Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-30 / 13. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 r.y w T y If Y T <r"V;’»' y T V'tS1 '▼ 'T"T T ▼ ' T1 T T ír ^T'T"’»’ Magyarország ' ^ -A ,-j-^j ttfjfcft | iiniétrii n4ii •-■ jfc. .-i^tih^vi —■■•flL iiilt i «4. rflUbi Ai Ai rifihüi -rfk Am mffthi I<^t> »Ai imI^th irlfri» nA%i irffíi ■ áfrfci ^i> »ifrii «Ai ^ j r : ESYEEÉRE CSÖKKEN A SZOVJET OLAJ SZÁLLÍTÁS! KÖLTSÉGE hl E JRsPÄI NÉPI DEM0K1ATÜCUS ORSZÁGOKBA /kekszei Kortunov. a Szovjetunió Ráz- és olaj- ipa'’! állami bizottságának elnöke sajtókonferen­cián számolt be a saovje. és külföldi ujságirók- rsak a transzeurópai olajvezeték építéséről. Ez a hatalmas létesítmény néjrv országba, a7 NDK-ba. Lengyelországba, Csehszlovákiába és Magyaror­szágra juttatja el a nemrég feltárt gazdag bas­kírjai lelőhelyek olaját. A vezeték tervezett hossza Ötezer kilométer — Mi tette Szükségessé a transz-európai veze­ték megépítését? — Hangzott az újságírók első kérdése. — Románia kivételével valamennyi európai szocialista ország sok olajat importál a Szovjet­uniótól — válaszolta Kortunov elnök. — A vegy­ipar gyors fejlesztése és fűtőanyag-gazdálkodás 'korszerűsödése következtében afe NDK, Csehszlo­vákia. Lengyelország és Magyarország importja a Szovjetunióból rendkívül gyorsan fog növeked­ni. és hozzávetőleges számítások szerint 1965-re eléri az évi 15 millió tonnát. Ha ilyen nagy meny- nyiséget a hagyományos eszközökkel akarnánk szállítani, akkor évente 600 ezer 25 tonnás vas­úti tartálykocsira, sok uj vasútvonalra és szivaty- tyu-berendezésre lenne szükség. Ezért határozta el az érdekelt öt ország, hogy a kölcsönös gazda­sági együttműködés keretében felépiti a Barát­ság olajvezetéket, amelynek segítségével negye­dére csökkenthetők az olajszállítás költségei. A beruházások igen jelentősek. A Szovjetunió pél­dául a maga területén körülbelül 250 millió ra­liéit költ a vezeték felépítésére. Ezek a beruhá­zások már az első években megtérülnek. Alekszej Kortunov elmondotta, hogy a vezeték tervezett hossza 5000 kilométer. Körülbelül 50 szivattyúállomás létesítésére lesz szükség. Az egész vezetéket automatizálják. Egy-egy automa­ta-központ több száz kilométeres szakasz ellen­őrzését és irányítását látja majd el a megfelelő berendezések segítségével. Az építés során a tu­domány sok vívmányát hasznosítják. Például a csőrendszer korróziója elleni védekezés hagyomá­nyos eszközei mellett az elektromos védelmet is alkalmazzák. Az együttműködés iskolapéldája Mindegyik részvevő ország felépiti a vezeték­nek a saját területére jutó szakaszát, amely az illető állam tulajdona lesz. Az egész vezetéket é- i’intő kérdésekben mind az öt állam teljesen egyenlő jogokat élvez. Maga az építkezés a szo­cialista országok kölcsönös gazdasági együttmű­ködésének iskolapéldája. Valamennyi ország a sa­ját ipari adottságainak legjobban megfelelő cik­kekkel egyenjogú kereskedelmi alapokon járul hozzá a vezeték építéséhez. <• A Szovjetunió az utóbbi években több mint 25.- 000 kilométer olajvezetéket épített meg, tehát a legtöbb, tapasztalata és a legnagyobb gépparkja van, ez lehetővé teszi, hogy szakemberekkel, gé­niekkel és csövekkel segítse a többi ország terüle­tén az építkezést. Csehszlovákia armatúrát és bi­zonyos csöveket szállít. Az NDK szivattyuberen- dezésekkel és elektromotorokkal, Lengyelország csövekkel járul hozzá a közös ügyhöz. A Barátság olajvezeték távvezérlési, automatikai, hiradás- technikai berendezéseit javarészt a magyar ipar állítja elő. Kortunov elnök hangsúlyozta, hogy a vezeték megépítése nagy hatással lesz az európai szocia­lista osrzágok iparának fejlődésére. Lengyelor­szág a vezetékre építi uj ötéves terve legnagyobb létesítményét, a polocki olajfinomító s petróleum­kombinátot, valamint szárnyvezetékek alkalma­zásával sok vegyipari üzemet. Az NDK-ban már megkezdték az uj olajváros, Schwedt építését, a- mely később nagy vegyiipari központtá fejlődik. Csehszlovákiában a bratislavai olajfinomító esi több Prága környéki uj műanyaggyár épül a bas- kiriai olajra. Magyarországon Százhalombattánál nagy kapacitású olajfinomító létesül. A baskiriai olaj mégnyitja a lehetőséget a magyar fűtőanyag stiukíura továbbjavitásához. Az építkezés menetrendje Jelenleg négy szakaszon folyik a vezeték építé­se. Az eredeti tervek szerint 1962 első felében kel­lene megindulnia a Broditól Bratislaváig terjedő vezetéken az olajszállításnak. Ezt az olajat a Szovjetunió tartálykocsikon szállítaná Brodiig. De az ukrajnai vezetéképitők kezdeményezésére fel­lángolt nagy munkaversenymozgalom lehetővé te­szi, hogy már 1961 végén, félévvel a határidő előtt, megkezdődjék a Kárpátokon át az olaj szi­vattyúzása. A szovjet munkások vállalták, hogy a Brodi— Uzsgorod 324 kilométeres szakaszt 1961 feléig befejezik. A csehszlovák építők ekkor már eljut­nak a szovjet—csehszlovák határig. Egy olasz újságíró megkérdezte a sajtókonfe­rencián: Lehetséges-e, hogy a vezeték a későbbi­ekben eljut valamely tengeri kikötőig s olcsóbbá teszi a szovjet olajat a külföli vásárlóknak? — Igen — hangzott a válasz. — A vezeték jö­vőjét illetően már további tervek is kialakultak. Feltehető, hogy 1970-re körülbelül 22 millió ton­nára nő az érdekelt négy szocialista ország olaj­importja a Szovjetunióból. De a vezeték, amely a legnagyobb szakaszon egy méter átmérőjű csö­vekből áll, évente 40—50 millió tonna nyersolaj át bocsátására lesz alkalmas. Ez a nagy kapacitás lehetővé teszi, hogy a vezetéket szovjet területen kiépítsük egészen a Balti-tengerig. — Útközben szárnyvonalak segítségével kielégíthetjük több fontos szovjet iparvidék olajszükségletét is. Végül A. Kortunov elnök kijelentette, hogy a transzeurópai olajvezeték; amely a szocialista né­pek barátságát szimbolizálja, határidő előtt és kifogástalan minőségben épül fel. Sz. L. I. Busójárás Mohácson Ki tudná ma mái- pontosan felidézni történetét a mohácsi sokácok busójárásának, amelynek ideje mindig farsangra esik és országra szóló esemény, mulatság. A monda szerint 1687-ben, amikor az egyesült magyar haderő Villánynál megverte a törököt, Mohácson még mindig tanyázott néhány aga és turbános janicsár. A nép a mohácsi-sziget lápjába menekült előlük. Amikor hírét vették a villányi győzelemnek — puska és más ölőszerszám nem lévén a kezük ügyében — cselhez folyamod­tak. Fából különféle maszkákat faragtak. Tes­tükre kifordított subát húztak, kezükben messze- hangzó kereplőkkel, három-négyméteres, fából vájt tülkökkel támadtak a törökre — és sikerrel. Kitakarodott valamennyi a városból. így mesélik apák a fiuknak és tiz könyv is fog­lalkozik a busójárás történetével. Mi az. igaz be­lőle? Annyi, hogy érdekes népszokás, amely Ma­gyarországon csak Mohácson található. Sehol má­sutt famaszkában nem ünnepük a farsangot. Azonban már a szomszédos országokban is fel­lelhető a busójárás nyoma. Lengyelországban is a törökök kiűzésével hozzák összefüggésbe. Bras­só mellett pedig — a Barcaságban — a hétfalusi csángók járják famaszkában a boricát. Az idén, február közepén tartották a busójárást Mohácson. Még uj maszkok is születtek. Egyik faragójuk, Saiga István, szakmájára nézve cipész, egyébként a népszokások gyűjtésével tudományo­san foglalkozik. — Már karácsonykor kezdjük a faragást. Attól kezdve keveset alszik az ember. Inkább álmodik. Egész'éjjel azon töri a fejét, hogy a maszka mi­lyen legyen. Aztán alig várja a reggelt, hogy ne­kiláthasson a faragásnak. Igv .születnek az álar­cok. A kihalóban levő népszokásnak uj le'ndületet adott, hogy Mohácson is termelőszövetkezetbe tö­mörült a lakosság java része. A szövetkezetben már közösen törhetik a fejüket uj maszkákon, szervezhetik a pokládat, az ünnepi felvonulást. A ruházati kereskedelem felkészülten várja a tavaszi-nyári idényt A ruházati kereskedelem munkájáról, tavaszi­nyári felkészüléséről tájékoztatta a sajtó munka­társait a Magyar Sajtó Házában Salgó Erzsébet, a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Fő­igazgatóságának vezetője. Bevezetőben elmondta, hogy a hároméves tervben a ruházati kereske­delem forgalma 18.4 százalékkal emelkedett. Kü­lönösen sokat fejlődött az úgynevezett szinteti­kus áruk termelése. Ezeket az árucikkeket a vá­sárlóközönség gyorsan megkedvelte. Tavaly pél­dául férfi nylon ingből 120 ezer, az úgynevezett Neva-ingből 185 ezer került forgalomba; az idén már nylon ingből 200 ezret, Nevából pedig 400 ezret árusítanak az üzletek. A tavaszi-nyári, áruellátás általában kielégítő lesz. Selyemárakból például megfelelő lesz a vá­laszték, s ugyancsak kielégítő a női kosztümök­höz és a férfi öltönyökhöz szükséges tiszta gyap­jú fésűsszövetek mennyisége is. Szőnyegből lÖ ;- kal több kerül forgalomba, mint tavaly, és a választékot NDK- és cseh importtel bővítik, de itt még nem tudják teljes egészében kielégíteni az igényeket. Felkészültek arra is, hogy már márciusban megkezdik a férfi átmeneti kabátok, gyermek-, valamint a női kabátok vásárlását. Az ellátás ki­elégítő. Ugyancsak gazdag a női kiskosztümök választéka is. Férfi felöltőből némi hiánnyal szá­molnak. Többre lenne szükség férfi- és gyermek- ballonkabátokból. Ezzel szemben műbőr és bal­lonkulik a divatnak megfelelő fazonokban, nagy mennyiségben kaphatók az üzletekben. Sok pa­nasz hangzott el, hogy az olcsóbb férfi öltönyök­ből nincs választék. Az idén ezen is változtatnak és nem lesz panasz a 850—1300 forint közötti fé­sűsöltönyök választékára sem. A vásárlók kívánságának megfelelően, az ipar mindinkább előnyben részesíti az élénkebb színe­ket és a modernebb vonalakat. Változatosak a tavaszi női és lányka szövetruhák mintái és fa­zonjai is. A női ruhák egy része kis kabáttal ké­szül és a lánykaruhák nagy része is kétrészes lesz. Ki tudja elégíteni a kereskedelem a vásár­lók igényeit nylon harisnyákból is, bár a legvé­konyabb szálú harisnyákból időnként átmeneti hiányokkal számolnak. A férfi-, női- és gyermek­cipőellátásra sem lesz különösebb panasz, bár a bőrtalpú cipőkből többre lenne szükség; ezeket mügumitalpu cipőkkel pótolják. A sajtótájékoztató végén bemutatták az uj is­kola- és munkaruha mintapéldányait is. Magnetofongyár lesz Kecskeméten A Budapesti Rádiótechnikai Gyár a múlt év végén telephelyet kapott Kecskeméten. Ezzel Vác és Szombathely után a magyar 'híradástech­nikai ipar újabb vidéki bázist alakit ki. Kecske­méten a magnetofon tömeggyártását szervezik meg. A kétemeletes volt laktanya egyes helyiségeit már átalakították, s most rendezik be az első műhelyeket. A híradástechnikai ipar legújabb vi­déki üzeme a héten megkezdi működését. A kecskeméti híradástechnikai üzem kialakítá­sára egyébként mintegy 10 millió forintot fordí­tanak. A magnetofongyárban 1965-re mintegy 500—700 főt foglalkoztatnak majd. Sok [ órai zöldséget adnak piacra a fővárosi termelőszövetkezetek Budapest 25 mezőgazdasági termelőszövetke­zete közül ötnek főüzemága a kertészet, de a töb­bi is évről évre nagyobb részt vállal a főváros friss zöldségellátásából. Az idei termelési tervek szerint minden eddiginél több zöldségfélét adnak piacra a budapesti szövetkezeti kertészek. Bu­dapest zöldségtérmő területe az 1957. évi 570 holdról 2500 holdra, ezen belül az öntözéses ter­mőterület 370 holdról 1100 holdra növekedett. Ugyancsak jelentős a gyarapodás a termelőszö­vetkezetek üvegházi gazdaságában is. Az előzetes számítások szerint, a tavalyihoz képest, kereken 10 százalékkal adnak több ujzöldséget és gyümöl­csöt a budapesti szaküzletekbe és piacokra. A primőráruk szállítását néhány termelőszövetkezet máris megkezdte, március második felétől kezd­ve pedig folyamatosan, nagyobb mennyiségben adják át a felvásárló kereskedelemnek. MINDEN MAGYAR. AKT HALADÓ, EGY MAGYAR SZÓ OLVASÓ! Thursday, March 3Ö, 1961

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom