Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-30 / 13. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 30, 1961 lAJudbanrrucuwf és technika A HOSSZÚ ÉLET Miről tanúskodnak a 85 és a 100 éven felüliek vizsgálati adatai? A nők tovább élnek A Magyar Statisztikai Hivatal előzetes adatok alapján mintegy 26,000 83 évnél idősebb lakos életmódját vizsgálja jelenleg. Huszonöt 100 éven felüli lakoshoz a Magyar Tudományos Akadémia gerontológiai bizottságának szakorvosai szemé­lyesen látogatnak el, hogy élettani vizsgálatokat végezzenek. Már maguk az öregeknek kiküldött kérdőivek is érdekességeket sejtetnek. A harminc fő- és csaknem ugyanannyi alkérdés közt ilyenek szere­pelnek: hány ükunokája van, mi a kedvenc étele, használ-e szemüveget, iszik-e alkoholt, milyen az étvágya, mennyit alszik naponta, mit tart a hosz- szu élet titkának, megelégedett-e sorsával és igy tovább. Az egyik figyelemre méltó adat arról tanúsko­dik, hogy a magas életkort sokkal több nő éri meg, mint férfi. A háromszázhuszonkilenc 95 éves, vagy ennél idősebb lakos közül 226 a nő és csak 103 a férfi, a 99. életévet pedig 9 férfival szemben 16 nő érte el. A tudomány egyelőre még nem tud elfogadható magyarázatot adni a nők hosszabb életkoráról, a mostani vizsgálatoktól azonban azt remélik, hogy közelebb jutnak a kér­dés megoldásához. [Munka, táplálkozás, levegő Az öregek életmódjáról összegyűlt adatok elég­gé eltérőek, kedvelt fiatalkori ételeik, italuk, szó­rakozásuk között alig lehet összehasonlítást tenni. Közös vonásuk azonban, hogy életük nagy részét munkával töltötték el, s erejükhöz képest még most, öreg korukban is tevékenykednek. Az egyik 90 éves egykori zongoratanárnő például arra kér­te az őt meglátogató adatfelvevőket, hogy szerez­zenek részére tanítványokat. Az adatok birtokában, teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a vegyes táplálkozás a leg­helyesebb. A legöregebbek között ugyanis egyet sem találtak, aki kizárólag növényi eredetű éte- iekkel táplálkozna. Kiderült az is, hogy a szeszes­ital mértékletes, fogyasztása nem rövidíti az éle­tet, miután a megkérdezettek nagy része élt a túlzásoktól mentes alkoholfogyasztással. Arra a kérdésre, hogy minek köszönheti hosszú életét, az egyik szegedi, 100 év körüli lakos a következő­ket válaszolta: “Minden nyáron vadvizekben fiir- döttem, 56 éves korom óta naponta három-négy pipát szívok, forró ételt sohasem ettem ...” ­A megkérdezettek ráirányították a figyelmet, ha nem is a hosszú életnek, de az egészségnek egyik fontos feltételére: a jó levegőre. Az öregek nagyobbik része nem ipari, hanem mezőgazdasá­gi területen lakik. A 85 évnél idősebbek — a lako­sok számához viszonyítva — a legnagyobb szám­ban Csongrád, Szolnok és Vas megyében élnek. S most idézünk a beérkezett és feldolgozás alatt álló, találomra kiragadott ivek közül néhányból, amelyek hűen érzékeltetik az ország öregjeinek múltját, mai körülményeit. Baranya megyei kis­község egyik idős asszonya a szereplője az egyik kérdőívnek. 97 éves, egész életét ugyanabban a faluban élte le. A kérdőív kérdéseire — hányszor kötött házasságot? — lakonikus választ olvasha­tunk: “Egyszer, de az is elég volt. . Az asszony egyébként 51 évi házasság után özvegyült meg. Öt gyereke, ugyanannyi unokája, kilenc déduno­kája és két ükunokája van. Tizenkét éves korában már dolgozott. Kétszázötven forint nyugdiját fél­reteszi, mert unokái bőségesen gondoskodnak ró­la. Egyszer volt beteg életében, 1950-ben eltörte a lábát, azóta bottal jár. Az adatfelvételt megelő­Magyar Szó Kiadóhivatala 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg részemre Szabó Miklós: “Hontalanok" c. könyvét..............példányban. Ára 90 cent. Mellékelek érte $......................-t Név: ................................................................................ Cím: .................................................................. Város: ............................................Állam: ző. napon a következő volt az étrendje: reggelire kávé kenyérrel, ebédre paradicsomleves, fasiro- zott zöldborsó főzelékkel, vacsorára ugyanaz. Ked­venc étele a rántott hús, a krumplit nem szereti. S ismét egy derűt fakasztó válasz: “Bort, sört rendszeresen iszom, pálinkát és vizet ritkán”. Régen reggel négytől este tizenegyig volt talpon, most este kilenckor fekszik, hajnali négykor éb­red. Egy évvel fiatalabb, “csak” 96 éves az a lapán- csai öreg földműves, aki 16 dédunokával dicseked hét. Szellemileg friss, járása könnyed, szabad szemmel olvas, dús, ősz haja van — olvassuk a számlálóbiztos “kommentárját”. S az étrendje: reggelire tejeskávéba aprított kenyér, ebédre nyár son sült kolbász, hagymával, kenyérrel, borral; estére pedig szalonna sült krumplival, vöröshagy­mával, borral. Kedvenc étele ? “Minden, ami hús” — válaszolta rá. Igen, régebben pipázott, de ko­rán abbahagyta. Hetvenéves korában. . . Minden­nap napkeltekor ébred. Jól érzi magát, különösen, ha a szőlőben kapálgathat. A zenét, amíg táncolni tudott, addig szerette. S miben látja hosszú élete titkát? “Nagyon szereti olvasni az orvosi köny­veket, azok alapján él, vigyáz egészségére ...” 1864-ben született — olvassuk egy drávafoki Honnan származik az “SOS”-vészjel? A nemzetközi rádiótávirászatban a vész jel: ‘SOS’ a Morse-féle ábécé szerint /ti-ti-ti/tá-tá-tá ti-ti-ti/ /.::/■-----------/.../. A legtöbben úgy tudják, hogy ez egy angol mondat: “Save Our Souls” (“Mentsétek meg lel­keinket”) kezdőbetűit jelenti. Ez annál is inkább hihető, hiszen e jelzést végveszély esetében al­kalmazzák. így értelmezi a Révai Lexikon 17. kötete is. SOS címszó alatt. Csakhogy ez tévedés. Előbb volt meg az SOS betűkből összeállított vész jel, s utólag találták meg hozzá a magyarázó szöveget. Ez derül ki keletkezésének történetéből. 1903-ban Berlinben ült össze az első nemzetközi rádiótávirász konferencia, Oroszország, Német­ország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Francia- ország, Anglia, Spanyolország és az Egyesült Ál­lamok képviselőinek részvételével. Itt hangzott el az a javaslat, hogy a veszélybe jutott hajók szá­mára rádiójel állapíttassák meg. Először az “SSS HDD” jelet ajánlották ./—../—.'./ —-. ./. Döntés azonban nem ^örtént. Az olasz Marconi-cég 1904 elején az általa készített rádió- készülékkel felszerelt hajók számára a “CQD” vészjelet rendszeresítette /—. —./------.—/—../ Ez magában foglalja a “CQ”-t, ami a “Mindenki­hez” szóló felhívás jele, a hozzá illesztett “D” betíi pedig az angol és a francia “danger” (ve­szély) szóra utal. Ez a vészjel nem volt hosszú életű. Néha ugyanis összetévesztették az általá­nos “CQ”-hivójellel. Éppen ezért aBerlinben 1906 október 3-án megrendezett második nemzetközi rádiótávirász konferencián felvetődött egy másik jel alkalmazásának szükségessége. A német ha­józási társaságok megbízottja az “SOE” jelet ja­vasolta. Csakhogy az “E” betűt a Morse-ábécé- ben egyetlen pont jelöli, és az könnyen eltorzul­hat. Végül elhatározták, hogy az “E” betűt is az “S”-el helyettesítik. így keletkezett a három pont­tal, három vonallal és három ponttal ütemes “SOS” vészjel. Ezt az ütemes és folyamatosan betiiköz nélkül leadható jelet nehéz összetévesz­teni egyéb jellel. Ezt követően megszűntek a^korábbi vészjelek, köztük a “CQD” is, amelyet néhány országban a vasúti szerencsétlenségek alkalmával használtak. Minden rádióállomás, akár a szárazföldön, akár hajón vagy repülőgépen működik, mihelyt az “SOS” jelet észleli, köteles azonnal beszüntetni adását, nehogy a yészjel vételét vagy továbbítá­sát zavarja. Az 1947. évi Atlantic City-i, majd az 1947. évi genfi Nemzetközi Távközlekedési Egyezményhez tartozó Rádióosztály előírja, hogy a rádiókezelők óránként kétszer, mégpedig greenwich-i középidő szerint minden óra 15. és 45. percétől kezdve a segélykérés 590 kc/s frekvenciáján három percen át fejhallgatón vagy hangszórón figyeljenek. Ezt nevezik “csendes pei*iódus”-nak. Ekkor ugyanis minden adás szünetel e sávokban, hogy a segély­asszonyról —, hatvan évig élt egy férj mellett. “Orvoskézben még nem voltam” -— dicsekszik el. Nappali időtöltése: szundikálás. Kedvenc étele a savanyukáposzta, a szalonnához viszont “nem fülik foga”. Naponta 14 órát alszik. — Hosszú életem titkának a nyugalmat és a család szeretetét tartom — állítja egy 95 éves beremendi asszony, akinek férje azelőtt uradalmi parádéskocsis volt. Táplálkozása: minden étkezé­se előtt megeszik egy almát; az adatfelvételt meg előző napi reggelije: tea kenyérrel — az utóbbi években tejeskávé helyett csak teát iszik —, ebédje csoncleves és tejfeles csirke. Mindent sze­ret, csak a babot nem. Lányai, unokái tartják el, akik tsz-tagok, ő az özvegyi nyugdiját a családi közösségbe adja. 97 éves az a sellyei járásbeli öregasszony, aki idős korának magyarázatát abban látja, hogy “sohasem idegesitettem magam”. Kedvenc étele a turóspalacsinta, a kelkáposztát viszont nem sze­reti. Mit csinál esténként? “Üldögélek” — Íratta be röviden a választ az adatfelvevővel. Este ki­lenckor fekszik, éjfél után felébred és azután már csak szunyókál. Naponta általában négy órát al­szik. Hajnalban reggel négy órakor kelt és éjfél felé feküdt le. Szeret sétálni, horgolni (!), rádióz­ni. “Jól gondozott, szellemileg, testileg ép, háta. fej tartása egyenes, szemüveggel olvas” — kap­juk jellemzését, s szinte magunk elé képzeljük, amint a feltett kérdésre megválaszolt: — Igen. elégedett vagyok, örülök, hogy megértem ezt a szép kort. Szívből kívánjuk neki, s a többi öregnek is: érjék meg békében, nyugalomban — a következő népszámlálást is. ✓ F. G. kérő hajók jeleit zavartalanul felfoghassák. A vészjelek csak a hajó kapitányának utasitá- sára'adhatók le, s nem haladhatják meg a 16 sza­vas gyorsaságot percenként. A segélykérő SOS-t riasztó jelzés előzi meg, amely egy perc alatt to­vábbított 12 vonás-sorozatból áll, mindegyik 4 mp-ig tart, köztük 1 mp szünettel. Ez a jel lead­ható kézzel is, órával történt ellenőrzés mellett. Újabban a hajók a riasztó jelzéseket önmü- ködőleg adják le. A vevőkészülékeket pedig a ri­asztó jelet önműködően érzékelő előtéttel látták el. Ez csak az előbbi módon leadott 12 jelre rea­gál, más jelek, pl. légköri zavarok nem zavarják. Ha az automata riasztó jelet észlel, valamilyen feltűnő módon, pl. csengő megszólaltatásával fi­gyelmezteti a rádiós tisztet. A 12 jel után 2 perc szünetet tartanak, hogy a rádiós tisztnek ideje legyen elhárítani minden akadályt, amely a se­gélykérés vételét zavarná. Ezután következik az SOS vészjel, majd a bajba jutott hajó vagy egyéb jármű nevének és helyének és az egyéb adatoknak közlése. Rádió-táviró segítségével először 1900 január 24-én mentettek meg emberi életet. A Popov rá­dió-adójával kísérleti adásokat végző orosz ha­ditengerészet, a “Jermak” nevű hajónak a követ­kező utasítást adta: “Levenszaka környékén egy jégtáblát, rajta ötven halásszal, elsodort a ten­ger. Haladéktalanul induljon megmentésükre.” A rádiótáviratot Hoglandon felvették, a “Jermak” kifutott a tengerre és megmentette a halászokat. A személyszállító hajókon a Titanic 1912. évi borzalmas katasztrófája óta kötelező a rádió-adó felszerelés. ^ ÖTVENEZER forintos társadalmi ösztöndíjat alapított a Pest megyei Tanács. Az ösztöndíjat egy elsőéves orvostanhallgatónak, s egy első- és egy másodéves agráregyetemi hallgatónak ítélték oda. Az összegből a három diák, tanulmányai be­fejezéséig, havi 400 forintot kap. “A GRIMM-TESTVÉREK mesés világa” cím­mel filmet készít a Metro-Goldwyn-Mayer cég. A hires mesék felvételeit Indiában, Amerikában és Svájcban készítik. ÚJRA KAPHATÓ! Az Evangéliumi legendák c. könyv ismét kapható lapunk kiadóhivatalában. Ebből a könyvből sok rendelésnek nem tudtunk a múltban eleget tenni, mert akkoriban telje­sen kifogyott. Most ismét kaptunk néhány példányt. Ajánlatos a rendelést azonnal be­küldeni. Ára 75 cent és 10 cent posta- és csomagolási költségre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom