Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-23 / 12. szám

Thursday, M arch 23, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 Magyarország riv -ifc- -4»- Ai A ~ffr An ék An iiái„A A pállai tiszteíetes (A Népszabadság 1961 márc. 5-i számából) A méltóságteljes papiak falán omladozik a va­kolat. Az épület ug.v áll a református templomot övező téren, a magasba szökő fák mögött, mint egy kopott, de rátarti öregur. S lakóját, a papot is, a templom levegőjétől sápadt és tartózkodó öregurnak képzelné az ember. Ue ehelyett egy széltől, naptól barna, életerős fiatalember fogad. Mögötte szőke felesége es három eleven, mozgé­kony gyerek. így már hihetőbb a. valóság. Szalai Sándor, a pálfai református tiszteíetes ugyanis az Egyetér­tés Termelőszövetkezet megbecsült brigádveze- töje. Bizony elég szokatlan pályafutás óz. S talán ftcm lesz érdektelen elmondani, hogyan jutott el Szalui tiszteíetes ur a tsz-brigádvezetésig. Napszámosszülők gyermeke volt. Kitűnő ta­nuló, s amint faluhelyen az ilyenre akkoriban mondták, papnak való. Az is lett belőle. Nyáron dolgozott, télen tanult. Fiatalságának legmara­dandóbb élménye a szülők nyomora és vergődése .volt. örökké csak a szülői ház sok gondja foglal­koztatta. Amint értelme nyiladozni kezdett, ba­rát iával, Bodolai Gézával szüntelenül arról be­szélt, hogyan lehetne szebbé tenni a paraszti életet. Jött a felszabadulás. A paraszti sorson nagyot lendített a történelem. l)e a szociográfiák s a ke­serű tapasztalások emlőjén felnövekedett fiatal papnövendék érezte, hogy nem ez a végleges megoldás. 1951-ben fiatalon került Dáliára református papnak. Falusi gyerek lévén, hamar meglátta, hogy a pálfai határ a tolnai föld legjava. Ara­nyat termő tele vény, melyből már 1—2 hold is valóságos vagyon lehet hozzáértő emberek kezén. S hogyan éltek mégis a pálfaiak? Jórészt egész­ségtelen, földes szobákban laktak. Rosszul ruház- kodtak, rosszul táplálkoztak. Gyümölcsnek hire sem volt a faluban. Télviz idején került oda, s látta, hogy a gyerekeket sápadtá hervasztja a vitaminhiány. Így volt ez az Öreg utcában is, ahol a falu nagy- gazdái laktak. Éppen ott találta a legmaradibb, a múlthoz leginkább ragaszkodó embereket. — Miért nem termesztenek gyümölcsöt? — kérdezte később egyik szomszédját, egy tekinté­lyes, idősebb gazdát. Az öreg ugv felelt, mint valami baljós oráku­lum : — Pálfán meghal a gyümölcs. Itt csak a búza marad élve. S a tanúság-tétel kedvéért ki vitték a kertbe is a papot. Almafák sárgállottak, kornyadoztak ott a tikkasztó nyárban. A lelkűket is kiszívta a pajzstetii. — Tudják mi ez? — kérdezte a makacs szom­szédokat. — Isten verése! — hallatszott a.válasz. — A tudatlanság! Higgyék el nekem, emberek, ezen a bajon lehet segiteni. Az Öreg utcaiak hamar lezárták a ‘vitát. — No, tiszteíetes ur, ebből a beszédből elég. A pálfai pap nem beszélt tovább. Munkához látott. Hozatott néhány száz földiepertövet és Öt­ven facsemetét. Különféle gyümölcsfajtákat. A papiak kertjét betelepítette gyümölcsfákkal. így kezdődött a nagy kísérlet. Közben megvásárolt minden fellelhető szakkönyvet. Azokat bújta éj­jel-nappal. Talajvizsgálatot, klimatikus megfigye­léseket végzett. Először a földiepei' termett, a Madame Mon­tot, akkora gyümölcsöt, mint egy alma. Azután az őszibarack keltett csodálatot. Három szem nyo­mott egy kilót. Végül hire járt, hogy a pap alma­fáit nem fogja a “verés”. Szalai kis faiskolát lé­tesített, és kinálgatta a pompás fácskákat a pa­rasztoknak. Akkor még nem kellett senkinek. Végül a földieperre rákapott néhány ember, és jól is jártak vele. A falu mégse vette komolyan a fiatal pap törekvését. Romantikus lelkű, álmodozó embernek tartották. Van a pálfai tiszteíetes életében egy valóban romantikus esemény — és ez nagy szerepet ját­szott a fiatal pap pályafutásában. Diákkorában egy finn lánnyal levelezett. A levelezésből később látogatás, majd házasság lett. A kedves, szőke asszony együtt vonult be Szálaival a pálfai pap­iakba. S amikor a fiatalok egyszer ellátogattak Finnországba, Szalai egy kis rakományt vitt ma­gával kertjének gyümölcseiből. Az északi roko­nok földjén az óriási földieper, a 25 dekás barack és a pompás alma volt a látogatás legnagyobb szenzációja. Még a szomszédok is összegyűltek lelkendezni. — Ha nálunk ilyen gyümölcs teremne, két kéz­zel kapnánk utána. Nálunk lehetne és nem akarják — borongást a pálfai tiszteíetes. Hazajövet megfigyelte, hogy méhei milyen görcsösen kapaszkodtak a lépbe, amikor uj káp­lárba akarta őket telepíteni. Alig tudta átsöpörni a parányi jószágokat. Rájuk zúdította minden haragját: — Olyanok vagytok, mint az Öreg utcai pa­rasztok. Hiába akar jobbat az ember, ti a régibe kapaszkodtok. 1959-ben megalakult Pálfán az Egyetértés Ter­melőszövetkezet. S a szövetkezetiek egy szép na­pon eljöttek a paphoz tanácsot kérni. Mit-lehetne tenni, hogy a tsz-ben gyümölcs is legyen? Szalai Sándor érezte, hogy elérkezett a nagy pillanat. Megígérte, hogy hamarosan pontos választ ad a kérdésre. Aznap éjjel nem hunyt ki a világ a pap­iak'spalettái mögött, s reggelre megtelt tervekkel egy vastag jegyzetfüzet. Másnap elmondta ter­vét a szövetkezetieknek. Fekete ribiszkét, almát, földiepret és málnát javasolt. Megnevezte a faj­tákat is. Az elnök lelkesedett, a fiatal gazdák el­ismeréssel hallgatták a papot. Még azon a beszél­getésen kirajzolódott a pálfai tsz gyümölcsösé­nek jövendő képe. Csakhogy ember kellene. Hozzáértő brigádveze­tő. Olyan ember, mint a tiszteíetes ur. De hát pap létére nemigen jönne a tsz-be. . . Szalai Sándor félbeszakította az óvatos tapo­gatózást. — Én is azt akarom, amit maguk. Hogy jobban éljenek a pálfaiak. Ha úgy akarják, a papi teen­dők mellett szívesen leszek brigádvezető is. A tagság úgy akarta, s a tiszteíetes ur 12 em­bert kapott, hogy munkához láthasson. Az ered­mény máris igen biztató. Tizenöt hold fekete ri­biszke, 5 hold földieper, 5 hold málna és 35 hold alma az eddigi gyümölcsösállomány. Az almás fe­le Jonatán, a másik felében Húsvéti Rozmarin­got, arany parment és Star-Kinget telepitettek. Kitűnő csemetékhez jutott a tsz. a telepítés 190 százalékosan sikerült. Most éppen 10 hold kajszin- barackon a sor. A brigádban nyolc férfi és négy nő dolgozik. A férfiak permeteznek, a nők kapálnak. A met­szés a brigádvezető szuverén joga, amíg a töb­biek meg nem tanulják ezt a fontos műveletet. — Jó, jó, de mikor lesz ebből pénz? — kérdez­ték az akadékoskodók a múlt év elején, mikor másba már nemigen kapaszkodhattak. Szalai Sándor elmondja: Néhány négyszögöl­nyi területen feketeribiszke-dugvánvt nevelt a brigád, már az első esztendőben, s ezzel 90 ezer forint jövedelemhez juttatták a szövetkezetét. Az idén már terem a földieper is. Még szeré­nyen ugyan, de a palánta- és a dugványneveléssel, s az ugyancsak szépen fejlődő rózsa kertészettel együtt már jelentős lesz a kertészet jövedelme. S aki azt hiszi, hogy mai életünkből kihalt a szárnyakat adó romantika, az vessen egy pillan­tást a pálfai Egyetértés Tsz jövendőt tapogató terveibe. Szalai Sándor a múlt nyáron feleségével és na­gyobbik fiával ismét meglátogatta a finnországi rokonokat. Természetesen mintát és kóstolót is vitt az általa telepitett pálfai gyümölcsökből, A gyümölcsöknek végül finn és svéd kereskedők is csodájára jártak, s a Tolna megyei kis falu papja tsz-brigádvezetői minőségben előzetes “kereske­delmi tárgyalásokat” folytatott velük. S most a pálfai tsz-elnök és a tsz-fiatalok azt számolgatják, hány óra alatt ér tőlünk Stock­holmba a vonat vagy a repülőgép, mert a skan­dináv exportőrök • a Szalai által mutatott szép gyümölcsöt szívesen vásárolnák akár közvetlenül az Egyetértés Tsz-től is, ha erre majd lehetőség kínálkozik. Igv lett bi'igádvezető a pálfai tiszteíetes, pálya­futásával példázva, miként kapcsolódhatik be minden, jó szándék és előbbre vivő erő a falu mostani nagy átalakulásába. S mit szól e nagyot változott élethez a szőke finn asszony ? .Otthonra lelt Pálfán. Három szép gyermeke, tartalmas élete van. Ma már Petőfi verseit épp úgy szereti, mint a Kalevala ősi ritmusát, Sibelius széles ivelésü dallamai sem gyönyörködtetik job­ban, mint Kodály sodró erejű muzsikája. Egy nagyálmu, népe javát akaró pap kedvéért jött Magyarországra. S most boldog az álmokat való­sággá teremtő brigádvezető oldalán. Kékesdi Gyula Növekszik a külkereskedelem Magyarország külkereskedelmében —- a Szov­jetunió és Csehszlovákia után — a Német De­mokratikus Köztársaság a legnagyobb partner. Idén a tavalyihoz viszonyítva újabb 16 százalék­kal növekszik a két ország kereskedelmi forgal­ma. Az NDK exportjában fontos helyet foglalnak el a különféle gépek s komplett berendezések, ivy pl. a második magyar ötéves terv legnagyobb be­ruházása, a Váci Dunai Cementmü teljes berende­zését az NDK gyárai szállítják. Exportálnak Ma­gyarországra gyógyászati cikkeket, bútorokat és személygépkocsikat. A magyar kivitel az NDK- ba gépekből, műszerekből, jármüvekből, híradás­technikai gyártmányokból, valamint mezőgazda- sági termékekből és fogyasztási cikkekből kerül ki. (MTI) Kulturális egyezmény A Magyarország és az Egyesült Arab Köztár­saság közötti kulturális egyezmény alapján idén 112 arab mezőgazdasági főiskolai hallgató folytat tanulmányokat magyar gazdaságokban. Első cso­portjuk a napokban érkezett Budapestre, ahonnan rövidesen elutaztak természetes technikai és ál­lattenyésztési tanulmányaik színhelyére: a Bábol­nai és a Nagvbereki Állami Gazdaságba, illetve a Hajdúszoboszlói Egyetemi Tangazdaságba. Egészséges az irodalmi élet A Magyar írók Szövetsége legutóbbi tag­gyűlésén Darvas József a Szövetség elnöke be­számolójában többek között elmondotta: “Irodal­mi életünk egészségesebb, mint évekkel vagy akár csak másfél évvel ezelőtt is volt, konszolidációja lényegében befejeződött. Irodalmi életünket sok­fajta gyengéjével és ellentmondásával együtt is növekvő aktivitás jellemzi. “Elhallgatott” iró ná­lunk nincs. Irodalmunk minden műfajában meg­nőtt a vállalkozó kedv, nagy a pezsgés és sok pró­bálkozó útkeresés jellemzi az uj magyar irodal­mat.” Dobozy Imre az Írószövetség főtitkára beszá­molt az Európai Iróközösség legutóbbi üléséről, amely a 24 magyar irót vett fel egyhangúlag tag­jai sorába. A szervezet még az idén egy költői és egy prózai antológiát jelentet meg élő magyar irók alkotásaiból. A CSONGRÁD MEGYEI Mórahalom művelő­dési házában igen népszerűek a motorok működé­sét ismertető tanfolyamok. A falu és a környező tanyák parasztfiataljai közül már több mint há­romszázan ismerkedtek meg a motorok működé­sével s szerezték meg a motoriskolán a motorke­rékpárvezetői jogosítványt is. Magyar Szó Kiadóhivatala 130 East 1 (it h Street, New York 3, N. Y. Kérem küldjék meg részemre Pintér-Szabó ‘A légió hadnagya” c. regényét. (Ára: 90c.) Mellékelek érte .$..............t. Név: ............................................................. Cim: ................................................................ Város: ........................................ Állam: ..........

Next

/
Oldalképek
Tartalom