Amerikai Magyar Szó, 1961. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-16 / 11. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZ.O A FEJFÁJÁS Noha ősrégi panasz a fejfájás, a mai civilizált ember mégis vitathatatlanul gyakrabban szenved tőle. Ezt bizonyítja az is, hogy falun és általában természetszerű környezetben ritkábbak a fejfájó­sak,'mint a lármás, hajszás városban. A fejfájás gyakorisága a kutatóorvosokat arra sarkallta, hogy a fejfájás élettani folyamatait tisztázzák, a gyógyszerkutatókat pedig arra, hogy újabb és újabb hatásos szereket nyújtsanak leküzdésére. Mi a fejfájás? Az orvostudomány jelenlegi álláspontja szerint a fájdalom az élő szervezet védekezését szolgál­ja. A fájdalom élménye az emberben csakúgy, mint az állatokban, kellemetlen érzéssel, az arc, illetőleg pofa mimikái izomzatának elváltozásával, könnyezéssel, a törzsizomzát védekező összehúzó­dásával, vagy tehetetlen önmegadó elernye­désével és az akarattól függetlenül működő vegetativ szervek (szív, tüdő, emésztőszervezek stb.) sajátságos fájdalomra jellemző elváltozásá­val jár. Például a törött sipcsontbcl kiinduló fáj­dalomérzet óhatatlanul is mozdulatlanságra, a sérült végtag kíméletére készteti a szenvedőt. Ilyen esetekben a fájdalom hasznos és célszerű. Nem igy a fejfájás. Ennek során a fájdalomél­mény hasznossága kevéssé avagy ritkán állapít­ható meg. A fejfájás e tekintetben eltér az egyéb fájdalmaktól. De a fájdalomélmény és a vele szo­rosan összefüggő előnytelen vegetativ idegrendsze ri változások azonosok a törzs más részéből szár­mazó fájdalomélmények következményeivel. A fejfájás tehát ugyancsak előidézhet szaporább szívdobogást, bélmüködési zavart, mint például a szúrás vagy égés okozta fájdalom. Az állandó vagy gyakori fájdalom — igy a fejfájás is — károsan befolyásolhatja az ember hangulati éle­tét, kedélyét, s ezáltal hat nemcsak a vegetativ ellenőrzés alatt működő belső szerveire, hanem magatartására, munkavégzésére, egész lényére. A fejfájás fájdalomélményének idegrendszeri alapjai ugyanazok, mint a testnek más részé­ből származóké. Sipcsonttörést érzékelő fájdalom­inger a csonthártya érző végkészülékeiből hatol az érzőidegeken, a gerincvelőn át az agy talamusz nevű területébe és innen az agykéregbe. A törzs­ből vagy a belső szervekből származó fájdalom- ingerek a fájdalom helyét és eredetét is jel­zik. A fejből származó fájdalomingerek me­lyek rövid utón a fej különböző területeiről jutnak az agykéregig, és az idegrendszer a fáj- dalomérzcst a koponya meghatározott tájékára vetíti ki. De a fejfájást kiváltó ingerület a test legkülönbözőbb szerveiből a vérpálya vagy az idegrendszer utján is hatást gyakorolhat az agy­fájdalomra érzékeny végkészülékeire. így például a székrekedés az idegrendszer révén idéz elő — közvetve — fejfájást. Az agyszövet nem tartalmaz fájdalmat közvetí­tő berendezéseket. Az agyat tehát metszhetik, vághatják, szúrhatják anélkül, hogy az ember vagy a kísérleti állat a fájdalomnak legkisebb nyomát is jelezné. A koponyán belül az érrend­szer, ebből is különösen a tágult, visszeres öb­lök, az ágyhártyák jés az agyat rögzítő kötőszö- vetes lemezek tartalmaznak nyomásra, feszülés­re érzékeny, fájdalmat éreztető végkészülékeket. Ezenkívül az agy csakúgy, mint a szív vagy a törzsizomzát, fájdalommal reagál az oxigén-, kö­zelebbről a vérellátás hiányaira. Mi a fejfájás oka? Az eddigiek szerint e kérdésre nem adhatunk egyszerű választ. Ismerünk a szervezetben szá­mos kóros elváltozást, amely rendszeresen vagy időnként fejfájást idézhet elő. Ilyenek a többi között : a nyak izomzatának reumás gyulladásai, a nyaki gerincoszlop megbetegedései, a magasabb vagy alacsonyabb vérnyomás,'áz idősebbkori ér­elmeszesedés, a koponyasérülések, az ágyhártyák gyulladásai, a vérszegénység, az idült alkoholiz­mus, a dohányzás következtében keletkezett niko­tinmérgezés, a kipufogógázzal Szennyezett városi levegő, különféle ipari ártalmak, az idült székre­kedés, a koponyán belüli nyomásfokozódás és rendkívül ritkán a koponyán belüli daganatok. S az utóbbiak többnyire jóval 'á fejfájásos tünetek jelentkezése előtt félreismerhetetlen idegrenszeri tüneteket váltanak ki. Az említett okok valószí­nűleg nem követlenül az agyban lévő fájdalom- érzékeny területekre hatnak'; hanem valószínűleg előbb az agy velő vegetativ központjait izgatják, és csak ez idéz elő közvetve 4^4 valószínűleg az érrendszeren keresztül — fájdalomingert a tala- muszon át az agykéregben. A migrén Az imént felsorolt fejfájásoknál az ok és oko­zat láncolatának pályáit — legalább is elméletileg — ismerjük. A migrénről, az egyik leggyakoribb fejfájá3téleségről egészen a közelmúltig nem ál-. lithattuk ugyanezt. A migrénes fejfájásra jellem­ző a fájdalom rohamszerüsége. A rohamok közöt­ti időszakokban a betegnek nincs panasza. A ro­hamot úgynevezett “aura”, vagyis a roham köze­ledtét jelző tünet vezeti be, s ez hol látási pana­szokban, hol fokozottabb élénkségben nyilvánul meg. A migrénes fejfájás rendszerint féloldali, hányingerrel, hányással és látási panaszokkal, nemritkán teljes munkaképtelenséggel párosul. A migrén okának rejtélye már réges-rég óta fog­lalkoztatja az orvosokat. Nemrégiben a migrénnel együtt járó tünetcsoportot agyi érgörcsnek tulaj­donították. Még alig egy évtizeddel ezelőtt a tan­könyvekben azt olvashattuk például a koffeinről, hogy az agy ereinek tágítása révén szünteti a migrénes rohamot. Az utóbbi évtized természettu­dományos fejlődése, a kémiai vizsgálómódszerek és ezek nyomán az élettani mérési lehetőségek annyira tökéletesedtek, hogy ismerjük, milyen elváltozás történik az agyban migrén során, és azt némileg módunkban van elhárítani és esetleg gyó- gyitani. . Másfél évtizeddel ezelőtt szellemes módszerrel megoldották az agyon keresztül áramló vér meny nyiségének mérését. E módszer segítségével kide­rült, hogy migrén alkalmával ugyanannyi vér áramlik át az agyon, mint máskor. Ha a kopo­nyán belül a roham idején jelentősebb érszűkület állna fenn, akkor az átáromló vér mennyiségé­nek csökkennie kellene. E feltevés értelmében Wolff amerikai tudós 1955-ben a migrénes fej­fájás okát a koponyán kívüli erek petyhüdt tágu­lásában kereste. Valóban, ha lekötötte a halántéki verőér egy szakaszát, és nagy nyomással kony­hasóoldatot fecskendezett belé, a túlfeszített ér­ből fájdalominger váltódott ki. Feltételezte to­vábbá, hogy ugyanakkor a koponyán belül az erek szűkülnek, ami az oxigénellátás csökkenése miatt ugyancsak fájdalmat válthat ki. Ez az el­mélet, bár jelentős mértékben hozzájárult a mig­rén kórtani alakjainak tisztázásához, mégsem bi­zonyult teljesen helyesnek. Ugyanis a migrénes rohamok során végzett agyviznyomás-mérések nem mutattak ki eltérést a roham és az azt meg­előző állapot között. Ha viszont az agyon belüli erek jelentős tágulata vagy szürkülete követke­zett volna be, ez pozitív vagy negativ irányban, tehát nyomás-fokozódás vagy csökkenés formájá­ban megmutatkozott volna. A svájci Heyck szolgáltatta a migrénes roham érrendszeri folyamatainak eddig legvalószínűbb magyarázatát és- bizonyítékát. Szerinte a migrén kóros következményeit az agy bizonyos részében képződő oxigénhiány idézi elő. Ez viszont a vér­áramlás csökkenésére vezethető vissza. A régebbi és a saját ellenőrző Vizsgálatai azt bizonyították, hogy az agyon át áramló vér mennyiségé nem csökkent a roham alatt. Ebből arra kellett követ­keztetni, hogy mig az oxigénhiányban szenvedő érterületen a véráramlás csökken vagy szünetel, az alatta lévő verőeres és visszeres érszakasz között rövidzárlat, tág összeköttetés, jön létre. Ezen a rövidzárlatomátáramló vér nem jut érint­kezésbe az agysejtekkel, ott hiány, kiesési tüne­tek és fájdalom jelentkeznek. A verőeres és a visszeres vér vizsgálata azt tanúsította, hogy migrén során a koponyába haladó és az onnan tá­vozó vér oxigéntartalma közötti különbség ki­sebb, mint normális körülmények között. A pon­tos anatómiai vizsgálatok alkalmával megtalál­ták a más ok miatt elhunyt migrénesek agyi ér­rendszerében a rövidzárlatot okozó ereket. Az anyarozs hatóanyagának sokszor tapasztalt mig­rént kivédő hatása éppen az, hogy a rövidzárla­tot okozó érgörcsöt feloldja, és ezáltal az ottani áramlás folyamatosságát biztosítva megszünteti vágy elejét vészi a fejfájásnak. ‘ Az arcidegzsába Az arcideg három ága által ellátott börterüle- tem villámszerű hevességgel jelentkező fájdalom a nők között lényegesen gyakoribb, mint férfiak közt. Az a rcidegzsábában szenvedő betegek sze­rint ez a fájdalomélmény talán a Iggtürh.etetle- nebb kin. E betegség keletkezésének okát. mind­máig nem ismerjük. Az arcidegzsába különleges jellegű a. fejfájások között. Amig ugyapis a kü­lönféle eredetű fejfájás okát többnyire ki tudjuk ,küszöbölmv sőt há eredetét egyelőre nem sikerült is tisztázni, a fájdalomélményt gyógyszeres fáj­dalomcsillapítással meg tudjuk szüntetni, az arc- idegzsábánál sem az okot nem ismerjük, sem a szokásos fájdalomcsillapítókkal nem érünk célt. Az újszerű és megnyugtató az arcidegzsábában szenvedő emberek számára az elmondottak után éppen az, hogy a zsábás fájdalmat az esetek több mint kilenctized részében idegsebészeti beavatko­zással végérvényesen meg lehet szüntetni. Az utóbbi évtized idegsebészeti fejlődése során né­hány olyan módszert sikerült felfedezni, amely viszonylag egyszerű és veszélytelen. E beavatko­zások lényege az, hogy magát a kivezető arcideg- ágat vagy afölött az átkapcsolás helyét vagy még magasabban, az innen átvezető pályát metszik át késsel, vagy roncsolják tömény alkohol be­fecskendezésével. A fejfájásról vázolt tanulságokat az alábbiak­ban összegezhetjük. Ha egyszer-egyszer elvétve fejfájásunk támad, szükségtelen e kellemetlen ál­lapotot és az azt követő hátrányos, vegetativ idegrendszeri változásokat elszenvednünk: tehát különösebb aggály vagy orvosi vizsgálat nélkül vegyünk be egy-egy fejfájáscsillapitó tablettát. Ha azonban rendszeres a fejfájás, semmiképpen sem helyes megoldás a gyógyszer mértéktelen szedése. Ehelyett inkább a szakorvos segítségével tisztázzuk: mi a baj előidézője. Hiszen a felsorolt okok mellett a rendetlen életmód, a kevés alvás, a családi békétlenség, a rendezetlen társadalmi körülmények és az általunk talán nem is sejtett, tehát ismeretlen lelki tényezők is kiválthatnak fejfájást. Oktalan dolog volna, kivált ez utóbbia­kat, fájdalomcsillapítóval kezelni. Természetesen orvosi tanácsra nyugodtan szedhetjük a megfe­lelő gyógyszert vagy fájdalomcsillapítót is. A civilizálódással ugyan gyakoribbá vált a fej­fájás, de egyszersmind azt is elértük, hogy a tu­dományos kutatás egyre inkább feltárja a fejfá­jás keletkezésének okát, és ezáltal szabadabb lesz az ut megelőzésének és gyógyításának számára. Dr. Szendéi Ádám A VARSÓI KEREK ASZTAL (Folytatás a 11-ik oldalról) lés, hanem a kapitalista gazdasági élet természe- i te hordja vemhében. De öröm volt hallani, hogy a jelenlevő nyugati politikusok sem beszéltek immár másról, mint az általános és teljes lesze­relésről, s az olyan hidegháborús álproblémák, hogy előbb az ellenőrzés és utána a leszerelés, szóba sem kerültek a varsói kerékasztalnál. A vita őszinte volt és éles, de mindig eljutott az egyhangú megegyezésig. A konferencia nem határozatokat hozott, ha­nem olyan megegyezésekre jutott, melyeknek képviseletét, népszerűsítését a részvevők egy­hangúan elvállalták. A leszerelés kérdésében a legfontosabb konklúziók ezek voltak: nincs álta­lános és teljes leszerelés ellenőrzés nélkül, nincs ellenőrzés leszerelés nélkül; a leszerelés meghatá­rozott szakaszokban történnék s ezekben benne foglaltatik a katonai szövetségek (blokkok) és a támaszpontok felszámolása is. Kimondta a kon­ferencia azt is, hogy a leszerelési munkálatok­ba elengedethetetlenül be kell vonni a Kínai Népköztársaságot. A konferencia szépítés nél­kül leszögezte, hogy jelenleg “Európa veszély­ben él”, és hogy’ “a világbéke érdekében biztosí­tani kell a biztonságot Európában.” Ennek fel­tételét elsősorban a jelenlegi határok minden állam által való elismerésében határozta meg, külön kiemelve a lengyel—német határt. A békés együttélés megvalósításában jelentős szerepet követelt a konferencia az UN-tőt A ta­nácskozás konkrét és pozitív formában foglalko­zott az általános és teljes leszerelés gazdasági kihatásaival. Kimondotta például, hogy a kémiai s bakteriológiai fegyverek felszámolása során fel­szabaduló erőket a betegségek elleni hare szol­gálatába kivánja állítani. Az ilyen általános gaz­dásági és sajátos közjóléti követelmények épp­úgy közelhozták egy derűsebb láthatár realitá­sát, mint- az a határozotttság; amellyel egyhan­gúan követelték a tanácskozók a Kínai Népköz- . társaság képviseletét az UN-ben, vagy ahogy a blokkpolitika helyébe a kollektiv biztonság rend­szerének bevezetését javasolták. A kerekasztal-konferencia negyedízben ült ösz- sze. Ez egy uj tipusu és uj stilusu politikai érintkezési mód érvényesülésére mutat, mely ar­ra szolgál, hogy a nélkülözhetetlen és fontos ál­lamközi tárgyalások és nemzetközi kongresszu- i sok sikerét előkészítse és elősegítse a köztudat­ban. tó; ■ ■ : _ '• í j- II Ul DU<l,V , xix.cvav-11 J V/, Ii/Ui

Next

/
Oldalképek
Tartalom