Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-06 / 14. szám
Thursday, April 6, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 Magyarország I ’ itl l/S lAl A % A rfll lift» A HA GYORSABBAN SZAKOSÍTANÁK AZ ÜZLETEKET... Az egyre növekvő forgalmat nagyjában, egészében kifogástalanul bonyolítja le kereskedelmünk. S ezért is megérdemli a sok dicséretet, hogy modern üzletek sorának építésével, újjávarázsolta a város és a falu képét. De van lehetőség arra, hogy még több legyen az elégedett vevő, s ugyanakkor a népgazdaságnak is nagy előnye származna abból, ha a kereskedelem teljesen kiaknázná a további lehetősége- aet az üzlethálózat fejlesztésénél. Miről van szó? A belkereskedelem jól isméid ezt a léhetőséget és ki is dolgozta kiaknázására a helyes elvi megoldást, az irányt, amely voltaképpen kettős. Az egyik a mindennapi szükséges árucikkek eladási formájára vonatkozik. Itt az elv, a cél az, hogy minél több napi cikket vásárolhasson meg egy helyen a háziasszony, kényelmesen, közel a lakóhelyéhez. A másik törekvés is helyes: a szakosítás. Ez nem a napi cikkeket árusító üzletekre vonatkozik, ellenkezőleg: azokra, amelyek főleg tartós javakat, ritkábban vagy csak nagyritkán keresett cikkeket árusítanak. Mi a helyzet a napi cikkeket árusító üzleteknél? Örvendetesen sokasodnak — főleg az élelmiszer- üzleteknél — a gyoi’san közkedveltté vált önki- szolgáló üzletek, amelyekben az uj forma bevezetésével mintegy 40 százalékkal növekszik az, üzlet kapacitása. S az idén létesülő 550 kiskereskedelmi boltnak is több mint a fele uj, modern formában működik majd, és további 361 önkiszolgáló, önkiválasztó üzlet nyílik a meglevő üzletek átalakítása révén. Ami a panaszokat illeti... Az uj lakótelepeken js gyönyörű, modern, napi cikkeket árusító üzletek épültek, de — nem mindenütt megfelelő számban. De amiben még nagyobb lépésekkel lehetne, kellene haladni, az az üzletek szakosítása. A szakosítás célja, hogy ne mindenütt árusítsák a nem mindennap szükséges cikkeket. A vevő szívesen menne valamivel messzebb, a szaküzletbe, ahol biztosan megtalálja a neki minden szempontból legmegfelelőbb árucikket. Jelentős haladás tapasztalható az üzletek szakosításában, de mi a gyorsabb szakosítás előfeltétele? Vidéken az a legfontosabb előfeltétel, hogy megszűnjék a “közös terület”, vagyis ne legyen ugyanott, gyakran egymás mellett a tanácsnak és a szövetkezetnek azonos jellegű üzlete. Az oly területen,, ahol két kereskedelmi szektor működik: elmosódik a felelősség az áruellátásért. Az igen keresett cikkből gyakran nem jut a többi, távolabbi üzletbe, mivel ott nincs, jelen a “versenytárs”. Szakemberek szerint több százmillió forint értékű árucikk szabadulna fel a szakosítással. A Belkereskedelmi Minisztérium tavaly, a második félévben intenzivebben kezdett hozzá az egy területen egymással párhuzamosan működő kereskedelem felszámolásához, majd a szakosításhoz. S ahol a haladás megfelelő — például Borsod vagy Pest megyében — sok tízmillió forint értékű árukészlet szabadul fel. A Fejér megyei Móron 16 millió forinttal kevesebb árukészlettel bonyolítják le a forgalmat a közös terület megszűnte óta: és jobban, gazdagabb választékkal. Tolna megyében Bács-Kiskun. megyében legalább 20—20 millió forinttal kevesebb árukészlet lesz elegendő, ha a párhuzamosság megszűnik. S ezenkívül is igen sok pénzt lehetne megtakarítani, például a kettős szállítás elmaradásával. S a fel nem mérhető előnyök: a vegyes boltokban nehezebben fejlődhetnek ki kereskedelmi szakemberek, a szaküzlet viszont nagyszerű iskola. Azután: a sok üzletben, amelyekbe szétszórtan kerül az áru — egyes fajtákból, nagyságokból nem kel el valamelyik, s az igy elfekvő áru nehezebben lelhető fel, nehezebb az ellenőrzésük, a megfelelő helyre irányításuk. S mennyivel kevesebb beruházásra volna szükség, ha a párhuzamosság megszűnne, és mindenütt az a “fél” lenne a terület gazdája, amelyik ezen vágy azon a helyen erre alkalmasabb. Nagy kár, hogy a párhuzamosság megszüntetése sok megyében vontatottan halad. A nagyvárosokban is jelentősen javulna az ellátás a szakosítás révén. Hogy a választék miként bővülne, arra elegendő egy példa, a férfiruhával kapcsolatban. A vevő jelenleg nem mindig találja meg a megfelelő méretű férfiruhát. Pedig az ipar kidolgozta a jelenleginél lényegesen többfajta méretű ruhák gyártásának tervét, de nem gyártja azokat. A kereskedelem nem rendeli, arra hivatkozva — s nem ok nélkül —, hogy annyit úgysem tudna valamennyi méretből külön-ktilön gyártani az ipar, hogy minden vegyesboltba jusson mindegyikből. A megoldás tehát: kevesebb boltban, szaküzletben árusítsák a ruhákat, vagyis gyorsabb ütemben kellene szakosítani. S ez vonatkozik a telivizió, a bútor, a motorkerékpáralkatrész és sok egyéb fontos cikk árusítására: kevesebb helyen, de többet, nagyobb választékban ! Mi szükség van tehát arra, hogy például bútort amelyből amúgy is kevés van, annyi helyen árusítsanak, s a közeljövőben a Rákóczi úti Bútor Áruház közelében még egy áruházba is “bevonuljon” a bútor. És ha már az áruházaknál tartunk . . . Megfontolandó; helyes-e, hogy csaknem minden áruházunk valamennyi árucikket tartja. Nem lenne helyesebb egyik-másik áruházát speciális például cipő vagy gyermekruha szakáruházzá alakítani ? A' második ötéves terv időszakában ismét jelentékenyen növekszik az áruforgalom. Ugyanakkor 3 ezer uj üzlet nyílik, ami szép szám ugyan, de a sokkal gyorsabb ütemben emelkedő áruforgalom lebonyolításának tökéletes segítéséhez kevés. Ezért is, az ötéves terv kereskedelmi feladatainak jó elvégzéséhez is, nagy szükség van a gyorsabb ütemű, következetesebb, tervszerű szakosításra, arra, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium helyes elvei alapján, irányításával, segítségével a tanácsi és a szövetkezeti szervek segítsék e törekvéseket és egymással összhangban mindent megtegyenek a vásárló és a népgazdaság számára egyaránt hasznos szakosítás gyorsításáért. G. I. Parcellázzák a Velencei-tó partját Ezer üdülőtelek, ezer parcella. Ennyit tervezett értékesíteni a Velencei-tó Intéző Bizottsága az ötéves terv során a tó déli oldalán kedvezményes áron, az OTP részvételével. 1963-ra kellett volna a telkeket eladni, de oly nagy az érdeklődés, a vásárlás, az építkezési kedv, hogy az intéző bizottság a tanácsokkal már most kijelölte az újabb parcellázások területét a part mentén. Gárdony és Agárd közt gazdára találtak már a kis nyara-, lótelkek, és most feljebb folyik a kimérés: Agár- don parcelláznak. — Nagyobb az érdeklődés — mondják a gárdonyi tanácsnál —, mint amekkorát ki tudunk elégíteni. Ezért is vált szükségessé az újabb parcellázási terv. Velenceftirdőn tavaly körülbelül négyszáz telket adtak el, Agárd és Gárdony között 477-et. Most tavasszal újabb 40 telket adtunk át az OTP-nek értékesítésre. • Az OTP-n kívül a Székesfehérvári Ingatlankezelési Hivatal is közvetít a Velencei-tó partján üdülőtelkeket. A nagy érdeklődés miatt a gárdonyi tanácsházán külön kirendeltséget állítottak fel. Tavaly 673 telket, vikendházat-adtak el: az idén januárban-februárban (a nagy forgalom pedig csak most kezdődik) már 120-at. Agárd a legdrágább: igaz, ez a legjobban kiépített üdülőtelep. Itt 60 forinttól 150 forintig lehet a telkek négyszögölét vásárolni. Aztán Gárdony: 40—110- ig, majd a legfiatalabb üdülőtelep: Velence-fürdő, ahol már 20 forinttól 100 forintig lehet telket vásárolni. Öt százalékkal növekszik a húsellátás Az igények gyorsabban növekednek, mint a termelés Az Élelmezési Minisztérium illetékes vezetői az idei húsellátásról adtak tájékoztatást. — Az elmúlt években Magyarországon évről évre növekedett az egy lakosra jutó husmennyiség —- hangzott a felvilágosítás. — Az 1934—■ 1938-as évek átlagában 33 kiló, 1955-ben 37 kiló volt az egy főre jutó húsfogyasztás, tavaly ez már 46.7 kilóra emelkedett. Évről évre több húst hozunk forgalomba, és ennek ellenéi'e különösen a sertéshús-fogyasztási igényeket mégsem tudtuk, és az idén sem tudjuk teljes mértékben kielégíteni, mert az igények mind a fővárosban, mind vidéken gyorsabban növekednek, mint a hústermelés. Az ország állatállománya — elsősorban a sertésállomány — az elmúlt két esztendőben nem fejlődött kielégítő mértékben, sőt az anyakoca- állomány 1960 elejére csökkent. Már tavaly több intézkedés történt, melynek hatására a sertés- állomány az idei év elejére megnövekedett. Ez a növekedés azonban főként a fiatal korcsoportban, a malacoknál jelentkezik. Ennek felhizlalása csak az év második felében várható, s igy a tervelőirányzat csaknem 70 százalékát a másodix félévben tudjuk felvásárolni. Nem halad kielégítő ütemben a sertéshizlalási szerződések kötése. Március közepéig az ez évi felvásárlásra előirányzott sertésmennyiség 55 százalékára kötöttek szerződést a termelőszövetkezetekkel, a háztáji és egyéni gazdaságokkal. Különösen nagy a lemaradás a háztáji és egyéni gazdaságokban, ahol az előii’ányzott mennyiség mintegy 35 százalékáig történt csak szerződés- kötés. A kormány több ezer vagon takarmány juttatásával támogatja a szerződéses hizlalásban részt vevő szövetkezeteket és háztáji gazdaságokat. Ezen intézkedések nyomán kedvező ei'edmé- nyekre számíthatunk. Gondot okoz még az is, hogy a hízóba állított sertések hizlalása nem a legmegfelelőbb, lassú a sertéshizlalás. Legjobb állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben 8-—10 hónapos korban vágásra érettek a hizók, de a termelőszövetkezetek többségében, illetve a háztáji és egyéni gazdaságokban ez az időszak 14—-15 hónap. Megfelelő takarmányozással, a tartási körülmények javításával ezen lehet és kell is viíltoztatni. így hamarabb több húst nyerhetünk, és jobban ki tudjuk elégíteni a lakosság növekvő igényeit. Az idei ellátás tei’vezett szinten történő biztosításához több száz vagon húst — elsősorban sertéshúst — és zsix-t is importálunk. Ezzel szemben igaz az is, hogy vállalt szállítási kötelezettségeink teljesítéséhez, továbbá azért, hogy meglevő piacainkat megtarthassuk, néhány száz vagon sertéshúst exportálunk is. A sertésexpoi't azonban zömében a második félévre tolódik át. Összegezve az elmondottakat: az idén a tavalyinál mintegy öt százalékkal több hús áll a lakosság rendelkezésére. A huselosztásnál gondot fordítunk rá, hogy elsősorban az ellátatlan lakosság igényeit elégítsük ki — fejeződik be az Élelmezésügyi Minisztérium nyilatkozata. Magyar vízkutatók Guineában A múlt év végén magyar vízkutató szakembe- i-eket hívtak meg Guineába, az ország egyes vidékein a vizvagyon feltárására, a kutforrások irányi tására. A kutatómunkák sikeresen haladnak, Mámon városkában már az első két kút is elkészült, biztatóak az eredmények Dingiraye városban is. A magyar geofizikusok, hidrogeológusok és fui'ó- mesterek munkájával a guineaiak igen elégedettek, ezért újabb magyar expedíció küldését kérték, amelynek feladata a főváros, Conakry vízellátásának javítása. Az előrektildött felszerelés után ápril's elején a magyar szakemberek is útnak indulnak az újabb feladat végi-ehajtására. Szocialista szerződés Szocialista szerződést kötött a Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár és az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki kax-ának KISZ- szervezete. A szerződésnek az a célja, hogy a leendő mező- gazdasági gépészmérnökök közelebbiül megismerkedjenek a gyakoidati munkával, s a legújabb mezőgazdasági gépeket már gyáx’tás alatt tanulmá nyozhassák. Részt vesznek ezenkívül mind a hall-^ gatók, mind a tanárok KISZ-szei*vezetének fiatal! oktatói a prototípus gépek kísérleteiben, igy sok-j szór segíthet majd az elmélet a gyakorlati szak- i embereknek. r Az együttműködés elősegíti majd,.hogy a gyárt egyetemre törekvő dolgozói előre megismerkedj hessenek az egyetemi élettel, az ottani gvakoi’la-. tokkal, a felvételi vizsgára való előkészítést az;; egyetem KISZ-szervezete el is vállalta. De poli-j tikai, kulturális és sportvonalon is szorosra ki* vánják fűzni a szálakat.
