épségben érkezett el; miután élete legnagyobb részét a közösségi érzettől hajtva embertársai jólétének emelésére használta fel; miután humanista gondolkodásával és cseleke­deteivel a legnemesebb módon szolgálta korunk haladó eszméit, segítette az elnyomottakat, az üldözötteket; miután egész életén át példátmutató, erköl­csös életet élt a szó legnemesebb értelmében; miután az ily nemes élettel igen nagyszámú hü barátot szerzett magának, még országos mé­retekben is; miért is nagy érdemeinek elismeré­sére az Elsinore—Perris, Cal. Nyolcvanasok Ligá­ja Uhrin Jánost DISZTAGJÁVA választotta és arról ezt az oklevelet állította ki, amelyben további egészséget, boldogságot és al­kató erőt kíván a jövőre is. Rendes tagok: Habossy István, Molnár Hed­vig, Soós Paul, Hikfalvi Miklós, Bikfalvi Miklósné, Arch István, Oberhoffer Mary, Bustya Károlyné.. Kandidátusok: Roth Károly, Bustya Károly íródeák: Geréb József Vágyakozó tanuk: Az Elsinore—Perris ma­gyar kolónia összes tagjai. TÖRTÉNELMI VISSZAPILLANTÁS “Történelmi tény, hogy ritkán sikerült disszidált csoportoknak, még erőteljes külföldi segítséggel és az országon belüli ellenforradalmi csapatokkal is, megdönteni egy igazi társadalmi forradalmat, amely az elnyomó uralkodó osztályt felszámolta, földet adott a parasztoknak és a munkásságot fel­szabadította a szegénység és a gazdasági kizsák­mányolás alól”, irta levelében a N. Y. Timeshoz egyik olvasója. Ezf abból az alkalomból irta az illető, hogy Kennedy kijelentette: nem fog erőszakkal bea­vatkozni Kuba helyzetébe. A levélíró meg is di­csérte az elnököt, hogy ismeri a történelmet és helyesen vonja le a tanulságot. A napi események azonban ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják, Kennedy vagy nem ismeri a történelmet, vagy nem tanult belőle. A levélíró a történelmi példát az orosz í,urada­lom idejéből veszi. Visszaidézi azt az ellenforra­dalmi kudarcot, amit az amerikai megszálló csa­patok szenvedtek 1918-19-ben Archangelben. Az akkori elnök Wilson 5,000 amerikai katonát kül­dött a bolsevikok leverésére, “felszabadítani a könyörtelen diktatúra által leigázott népet.” (Milyen ismerősen hangzik!) “Akkor Szibériában volt található azoknak a korrupt, groteszk báb­kormányoknak egyike, amelyhez hasnlót az Egye­sült Államok gyakran támogat. Egymással vetél­kedő fehér orosz politikusok és generálisok, ké­mekkel kollaböránsokkal, árulókkal és szövet­séges államok megbízottjaival a mai Miamihez hasonló helyzetképet mutattak.” “Wilson elnök jegyzéke, amely nagyon hason­lít a State Department mostani, Kubát figyelmez­tető jegyzékéhez, azt mondta, hogy ‘célunk az orosz népet segíteni területe visszaszerzésében s sorsa intézésében (honnan veszik e jegvzék- irók meggyőződésüket, hogy ők a népet segitik?) Katonáink rövidesen Szibéria közepén Kolcsak oldalán találták magukat, a zord tél, 50 fokos hi­deg a fagypont alatt, derékig érő hó, felszerelés hiánya, a csapataink felét elpusztította. Kilenc hónap múlva visszakerültek Archangelbe és 1919 júniusában elhagyták Szibériát. Később a szövet­ségesek is kivonultak és az orosz forradalom meg volt mentve.” A levélíró reménye ellenére, Kennedy nem köve­ti a történelem tanulságait. Külpolitikánk mindin­kább a néhai Dulles útmutatása szerint alakul, “Megbotránkoztató szemfényvesztés'* A National Association for Advancement of Colored People (NAACP) tiltakozást nyújtott be az elnök által újonnan létesített Equal Job Oppor­tunity bizottsághoz, amiért a kormány 1,000,000,- 000 dollár értékű lökhajtásos repülőgépek gyártá­sára szóló rendelését a Lockheed Aircraft Cor- porationnak juttatta. Ez az eljárás “megbotrán­koztató mgecsufolása” Kennedy elnöki rendeleté­nek, amely tiltja a négerellenes diszkriminációt kormányszerződések kivitelezésénél, jelentette ki -az NAACP. Az elnöki rendelet e héten lépett ér­vénybe, de már márc. 6-án nyilvánosságra hoz­ták és Lockheed társaság egy héttel későbben kapta meg a rendelést. Herbert Hill, az NAACP munkaügyi.szakértője nyújtotta be a tiltakozást a bizottsághoz, amely­nek Johnson alelnök a vezetője és Jerry A. Hol- leman helyettes munkaügyi miniszter a végrehaj­tó alelnöke. Az elnöki rendelet a szerződéstkötö kormány ügynökséget teszi felelőssé annak megál­lapítására, hogy a szóbanforgó vállalat nem gya­korol diszkriminációt munkásaival szemben. A lökhajtásos repülőgépeket a cég -Marietta, Ga. telepén gyártanák. Az NAACP vádolja a vál­lalatot, valamint a szakszervezetet, hogy a telepen., “nyílt diszkriminációt” folytatnak a néger mun­kásokkal szemben. A Marietta telepen dolgozó 10,000 munkás kö­zül 400 néger. A diszkriminációt évek óta széles alapon gyakorolják, mondotta Mr. Hill. “A néger munkásokat csakis szakképzetlen vagy segéd­munkás beosztásban alkalmazzák. Nincs egyenlő előmeneteli joguk és a vállalat semmi lehetőséget sem nyújt nekik a továbbképzéshez, hogy jobban fizetett, szakképzett beosztáshoz juthassanak.” Az International Association of Machinists Dis­trict 33, amely a Lockheed munkásokat képviseli, mindeddig semmit sem tett a helyzet javítására, mondja Mr. Hill. A néger alkalmazottak mind a 2016-os lokálhoz tartoznak. Négy fehér lokál van Marietta-ban és ezek a szakszervezet termében gyüléseznek, mig a 2016-os kénytelen 27 mérföld távolságban, Atlanta néger negyedében, egy ven­déglő hátsó termében megtartani gyűléseit. Ezen helyzet elleni tiltakozásokat sem a szakszervezet vezetői, sem az előző kormány felelős ügynöksége, — amelynek Nixon volt a vezetője — nem vették figyelembe. Mr. Hill írott bizonyítékokat szolgáltatott vád­jai alátámasztására. A kb.,30 nyilatkozat közül az egyiket a 26 éves James O. Watt Jr., a Moor- house Egyetemet végzett néger fiatalember állí­totta ki eskü alatt. Eszerint Mr. Watt 1955 óta dolgozik a Lockheed gyárban. Első munkaköre a legalacsonyabb fokú beosztás volt, mint szerelő kisegítő. Két hétig más néger kezdővel együtt fe­li'r munkásoktól kapott irányítást, azután egy csak néger munkásokból álló üzembe osztották be, ahol egy fehér ember felügyelete alatt állott, aki nem végzett többet, mint hét elemi osztályt és reiűilőinari szakképzettséggel sem rendelkezett. I- Mr nr-iH aWsonv munkakört végző néger üzemrészlegben dolgozik. Más néger munkások sajátkezüleg aláirt nyi­latkozatban tanúskodnak arról, hogy diszkriminá­cióban részesültek az üzemben, amennyiben elkü­lönített helyiségeket kellett használniok, nem kaptak egyenlő rangidősségi jogokat, sem egyen­lő munkáért egyenlő fizetést és nem vehettek: részt magasabb szakképzést nyújtó tanfolyami- kon. Laoszban, Kongóban, Dél-Vietnamban. Kubában. A történelem azonban hajlandó megismételni a. tanulságos leckeadást Kennedy közvelten okulá­sára. • A vakok első sakkolimpiája nyílt meg a Német Szövetségi Köztársaságban, Meschedében. A ver­senyen 32 angol, osztrák, dán, jugoszláv, svájci német sakkozó indult. lagvar Szó Kiadóhivatala 30 East 16th Street lew York 3, N. Y. Kérefn küldjék meg részemre Szabó Miklós: Hontalanok” e. könyvét..............példányban. Ára 90 cent. Mellékelek érte $......................-t ■ Név: ...................................................................... Cim: ...................................................................... Város:................7...........................Állam: ....

Next

/
Oldalképek
Tartalom