Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-12 / 2. szám
Thursday, January 12, 1961 AMERIKAI MAGYAR SZ6 .T DÉLAMERIKA NÉPE TILTAKOZIK (Folytatás az első oldalról) meg' a kormányok, hogy azokért a könyöradomá- nyokért, amelyeket a Nemzetközi Alap (ötszáz millió dollár, amit az amerikai kormány megszavazott délamerikai segélyre) ad a kiszolgáló kormányoknak, hogy azzal a barátságot Kubával letörjék, se a délamerikai népek, sem a világ más népei nem fogják megszakítani a kubai kormány iránti barátságukat. Brazíliában a- kormány óvatosan úgy nyilatkozott, hogy “tanulmányozni fogja a szakítás körülményeit”. Az Ultima Hóra napilap támadta Ku- bichek elnöknek az Egyesült Államok iránti szimpatikus és Kubát kritizáló álláspontját és kijelentette, hogy ez is bizonyítja a kubai forradalom megkezdte a^yankee imperializmus igazi felszámolását Kubában. Bolivia kormánya nem nyilatkozott Washington lépéséről. A N. Y. Times megjegyzi, hogy a bolíviai szakszervezetekben Castro politikája nagyon népszerű és a kormánynak ezzel számolnia kell. A fővárosban. La Pazban, bombával felrobbantották Carl Strom amerikai követ autóját. Senki sem sérült meg. Lima, Peruban a St. Mark egyetemen tartott gyűlésen tiltakoztak az ellen, hogy a kormány megszakította a‘diplomáciai kapcsolatot Kubával, s kitiltotta a Prensa Latina kubai hírszolgálatot Peruból. A diákok által szervezett népgyülés befejezése után az utcán tartott tüntető felvonulást a rendőrség megtámadta. 50-en megsebesültek és 20 tüntetőt letartóztattak. Honduras és Colombia kormányai úgy nyilatkoztak, hogy nem szakítják meg a dipl<?lnáciai összeköttetést Kubával. """jellemző a Chilében uralkodó politikai helyzet, amely a különben Washingtont támogató Ales- sandri-kormányt arra kényszeritette, hogy kijelentse, hogy nincs szándékában Eisenhower politikáját követni. A nagyobb hangsúly érdekében G. V. Donoso külügyminiszter résztvett a kubai követségnek a forradalom második évfordulója megii nneplésére rendezett fogadtatásán. Ez befolyással lesz a tervezett amerikai külügyminiszterek konferenciájára, hol kollektiv Kuba-elle nes lépések felett szándékoznak határozni. Talán meg sem tartják a konferenciát. Chilében választásra készülnek. Az ellenjelölt, Salvador Allende szenátor, aki 1958-ban csupán 40,000 szavazattal vesztett, síirgönyileg biztosította a kubai követet: “A népi erők ( a front) fenntartják megdönthetetlen Ígéretüket, hogy megtámadása esetén meg fogják védeni Kubát”. LONDON. — Michael Foote, munkáspárti vezér a “Daily Herald”-ban a következőket Írja: “Jó lenne, ha az Egyesült Államok uj elnöke olvasmányai között első helyre tenné a Columbia Egyetem professzorának, Wright Mills-nek könyvét, a ‘Listen Yankee’-t. Tudja meg, hogy a tömegeknek Fidel Castro egy demokratikus hős és nem kommunista csatlós, ahogy azt az amerikaiak mondják, ő megmutatja az uj utat Kuba részére”. A londoni “Evening Standard”-ban Paul Johnson közgazdasági szakértő éveleji jóslatában azt mondta, hogy mig 1960 az afrikai népek éve volt, 1961 a délamerikai népek éve lesz. Megjósolta, hogy San Domingóban, Haitiban, Hondurasban, Guatemalában, Nicaraguában, forradalmak lesznek és a Frondizi- és Betancourt-kormányokat is megdöntik. Kilátásba helyezi, hogy Venezuelában az olajipart nacionalizálni fogják. A kubai forradalom az első valódi forradalom Dél-Amerika történetében, ami egyenlő az 1789-es francia forradalommal Európában. Az egész földrészen óriási csodálatot váltott ki á kubai forradalom a délamerikai népből, a földnélküli parasztokból, a Amerikai Magyar Szó Published every week by Hungarian Word, Ine. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397 WWWHWUHWWWUHWWiVVWWUWHW Előfizetési árak: New York városában, az CSA-baa én Kanadában egy évre $7.00 félévre 64.00. Minden más külföldi országba egy évre 610.00, félévre 66.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1M East 16th Street, New York S, H. Y. Telefon: AL 4-0697 >^©*84 diákokból, a fiatalokból és munkanélküliekből, akik éppen olyan elemek, amelyek a középkeleten a nasserizmust hozták előtérbe, itt pedig Fidel Castrot tekintik vezetőjüknek. A DeGaulle-féle szavazás nem oldja meg az algériai kérdést Francia hivatalos körök közölték a január 8-i szavazás eredményét. Ezen a szavazáson döntöttek a DeGaulle által ajánlott tervezetről, amely bizonyos önkormányzatot Ígért Algéria számára, de amiről a száműzetésben élő algériai kormány feje, Ferhat Abbas, úgy nyilatkozott, hogy .nem jelent lényeges változást Algéria népének függetlensége szempontjából. Franciaországban és Algériában együtt, a szavazásra jogosultak 53.5 százaléka szavazott “igen”-nel és 18.3 százaléka “nem”-mél, 2.4 százalékot semmisnek nyilvánítottak. (Részlet C. Wright Mills, a newyorki Columbia Egyetem társadalomtudományprofesszora Kubáról irt “Listen Yankee” cimü könyvéből.) “Ti amerikaiak nem igen ismertek bennünket, bár viszonylag közeli szomszédok vagyunk.” “Sokan közíiletek, a tehetősek, ezrével, tízezrével jöttetek hazánkba a zord északi tél zúzmarája elől. Ott sütkéreztetek napsütötte tengerpartjainkon, amelyekre nekünk kubaiaknak nem volt szabad rá se lépnünk. Ezrével jöttek közénk olyanok, akik kizárólag hazárdjátékot szeretnek űzni vagy pedig prostitúciót. Mi pedig nyomorult, éhező kubaiak az utcasarkokon ténferegtünk korgó gyomrunkkal és néztünk benneteket költsége^ amerikai autóitokban, jönni-menni kártyabarlangokba, éjszakai mulatókba, pazar szállodákba a pazar repülőterekről, melyek nem nekünk épültek. “Mi kubaiak katolikusok vagyunk, egytől egyig. Tudjuk mi a kisértés és mi a bűn. És tudjuk, hogy Havannában, fővárosunkban a biin nagy üzletté vált a kevesek kezében, nagy üzletté, melyben 12 és 14 éves kubai gyermeklányok voltak az árucikkek. “Lehet, hogy ti, akik e sorokat fogjátok olvasni nem ismeritek a hazárdjáték és a leánykereskedelem részleteit. Ez, mint mondottuk nagy üzletté vált hazánkban. A profit egy része a volt kormányunk (Batista) politikusai zsebébe vándorolt. Ezt a nyomorult, aljas bandát — ne felejtsük el — következetesen támogatta a ti kormányotok és vezető üzletembereitek némelyike. A profit másik s nagyobb hányada a ti hirhedt chicagói, newyorki és losangelesi gengsztereitek zsebébe vándorolt. Senki sem tudja, hogy hány kubai lány merült el a prostitúció szennyében a Hatista- diktatura utolsó éveiben. Igen, a leánykereskedelem nagy üzlet volt, teljes és feltétlen és az üzletet a mi zsarnokaink ellenőrizték, a ti gengsztereitek és üzletembereitek közreműködésével. “A szenny és ztillöttség országa volt hazánk ezekben az években. És ne felejtsétek el jenkik, hogy ezért ti is felelőnek vagytok. Felelősek vagytok, mert a züllött Batista banda a ti kormányotok, és a gazdag jenki turisták támogatásával tartotta fenn felettünk gyűlölt uralmát. És természetesen a ti “big business” embereitek is -száz százalékosan támogatták. “Nos, ennek mindennek vége, Jenki. Szíveskedjetek ezt tudomásul venni. Most már mi hozzuk itt a törvényeket és ragaszkodunk is hozzá — fegyverrel a kezünkben. És jegyezzétek meg: a mi nővéreink nem lesznek többé jenki turisták játéktárgyai. “Hát körülbelül ennyit tudtak- a “turistáitok” felőlünk. Ami bizony nem volt sok. Ami a többi amerikait illeti, azokat, akik nek nem volt alkalmuk és pénzük látogatni jönni hozzánk, mit és mennyit tudtak felőlünk? Annyit, amennyit a napilapjaitok és folyóirataitok mondanak nektek. Erről pedig nekünk kubaiaknak meg van a véleményünk: A legtöbb amerikai újság hazudott, hazugságot irt rólunk, hazudott felőlünk és most is hazudnak. De a világ többi népei, akik nincsenek ráutalva a Time magazinra, a Hearst sajtóra és. a ti rádió- és teléviziótokra, már valamivel többet tudnak hazánkról. És ezek tudják, hogy a ti sajtótok és a ti televíziótok olyan becsületes és olyan megbízható, mint amilyen megbízhatóak azok a bizonyos “quiz programok” voltak. Tele vannak hazugsággal, amelyet ma már a világon senki sem hisz, csak ti, szegény jenkik. “Némelyik közületik jóhi&zemüleg felteheti a Egész más eredményt kapunk, ha magát az algériai szavazatokat vizsgáljuk meg. Itt csak a szavazásra jogosultaknak alig több mint a fele járult az urnák elé, igy az egész szavazásra jogosult lakosságnak 39.6 százaléka támogatta DeGaulle tervezetét. Ebből még a francia politikai megfigyelők is csak azt a következtetést vonhatták le, hogy Algéria népe nagy tömegben a Tuniszban székelő forradalmi kormány mögött áll. A száműzetésben élő algériai kormány szóvivője kijelentette, francia részről meghamisították a népszavazás eredményét. Felszólította Algéria népét, hogy fokozza törekvését hazája felszabadítása érdekében. A nem-szavazók nagy száma — mondta a szóvivő — azt bizonyítja, hogy Algéria népét egyáltalán nem érdekelte a szavazás. Arab politikusok szerint 800,000 francia katona tartózkodott Algériában és igy senki nem hiheti, hogy a DeGaulle által elrendelt szavazás igazságos volt. kérdést: “de hiszen mi amerikaiak nem ártottunk Kubának”. Vegyétek tudomásul, kedves jenki szomszédok, hogy a ti történelemiróitok, akik a történelemkönyveket írják elemi s középiskolás gyermekeiteknek, nem írták meg számotokra a valóságot. Vagy ha igen, tanítóitok igyekeztek agyonhallgatni azt az iskoláitokban. “Ti már 1848-ban meg akartátok vásárolni hazánkat, amely akkor még Spanyolország tulajdona volt. Akkor 100 millió dollárt Ígértetek érte. Néhány év múlva ismét megkíséreltétek a vásárt. De Spanyolország királya nem akarta bagóért eladni a szigetet. A ti déli rabszolgatulajdonosai- tok dühöngtek. Hej, de szép nagy parcella lett” volna Kuba a rabszolgaság kiterjesztésére. Annakidején az egyik követetek kiadta az úgynevezett ‘ostendei nyilatkozatot’, amelyben az állt, hogy Kubát még az isten is, az Egyesült Államok részének teremtette és ha Spanyolország nem hajlandó elárverezni, akkor ‘az Egyesült Államok nak minden emberi és istenadta joga megvan ezt erőszakkal is megszerezni’. “De az üzlet nem sikerült; Kuba spanyol iga alatt maradt. Az elkövetkező félévszázad alatt a kubai nép sorozatos felkelő harcot folytatott Spanyolország ellen. Földünket szabadságharcosaink ezreinek vére áztatta. A század végén kezdtek a jenki üzletemberek jelentkezni a polgárháború által sújtott kubai földön. A harcok után olcsó volt a földbirtok és a jenkik kezdték azokat felvásárolni. A 19-ik század utolsó húsz esztendejében már 30 millió dollár ára cukornádültetvényt vásároltak az északi szomszédok. Aztán jöttek a Bethlehem Steel és a Rockefeller érdekeltségek és kezdték vásárolni bányáinkat. A század elején már 50 millió dollárnyi természeti kincsünk a ti üzletembereitek kezén volt. “ És közben mit csinált a kubai nép? Harcolt a spanyolok ellen. Egyidőben azt hittük, hogy ti, amerikaiak segiteni fogtok nekünk valóban szabaddá válni. A spanyol-amerikai háború után ránkkényszeritettétek a Platt pót javaslatot, mely egyszerűen elvette nemzeti önrendelkezésünket. Az volt ebben a javaslatban, hogy az Egyesült Államoknak jogában áll partraszállni hazánkban, fegyverrel kezében, ha szükségesnek tartja azt az amerikai tulajdon védelmében. “És partraszállás az valóban volt is. Először még a Platt-javaslat előtt jöttetek, amikor már nagyjából megvertük a spanyolokat. Csupa nagylelkűségből három- évig maradtatok szigetünkön és amikor elmentetek, ajándékként megtartottátok a guantanamoi flottabázist, óh, nem egészen ajándékként, megfizettek érte nagy bőkezűen. 3,000, mond háromezer dollár évi ‘lakbért’ fizet Uuncie Sam. És mind a mai napig ‘bérűtek tőlünk ezt a hadibázist’. f “De jöttetek később is védelmezni a szent magántulajdont. Amerikai tengerészkatonák szálltak partra 1906-ban, 1912-ben, 1917-ben. 1920- ban egyszerűen felvásároltátok kormányunkat, még katonát sem kellett küldenetek.” A N. Y. TIMES jelenti, hogy V. Kovanov professzor, a moszkvai vegyi kutató intézet vezetője úgy nyilatkozott egy pakisztáni orvosi konferencián, hogy rövidesen állati testrészekkel helyettesítik a beteg emberi szerveket. Már most képesek egy teljes órára kikapcsolni az emberi szivet a működésből, hogy bajait eltávolítsák és közben mesterséges vérkeringéssel pótolják azt az emberi szervezetben. HALLGASS MEG, JENKI!
